Tündéri kisbabák, vásott kölykök

 8067_67505-d2-d0000FAB469cb42cc93e0

Szépséges dolog a gyermeknevelés, de olykor átkozottul nehéz. Mert a gyerekek pontosan érzik a határokat, a felnőtt határozottságát, és talán még jobban határozatlanságát. És a szülő egyszer csak azt látja, hogy szeme fénye, a drága apróság, a fejére nőtt, zsebre vágta, túljárt az eszén.

És hogy ez minek köszönhető? A modern szellemű nevelésnek, amely szabadjára engedi a gyermeket? Vagy a szülő temérdek elfoglaltságának, amelyek közepette gyakran nem jut idő és figyelem a gyerekekre?

Manapság egyre többen gondolják úgy hogy a szülőket vissza kell helyezni régi jogaikba és egyben a tekintély fogalmát is újra kell értékelni.

Mindez pedig azt jelenti: a gyermek értésére kell hozni, hogy meddig terjedhet az önállóság, és persze azt is, hogy milyen szabályrendszerben mozoghat, illetve kell mozognia. Azok a szülők, akik nem kimondottan erős kezűek, önváddal illetik magukat: - Úgy érzem, igazságtalan vagyok, ha megbüntetem a gyereket. - Nem tudok tekintélyt kivívni magamnak. - Inkább engedek, csakhogy megelőzzem a vitát vagy a dühkitörést.  - Nem akarok olyan szigorú lenni, mint velem a szüleim voltak.

Szemlátomást sokan rászorulnak a jó tanácsokra - és sajnos ezt a gyerekek is tudják. Érzik a bizonytalanságot, és kihasználják azt. Ez persze érthető, hiszen a gyereknevelés nem velünk született tulajdonság, hanem tanulni kell,

méghozzá igen tudatosan. A legnagyobb hiba a következetlenség, vagyis ha a szülő egyszer túl szigorú, máskor túl engedékeny. Tanulságos végignézni a leggyakoribb konfliktusforrásokat. A családi perpatvar többnyire akkor tör ki, ha a gyermek nem rak rendet, ha túl sok időt tölt számítógépes játékokkal, ha valamit szeretne magának megvetetni, ha nem készíti el a házi feladatot, ha tiszteletlenül viselkedik, szemtelen, engedetlen. A kellemetlen szituációk oldása nem könnyű feladat. Szakértők azt ajánlják, hogy ne folyamodjunk a verés vagy a szeretetmegvonás eszközéhez. De követeljük meg a tiszteletet és a pontosságot. A gyerek maga is igényli, hogy legyen mihez igazodnia: a felkelés, indulás, napi étkezések pontos beosztását. A helyes nevelés alapelvei mindig a szeretet, a humor és a példamutatás. A mai szülők pedig tényleg nincsenek könnyű helyzetben:  a hagyományos nevelési elveket egyesíteni kell a modern szabadelvű módszerekkel.

Agresszív gyermekek

Akár jártunkban-keltünkben, utcán, játszótéren észrevehetjük, hogy egyre több a kezelhetetlen gyerek.

Makrancosak, akaratosak, agresszívek, hisztériáznak, és nehezen illeszkednek be a közösségbe. Az óvodások szüleinek egyharmada szinte sorscsapásként éli meg gyermeke viselkedését. Ha az okokat keressük, először a külső hatásokat vegyük szemügyre. A szűk lakásokban kevés a mozgástér és egyre elviselhetetlenebb a zaj. Ezután következik a családi élet elszürkülése. A meghitt, közös ebédeket, vacsorákat sokszor a gyorsétkezdék helyettesítik, vagy éppen nincs együtt a család, mert az édesapa késő estig dolgozik.

De ludasak azok a szülők is akik elhanyagolják a gyerekeket bár megadnak nekik mindent nem törődnek a lelkükkel problémáikat  félvállról veszik

bízva az idő gyógyító hatásában. Az agresszív gyermekből sokszor a társadalomra veszélyes felnőtt válhat, de mindenképpen lelkében sérült, terheket hordozó fiatal. Hogyan forduljunk hát gyermekünk felé? Hogyan kezeljük a sokszor nagyon is nehéz és kellemetlen helyzeteket?

A legféltőbb anyák

Ők azok akik nyaraláskor egy percre sem veszítik szem elől kicsinyeiket akik felnőtt gyermekeiket naponta akár többször is felhívják telefonon hogy minden a legnagyobb rendben vane.

A közlekedés veszélyeitől  reszketve féltik a háromkerekű biciklin bóklászó óvódást, éppúgy, mint az autó volánja mögött ülő középkorút. Ők a tipikus olasz édesanyák. Egy tíz országra kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy az olasz anyák Európa legféltőbb szülői, az aggódás statisztikájában ők a listavezetők. A sort a svéd nők zárják, akiket alig rendít meg valami nyugalmukban. A pszichológusok óva intenek a túlzott féltéstől, mert az könnyen túlzott függőséget alakíthat ki a gyermek-szülő kapcsolatban. Különösen vonatkozik ez a fiúgyermekekre. Bármennyire is rokonszenves a féltő ragaszkodás, a jó megoldás nyilván a középút: valahol az olaszok és a svédek között.

Tanácsok a pozitív nevelés szellemében

1. Szabjunk pontos szabályokat és célokat. Minden közösség normák szerint él, így a család is. Ezzel nem kalickába gyömöszöljük, hanem sokkal inkább biztonságérzetet nyújtunk a gyermeknek. 2. Nevezzük nevén a dolgokat. Az általános figyelmeztetésre általában fittyet hánynak. Mindig nagyon pontosan meg kell mondani,  mivel vagyunk elégedetlenek. 3. Dicsérjük! Ha a gyerek  segít a házi munkában pl. megterít vagy megágyaz, ne fukarkodjunk a dicsérettel. Egy kis simogatás, egy puszi csodákat művelhet. 4. Mutassunk jó példát.  Ha a gyerek elé követelményeket állítunk, járjunk elő jó példával. 5. Legyünk biztos támasz a számára. Érezze, hogy  gondjai, problémái megoldásában is mellette vagyunk. 6. Legyünk határozottak, ellenkező esetben a gyerekbe is beleoltjuk a tétovázást, a cselekvőképtelenséget. 7. Ne tűrjük a hisztit, a céltalan ordítozást. A gyerek tanulja meg, hogy ezzel nem jut célhoz. Ma igen sok párkapcsolat a gyermek miatt megy tönkre. Ezért is fontos odafigyelni, hogy mindenki, aki a gyermek körül van egyetértsen a nevelési elveket illetően. És persze figyeljünk arra, hogy ne a gyerek előtt veszekedjünk.

#1 Dr.BauerBela

---

Vásott szülők kölykei

Növekszik a deviáns gyermekek száma, és egyre több, fiatalabb és kegyetlenebb a gyerekbűnöző. Változatlanul sok fiatal "élvez" kábítószert. De ez csak a jéghegy csúcsa. Ott vannak azonban azok a jelenségek is, amelyeket a bűnügyi statisztikák nem mutatnak ki, például az, hogy a nehezen kezelhető gyermekek megmérgezik a család harmóniáját, idegessé teszik a légkört a nyilvános helyeken, és lehetetlenné teszik a tanítást az iskolában. Amiről itt szó lesz, tehát csak egyik vetülete a jelenségnek.

Látlelet itthon

A mai gyermekek az anarchista - közkeletű nevén: liberális - nevelés virágai, a szabadság szerelmesei. Megtagadják a tanulás alapfeltételeit adó szabályokat: a pontos megjelenést, az engedélykérést vagy a figyelmet. A tapintatos kérést gyengeségnek hiszik, és makacsul nyomulnak előre. Feleselnek, hazudoznak, meghazudtolják a tanárukat, erőszakoskodnak, sőt fenyegetőznek. "Csak buktasson meg, megvannak az eszközeim!" - mondja tanárának a budapesti gimnazista. Az egyenlőség eszméjét szó szerint veszik, és a pedagógus határozottabb fellépésére az "akkor én is!" dacával válaszolnak. Egyenlőek azonban maguk a diákok is. A fegyelmezett és a fegyelmezetlen. A felkészült és a felkészületlen. A szorgalmas és a lusta. A rossz viselkedés vagy a kötelességmulasztás már régen nem szégyen. Nem kíséri bűntudat - ha ugyan nem számít dicsőségnek! A "szégyelld magad!" típusú korholások a demokráciában nem nevelő, integráló, hanem kirekesztő cselekedetnek minősülnek.

Az anarchisták hangadó csoportjai igyekeznek a még eltartott gyermeket a felnőtt állampolgár jogaival felruházni. A tanulók azonban úgy nyilatkoznak, nem - vagy minél később - akarnak felnőtté válni. Addig is keressenek rá a szülei. Ő pedig vagy tanul - vagy nem. Tehát ha a jogokról van szó: már érett felnőtt, ha viszont a kötelességekről: még mindig gyermek.

Fotó: Hortolányi Anikó Iskola helyett az utcán

Ügyesen élnek jogaikkal a nebulók, és ahol csak lehet, semlegesítik velük kötelezettségeiket. Jó érzékkel szimatolják ki a joghézagokat, és ügyesen teremtenek precedenseket. Számukra a jogegyenlőség azt jelenti: mindenkinek jó jegy, mindenkinek érettségi bizonyítvány jár. A teljesítmény helyét a lobbizás foglalja el. A tanuló - mindig a rossz tanuló! - nyilvánosan vonja kétségbe tanára felkészültségét és ítélőképességét. Ők ezt őszinteségnek nevezik, amin, ugyebár, meg kellene hatódni. A konstruktívabbak javaslatokat tesznek a követelmények leszállítására, vagy alkudozni próbálnak. Ezek a tanulók az oklevél miatt járnak iskolába, és szent meggyőződésük: puszta jelenlétükkel eleget is tettek a követelményeknek. A fegyelem vagy a tanulás ebbe már nemigen fér bele. Az élet elvégre nem a szenvedésről és az áldozatról, hanem az örömről és az élvezetről szól. Az iskola tele van életvidám gyerekekkel és ideges, frusztrált tanárokkal.

Vannak szülők, akik ellenséget látnak a tanárban, és megharagszanak az iskolára, ha az nem engedi el a gyereküket szorgalmi időszakban síelni. Vagy akik azzal biztatják gyereküket: úgysem lehet egy idegen nyelvet sem megtanulni az iskolában. Akik szót fogadva gyereküknek, az iskolának tesznek panaszt a tanár nevelőszándéka vagy a rossz osztályzatok miatt.

Régen a tanár fenyegette a diákot azzal, hogy szól a szüleinek, ma a tanuló fenyegeti a tanárát - ugyanazzal. Több alkalommal is megtörtént, hogy a szülők erőszakot követtek el gyermekeik tanára ellen. Ez azonban csak a felszín, melyet az igazságszolgáltatás intézményeivel kezelni lehet. Ám a mélyben egy sokkal kiterjedtebb vonulat húzódik meg, mely - az önfegyelem és a szorgalom elértéktelenedése, a tudás és a tanárok tekintélyvesztése, a pedagógusok kontraszelekciója és a követelmények csökkenése révén - óhatatlanul a műveltség és a tudás lepusztulásához vezet.

Mi a helyzet Angliában?

Nagy-Britannia mindig előttünk járt. Most sincs ez másként. Talán ismét tanulhatunk tőle valamit.

Az iskolák fegyelme szétporladóban van, ami akadályozza a célok megvalósulását, és előbb-utóbb rányomja bélyegét az állampolgárok műveltségére és szaktudására. A Tanárok és Előadók Szövetsége (ATL) adatai szerint tavaly négyszer annyi alkalommal követtek el fizikai erőszakot a tanárok ellen, mint három évvel ezelőtt. Mindez, illetve az ennek kapcsán kirobbant vita hónapok óta lázban tartja az angol közvéleményt.

Március 27-én az oktatási miniszter, Estelle Morris Cardiffban, a városházán előadást tartott az ATL konferenciáján. Mint az előadásból kiderült, a gyermekek és a tizenévesek vétkes magatartása egyre nagyobb válságba sodorja egész Nagy-Britanniát, mára aláásta az oktatást, és az utcai erőszak elterjedéséhez vezetett. Mindezért pedig nem a tanárok, az iskolák és elsősorban nem is maguk a gyermekek a felelősek, hanem a szülők huliganizmusa (a miniszter a "yob" szót használta, ami huligánt jelent). A dolognak különös jelentőséget tulajdonít az, hogy mindezt Tony Blair baloldali kormánya állapította meg, és hogy a liberális Guardian március folyamán öt cikkben is foglalkozott a témával.

Julie Grant, az ATL elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet igen sok pályakezdő tanárt elriaszt. Lesley Ward, a doncasteri általános iskola tanára elmondta, a rúgások, harapások, ütlegelések, karmolások és lökdösések után komolyan fontolóra vette, hogy véget vet 27 éves tanári pályájának. Még az is előfordult, hogy a gyerekek levizelték. Egy seftoni vallásoktató, Irene Baker hosszabb kihagyás után ment vissza helyettesítő tanárnak abba az iskolába, ahol korábban tanított. Drámai hangú nyilatkozatában megvallja: "A gyermekek pokollá tették az életemet. Azt hittem, ismerem őket. De már tudom, hogy nem vállalom, mert nem vagyok rá felkészülve."

Hiába végzi jól az iskola a dolgát, az erélytelen és a - Morris szavával - felelőtlen szülők romba dönthetik minden igyekezetét. A miniszter külön kiemeli azokat a szülőket, akik berontanak az iskolába, és úgy beszélnek a tanárokkal, hogy közben sem a lelki, sem a fizikai erőszak alkalmazásától nem riadnak vissza. Nagy visszhangot váltott ki, hogy az Islington Green-i iskola egyik tanára, miután az egyik diák megtámadta, eltűnt. Az ilyen és ehhez hasonló esetek egyre gyakoribbak Nagy-Britanniában. A kedvezőtlen változás a legutóbbi tíz év során ment végbe. Egy novemberi felmérés szerint sok iskolában hetente bántalmazzák a szülők erkölcsileg vagy fizikailag a tanárokat - méghozzá a gyermekek előtt. A fizikai erőszak azonban csak a jéghegy csúcsa. Tavaly történt, hogy a gwenti St. Mary általános iskola vezető tanítónőjét azzal vádolta meg az egyik nebuló, hogy pofon vágta őt. A feljelentést felfüggesztés, rendőri vizsgálat, majd egy 15 hónapon át tartó úgynevezett nevelő célzatú kihallgatás követte, majd a tanítónőt felmentették.

A tanárok kilenc tizede szerint nehezebb a szülőket kezelni, mint a gyermekeket. Az Önkormányzatok Szövetségének (LGA) jelentése szerint vannak olyan szülők, akik az iskola helyett bevásárlókörutakra vagy üdülni viszik gyermekeiket. A csavargáson kapott gyermekek 80 százaléka szülői felügyelet mellett lóg az iskolából. Még a középosztálybeli szülők között is általános, hogy a tíz nap engedélyezett hiányzást (nálunk 30 nap!) beépítik a családi nyaralási programba, ráadásul általában a tanévkezdés fontos időszakából veszik el.

Herefordshire-ben a haragos szülők fogságba ejtettek egy vezetőtanárt, mert hazaküldte a leányukat az orrában hordott karika miatt. (A mi tanáraink sokkal türelmesebbek.) A bíróság kilenc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte őket. Egy másik tanár ideg-összeroppanást kapott, mert a szülők megfenyegették. A jelentés szerint sokan tartják túl sokra gyermekük felfogókészségét, és a rossz jegyekből arra következtetnek, szadista késztetésből nyúzzák őket a tanáraik.

"Hogy várhatjuk el a tanulóktól, hogy tiszteljék tanáraikat, ha a szülők nem tisztelik őket?" - kérdezi a miniszter. "A szülőknek jó példával kell elöl járni, és a legtöbben meg is teszik. De a felelőtlen szülők kemény magja kedvezőtlen hatást gyakorol a többiekre. A tanárok iránti tiszteletlenség az iskoláskorban kezdődik, és végigkíséri a gyermeket egész életén."

Lesley Ward rámutatott: "a tanár elleni támadás támadás az oktatás ellen, és az oktatás elleni támadás támadás az angol társadalom alapjai ellen". A gyermekek számára a tanár a hatóság első képviselője, amellyel szembetalálja magát. Ha tehát a tanár elleni fellépést nem büntetik, joggal hiheti azt, hogy a többi hatóságot sem kell tisztelnie. Morris még tovább ment: "Túl sok alkalommal fordul elő, hogy a szülők kétségbe vonják a tanár jogát arra, hogy az iskolai szabályzatnak megfelelően fegyelmezze a gyermekeket. A gyermekek számára mindez azt jelenti, hogy sem a tanárokat, sem a felnőtteket nem kell tisztelniük."

Az ATL egyik bradfordi küldötte arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy "amíg a tanulók tisztában vannak a jogaikkal, a tanárok jogi helyzete meglehetősen lepusztult állapotban van". A miniszter pedig kifejtette: "Sok tanár, ha azt tapasztalja, hogy annak a küzdelemnek, amelyet a gyermekek rossz iskolai magaviselete ellen folytat, az egyetlen eredménye a szülők erőszakos fellépése, semmilyen eszközt nem mer majd alkalmazni. Ezek az erőszakoskodó szülők akadályoznak bennünket abban a küldetésünkben, hogy kiűzzük a rossz viselkedést az iskolából."

Tennivalók

Brian Waggett középiskolai tanár, az ATL érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint a tantestületek sokszor azért ejtik az ügyeket, mert nem akarják rontani az intézmény hírnevét. A minisztérium viszont felvilágosította őket, hogy a szülők - mivel nagyobb részük szintén a fegyelmezett iskolákat részesíti előnyben - éppen azokhoz az iskolákhoz fordulnának bizalommal, amelyek bebizonyítják, hogy vállalják is az áldozatot ezért.

Az ellenzék árnyékminisztere, Damian Green szerint az iskolai fegyelem hanyatlásáért, illetve az oktatási intézmények tekintélyének lerombolásáért elsősorban az az 1988-as kormánydöntés a felelős, amely előírta, hogy csökkenteni kell a bomlasztó tanulók kizárását az iskolából. Az LGA konferenciája által készített jelentés elmarasztalta a kormányt amiatt, hogy elhanyagolta a szülőknek a gyermekek iskolából való igazolatlan távolmaradása miatt viselt felelősségének a kérdését. A szövetség iskolalátogatással foglalkozó munkacsoportja kijelölte a feladatot: a munkát a gyermekek otthonában, a szülőkkel kell kezdeni. A csoport elnöke nagyon károsnak tartja azt a nézetet, amely szerint az igazolt távolmaradás ártalmatlan. A jelentés kimutatta, hogy a notórius lógók szülei kevéssé műveltek, képzetlenek, és ezért "családnevelő" programokat sürget.

Mindennek már van bizonyos előzménye, ez pedig a 2000-ben elfogadott úgynevezett "szülői határozatok" (parenting orders) intézménye. Morris most ennek továbbfejlesztését javasolja. E szerint azon szülőket, akiknek gyermekei folyamatosan helytelenül viselkednek az iskolában, eligazításra vagy tanácsadásra kell berendelni, úgynevezett "haragkezelő tanfolyamokra" kell kötelezni, illetve bíróság elé kell állítani, mely akár ezer font bírságot is kiszabhat rájuk. A határozathozatalnál nem annyira a cselekmény súlyosságát, mint inkább a szülő hozzáállását kell tekintetbe venni.

Az ATL még vérmesebben sürgette a helyzet megoldását, nevezetesen azt, hogy mérlegelés nélkül is be lehessen perelni a tanári kart támadó tanulókat vagy szülőket. Nehezményezték, hogy amíg az egészségügyben és a közlekedésben dolgozó tisztviselők megfelelő jogi védelemre számíthatnak, a rendőrség vonakodik attól, hogy bíróság elé vigye az ilyen ügyeket. A szakszervezet pedig azt követelte, az önkormányzatok egyezzenek bele abba, hogy ha szükséges, indíthassanak pert magánfelek is, amit ismertetni kell az iskolákban.

A tanárok szakszervezetének cardiffi konferenciáján az ATL főtitkára rámutatott, hogy a jogok tekintetében a tanárok elmaradnak a diákok mögött. Amíg a diákok hamar rájöttek, hogyan lehet egy tanárt felfüggesztetni az állásából, ugyanez nem mondható el a tanárokról. A konferencia egyhangúlag határozott arról, hogy a renitens diákok ellen új rendszabályokat kell életbe léptetni. Szándékuk szerint ezeket a diákokat fel kell függeszteni vagy ki kell zárni az iskolából (hogy ne találhassa szembe magát a tanár a folyosón azzal a diákkal, aki megrágalmazta), továbbá minden diáknak jegyzékbe kell venni a viselt dolgait. Mivel pedig a bélyeg akkor is rajta marad az ilyen tanáron, ha felmentik (mert sokak számára igaz az a mondás, hogy "nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél"), Sharon Liburd, az ATL jogásza azt javasolta, ilyen esetekben nyilvánossá kell tenni, hogy a diák "szándékos rágalmazást" követett el.

Morris szerint az önkormányzatoknak meg kellene védeniük a tanárokat. A helyi oktatási hatóságoknak (LEA) kellene őrködniük azon, hogy ez így is legyen. Egy "fegyelmi csúcsszervet" kell létrehozni, mely a problémák megoldása érdekében egyesítené a tanárok szövetségeit, a szülők szervezeteit és a kormány illetékes minisztereit. Javaslata szerint ki kell egészíteni azokat a szülőkre vonatkozó rendeleteket, amelyeket már eddig is használtak, amikor a gyermekeket bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találták, abból a célból, hogy az iskolában tanúsított rossz viselkedésre is érvényesek legyenek.

A miniszter a félreértések elkerülése végett hangsúlyozta: "A tanuló maga hibáztatható rossz magaviseletéért. Senki sem akarja felmenteni a tanulót magaviselete felelőssége alól. Ez a vita azokról a szülőkről szól, akik nem támogatják a tanárt a fegyelmezésben. Arról szól, hogyan lehet segíteni a szülőket abban, hogy jobb szülők legyenek."

Az ATL és a szakszervezet támogatta a miniszter által előterjesztett javaslatot. Ezzel szemben a liberálisok a szülői programot kényszerítő jellegűnek és irreálisnak tartották, a szülői munkaközösségek és az ellenzéki pártok pedig (a liberális társadalmakra igen jellemző módon) élesen támadták. Az oktatási árnyékminiszter azt állította, a javaslat csupán retorikai fogás, és csak arra való, hogy elterelje a figyelmet a kormány és a tanárok között kialakult rossz viszonyról. Ehhez csatlakozott Margaret McGowan, a Nevelési Tanácsadó Központ szóvivője, mondván: "a politikusoknak és a szakszervezeteknek (melyek csatlakoztak a miniszter kezdeményezéséhez) könnyű dolog leszólni a szülőket, mivel nem képeznek erős érdekérvényesítő csoportot. ... A kormány örömmel kovácsol magának tárgyalási előnyt a szülőkből és a gyermekből azokkal az iskolaigazgatókkal és tanárokkal szemben, akik abban hisznek, hogy a fegyelmi problémák megoldását a züllesztő gyermekek eltávolítása jelenti."

Az erős liberális hangzavartól tartó önkormányzatok, mint ahogy azt egy felmérés is bebizonyította, meglehetősen óvatosan éltek azzal a lehetőséggel, amelyet a "szülői határozatok" intézménye kínál - még azok is, ahol egyébként súlyos gondok jelentkeztek a fegyelem terén. (Az egész országban mintegy kétszáz ilyen határozat született meg 2000 júniusa óta.) Phil Willis pedig, a Szabad Demokrata Párt oktatási szóvivője és az ATL elnöke arra mutatott rá, a gyermekeik nevelését elhanyagoló szülők jelentős része segélyeken él, és az ő pénzbüntetésük egy jottányit sem visz közelebb a fegyelmi probléma megoldásához. Ami arra mutat - teszem hozzá -, hogy a kérdés pusztán jogi megközelítése nem működőképes, esetleges erőltetése pedig további feszültségekhez vezethet.

Erősebb alapokat!

Az angolok szakmai-szervezeti és jogi megközelítése nem rossz, de mélyreható és távolabbra tekintő megoldásokat kell keresnünk. Első körben össze kellene gyűjteni az iskolai fegyelem és a szülői felelőtlenség tipikus eseteit, és el kellene gondolkozni azon, milyen megoldást lehet rájuk találni magában az iskolarendszerben. A kihágások legnagyobb részét ott kell elintézni, ahol keletkeznek, az iskolában, és csak a kirívóbbakat kell bíróság elé vinni. Fel kell tárni a még mindig jól működő családok és iskolák titkát, és meg kell osztani a többiekkel, a bajban lévőkkel.

Az iskolának, amely erőteljesen meglódult a szolgáltató intézmények irányába, vissza kell állítani hatósági jogait és tekintélyét. E tekintetben a magániskolák felelőssége sem más, hiszen a gyermekek onnan is ugyanabba a társadalomba jutnak. A demokratikus berendezkedés megtartása mellett egyértelművé kell tenni a hierarchikus viszonylatokat. Mind az iskolán, mind a családon belül. Fel kell hagyni a diákjogoknak és a személyiségjogoknak a kötelességek rovására való sulykolásával. Újra kell fogalmazni a diákok és tanárok jogait és kötelességeit, valamint a büntetések és jutalmak rendszerét. Meg kell állítani a demokráciára hivatkozó és a tekintélyuralom elleni küzdelem örve alatt folyó harcot, mely megsemmisíti a hagyományos család, iskola és más, pozitív értéket közvetítő intézmények, valamint a bennük dolgozó és őket képviselő személyek önazonosságát és tekintélyét.

A racionális nevelés mellé vissza kell állítani a jogaiba a mintával és a szoktatással való nevelést. Vissza kell állítani a bizalmat a szülő és az iskola, valamint a diák és az iskola között. Meg kell magyarázni a szülőknek, hogy a gyermekek nem saját tulajdonuk. El kell érni, hogy a szülők számára éppolyan fontos legyen a társadalmi élet higiéniája, mint saját gyermekük kívánsága. Hogy újra megtanulják aszerint értékelni gyermekük teljesítményét, ahogy az az élet különböző területein megfelelt a nagyobb - és a legnagyobb - közösség követelményeinek. Meg kell értetni a szülőkkel, hogy az anarchisták által reklámozott türelem önáltatás, mely csak arra jó, hogy előlük is elleplezze azt a tényt, hogy nem nevelnek. Hogy újra vállalni kell a nevelés fáradságát és a vele járó konfliktusokat, mert így nekik is több örömük lesz.

Mindez azonban pusztán a családban vagy az iskolában, megfelelő háttértámogatás nélkül nem oldható meg. Meg kell teremteni mindazon tudatformáló eszközök, médiumok ellensúlyát, amelyek anarchista eszméket terjesztenek, és amelyeknek sikerült kivenni a gyermekek nevelését a civil állampolgári közösségek kezéből. Rá kell mutatni, hogy a médiumok nem a gyermekek saját fórumai, hanem tőlük idegen hatalmi csoportoké, akiknek célja a generációk egymással szembe állítása, és az egyén szembeállítása saját civil közösségeivel és intézményeivel. Ez alól a magántulajdonban lévő médiumok (tévécsatornák, rádióállomások és a többi) sem lehetnek kivételek, mert a gyermekek révén a társadalom egészére hatnak, tehát a nagyobb közösség iránt tanúsított felelősségben nekik is osztozniuk kell.

 

#1 Dr.BauerBela

---

Így nevelhetsz angyalt a komisz kölyökből! Ne feledd, hogy nincs rossz gyerek. Csak meg kell találnod a módját, hogy érthetsz szót a makacs aprósággal.

 Melyik típusba tartozik?

Így nevelhetsz angyalt a komisz kölyökből!

Ne feledd, hogy nincs rossz gyerek. Csak meg kell találnod a módját, hogy érthetsz szót a makacs aprósággal.

• 
  
  

beauty and style

• Kevesebb ránc és ragyogó arcbőr 50 felett: ezekkel a hatóanyagokkal lesz teljes a bőrápolás »
• A ’70-es évek legnőiesebb frizurája újra divatos: minden nő rákattant, amikor Farrah Fawcett is ezt viselte »
• Ruhavásárlás nélkül is felfrissítheted az öltözéked: csak egy kis inspiráció kell a megunt darabokhoz »

Top olvasott cikkek

• Kvíz: 10 szó, amiről mindenki azt hiszi, helyesen írja le, pedig sokan elrontják
• 8 szokatlan név, ami gyönyörűen cseng: több gyereknek adhatnák
• 43 éves lett Oláh Ibolya: ennyit változott a 2003-as Megasztár óta
• Várkonyi Andira rá sem ismerni szétphotoshoppolt fotóján – Tucatnő lett belőle
• Mi az a LOL, és kik azok a boomerek? Teszteld tudásod kvízünkkel az internetes szlengekről!

Minden gyerek egy angyal, csak a tiéd nem? Ha gyakran fordul meg ez a bosszús gondolat a fejedben, megnyugtatunk: nem csak neked vannak gondjaid a vásott csemetével. Szinte minden szülő átél néhány pokoli pillanatot, amikor úgy érzi, gyermeke csak azon dolgozik, hogyan tudná minél jobban kihozni a sodrából.

Az alapján, hogy a kicsi milyen módszereket választ a nehéz pillanatokban, különböző csoportba oszthatóak a gyerekek. Ismerj rá porontyod tulajdonságaira, és megtudhatod, milyen eszközökkel fegyverezheted le a csatában!

Az örök provokátor

A legtöbb gyerek otthon és az iskolában is normális, pozitív módszerekkel vonja magára a figyelmet. Vannak azonban olyanok is, akik úgy érzik, a rossz viselkedés a legjobb módja annak, hogy mindig a középpontban legyenek. Ők azok, akik az iskolában folyamatosan beleszólnak az órába, vagy fura hangokat adnak a vacsoránál, ami arra késztet mindenkit, hogy abbahagyja a beszélgetést.

Az is előfordul, hogy csemetéd csak azért is elmeséli otthon, milyen rosszaságokat művelt aznap, hogy téged bosszantson, amikor pedig vendégek érkeznek hozzátok, még egy lapáttal rátesz a vásottságra. A provokátor gyerkőc felesleges kérdésekkel is bombázhat, de nevelőinek sem lesz könnyebb dolga. Biztos lehetsz benne, hogy igen hamar és könnyen elsajátítja az összes arcpirító káromkodást, és sokszor erőszakoskodik a többi kicsivel.

Mit tehetsz?

Mivel a gyermek minden lehetséges módon próbálja magára vonni figyelmedet, talán megerősítésre van szüksége, hogy megérdemli azt. Áldozz rá időt, és dicsérd meg mindenért, amit jól csinált.

16 bűbájos játék lányoknak és fiúknak

A legfontosabb pedig az, hogy, ha vele vagy, csak rá figyelj! Mindemellett a feltűnési viszketegség hátterében az is állhat, hogy porontyod az óvodában nem tud beilleszkedni a többi gyerek közé. Szülőként azzal segítheted, hogy tanácsokat adsz neki, miként kell beszélni a többiekkel, és hogyan viselkedjen velük, amikor találkoznak, és együtt játszanak.

Ha azt próbálja rosszalkodással takargatni, hogy el van maradva a többiekhez képest, találd ki, hogyan fejleszthetnéd! A gyenge tanulónak nem árt az önbizalmát sem feltornáznod: bízz rá otthon minél több felelősségteljes munkát, amit könnyen el tud végezni, ha pedig valamit jól csinált, ne feledkezz meg a simogatásról és a dicséretről.

Hatalomvágyó gyerkőc

A hatalomvágy viselkedési zavarokat okoz. Ha gyermeked ebbe a típusba tartozik, hajlamos lehet vitatkozni, és gyakran előfordulhat, hogy nem hajlandó követni a szabályokat. Az óvónők sokszor nevezhetik dacosnak, szabályszegőnek vagy agresszornak.

Azok a gyerekek, akik hatalmat akarnak szerezni, azt hiszik, az uralkodás minden problémájukat megoldaná: szeretnék, ha ők mondhatnák meg a szüleiknek, hogy mit tegyenek, és nem fordítva. A legnagyobb problémájuk valójában, hogy örökösen vesztesnek érzik magukat, ha megteszik, amire utasították őket, és vereségként élik meg, ha engedelmeskednek a szüleiknek.

Mit tehetsz?

Hatalomvágyó gyerekeddel próbálj úgy viselkedni, hogy nyilvánvalóvá váljon számára is, hogy értékes a szemedben. Ez a taktika nem azt jelenti, hogy el kell fogadnod a dacos viselkedést, de gyermeked személyét mindenképpen úgy kell szeretned, ahogy van. Hasonló helyzetben a kicsinek arra van szüksége, hogy ő maga irányíthassa az életét, de ezt ellenkezés nélkül kell elérnie.

Ha végképp elveszítenéd a türelmed, vesd be a harmadik személy technikát: ahelyett, hogy azt mondod: - Ne üvölts velem!, mondd inkább ezt egy dacos gyereknek: - Kicsim, mi van veled? Nem így szoktál beszélni. Mi bánt? Így egy harmadik személy szerepébe helyezkedsz, aki megértő, és nem konfrontálódik. Ennek segítségével megőrizheted a méltóságodat és a tekintélyedet.

A bosszúálló

Egyes gyerekek akkor találják meg a helyüket, ha elérik, hogy mások ne szeressék őket. A kudarcok miatt feladják, hogy valaha is a figyelem középpontjába kerüljenek, és lemondanak a hatalomról is. Sajnos ezek az apróságok abban találnak örömöt, hogy gonoszak, rosszindulatúak és erőszakosak. Bármi áron bosszút akarnak állni a szüleiken, a többi gyereken vagy a testvéreiken.

A destruktív, bosszúálló gyerekek firkálnak a padra az iskolában, bántalmazzák a többi gyereket és a testvéreiket, fenyegetik a kisebbeket, és hajlamosak a vandalizmusra. Ki akarják egyenlíteni a számlát, bár valószínűleg nem is tudják, hogy miért viselkednek így, vagy miért ennyire dühösek.

Mit tehetsz?

A hosszú előadások arról, hogy a gyerek miért viselkedik így, és hogyan kellene fegyelmeznie magát, keveset érnek. Ehelyett inkább arról beszélj, ami a jelenben történik: amikor beszélgetsz vele, igyekezz a dolog mélyére hatolni, legyél nyílt, kerüld a zavart és az idegességet!

Feltétlenül magyarázd meg neki, hogy a bosszú miért nem jó megoldás, hiszen, ha csak azt mondod, mit nem szabad, de azt nem árulod el, miért, azzal nem szelídítheted meg. Ne felejtsd el, hogy a gyerek úgy érzi, ő nem sikeres, és mindenben kudarcot vall. Derítsd ki, mi a valódi oka ennek az érzésnek, azonban soha ne tegyél úgy, mintha nem vetted volna észre a destruktív viselkedést!

6/15

Színterápia - Meditációs színezőkönyv

Piros hasú csikóhal nyaklánc

3 390 Ft

Kíváncsi Katica kérdez. 80 kérdés és válasz

3 995 Ft

SzóKiMondóka Víz játékcsomag – fejlesztő játék a szavakkal

7 770 Ft

Zöld kristályos alma fülbevaló

3 100 Ft

SzóKiMondóka mesekönyv: Milán és a sziázás

1 490 Ft

ZENKER süteménykiszúró szett

2 090 Ft

Kalocsai Magdolna: PRINCI PÁL Tölgyfa Királyságban mesekönyv

2 390 Ft

Panarom Baba masszázsolaj

3 991 Ft

Panarom Immunarom illóolaj-keverék párologtatóba

4 173 Ft

Panarom Napsugár kenőcs kipirosodott bőrre

3 266 Ft

Kunkori farkú kiscica ezüst fülbevaló

7 990 Ft 3 995 Ft

-50%

STABILO POINT 88 TŰFILC KÉSZLET ZEBRUI MINTÁS TOLLTARTÓBAN

4 580 Ft

Ugró delfin kristály állatka

1 990 Ft

Panarom Aromareneszánsz illóolajcsomag gyerekeknek

3 991 Ft

Még több termék

Gyermekednek tudnia kell, hogy valóban aggódsz, de hangsúlyozd, hogy mindig értesíted majd az érintett személyt, ha valamit tönkretesz: ezzel arra tanítod, hogy romboló cselekedeteinek mindig vannak következményei.

OLVASD EL E

#1 Dr.BauerBela

---

csecsemő lupsz

 

#1 Dr.BauerBela

---

erythema nodosum

 

#1 Dr.BauerBela

---

A gyermekkori derékfájásról

A derékfájást, lumbágót, isiászt a köztudat inkább a felnőttkor betegségének tartja és sokan nem értik, hogy környezetükben a gyermek miért panaszkodik derékfájásról, amikor nem rándította meg a derekát és nem cipelt nehezet sem.

Gyermekkorban is több oka lehet a deréktáji fájdalomnak, diszkomfort érzésnek akkor is, ha a gyermeket nem érte sérülés sportolás vagy játék közben. A számos ok közül a teljesség igénye nélkül vesszük sorra az alábbiakban a leggyakrabban derékfájást kiváltó állapotokat.

Mindjárt az elején felmerül a kérdés, mennyire vegyük a panaszt komolyan. Ennek megállapítását bízzuk a gyermekorvosra, családorvosra, aki eldönti, hogy mit kell tenni, hiszen a szokásos, köznapi okok mellett a deréktáji fájdalom mögött súlyos idegrendszeri, belgyógyászati kórkép is állhat. Utóbbiak szerencsére nem túl gyakoriak a derékfájást okozó betegségek sorában.

Az egészséges derék létezéséről nem veszünk tudomást. Ilyenkor derekasan álljuk az élet megpróbáltatásait, derék ember módjára viselkedünk. Elég azonban egy rossz mozdulat és derékba törhet akár karrierünk is. Különösen, ha beadjuk a derekunkat és nem derekán ragadjuk meg a dolgok irányítását. Ezek és az ezekhez hasonló kifejezések is jól példázzák a deréktáj anatómiai fontosságát összevetve az élet fontos történéseivel.

Ha a derék fáj, akkor nemcsak mozgásunk változik meg, hanem magatartásunk is. Ingerlékennyé válhatunk, nem találjuk a helyünket, esetleg pont ellenkezőleg, visszahúzódunk, befelé fordulunk, egyhelyben ülünk vagy csak fekszünk. A fájdalom az enyhe kellemetlenség érzettől a súlyos, alig csillapítható fájdalomig terjedhet függően attól is, hogy mi a kiváltó ok.A fájdalom helye azonban nem az, amit a szabó vagy varrónő deréknak nevez, hanem az ágyéki gerincszakasz és a vele funkcionálisan egységet képező keresztcsont, valamint a körülötte elhelyezkedő szalagok, izmok és egyéb képletek. Erről a területről a fájdalom sokszor kisugárzik valamilyen irányba, illetve ide is sugározhat a máshol keletkezett fájdalom. A fájdalom következtében gyakorta csökken azt ágyéki gerinc mozgása, sőt ún. antalgiás, azaz a fájdalom ellen védekező tartás is kialakulhat. Így védekezve a szervezet mintegy elmerevíti, rögzíti a kóros és fájdalmas terü 

#1 Dr.BauerBela

---

 

Gerincvédelem gyerekeknek – Minden, amit a szülő is megtehet

A mozgásszegény, ülő életmód ma már a gyermekkorban is általános. Ennek hatására a gyermekek és fiatalok körében rendkívül elterjedtté vált a tartáshiba.

Már az óvodáskorban 62%-ban fordul elő (Pellet Sándor ortopéd szűrései Gödöllőn), s ez az iskolai évek alatt sem csökken. A középiskolások között 80%-ra tehető azon tanulók aránya, akiknél vagy tartáshiba van (kb. 65%), vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegség (Scheuermann kór és valódi scoliosis, vagyis gerincferdülés, együtt kb. 15%) (Fejérdy Gábor ortopéd szűrései Kismaroson és Budapesten, Lazáry Áron ortopéd és munkatársai szűrései Pásztón, Szentgotthárdon és Budapesten).

A tartáshiba persze még nem betegség, de ha úgy marad, akkor a gerinc fiatal felnőttkori porckopásának az előhírnökévé válhat. Mindez meglehetősen ijesztő, és a szülők jól teszik, ha felfigyelnek erre a veszélyre.

3 dolog, amit a szülő megtehet gyermekei gerincének védelmére

1. A mindennapos testnevelés 2011. évi kötelező előírása és fokozatos bevezetése az egyik legfontosabb segítség a gerinc védelmében. Ezért a szülők otthonról segítsék, hogy gyermekeik minden nap örömmel vegyenek részt a mindennapos testnevelésben; ha pedig nehézségek adódnak, azok megoldását ill. leküzdését támogassák. (A mindennapos testnevelésben 4 évig tartó fokozatos bevezetést követően 2015. szeptembertől most már mindegyik évfolyam minden tanulója részesül.) A mindennapi testnevelést az óvodában viszonylag könnyű megcsinálni, hiszen ott egész nap van idő a gyerekekkel foglalkozni, abba belefér a napi torna is. Nem baj, ha nincs külön tornaszoba, lehet tornászni az óvoda csoportszobáiban, jó idő esetén a szabadban is.

2. A hétvégéken és a szünidőben is mozogjanak a gyerekek minden nap. Ilyenkor a család menjen minél többször kirándulni, ez nemcsak kitűnő mozgásprogram, hanem egyúttal a természet szeretetére is nevel, és főleg jó közös program a család egésze részére. (Nagyon kell a gyermekeknek a rájuk figyelés, a velük közösen szerzett jó élmények sokasága!)

3. Az otthoni tanulóhelyet (széket és asztalt) a gyermek testméreteire figyelemmel alakítsuk ki.

Milyen a gerinc szempontjából jó szék?

1. a szék magassága és az ülőfelület hosszúsága lehetővé teszi, hogy az ülőfelületen egészen a széktámláig hátracsúsztassuk fenekünket, és eközben talpunk a földön nyugodjon
2. a szék támlája olyan helyen és olyan helyzetben van, hogy a medencecsontunk tetejét és a derekunkat neki tudjuk támasztani
3. a szék támlája nem túl hosszú, és így nem gátolja a lapockák és a hát felső része elhelyezkedését
4. a szék támlája úgy van kiképezve, hogy író helyzetben is és figyelő helyzetben is meg tudja támasztani a medencecsont tetejét és a derekat
5. a szék ülőfelületének elülső széle nem éles, és így nem nyomja a combot, vagyis nem gátolja a vérkeringést

Hogyan üljünk a széken helyesen?

1. A fenékkel csússzunk egészen hátra, addig, ameddig csak lehet.
2. Támasszuk neki a medencecsontunk tetejét és a derekunkat a szék támlájának. Ha a szék erre nem alkalmas, akkor tegyünk a derekunk mögé kispárnát. Ha nincs kéznél más, akkor a kezünket hátratéve is kiválóan meg tudjuk támasztani a medencecsontunk tetejét és a derekunkat. (A helyes tartás szempontjából ezért is előnyös, amikor a tanító néni azt mondja a gyerekeknek, most pihenünk: tegyétek hátra a kezeteket.)
3. A lábunkat támasszuk a földre (ha a gyermek túl kicsi a szék magasságához képest, akkor dobozra tegye a lábát). A derekat terheli, ha a láb nem támaszkodik. Mit tegyünk, ha sokat kell ülnünk? További tanácsaink.

Asztal

Az asztal magassága igazodjon a testméretekhez, tehát kisiskolás gyermeknek más asztalra van szüksége, mint a „felnőtt-méretű” egyénnek. Igazán gerinckímélő asztalnak az tekinthető, amelyiknek a lapja megdönthető. Iskolában is használnak ilyen változtatható méretű és megdönthető felületű asztalt pl. Németországban. (ld. www.agr.de).

Ékpárna

Tehetünk a szék ülőfelületére ékpárnát (a gyógyászati segédeszköz boltokban kapható), mely megemeli az ülőcsontot, ezzel a medencét és az ágyéki gerincet jobb helyzetbe hozza, mikor az asztal mellett ülve tanulunk vagy rajzolunk. A gyógyászati segédeszköz boltokban kapható egy másik ügyes szék-javító eszköz is, ez az ágyéki gerincet támasztja meg üléskor.

Ágy, matrac

Az ágy inkább kemény legyen, mint puha, és ne legyen gödrös.

Milyen a gerinc szempontjából jó kerékpár?

A gerinc szempontjából az a jó kerékpár, melyen egyenes derékkal lehet biciklizni.

Helyes biciklizés

Helytelen biciklizés

Milyen a gerinc szempontjából jó iskolatáska?

A becsomagolt iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek testsúlyának 10%-át. Ennek érdekében a szülőknek és a pedagógusoknak sokat kell még közösen dolgozniuk, mert a gyerekek ma jóval nehezebb táskákat cipelnek, és ezen a közös akarat segíthet leginkább (jogszabály ehhez kevés). Korábbi írásunkból kiderül, milyen iskolatáska jó a gyermeknek.

Úszás és tartásjavító torna

Ha a szülő teheti, tanítsa meg és vigye gyermekeit úszni (ez is jó hétvégi program lehet). Jó lenne, ha a drága uszodabelépők ügyében segítséget kaphatnának a családok.

Az iskolában ma már elvárás, hogy a testnevelés keretén belül minden gyermekkel végezzenek speciális tartásjavító tornát. Ugyanezt a tartásjavító tornát az óvodában is célszerű csinálni, az óvodapedagógusok ezt kiválóan meg tudják tanulni és jól tudják csinálni a nagyobb óvodásokkal, s ennek eredménye az iskolás évek alatt meg is látszik.  – A szülők érdeklődésükkel motiválhatják a testnevelőket ill. az óvodapedagógusokat a tartásjavítás rendszeres végzésére. (Az otthoni tartásjavító tornavégzés túl nagy kívánalom lenne a szülőktől, ehelyett az iskolai/óvodai testnevelésben érjék el a rendszeres alkalmazását.) Olvasson többet az úszás fontosságáról!

Milyen következményei vannak a mozgásszegény életmódnak?

A mozgásszegénység azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmainkat keveset és helytelenül használjuk, emiatt egyes izmaink zsugorodnak, más izmaink gyengülnek, a testtartásunk hibás lesz és felborul az izomegyensúly. Emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta szinte állandó terhelés, amik nincsenek erre méretezve. (Ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amik arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be később, a fiatal felnőttkorban porckopás. A csigolyaközti porc túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.

#1 Dr.BauerBela

---

 

Ha görbül a gyerek háta...

Sajnos egyre több gyereknek rossz a tartása és sokuk szenved gerincelváltozásoktól is

"A fiam 13 éves és egyre rosszabb a tartása. Vállai előrelógnak, nem húzza ki magát, pedig gyakran figyelmeztetjük rá. Néha fáradékonyságról, lapocka közti fájdalomról panaszkodik. Mit tegyek, mert nem szeretném, ha a fiam végül púpos felnőtt lenne."

Sajnos sok diáknak rossz a tartása. Ortopéd szakorvosként gyakran észlelem iskolás-, sőt néha már óvodáskorban is a gerincelváltozásokat. Ezeknek a következő fajtáit különböztetjük meg.

1. Lapos hátról beszélünk, amikor az élettani görbületek elsimulnak. A gerinc elveszti normális, S alakú görbületéből eredő rugószerű funkcióját, mellyel tompítja a ráható hirtelen erőbehatásokat (például ugráskor, futáskor), és kivédi a gerinc károsodását.
2. Ennek ellenkezője a fokozottabb görbület kialakulása. Lehet a háti és az ágyéki szakaszon egyaránt, vagy csak a háton - ez a domború hát, vagy csak az ágyékon - ez a nyerges hát.
3. Ezektől a viszonylag "jóindulatú" - tornával, úszással általában javítható - tartási rendellenségektől el kell különíteni a serdülőkorban észlelhető kóros gerincgörbületet. Ez a gerinc háti szakaszán figyelhető meg, de az ágyéki gerincszakaszra is kiterjedhet. Az elváltozást serdülőkori görbehátnak vagy - első leírója után - Scheuermann-betegségnek nevezik. Régebben tanoncbetegségnek is hívták, mert főleg nehéz fizikai munkát végző fiatalokon észlelték az elváltozást. Azonban nemcsak fizikai megterhelés, hanem örökletes tényezők is befolyásolják kialakulását, így igen elterjedt gerincbetegség. Egyes szerzők szerint a lakosság 4-6%-át érinti, mások 25-30%-ról számolnak be.

A betegség három stádiuma

I. 10 éven aluliaknál rossz tartással kezdődik, nagyrészt fájdalommentesen.

II. 12-17 éves kor között zajlik le. Az érintettek általában fáradtságérzésről panaszkodnak. Ez a napi megterhelés folyamán délutánra fokozódik. Bizonytalan fájdalmak is jelentkeznek már ilyenkor, leggyakrabban a lapockák közötti területen, illetve a keresztcsont táján. A fokozott görbületű háti szakasznak bekövetkezhet az elmerevedése. A röntgenfelvételen jól látható, hogy az ezen a területen lévő csigolyák alakja megváltozik, előrefelé megnyúlnak, elülső részük elkeskenyedik.

III. Ez a stádium a 18. életév táján alakul ki. A növekedés befejeződése idején jut a beteg ebbe a stádiumba, amely végigkíséri egész élete folyamán. A harmadik stádiumban jelentkeznek a gerincpanaszok. A háti izomzat kifejezett fájdalma mellett előfordul, hogy a csuklyásizom szélén vagy a lapockák között érez a beteg fájdalmat. A panaszok nagyobb testi megerőltetés után fokozódnak, de gyakran ülő foglalkozásnál is előfordul. Nyaki, válltáji, akár isiászos (azaz alsó végtagba sugárzó) fájdalommal is jelentkezhet.

Kezelés

• A betegség kezdetén az első stádiumban, amikor csak a gyermek rossz tartása a fő panasz, elégséges lehet a deformitás fokozódásának megakadályozása, illetve csökkentése gyógytorna és sport (úszás, kosárlabda) segítségével.
• Ez a betegség második szakaszában önmagában már nem elég. Ilyenkor szükség van a fájdalom megszüntetésére, a merev izomzat fellazítására. Gyógytorna mellett a manuálterápia is fontos lehet. Kezelni kell a csigolyákat - javítani a mozgásukat -, és az izmok lazítása is rendkívül jó hatású. Scheuermann-betegségnél (körülbelül 20%-ban) a gerinc oldalirányú görbületét is észlelhetjük a háti szakaszon. Ilyenkor fontos megvizsgálni a fejízületeket, ugyanis ezen ízületek mozgásbeszűkülése kihat az egyensúlyszerv működésére is. Nagyon fontos, hogy minden gerincdeformitásban szenvedő gyermeknél elvégezzük a vizsgálatot, mely után a blokkolt, tehát csökkent mozgású ízületek bemozgatásával elejét vehetjük a súlyosabb elváltozások kialakulásának, illetve csökkenthetjük a már meglévő deformitásokat.
• Súlyosabb esetekben, akárcsak a gerincferdülés kezelésében is, szükség lehet fűző viselésére. A legmodernebb fűzők egyedi gipszmintavétel alapján készülnek. A fűző állítható, így a görbület nagysága fokozatosan csökkenthető és követi a növekedést is. Éppen ezért igen rövid idő alatt látványos javulás érhető el. A fűző viselése diszkrét, akár egy pólóval is eltakarható. Általános mozgásokat nem korlátoz, sőt bizonyos hobbisportok a fűző viselésével is végezhetők. A rászorultaknak ingyen felírható.
• A fűző viselése mellett elengedhetetlen a napi gyógytorna végzése, melyet célszerű gyógytornász felügyeletével begyakorolni. Sajnos nem egy esetben tapasztaltam, hogy bár a gyermek otthon szorgalmasan tornázott, mégsem következett be javulás. Ugyanis, ha nem pontosan végzi a gyakorlatokat, illetve nem az állapotához igazított mozdulatokat gyakorolja, szerencsétlen esetben akár még fokozódhat is a görbület.

#1 Dr.BauerBela

---

 

A hanyagtartás - Típusok és kezelési lehetőségek

Szerző: WEBBeteg - Dr. Juhász Csaba, ortopédus, traumatológus

A rendszeres torna, sportolás, az egészséges életmód a gerincdeformitás megelőzése miatt rendkívül fontos. Különösen hasznos az úszás, a kosárlabda, a kézilabda. A visszahúzódó magatartás és pszichés zavarok szintén velejárói a kórképnek.

A gerinc nyílirányban (ami a csigolyaoszlop oldalfelvételén látható) normális körülmények között is bizonyos fokú görbülettel rendelkezik, amely 8-10 éves korra alakul ki. Aszerint, hogy a gerinc domborulata a hát, vagy előre, a has irányába mutat, beszélünk előbbi esetben kyphosisról, utóbbi esetben lordosisról. Hanyagtartás alatt a gerinc élettani görbületeinek csigolyaszerkezeti eltérés nélküli megváltozását értjük.

Hirdetés

A megszületett csecsemő gerincének egésze kyphosisban van, vagyis a hát irányába görbülő. Először a csecsemő hasrafordulásával és a fej emelésével alakul ki a nyaki lordózis (a gerinc élettani előrehajlása).

A felülés időszakában, körülbelül 6-12 hónapos kor között a háti kyphosis (a gerinc hátrafelé történő domborulata). Az állás és járás megkezdésekor egyenesedik ki az ágyéki gerinc, majd az izomzat erősödésével jön létre a lumbalis (ágyéki) lordózis (lordosis) és a szakrális (keresztcsonti) kyphosis.

Tehát 8-10 éves kortól kezdve nyaki és ágyéki lordózist (előre történő domborodást), háti és kereszcsontti kyphosist (hátrafelé történő domborodást) láthatunk egészséges esetben.

A hanyagtartás

Bármilyen külső tényező, ami ezt a folyamatot befolyásolja, károsan befolyásolhatja a gyermek további fejlődését. A leggyakoribb hiba a gyermek korai, erőltetett ültetése és felállítása anélkül, hogy az izomzata elég erős lenne. A gerinc valamely görbülete ennek hatására fokozódhatnak, illetve ennek kompenzálására egy másik görbület mértéke csökken.

Hanyagtartásnak összefoglalóan azon hyperkyphosisokat nevezzük, amikor a csigolyákban nincs semmilyen szerkezeti eltérés, azaz a deformitás elsősorban a hát-, illetve törzsizomzat gyengeségével függ ösze, az izmok erősödése nem tud lépést tartani a gerinc görbületeinek alakulásával. Kialakulásában az akaraterő hiánya és pszihés tényezők is szerepet játszanak.

Fogalomtár

A hyperkyphosisok a háti gerinc görbületének (kyphosisának) növekedését jelentik, a hyperlordosisok fogalom alatt pedig elsősorban a lumbalis gerinc görbületének (lordózisának) kóros növekedését értjük.

A hanyagtartás két fő típusát különíthetjük el

• Domború hát: A háti kyphosis a normálisnál nagyobb, az ágyéki lordosis megtartott.

• Nyerges hát: Az ágyéki lordózis és a háti kyphosis a normálisnál nagyobb. Ez a leggyakoribb típus, főleg 6-10 éves kor között alakul ki, amikor a törzs izomereje nincs arányban a hossznövekedéssel.

A lapos hátat nem soroljuk a hanyagtartások közé. Ez esetben a káti kyphosis eltűnik, a hát egyenessé, vagy előrefelé domborúvá válhat, az ágyéki gerinc élettani görbülete is csökken, mindez csökkenti a gerinc stabilitását.

Hogyan kezelhető a hanyagtartás?

A hanyagtartás jellemzője, hogy aktív izomerővel, rendszeres tornagyakorlatokkal korrigálható.

A rendszeres torna, sportolás, az egészséges életmód a megelőzés miatt rendkívül fontos. Különösen hasznos az úszás, a kosárlabda, a kézilabda.

Elhanyagolt esetben végleges alakváltozás, gerincdeformitás jön létre, s ez már aktív izommunkával nem korrigálható. Gyakran a hanyagtartás csak részjelensége az izomrendszer gyengeségének (laza ízületek, lúdtalp, előboltosuló has, előreeső vállak), azaz a teljes testtartás korrigálásra szorul.

A visszahúzódó magatartás és pszichés zavarok szintén velejárói a kórképnek, ezért amennyiben a hanyagtartás jeleit fedezzük fel gyermekünkön vagy önmagunkon, megéri minél korábban elkezdeni a kezelést, az aktív testmozgást.

#1 Dr.BauerBela

---