Hogyan növelheti a gyermeked mentességét?

Hogyan növelheti a gyermeked mentességét?

---

Ma megfontoljuk, miként lehet feloldani a gyermekkel szembeni mentelmi jogot. Ebben a cikkben megtudjuk, hogy szükséges-e a vitaminok mentességre való bevonása, valamint arról, hogy milyen gyógyszerek és tabletták fognak megfelelni a gyermekeidnek. Folk jogorvoslatról is beszélünk, amelyet nem szabad elfelejteni, annak ellenére, hogy a gyógyszertárakban számos innovatív gyógyszer létezik.

•  

Mi az immunitás?

Hagyományosan elkezdjük tanulmányozni, mi a gyermek immunitása.

– это способность организма защищаться от разнообразных инфекций. Az immunitás a szervezet azon képessége, hogy megvédje magát a különböző fertőzésektől. Az immunitás képződése különböző baktériumok, mikrobák és enzimek érintkezésének köszönhető.

A gyermekeknél az immunitásnak számos jellemzője és hátránya van, ami miatt az éretlen szervezet hajlamosabb a különböző betegségekre és fertőzésekre.

A gyermek immunitásának növelése az immunhiány esetén szükséges, ami az alultápláltság, a különböző stresszes helyzetek, a krónikus betegségek stb. Ebben az esetben időben be kell azonosítani a rossz immunitás megjelenésének okát, és el kell kezdeni az immunitás ingerlését a kiegyensúlyozott táplálkozással. A gyermeknek multivitaminos és stimuláns gyógyszereket is kell adni.

A gyermekek immunitásának jellemzői

A kisgyermekeknek saját immunitásuk van, amelyeket figyelembe kell venni a baba kezelésénél.
Meg kell jegyezni azonnal, hogy kétféle immunitás létezik:

1. Különös.
   Ez egy egyedülálló testvédelem, amely a védőoltások vagy az előző betegségek után jelentkezik. Ez a fajta immunitás csak egyetlen betegségtől véd, és nem képes megvédeni a testet mint egészet.
2. A nem-specifikus.
   Az ilyen típusú immunitás, a fentiektől eltérően, minden személy számára univerzális, és számos nem-specifikus fertőzés ellen védelmet nyújt. Pontosabban azért, mert a gyermek immunrendszere nem teljesen alakul ki, sokkal érzékenyebb a fertőzésekre.

Érdemes megemlíteni, hogy az újszülöttek 6 hónapig tartó immunitásának elősegítése erősíti a G (IgG) immunglobulinokat. Ezek az elemek bejutnak az anyatejbe tartozó gyermek testébe.

A tudományos kutatásokból kiderül, hogy a tej mellett a gyermekek antitesteket kapnak az anya által átadott fertőzésekért. Egyszerűen fogalmazva, az anya immunitása átadódik a gyermeknek.

De miután 6 hónapig az immunglobulin adatok alacsonyak, és a gyermek válik célpontja a betegségeknek. Miután a szükséges mennyiségben kifejlesztették saját immunglobulinjaikat, a gyermekszervezet körülbelül 6-7 évvel kezdődik.

Így a nemspecifikus immunitás fontosabb, és először is meg kell erősíteni, ellentétben a specifikus, amely pontosan hat. Végtére is, a valószínűsége, hogy elkapja a rubeola, az influenza, a torokfájás és más, nagyobb valószínűséggel, mint például a tetanusz vagy a hülyeső köhögés.

FONTOS! A vakcinázás szerepet játszik a gyermek immunitásában, de gyenge, nem specifikus immunitás jelenlétében a specifikus is gyengül.

A gyermek immunitásának és eredetének ereje

A gyermekek immunitása számos tényező alapján alakul ki, ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy kétfajta immunitás létezik, amelyről a fentiekben említettük: specifikus és nem specifikus.

A vakcinázás sok gyermek számára hatékony immunitást kölcsönöz a különféle súlyos betegségeknek, így a gyermeknek különleges immunitása van. Ugyanakkor nem kell azt remélni, hogy az oltások megmentik gyermeke torokfájástól vagy influenzától.

Hasonló nem-specifikus immunitási helyzet, az ereje nem fogja megmenteni a gyermeket olyan betegségekkel szemben, mint a pertussis vagy a diftéria, de van egy fontos pont: a szervezet ellenállni fog.

A következő tényezők befolyásolják a nem-specifikus típusú testellenállás állapotát:

1. Teljesítmény .
   Egy fiatal szervezetnek meg kell kapnia minden szükséges vitamint a mentességért, az anyagokért és a növekedéshez és fejlődéshez szükséges elemekért.
2. A környezet .
   Fontos szempont a pszichológiai és érzelmi környezet. Ebben az esetben, minél kényelmesebb a gyermek, annál jobb életmódja és kényelme, annál erősebb immunitás.
3. Belső szervek .
   Ha a gyermeknek a belső szervekkel kapcsolatos problémái vannak, akkor az immunrendszer működése kevésbé lesz hatékony.

Lásd még a blogon: A gyermek fáj a fülének - mit tegyek?

Dr. Komarovszkij: Hogyan lehet feloldani a gyermekkel szembeni mentelmi jogot?

A fentiek megerősítése mellett úgy döntöttek, hogy a gyermekkori betegségekkel foglalkozó ismert és elismert szakértő támogatását - Dr. Komarovsky E.O. Kérdésünkre, hogy miként lehet feloldani a gyermekkel szembeni mentelmi jogot, a következő választ kaptuk:

"A kérelem egy javaslatot bocsát ki, és ma minden gyógyszertárban megtalálható minden" immunitásjavító "200-300 kereskedelmi neve minden ízlésnek.
Megjegyzem, hogy az "immunitásnövelők" csak mérsékelt mértékben javítják az anya és az apának kizárólag szellemi állapotát, és nagymértékben javítják e kábítószerek gyártói jólétét.
A gyermekek immunitását nem javítja a kábítószer. A gyermekek immunitásának javítása a fizikai erőfeszítés, a megfelelő táplálkozás (először is, a zsíros evés megszüntetése), a lehető legmagasabb szabadidő, a betegekkel való érintkezés lehető legnagyobb korlátozása és a gyógyszerek használata. "

Így a gyerekek aktív játékokat használjanak, gyakrabban vezetik őket az erdőben való sétálásra, táplálják a helyes és egészséges táplálékot.

Hogyan lehet meghatározni az immunitás működését?

Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszer, a tabletták, a különböző stimuláló szerek csak immunhiányos állapotban adhatók meg.

A gyenge immunitás fő jelei:

1. Gyakran beteg gyermek. Az ilyen gyermeknek évente több mint 6 alkalommal kell megfázni.
2. Különböző szövődmények kialakulása a megfázás hátterében.
3. Hosszú távú betegségek. Ez az, amikor a betegség hosszabb ideig tart, mint a megállapított arány.

Fontos! Ha ezeket a tüneteket észleli a gyermeke, akkor fontos, hogy mutassa meg az immunológusnak. Végtére is, az immunrendszer megfelelő működésének valódi értékelése meglehetősen nehéz feladat. A modern orvosok az immunstimuláló szerek alkalmazását javasolják, miután az immunhiányt laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták.

Az orvosok azt javasolják, hogy minden gyermek vegyen multivitamin készítményeket, türelmezze, és tegyen meg egyéb szükséges megelőző intézkedéseket az immunitás támogatására.

Az Echinacea segít antibiotikumok antibiotikumokkal szembeni immunitásának visszaállításában

Folk jogorvoslatok az antibiotikumok szedése után az immunitás fenntartására és helyreállítására szolgálnak.

#1 Dr.BauerBela

---

VULGÁRIS PIKKELYSÖMÖR GYERMEKEKNÉL KÉPEKBEN

#1 Dr.BauerBela

---

Hogyan neveljünk jószívű gyermeket?

Hogyan neveljünk jószívű gyermeket?

Egy odaadásra, kedvességre és nagylelkűségre tanított gyermek boldog, tisztességes és könyörületes felnőtté válik majd. Íme néhány tipp, hogy hogyan is érhetjük el mindezt!Az empátia az emberek egyik legnagyobb ajándéka a természettől. Több szakértő is azt állítja, hogy ha gyermekünket már fiatal korukban úgy neveljük, hogy érdekelje őket mások állapota és ne csak saját magukra figyeljenek oda, az számos előnyt jelenthet számukra a későbbiekben.Persze egy hároméves még nem igazán képes beleképzelni magát mások helyzetébe, de gondos és türelmes módon elérhetjük felcseperedő gyermekünknél, hogy idővel ne csupán a saját érdekeikben cselekedjenek és olyan döntéseket hozzanak, amik mások számára is előnyösek lehetnek.A következőkben felsorolok néhány tanácsot, amely segíthet már a nevelés legelejétől kezdve egy jószívű, gondoskodó és együttérző gyermek nevelésében, aki később felnőttként sokkal teljesebb és boldogabb életre számíthat ennek köszönhetően!

 Hogyan érhetjük el, hogy gyermekünk jószívű felnőtté váljon?

Mutass empátiát

Gyermeked észreveszi, ha például egy étteremben lehordod a pincért, mert véletlenül nem a megfelelő rendelést hozta neked. Fontos, hogy példát mutassunk a gyerekeknek azzal, hogy elnézzük mások apróbb melléfogásait – hiszen mindenki szokott hibázni. Folytassuk az előbbi példát – egy ilyen esetben kérdezzük meg gyermekünket, hogy „Szerinted milyen érzés volt a pincérbácsinak/néninek, hogy véletlenül nem azt hozta amit kértem?” illetve „Szerinted milyen lehet egy ilyen mozgalmas munkahelyen dolgozni?

A „köszönöm” varázslatos ereje

Az egyik első dolog, amit gyermekünknek megtanítunk a köszönés mellett, az a „köszönöm” fontos szerepe, ha valaki valamivel megajándékoz bennünket, vagy szívességet tesz nekünk. Ragadjunk meg néha egy-egy alkalmat és kérdezzük meg gyermekünktől, hogy „Milyen érzés lenne, ha sokáig keresnél egy ajándékot a barátodnak, de amikor odaadod neki, ő nem köszöni meg neked?”

#1 Dr.BauerBela

---

CINKHIÁNY GYERMEKEKNÉL KÉPEKBEN-ACRODERMATITIS ENTROPATICA

Acrodermatitis enteropathica Ez a szindróma a cink megfelelő felszívódásának vagy táplálékfelvételi  hiányának eredménye. A perioralis bőr és az arc erythemás,a krusztá és fisszurá jelenléte jellemző.  A bemutatott képeken a bőlelváltozásokat hólyagképződés előzheti meg. Az acrodermatitis enteropathica egyéb jellemzői közé tartozik a sztomatitisz, a parónia és az alopecia/kopaszság/A. látható pelenka terület sérülése diffúz erythemás, és élesen marginált határoló a hasfelületen.

 Az acrodermatitis enteropathica autoszomális recesszív módon öröklődhet. A betegség ezen formája összefüggésben áll a cink felszívódásának képtelenségével.

Az acrodermatitis enteropathica  az anuson, a fenékrészeken és a perineumon bőrváltozásainak nagyon jellemző képét mutatják. Jegyezzük meg a sérülés pszoriázisos megjelenését és a lábfejen Az acrodermatitis enteropathica teljes körű képmása túlmutat a bőr és a haj tipikus változásain. Az érintett gyermekeknek súlyos hasmenése, növekedési retardációja és ingerlékenysége van. Kezelés nélkül a betegség egy progresszív folyamatot követ és végzetes lehet. A gyanítható acrodermatitis enteropathica gyanúját kis cinkszint vagy alacsony alkálifoszfatázszint esetén kell értékelni, ha a cink szintje normális vagy normálérték alatt van. Az étkezési cink-kiegészítéssel történő kezelés drámai megoldást jelent minden tünet esetén, és bizonyos esetekben határozatlan ideig fenn kell tartani.

#1 Dr.BauerBela

---

Aki lassabban tanul, az nem hülyébb

Ez a cikk 2 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legutóbb kiértékelt PISA-felmérésen a magyar gyerekek 27,1 százaléka a kettes szintet sem érte el matematikából. De más téren is olyan alapvető hiányosságokkal küzdenek, hogy gyakorlatilag esélyük sincs a betanított munkánál összetettebb feladatok elvégzésére. Ugyanebben az évben a lengyel diákok matematikából és szövegértésből is világelsők lettek, pedig 15 évvel ezelőtt még náluk is a miénkhez hasonló iskolarendszer működött. Miért nem tanulunk a jó példákból?

Erről tudnia kell

Pontosan ötven évvel ezelőtt, 1965-ben zajlott az Egyesült Államokban az a kísérlet, amely később pozitív Pügmalión-effektusként vált világhírűvé. Két pszichológus, Robert Rosenthal és Lenore Jacobson azt találta ki, hogy megtéveszti egy általános iskola tanárait. Az alsós évfolyamban tesztet végeztettek a gyerekekkel, majd a 20 százalékukról kijelentették, hogy jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, és a közeljövőben várhatóan megugrik a teljesítményük.

A teljesítmény nagy mértékben attól függ, hogy mit várnak tőlünkForrás: Thinkstock

A bizalom növeli a teljesítményt

Valójában szimpla IQ-tesztet csináltattak a képességeik szerint a, b és c (gyorsan, közepesen és lassan haladó) osztályba sorolt tanulókkal, azt a bizonyos 20 százalékot pedig, akiket nagy reményűeknek tituláltak, sorshúzással választották ki a három osztályból. Amikor egy évvel később visszamentek az iskolába, és megismételték az IQ-tesztet, azt találták, hogy a véletlenszerűen kiválasztott, és ily módon a tanárok figyelmébe ajánlott gyerekek eredménye – függetlenül attól, melyik osztályba jártak – jóval nagyobb mértékben növekedett, mint a többieké.

Mi az a PISA?

A PISA a Programme for International Student Assessment, azaz a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programjának rövidítése. A programot az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hívta életre a 90-es évek végén azzal a céllal, hogy rendszeresen összehasonlítsa a szervezetben részt vevő államok fiataljainak tudását három területen: matematikából, szövegértésből és természettudományos ismeretekből.

Az első felmérést 2000-ben végezték, azóta háromévenként megismétlik. Minden országban legalább 150 iskola vesz részt a felmérésben, és mindig a 15 évesek képességeit mérik fel, mivel ők már iskolaköteles éveik vége felé közelednek. A mérés során kérdőívek segítségével információkat gyűjtenek a diákok családi és iskolai hátteréről is.

A rejtett tehetségnek kikiáltott gyerekek átlagosan 20, de akár 30 ponttal többet értek el, mint egy évvel korábban, pusztán azért, mert több figyelem, jóindulat és bizalom áradt feléjük a tanárok részéről. És még egy tanulságos tényező: a kiválasztottak közül is azok produkálták a legnagyobb fejlődést, akiket a tanárok kifejezetten bájosnak, vonzó külsejűnek találtak.

A kísérlet zseniálisan egyszerű, a belőle levonható konzekvenciák döbbenetesen nyilvánvalóak. A teljesítmény nagymértékben attól függ, hogy mit várnak tőlünk, és mennyire bíznak a képességeinkben. Szülőként, tanárként, de munkatársként, felettesként vagy akár családtagként óriási a felelősségünk abban, mit hozunk ki a másikból. A negatív skatulyák megfojthatnak, a bizalom szárnyakat adhat.

A magyar iskolarendszer sietteti a gyerekeketForrás: Origo

A kísérlet óta eltelt 50 évben számtalan más vizsgálat igazolta, hogy a gyerekek gyengébb, illetve jobb képességűekre való felosztása és ilyen értelmű elkülönítése egyik csoportban sem növeli a teljesítményt. Amerikában az integrált oktatás elterjedésével a ’80-es évektől kezdve jelentősen nőtt a színes bőrűek tanulmányi eredménye, és ezzel együtt nem csökkent a középosztálybeli fehéreké.

Az iskolának esélyegyenlőséget kell biztosítania

Finnországban az egységes, úgynevezett komprehenzív (mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító, ugyanakkor nem centralizált, a gyerekek egyéni sajátosságait figyelembe vevő) alapfokú iskola megteremtésével óriási minőségi ugrás következett be az oktatás egészében. A különböző háttérrel rendelkező gyerekek között a különbség látványosan csökkent, az alacsony iskolázottságú szülők gyerekeinek életpályaesélyei jelentős mértékben javultak.

A legutóbbi PISA-felmérés eredményein a lengyelek is megdöbbentekForrás: Origo

Lengyelországban, ahol a miénkhez nagyon hasonló iskolarendszer működött egészen 1999-ig, a reform után az iskolák közötti különbségeket sikerült a felére lefaragni, miközben a gyerekek teljesítménye látványosan javult. A legutóbbi PISA-felmérés eredményein maguk a lengyelek is megdöbbentek. A 15 éves lengyel diákok mind matematikából (a finnekkel, a hollandokkal, az észtekkel együtt), mind szövegértésből (a finnekkel és az írekkel együtt) az első helyen végeztek, és természetismeretből is dobogósak lettek.

A lengyel javulás nem csak azt jelenti, hogy nőtt a kiemelkedően jól teljesítő tanulók száma, hanem azt is, hogy csökkent a legrosszabbul teljesítő diákok aránya. Hogy mitől? Az egyik ok, hogy a lengyel reform során az általános iskolát kilencosztályossá, 6+3-as rendszerűvé bővítették. Ez lehetővé tette, hogy az alapkészségek elsajátítására az iskolai időszak elején több idő maradjon, ami rendkívül fontos, ha növelni szeretnénk az esélyegyenlőséget.

Aki lassabban tanul, az nem hülyébb

A hétéves gyerekek között ugyanis óriási fejlődésbeli különbségek vannak, ami egyáltalán nem a képességeik vagy a tehetségük szintjét jelzi. A magyar iskolarendszer sietteti a gyerekeket. Jó képességű az, aki már első év végére folyékonyan olvas, rossz képességű az, aki még második év végén is csak silabizálja a betűket.
Holott a fáziskülönbség ebben az életkorban még egyáltalán nem a tehetséget vagy annak hiányát jelzi. Ha a lassabban haladó kisgyerekeket nem bélyegezzük meg, hanem kivárjuk, hogy a saját tempójukban fejlődjenek, legkésőbb 10 éves korukra beérik a többieket, és ettől kezdve akár túl is szárnyalhatják őket.

Az esélyegyenlőségre törekvő iskola a családi hátteret is figyelembe vesziForrás: AFP/Xavier Leoty

Az esélyegyenlőségre törekvő iskola ugyanakkor nem csak az egyes diákok fejlődésbeli eltéréseit veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a gyerekek más-más családi háttérrel rendelkeznek, ami nagyon erősen meghatározza iskolaérettségüket és motivációjukat a tanulásra. Az a gyerek, akinek otthon nem meséltek, aki iskolába lépése előtt nem lapozgatott mesekönyveket, akinek kérdéseire otthon nem feleltek vagy a kérdéseit fel sem tehette, mert belefojtották, sokkal nehezebben fogja megérteni, mire való az írás, az olvasás és egyáltalán a tanulás.
A finn, a svéd, a norvég, a lengyel iskola esélyt ad ezeknek a gyerekeknek, hogy kitörhessenek abból a kasztból, amelybe beleszülettek, és jobb kilátásokkal vághassanak neki felnőtt életüknek, mint annak idején a szüleik. Az esélyt nem úgy adja meg, hogy speciálisnak nevezett vagy szimplán szegregált intézményekbe tömöríti őket, ahol aztán felzárkóztatás címén az átlagnál sokkal gyengébb minőségű oktatásban részesülnek, hanem úgy, hogy szerencsésebb sorsú társaikkal együtt képzi őket, szükség esetén segítő munkatársak és plusz pedagógusok bevetésével.

Az iskola a társadalmi igazságtalanság melegágya

Ugyanezen a nemzetközi felmérésen, amely a lengyel oktatásügy sikersztorija lett (nem sokkal ezután egy amerikai újságíró A világ legokosabb gyerekei címmel adott ki könyvet a lengyel oktatási reformról), a magyar tanulók minden idők legrosszabb eredményét produkálták. Olvasásból, matematikából és természettudományos ismeretekből egyaránt leszerepeltek, ami pedig a kreatív problémamegoldást illeti, 44 országból a 33. helyet sikerült elérniük.
Elemzők szerint a drasztikus romlás elsősorban annak tudható be, hogy a rosszul teljesítők még rosszabbul teljesítettek. Most érett be (vagy inkább rohadt meg) annak gyümölcse, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket magukra hagytuk, és ahelyett hogy segítenénk őket a felzárkózásban, még egyet taszítunk rajtuk a szakadék szélén.
Pedig ezek a gyerekek nincsenek kevesen. Matematikából a tanulók 27,1 százaléka az elégséges szintet sem érte el, ami azt jelenti, hogy a gyerekeink több mint egy negyede nem képes kiszámolni, mennyi pénzt kell visszakapnia a boltban, hány liter festéket kell vennie, ha színesre akarja festeni a szobáját, vagy mennyivel olcsóbban kapja meg azt a menő pólót, amit 20 százalékkal leáraztak.
Néhány szakértő szerint azonban a magyar oktatás legnagyobb hibája még csak nem is az, hogy nem elég hatékony, hanem hogy a társadalmi igazságtalanság melegágya. Nincs még egy iskolarendszer Európában, amelyben ilyen egyértelmű összefüggés lenne a családi háttér és az iskolai teljesítmény között. És nincs még egy Európai ország, ahol akkora szakadék lenne a legjobbak és a leggyengébbek teljesítménye között, mint nálunk.

A legutóbbi PISA-felmérés szerint a magyar diákok több mint negyede az elégséges szintet sem érte el matematikábólForrás: Origo

A középosztálybeli gyerek, akármilyen hatás éri is az iskolában, diplomát fog szerezni, a hátrányos, pláne halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerek pedig a nyolc osztályt is nehezen (vagy sehogy sem) végzi el, és garantáltan munkanélküliként vagy közmunkásként végzi. Akár tehetséges volt, akár nem, hiszen ez az iskolában jó eséllyel ki sem derül. A kasztrendszer megbonthatatlan, a magyar iskola semmit sem tud tenni a nehéz sorsú gyerekek megsegítéséért.

A gyenge tanulók nem húzzák le a jókat

Hiába bizonyítják a külföldi példák és a szakértők tanulmányai az ellenkezőjét, a döntéshozók, a szülők és a tanárok Magyarországon szilárdan ragaszkodnak az olyan tévhitekhez, mint hogy a gyenge tanulók lehúzzák a jó képességűeket, vagy hogy az iskola képtelen olyan mértékű lemaradást kezelni, mint amivel egyes gyerekek a családi hátterük miatt a falai közé kerülnek. Hiszen ha ez így van, nem is tehetünk mást, mint hogy a saját gyerekeinket versenyistállókba, a hátrányos helyzetűeket pedig gyerekmegőrzőkbe gettósítjuk.
Holott ez a tévképzeteken alapuló gyakorlat nem csak a gyerekek, a tanárok szempontjából is mélységesen igazságtalan. A közvélekedés szerint az elitnek kikiáltott iskolákban tanítanak az elit tanárok, a futottak még kategóriájú iskolákban a másodosztályúak, a szegregált iskolákban pedig a pályaalkalmatlanok. És mivel a szegregált iskolák valóban lehetetlen feladat elé állítják a tanárokat, a tanári kontraszelekció óhatatlanul működésbe lép.

Ritók Nóra szerint a szegregáció zsákutca, ami újratermeli a problémákatFotó: Bielik István - Origo

Ki akarna lepukkant iskolatermekben, mindenféle technikai és szakmai segítség nélkül, nevetséges bérért halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen motiválható gyerekeket tanítani? Néhány olyan megszállott, elhivatott tanár, mint Ritók Nóra, és a reményvesztettek, akik maguk is úgy érzik, beleragadtak egy nem kívánt helyzetbe.

Nem szegregálni, differenciálni kellene

A szegregációval szemben az igazságos és ráadásul hatékony megoldás az volna, ha a HHH gyerekeket nem elkülönítenék, hanem arányosan elosztanák az iskolák között. Ez esetben egyetlen iskolára sem hárulna olyan teher, amely alatt összeroskadna, különösen, ha a tárgyi, személyi, szakmai feltételek is adottak volnának a plusz terhet jelentő feladatok megoldásához.
Ehhez persze minden egyes pedagógust fel kellene készíteni arra, amiről évtizedek óta beszélünk, de amit nem vagy alig gyakorlunk: a differenciált oktatásra. Ahogy Nahalka István oktatáskutató, az integrált nevelés egyik szószólója mondja egy előadásában, a differenciálás a legtöbb pedagógus szerint még mindig azt jelenti, hogy a jó tanulóknak nehéz feladatokat, a gyenge tanulóknak könnyű feladatokat adunk, pedig ezzel csak azt érjük el, hogy még jobban növekszik közöttük a különbség.

Nem robotokat képzünk, hanem személyiségeketFotó: Bielik István - Origo

A differenciálás valójában arról szól, hogy nem robotokat képzünk, hanem személyiségeket. Nem hülyéket és okosokat, hanem kíváncsiakat és szemlélődőket, kitartókat és izgágákat, fantáziadúsakat és gyakorlatiasakat, mozgékonyakat és türelmeseket, kommunikatívakat és befelé fordulókat.
Ennek megfelelően nem uniformizált tudást kell a gyerekek fejébe tölteni, hanem olyan képességekhez és készségekhez kell hozzásegíteni őket, amelyek leginkább passzolnak a személyiségükhöz, és amelyek révén boldogulni tudnak a világban.
Ez a szemlélet persze új kihívások elé állítja a pedagógusokat, de ha megfelelő képzés és jól működő rendszer áll mögöttük, akkor ez nem plusz terheket jelent, hanem az eddiginél sokkal kreatívabb, élvezetesebb munkát.
A finn iskolarendszert méltató elemzések mindig hangsúlyozzák, hogy a tanári pálya nem azért lett az egyik legvonzóbb szakma Finnországban (tízszeres a túljelentkezés a tanári karokra, a diákok legjobb 10 százalékából válogathatnak az egyetemek), mert a finn tanárok jobban keresnek, mint a jogászok vagy a közgazdászok, hanem mert a fiatalok az iskolai munkát izgalmas és értelmes kihívásnak tartják.

Nagyjából ott tartunk, ahol az Egyesült Államok a '80-as évek elejénForrás: AFP/Xavier Leoty

Aki nem végez legalább középiskolát, el van veszve

Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (mindketten közgazdászok, az MTA  munkatársai) több átfogó tanulmányt is készített a szegregáció mértékéről és hatásáról Magyarországon. Elemzéseik szerint ma nagyjából ott tartunk, ahol az Egyesült Államok a ’80-as évek elején. Hatalmas a különbség a hátrányos helyzetű és a középosztálybeli gyerekek teljesítménye között, a szegregáció pedig egyértelműen csak növeli ezt a távolságot.
A szegregáció egyértelműen árt a benne részt vevő gyerekeknek és tanároknak, hosszabb távon pedig az egész társadalomnak. Eleve reménytelennek tekinti a HHH gyerekek helyzetét, nem felzárkóztatni, csupán elkülöníteni akarja őket a többségi társadalomtól. Az önbeteljesítő jóslat pedig garantáltan működik.
„Azon fiatalok többségének, akik a mai Magyarországon nem tudnak valamilyen középiskolai végzettségre szert tenni, tartósan munkanélküli létre vagy rendszertelen foglalkoztatásra kell berendezkedniük. És bár a szakiskolát végzettek többségének (75 százalék) van munkája, a keresetük rendkívül alacsony, és jórészt betanított- és segédmunkát végeznek” – olvashatjuk Kertesi-Kézdi tanulmányában.

Több figyelemre és jóval több bizalomra van szükségForrás: AFP/Khaled Desouki

Nem szabadna elengedni a kezüket

És mielőtt bárki téves következtetésekre jutna, mindez nem csak a cigány gyerekeket érinti. Elég csak a legutóbbi, fentebb már idézett PISA-eredményre gondolnunk, miszerint a gyerekeink 27,1 százaléka nem éri el a kettes szintet matematikából. A legfrissebb felmérések szerint a cigány gyerekek aránya az általános iskolások körében 12-13 százalék.
Ha a gyerekeink több mint negyedét úgy engedjük ki az általános iskolából, hogy nem tudnak egyszerű műveleteket elvégezni, nem tudnak értelmezni egy összetett mondatot, és ha egy problémával szembesülnek, az egyetlen reakciójuk a leblokkolás, akkor ezzel egyszerűen a Taigetoszba hajítjuk őket.
Aztán pedig ujjal mutogatunk rájuk, hogy nem dolgoznak, hogy segélyből élnek, hogy hajléktalanok. Pedig csak annyi kellett volna nekik is, mint a Pügmalión-kísérlet véletlenszerűen kiválogatott gyerekeinek: több figyelem és jóval több bizalom azoknak a felnőtteknek a részéről, akiknek az a hivatása, hogy minden gyerekből kihozzák a maximumot.

#1 Dr.BauerBela

---

Mitől függ gyermeke iskolai teljesítménye?

2014.03.28.

Az iskolában elért siker vagy kudarc több tényezőtől függ. Sokan gondolják úgy, hogy ez csupán ész kérdése. Régebben még az is előfordult, hogy a szülők iskolai teljesítményére hivatkozva már az iskola kezdetén berakták egyik vagy másik skatulyába a gyermekeket. Tanítói pályafutásom kezdetén gyakran hallottam ilyen, és ehhez hasonló megjegyzéseket: „Buta volt az apja is, mit várjunk akkor a gyermekétől”. Szerencsére ma már egyre ritkábban találkozok ilyen gondolatokkal...

...mert szép számmal vannak olyan tanítványaim, akik messze felülmúlták szüleik teljesítményét.

A legfontosabb tényező: gyermeke akarjon teljesíteni!

A gyermek törekvésének alapvető mozgatórugója az a belső szükséglete, hogy cselekedetei minél eredményesebbek legyenek, hogy minél jobban megfeleljen. Ilyen erő a kíváncsiság, valamint a törekvés a tárgyak megismerésére, birtokbavételére. Ez a folyamat már csecsemőkorban elkezdődik, és folytatódik a kisgyermekkorban, amikor szülőként gyermeke egy-egy eredményes tevékenységét mosollyal, tapssal jutalmazza. Nagyon fontos, hogy gyermekének azokat a teljesítményeit erősítse meg, amelyek összhangban vannak a társadalmilag elfogadott normákkal. Például, ha épít valamit, alkot, újat hoz létre, azt mindig dicsérje meg. Így ez fokozatosan „beépül”, belső ösztönző erővé válik.

A teljesítményre való törekvés nagymértékben függ a családi környezettől is. A családban látott modellek, minták útbaigazítást jelentenek gyermeke számára. Ha Ön örömét leli abban, hogy valami újat ismerhet meg, ha szívesen tanul meg olyan dolgokat, amiket addig nem tudott, akkor gyermeke is pozitívan fog állni a tanuláshoz.

Olvasson erről többet itt: http://www.abcakademia.hu/gondolkodas.html

Van-e különbség a fiúk és a lányok között?

A nemek különbsége – a beszéd fejlődéséhez hasonlóan – itt is megmutatkozik. A lányok számára nagyon fontos a környezet visszajelzése: a jó teljesítményre való törekvésüket elsősorban egy másik személyhez (tanító nénihez, édesanyához) való kötődés vezérli.

A fiúk esetében a feladat megoldása már önmagában is jutalom. Ezért a lányok az iskolában teljesítenek jobban, a fiúk pedig az iskolán kívüli tevékenységekben sikeresek.

Mennyire befolyásolja a tanulást a gyermek értelmi képessége?

Az értelmi képesség adott dolog – ebben különbségek mutatkozhatnak az egyes gyerekek között már születéstől kezdődően. De ezeket külső hatások (pl. nevelés, fejlesztés, betegség) pozitív és negatív irányba is befolyásolhatják. A kulcs tehát az Ön kezében van. Személyes példamutatással, sok-sok közös programmal, játékkal megkönnyítheti gyermeke iskolai munkáját.

Játékgyűjteményünkben kedvére válogathat az ingyenesen letölthető játékok közül.

#1 Dr.BauerBela

---