Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2013. október 6., vasárnap

EMLÉKEZÉS A XX-DIK SZÁZAD SZATMÁRI ORVOSTÁRSADALOM KIVÁLÓSÁGAIRA

EMLÉKEZÉS A XX-DIK SZÁZAD  SZATMÁRI ORVOSTÁRSADALOM KIVÁLÓSÁGAIRA
A Memento medical sătmărean című dolgozatom rövid kivonata-amit 2o13 október 5-én mutattam be a szatmári orvosi napok alkalmával.


Egy gyermekkori átéléssel kezdem soraimat, ami egyedi lehet az ember életében amit esetleg csak későbbi időben tud a maga értékrendjébe sorolni. Az én életemben ilyen volt DR.LÜKŐ BÉLA temetése amelyen 6 éves koromban voltam jelen. Abban az időben, amikor egy számottevő ember meghalt,főként ha sokat tett a közösségért amiben élt,azt elkísérte a helység apraja-nagyja az utolsó útjára. Édesanyámat DR:LÜKŐ BÉLA kezelte ,de különben is ott volt a helyünk a mindenkori magyar anyanyelvűeknek ennek az- emberi legendának- a temetésén. Nem voltam életemnek abban a korcsoportjában hogy fel tudjam mérni emberi értékskáláját annak akit mély részvéttel és nagy szomorúsággal kísértünk ki a vasúton túli református temetőbe. De az a hatalmas feketébe öltözött tömeg,már akkor mélyen emlékezetembe vésődött. Ahogy hazafelé mentünk a temetésről a szüleim azt mondták hogy-ott volt a fél Szatmár a temetésen Ez igy volt igaz. Az akkori román nyelvű lapok is 12-15 ezer emberről írtak,mert voltak akik még a környező falvakból is bejöttek hogy elkisérjék utolsó útjára  kiváló és önfeláldozó orvosukat. Igen Ő önfeláldozó,önelégető szellemiségű ember volt aki életének 56-dik évében,szegényen,üres zsebbel hagyta itt a földi létet, betegeit,akikért a biológiai tűrő képességén messze túlmenően teljesítette hivatásának mindennemű ténykedését. Ő volt századának –orvos-apostola-
Hála a sorsnak hogy DR.SZABÓ JÓZSEF,kollégám és barátom,nem hagyta az enyészet martalékává válni életművét,példáját,tisztességét,példamutatását és megírta az orvos történelmi szempontból is  rendkívül értékes monográfiáját.
Mély tisztelettel és szeretettel emlékezek DR.SZERÉMY MARGIT-ra aki a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem szemészeti klinikájának volt a vezetője-én már akkor a tanítványa,később a sors a politika, bűnös kényszerhelyzeteinek folytán itt SZATMÁRON-kollégája, osztályvezetői minőségben,és unokáinak kezelő orvosa.
                                                Pedáns,fegyelmezett, klinikus volt és ezért egyike a példaképeimnek. Utálta a mellébeszélő áltudományoskodó munkatársakat és sokszor egy szemvillanásából lehetett észlelni hogy a vele szemben álló személyre kár az időt pocsékolni és azonnal ott is hagyott csapot papot. Amikor először igényelte a segítségemet a beteg unokájához,majdnem úgy drukkoltam mint amikor szemészetből vizsgáztam nála az egyetemen.
Tőmondatokban kérdezett és  hasonló módon várta a válaszokat is.
A kórházi élet nehéz kihívásai,a méltánytalanságokkal való iszap-birkózás még hatványozottabban voltak jelen az orvostársadalomban mint napjainkban. Lévén hogy már egy jó ideje ismert volt alkalma felmérni az értékelhető képességeimet,és észlelte evődéseimet,feloldódott,/ de egyéni stílusát nem feladva/ a megoldásokat mindig dolgok keményebb oldaláról kezdte minősíteni, a férfiak döntő többségét meghazudtolva. Jólesett és bátorított hogy magam mögött tudtam,és adott helyzetekben egy olyan egyéniséghez  folyamodhattam tanácsért aki előttem példa értékű volt.
                                Amikor egy orvos kollégájának,orvostudományi tárgyú könyvet ajándékoz az  mindig a tisztelet és elismerés jelképe. Amikor egy taítómester teszi ezt –az minden feltételt kizáróan KITÜNTETÉS-
Ezt kaptam én DR:SZERÉMY MARGIT tanárnőtől,aki egyik alkalommal amikor az unokája beteg volt a következő szavakkal nyújtott át egy vaskos kötetet-Béla kedves, ez BAGINSZKY gyermekgyógyászati könyve,német nyelven,2ooo oldalon ami már 19o5-ben megérte a 8-dik kiadatását- Úgy hiszem magánál jó kezekben lesz.. Szakmai létem egyik legnagyobb elismerésének tartom ezt az ajándékot.
                                A másik kiválósága Szatmár megye orvos történelmének DR:MITARU MIRCEA osztályvezető főorvos a bőrgyógyászaton,aki egyetemi karriert áldozott fel a kolozsvári klinikán, ahol a tanszékvezető hely várományosa volt. Kiváló szakember,a tudományos munkáért mindent feláldozó,az azt művelő kollégák tisztelője volt. Ilyen minőségben a gyermek és bőr gyógyászat határfelületein mozgó kórképekről számos tudományos közleményünk volt. Egyesek önhitt/meg lett volna rá az oka/távolság tartó embernek tartották,pedig távolról se volt így. Mint két gyermekének kezelő orvosa sokat megfordultam a házukban,és mindvégig meghitt baráti beszélgetéseket folytattunk mind amellett hogy kemény román ember volt.A francia orvosi iskola követője volt,igen kiváló irodalmi tájékozottsággal francia nyelven. Ő juttatott hozzá a bőrgyógyászati világirodalom egyik bibliájához a –DEGOS- által szerkesztett-mise en jour- tankönyvhöz.
Tőle kaptam dedikálva nevemre azt a német kiadású gyermekgyógyászati tankönyvet-/M.PFAUNDLER-Kinderheilkunde/ amit AXENTE IANCU a kolozsvári gyermekklinika vezetője forditott román nyelvre és oktatta belőle a hallgatókat-
                                DR.GÓZNER ALEXA-LEXI-a mindenkori sebészek tudora,a marosvásárhelyi sebészeti klinika- nagy reménysége-akit szintén a politikai ármány –űzött ebbe a városba, a megye lakosságának és környékének nagy szerencséjére. Egy kicsit svábok voltunk mindketten-/ő károlyi –én erdődí /Olyan sebész volt aki mindig tudta hogy mi a baj és mit kell tenni,de soha nem volt túl biztos magában ,mindig kivárta a kellő időt,és főként sohasem hivalkodott. Impozáns délceg alkatával,komoly, határozott fellépésével már eleve bizalmat keltett a környezetében,főként a betegeiben.Egész Erdélyből igényelték a segítségét.
Sebész generációk nevelkedtek mellette,kiváló értelmi képességekkel és –sebész kézzel-de senki nem tudta utolérni a –sebészi scharm-ját.
Korai nyugdíjazásával, ami a sötét emberi rosszindulat szüleménye volt,bűnösnek nevezhetők ,akik megfosztották szatmár megye lakosságát egy ilyen léptékű embertől, aki életerejével és szakmai tudásával még nagyon sok emberi életet megmenthetett volna meg.Jelen pillanatban Németországban él, 92 évesen kitűnő fizikai és szellemi állapotban- Amikor nyugdíjba küldték találkoztam vele és a következőket mondta,nagyon szomoruan,tudod Béla amikor a sebészi kést kivették a kezedből akkor szakmailag halott vagy. Te mint gyermekgyógyász egy sztetoszkóppal a nyakadban még ezt a sötét világot is átvészelheted.35-4o éves tapasztalattal a tarsolyomban olyan diagnózisokat tett az asztalomra, amiről nem szégyellem bevallani de jó ideig rágódnom kellett. ÁLDJA MEG AZ ISTEN AMIT AZ ORVOSTUDOMÁNY ILYEN LÉPTÉKÜ GYAKORLÁSÁÉRT TETT.
Az ötvenes években voltak olyan osztályai a szatmári megyei kórháznak amelyek bővelkedtek a kiváló szakemberekben,Ilyen volt a sebészeti osztály amit DR:PERŢA BAZIL sebész főorvos vezetett,kiváló szaktudással .Szatmárra jövetele előtt a kolozsvári sebészeti klinika adjunktusa  volt. Én annak idején egyetemista voltam/4-dik éves/ kórházi gyakorlatot végeztünk a sebészeten. A mindennapi ténykedést, írásban kellet összegezni./  milyen beavatkozásokat végeztünk vagy asszisztáltunk/.A gyakorlati füzetbe 1o-es osztályzatot kaptam Dr.PERTA főorvos úrtól,ezt bemutatva Prof MÁTYÁS MÁTYÁSNAK a világhírű sebésznek és egyetemi professzoromnak, a következőket mondta -                                                                                                                                                                                                                                     ezt a minősítést nagyon nagyra értékelem mert azt aki ezt itt aláírta a Kolozsvári Sebészti Klinika vezető professzora címétől fosztották meg a semmirekellők. Egy másik kiváló sebész akinek sokat asszisztáltam a műtétein DR:ANTAL BUBI aki itt szatmáron kezdte sebészi pályafutását. Olyan tehetsége volt a sebészethez hogy már itt nálunk az első vonalban dolgozott. Kivándorolt Izraelbe ahol fulmináns  szakmai karriert futott be. Rövid időn belül a Haifai sebészeti klinika vezető professzora lett és sok dicsérő visszajelzést kaptunk róla,betegeitől.
DR:BOLGÁR DEZSŐ-a radiológiai osztály vezető főorvosa,a Debreceni Belgyógyászati Klinika adjunktusa volt. Főként a magyar szaklapokban jelentek meg közleményei. Az Ő működése idején még nem voltam osztályvezető főorvos. De akkor már a doktorátus utolsó akkordjait rögzítettem. Az osztályos beteganyag,az igen terjedelmes pacientúrám kellő léptékű lehetőséget adott az együtt működésre,Kiváló radiológus hírében állt,igy aztán még a marosvásárhelyi egyetemre is megívták ahol tudományos előadást tartott amin én is részt vettem és büszke voltam hogy szatmári az előadó.
                                Nyugdíjazásakor nekem ajándékozta a JOHN.CAFFEY-PEDITRIC X-RAY DIAGNOSIS-2 kötetes világhírű gyermekradiológiai könyvét a következő dedikációval-

                Dr.BAUER BÉLÁNAK szeretettel........
-Korán keltél hogy arass,nagyon szép amit cselekedtél
-De az emberi létnek határai is vannak
-Ezután már csak az a szép,aminek mindketten örültök.

DR:LŐRINCZY DENGEZICS radiológus főorvos kivételes képességű radiológus,barát,pótolhatatlan tudományos munkatárs,akivel hosszú éveken át minden reggel leolvastuk az aznapi filmeket,megbeszéltük az éppen aktuális teendőinket a tudományos és klinikai kutatómunkában. Elképzelhetetlen ambícióval tisztázta a legapróbb értékelhető radiológiai elváltozásokat.Ő volt a kórház- Sasszeme-
Magas klinikai képzettsége is hozzásegített a nagyon nehezen tisztázható
kórképek megoldásához. Nem kímélte magát-totális radiológiát végzett- még akár a sugárveszélyben is. Különleges mondhatni veleszületett képessége volt a fekete-fehér kontraszt elkülönítésére. Mert ahogy Ő mondta, vannak akik néznek de nem látnak –A kegyetlen élet elsodorta majd elragadta tőlünk.
A marosvásárhelyi iskola egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akár hazai vagy nemzetközi szinten. Ő volt az első szatmári orvos akinek tudományos közleményét leközölte a legrangosabb angol orvosi szaklap a –LANCET-
Tudományos érdeklődése a radiológia minden ágát felölelte. Számos közös
közleményünk jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Az áttelepülése után ő alapította meg Vácon-Magyarországon a C.T. központot.
Legyen áldott az emléke.
                                Volt egy nagyon vallásos zsidó orvos, aki Párisban végezte a tanulmányait és a szatmári T.B.C. kórház igazgató főorvosa volt.-Dr.DEUTSCH MÁRTON. Abban az időben a gyermek T.B.C .még komoly problémákat okozott a gyakorlatban és akkor bontogatta a szárnyait a gyermek tűdőgyógyászat. Ez a két szakfelület határozta meg a szakmai együttműködésünket. Kiváló szakember,mondhatnám tudós volt,aki érdektelenül szórta a tudását az arra érdemeseknek. Nagy tiszteletnek örvendett a zsidóság köreiben. Ha valaki hazalátogatott az Egyesült Államokból-nála szállt meg. Közel laktunk egymáshoz a központban és számtalan esetben hosszantartó esti sétákon találkoztunk. Rendkívül kulturált,informált és utolérhetetlen élményanyaggal rendelkező,bölcs ember volt,sok sok szenvedéssel a tarsolyában. Lestem minden szavát mert őszinte volt és sugárzott belőle a jóindulat. Így az évtizedek távlatából megítélve az értéket, amit tőle kaptam,felbecsülhetetlennek tartom.
                                Negyed éves orvostanhallgató voltam,édesanyám súlyos szívbeteg volt és DR.REICH IZIDOR szívspecialista kezelte. Tanulmányait Bécsben a WENCKEBACH klinikán végezte. Annak idején a legfontosabb szíverősítő gyógyszer a Strophantin volt amit vénába kellet beadni. A baj az volt hogy a mamának nem volt olyan vénarendszere ami könnyen hozzáférhető lett volna. Sokat szenvedett amíg találtak nála egy megfelelő eret. Megkértem Reich főorvos urat hogy mint negyedéves orvostanhallgató sajátítsam el az osztályán az intravénás kezelési módot. Egy hónap gyakorlat után megkért a főorvos úr hogy az egész osztályon én végezzem el az intravénás strophantin kezeléseket-természetesen otthon az édesanyámét is
Meg kell említenem DR:VIDA IOAN -t a fül-orr-gégészet osztályvezető főorvosát. aki első éves egyetemista koromtól ismert követett és akinek a véleményére, ami mindig szűkszavú de bölcs volt, mindig hallgattam. Olykor a- nem szól szám nem fáj fejem-érzését keltette bennem ,de az idő Őt igazolta. Szigorúan a szakmájával foglalkozott,kiváló felkészültséggel,és maradéktalan szakmai fegyelemmel.4o éven keresztül működtünk együtt a legteljesebb összhangban. Számottevő  tudományos munkát végzett. Sokat tett a szatmári egészségügyért mint kórházigazgató és megyei igazgató.
                 Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosipályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt. Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk
Mindig az volt a felfogásom hogy a-halottról és az orvosról vagy jót,vagy semmit ne beszélj- Ezért nem folytatom írásomat,mert a méltatlanságok, emberi gyarlóságaink is velünk együtt távoznak a beláthatatlanba.




#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése