A DOWN KÓR

-A DOWN KÓR-

A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma triszómiája okoz (kettő helyett három 21-es kromoszómája van). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítoen minden 700 csecsemoből 1 születne ezzel a betegséggel. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat, szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb. is okoz.
JELLEMZOI : -ízületek nagyfokú lazasága.
-az arc érdeklődés nélküli.
-a száj többnyire nyitott.
-barázdált nyelv, ami általában kilóg a szájból.
-a fülek is gyakran rendellenesek.
-az ujjak rövidek, szélesek és tömpék, a combcsont rövidebb.
-értelmi visszamaradottság
-nagyon kedvesek, mosolygósak, barátságosak ragaszkodók.
ÉLETKILÁTÁSUK :
-szívük állapota a döntő, mivel gyakori a súlyos szívelégtelenség.
-régen 85%-uk sem érte meg az iskolás kort.
-ma már 50%-uknak jó az életkilátásuk.
A Down-kór gyakorisága az anyai életkor előre haladtával növekszik, ezért a 35 év feletti várandósoknál rutinszeruen végzik a magzat kromoszóma-vizsgálatát. Ez a vizsgálat magzatvízbol vagy chorionból történik, azonban ez a módszer a várandósok 1-2 %-ában spontán vetélést okozhat.
Jelenleg a Down-kórosok döntő többségét a 35 éven aluli várandósok szülik, mivel náluk nem végeznek magzati kromoszómavizsgálatot. Ennek két oka van, a magas költség, illetve, hogy a magas vetélési kockázattal szemben náluk viszonylag kis eséllyel születik a gyerek károsodottan.

Gyakoribbá válik a Down-kór?

A magzati diagnosztika fejlodése ellenére nem csökken az élveszületett Down-kóros gyermekek aránya. A statisztikai gyakoriság emelkedésének hátterében többféle ok együttesen húzódik meg, s nincsen szó valamilyen titokzatos jelenségrol, eddig ismeretlen kórokozóról . Az előfordulási gyakoriság emelkedése sokban függ a jelentési fegyelem erosödésétol is.A statisztikai képre természetesen kihat az is, hogyan fejlodött a Down-kór magzati diagnosztikájának minősége. A 70-es évekbol jószerivel csak a rendellenességgel született gyerekek adatait ismerhettük, nem vizsgálták, így nem is tudható, hogy például a vetélések hány százalékáért volt felelos a kór.

Szûrési lehetõségek

Az egyik, ma használatos elojelző vizsgálatot, a terhesség 16. hetében esedékes anyai szérum AFP-t csak a 80-as évektol kezdték bevezetni, s kezdetben csak azoknál az anyáknál alkalmazták, akiknek korábban velőcsozáródási rendellenességgel született gyermekük. Ez azt jelenti, hogy az alacsony AFP-érték alig több mint tíz éve veti fel a Down-kór gyanúját, és sarkall további vizsgálatokra. A másik, egyre inkább elterjedt, a kór szurésére használt vizsgálatot csak 1997-99-től alkalmazzák: ekkortól állnak rendelkezésre országos méretekben olyan, finomabb eltéréseket is láthatóvá tevo ultrahang-berendezések, melyekkel a magzati nyaki redő vastagságát mérik, illetve újabban az orrcsont hiányát észlelhetik.
A szakemberek között teljes az összhang, hogy kutatni és alkalmazni kellene minden új, a kromoszóma-rendellenességre figyelmezteto markervizsgálatot és ezek kombinációit.
Ezen szûrõvizsgálat tehát a quartett-teszt:
- az alfa-fetoprotein (AFP)
-az egyik a noi nemihormon (ösztriol)
-a lepényhormon egyik frakciója (human choriogonin: HCG béta egysége)
-inhibin hormon

Ezen hormonok szintjének megállapítása alapján ma már lehetőség van arra, hogy - az anya kérésére, életkortól függetlenül - kb 90 %-os biztonsággal kiszûrjék a Down kórt.

Tehát összefoglalva ez a veszélytelen vérvizsgálat azon terheseknek ajánlott, aki :
• 35 évnél fiatalabb, de szeretné biztosan ( kb 90 % ) kizárni a betegséget.
• 35 évnél idõsebb, de nem kíván amniocentézist ( invasiv beavatkozás, kb 1%-os vetélés kockázat ) elvégeztetni.
Fontos ismét kiemelni, hogy ez egy kb. 90 %-os biztonságot adó szûrövizsgálat. Amennyiben ez a vizsgálat vagy más tények felvetik a Down kór lehetõségét, akkor annak biztos kizárása vagy igazolása CSAK AMNIOCENTÉZISSEL lehetséges.

Természetesen a 16. héten elvégzett AFP vizsgálatot, a nyaki redõ szûrését, az életkor (>35 év ) vagy más orvosi ok miatt végzett amniocentésist az OEP finanszírozza, tehát az ingyenes.

Öregedő szülők, fokozódó kockázatok

Szinte már a kór felfedezésével egy időben nyilvánvaló vált, hogy e kromoszóma-rendellenesség gyakorisága az anyai életkor emelkedésével növekszik. Nálunk is érzékelheto világjelenség, hogy a nok egyre idosebb korban vállalnak (vagy vállalnak újra) gyermeket, ami önmagában is növeli a Down-szindróma kialakulásának arányát. A statisztikai növekedésbe feltételezhetoen belejátszik még a meddőség-kezelés, illetve asszisztált reprodukciós eljárások elterjedése, továbbá a térítésmentes próbálkozások számának növelése. Mire a meddoség tényére fény derül, s az kezelések, eljárások sikerrel járnak, az anya igencsak kifut az optimálisnak mondható idobol, a vágyott és végre létrejött terhesség idejére az anyák átlagos életkora 32,5 év.
Ami a kockázat növekedését illeti: míg 20 éves korban 1664-bol egy gyereknél várható a rendellenesség megjelenése, addig a 30 éveseknél 1022 gyerekbol egynél. A 35 éves anyáknak már azzal kell számolnia, hogy minden 368. baba betegen születik, 38 évesen pedig az arány már 1/157. Ezért van az, hogy a hazai eloírások szerint a 35 év feletti terheseknél minden alkalommal, még negatív elozetes leletek esetén is felajánlják a genetikai tanácsadás és a 20 terhességi hétig elvégezheto kromoszómavizsgálat lehetőségét, amely önkéntes, s az anya döntésén múlik, él-e vele. A magzatvízbol vagy lepénybol vett minta vizsgálata már nem a kockázatot jelzi, hanem a rendellenességet mutatja ki.

Ellentmondások a magzati szûrésben

Mint láttuk, megfejtheto és nagyrészt magyarázható, miért emelkedett a Down-kór előfordulási gyakorisága az országos statisztikában. Az azonban aligha értheto, hogy a diagnosztika fejlodése, a genetikai tanácsadó hálózat muködése ellenére miért nem emelkedik évek óta a magzati korban kiszurt esetek aránya. Másképpen: miért nem csökken a Down-kórral (meglepetés szeruen) megszületo gyermekek száma Kétségtelen, hogy a 80-as évekhez képest a magzati diagnosztikával kiszurt esetek aránya javult, ám még sosem érte el legalább az 50 százalékot. A fiatalabb anyákra háruló kisebb figyelem is oka lehet annak, hogy a statisztikák szerint a 35 éven felüli nok szülik a Down-kórosok 30%-át, a 70%-ukat viszont a 35 éven aluli, fiatalabb anyák hozzák világra.
A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a vizsgálatokon való részvétel önkéntes, s még negatív szurővizsgálati lelet mellett is születhet beteg gyerek, ezért visszautasítják a feltételezést, hogy minden Down-kóros csecsemő egy-egy diagnosztikai muhibát jelent. Egyes esetekben, (feltételezhetően éppen a határesetekben) bizonyára tetten érhető lehet valamilyen, akár muszaki, akár emberi eredetu hiba, de olyan történeteket is hallani, amikor a terhes nő az, aki nem tesz eleget pontosan az orvos utasításainak.
Azt is az anyának kell eldöntenie, mitől fél jobban: a vizsgálat fájdalmától és kockázatától vagy attól, hogy betegen születik a gyerek. Fordított esetrol is említhetok példák, mint némely szülészek fogalmaznak: az anyai sejtést mindig komolyan kell venni. A negatív leleteket begyűjtő, mégis, a speciális vizsgálatokat kikövetelo anyukák jelentos hányadánál valóban megtalálták a rendellenességet.
Egy nemrégen készült kérdoíves vizsgálat ugyanakkor azt bizonyította, hogy sok, Down-kóros gyermeknek éltet adó anya nem vett részt a vizsgálatokon, vagy nem emlékezett rá, ami arra utal, hogy nem lehetett eléggé figyelemfelkeltő és elgondolkoztató a kór veszélyeinek, esélyeinek és következményeinek bemutatása..

#1 Dr.BauerBela

---

AGYHÁRTYA-AGYVELŐ GYULLADÁS

Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás

Az agyat és a gerincvelőt védő burkok képezik az agyhártyát. Különböző rétegei között folyadék – liquor – kering amelyben elszaporodhatnak a kórokozók. Az agyhártyagyulladás – meningitis – a lágyagyhártyák lobos folyamata. A kiváltó kórokozók lehetnek baktériumok, de lehetnek vírusok vagy gombák is. A kórokozók a véráram útján vagy az agy közelében zajló gyulladás átterjedésével juthatnak el az agyhártyákhoz.

A gyulladás következtében a hártyák megduzzadnak és több folyadékot termelnek. A csontos koponyaűr merevsége miatt a nyomás a korlátozott térfogat miatt megnövekszik, s ez erős fejfájást okoz, ami a gerinc mozgatásakor, különösen előrehajláskor fokozódik. A fő veszélyt az okozza, hogy a betegség közvetlenül az agy mellett van, s könnyen átterjedhet az agy felé, ami néhány óra alatt a halálhoz vezethet. Több fajtája ismert:

• a járványos agyhártyagyulladást a meningococcus okozza. A fertőzés a légutakon keresztül terjed, ezért célszerű az elkülönítés.
• az egyéb baktériumok által előidézett meningitis a középfül, az orr melléküregek vagy egyéb a közvetlen környéken kialakult gyulladás továbbterjedésének következménye.
• a tbc-s agyhártyagyulladás egy különleges fajtája a betegségnek. Látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik.
• vírus okozza a szerózus agyhártyagyulladást. Az agyvíz felszaporodásával járó, általában jóindulatú és gyorsan lezajló betegség. Kezelés hiányában „vízfejűséget” okoz.
• a méhen belül kialakuló, általában agyvelőgyulladással együtt járó meningitis, melynek kórokozói között baktériumok, vírusok vagy protozoonok egyaránt lehetnek.

A főbb panaszok – erős fejfájás, fényérzékenység, tarkómerevség, esetleg láz és hányás – órák alatt kialakulhatnak. Súlyos esetekben tudatzavar, eszméletlenség és a tünetek hirtelen felerősödése jelentkezhet. Gyermekeknél e tünetek helyett gyakran hasi fájdalmak kerülnek előtérbe, görcsrohamokkal. A fejfájás pedig kanyaró és mumpsz esetén hasonlóan érzékelhető mint az agyhártyagyulladáskor. A csecsemőknél előfordul, hogy csak nyelési nehézség és aluszékonyság jelzi a betegséget.

Az agyhártyagyulladás kezelése akkor eredményes, ha a azt minél előbb megkezdik

Ezért fontos, hogy minden ismeretlen eredetű, hányással kísért betegség, illetve hirtelen kialakult láz esetén meg kell vizsgálni, hogy előrehajláskor nem jelentkezik-e a fejfájás.

A gyermekeknél fokozottan kell figyelni, hogy valamilyen fertőző betegség szövődményeként nem kell-e számolnunk az agyhártyagyulladással. Ha a betegség során fényérzékenységgel, nyakmerevséggel járó erős fejfájást tapasztalunk, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az agyhártyagyulladást kórházban kell megfigyelni és kezelni. Bakteriális eredet esetén az antibiotikumos kezelés segít. A vírusos eredetű betegségnél a beteget gondosan ápolni kell és türelmesen várni, hogy a szervezet felülkerekedjen a betegségen.

Lyme-kór: még érdemes oltást kérni

Lassan vége a tanévnek, kint tombol a május, és gyerekeink alig várják, hogy az iskolai táblára végre ráírhassák csupa nagybetűvel:...

Kapcsolódó betegségek: Védőoltások, Lyme-kór

Szúnyog- és kullancsveszély - hatékonyan csak egyénileg védekezhetünk

A globális felmelegedés nemcsak elősegíti a különböző vérszívók szaporodását, de egyes..

#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG- A DONGALÁB

DONGALÁB

· Jellemzés: olyan veleszületett fejlődési rendellenesség, amelyben a lábfejek deformitása a hordódongához hasonló alakú – általában kétoldali az érintettség – nemcsak önállóan fordulhat elo, hanem más betegségekkel együtt is megjelenhet (pl. arthrogryposis)

· Kiváltó ok: lehet pl. méhen belüli fekvési rendellenesség miatt (ezek az esetek könnyebben kezelhetők, javíthatók) – illetve feltételezett, hogy a láb fejlodése a magzati életben valamilyen ok miatt zavart szenved, visszamarad

· Tünet: a lábfej „lóg”, a talpak „egymás felé néznek”, a külso bokacsontok szinte a talajt érintik (ebben az állapotban járásképtelenek lennének) – a lábfej deformitásán túl a lábszárak is rövidebbek lehetnek, a lábszárak izomzata vékonyabb, fejletlenebb

· Kezelés, terápia: a születés pillanatától apró izületi korrigálásokkal körkörös gipszkötést alkalmaznak, hogy a „normál” lábfejállást elérjék, ha ez nem vezet eredményre, 3-4 hónapos korban már mutéti korrekció lehetséges, akár több mutétre is sor kerülhet a további években, hogy járóképes lehessen – általában kisebb lesz a lábfejük az érintetteknek, mint „normál” esetben – fontos a gyógytorna a láb mozgásainak gyakorlására, izomerosítésre.

#1 Dr.BauerBela

---

HALLÁSKÁROSODÁS-HALLÓKÉSZÜLÉKEK

HALLÓKÉSZÜLÉK GYERMEKKORBAN

A jó hallás alapvetoen szükséges feltétele a gyermek értelmi- és beszédfejlodésének. A hallássérült gyermek fokozatosan elmarad kortársaitól kommunikációs képességeiben, és nem tud részt venni a társas érintkezésben, játékokban. Nehézségbe ütközik számára a tanulás, és amennyiben késik hallásproblémájának felismerése, éveket veszíthet az iskolai képzés során. A hallássérült gyermek beszéde korához képest visszamarad, nem tart lépést a szokott fejlodési tempóval. A meglassult beszédfejlodésu gyermek hallását ezért mindig meg kell mérni.

Természetesen már igen korán, akár csecsemokorban is észlelheti a szülo, hogy gyermeke nem reagál a hangokra, zajokra. Az óvónők, tanárok véleménye is nagyon fontos, mert előfordulhat, hogy a fegyelmezetlen, hangoskodó, nem figyelő vagy egyszeruen "rossznak" titulált gyermeknek halláscsökkenése van! A tanulásban való lemaradás egyik oka is lehet hallásprobléma.

Lényeges tehát, hogy minden gyanús esetben el kell végezni a kornak megfelelo hallásméréseket - ezek olyan vizsgálatok, melyek nem a gyermek visszajelzésein alapulnak, hanem önmagukban is tájékoztatást adnak a hallásküszöbrol, vagyis "objektívnek" tekinthetok.

Ki kell szurni azokat a gyermekeket, akiknek halláscsökkenése másodlagosan jön létre, például a fülkürt muködést rontó, megnagyobbodott orrmandula révén. Az idült vagy rendszeresen visszatéro középfülgyulladás szintén gyakori oka a gyermekkori halláscsökkenésnek. Ezek az állapotok a megfelelo mutét(ek) elvégzésével gyógyíthatók, és az esetek többségében a hallás helyreállítható.

A hallás idegi struktúráinak károsodásai többnyire sajnos nem javíthatók mutéttel. Ilyenkor a megfeleloen kiválasztott és beállított hallókészülék segíthet a gyermeknek a közel normális hallásélmény elérésében. Azért is fontos a halláscsökkenés korai felismerése, mert minél fiatalabb a gyermek, annál jobban "munkára fogható" az agya, és a halláshoz feltétlenül szükséges idegi kapcsolatok könnyebben alakulnak ki.

Elvileg tehát minél korábban szükséges a hallókészülék használata a hallássérült gyermeknél, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy 6-8 hónapos kor elott nehéz a megfelelo készülék kiválasztása, viseltetése. Általában a közepes vagy nagyfokú halláscsökkenés esetén javasolt a hallókészülékkel való ellátás, de ha a beszédfejlodésben zavar tapasztalható, akkor a kisfokú halláscsökkenésnél is indokolt lehet. Gyakran kétoldali készüléket kap a gyermek, a térhallás céljából.

A hallókészülékek többsége a hangot levegőrezgések segítségével a külső- és középfül összetett mechanikai rendszerén - a hallójáraton, a dobhártyán és a hallócsont-láncolaton - keresztül juttatja be a belso fülbe, ahol a hang idegi impulzusokká való átalakítása történik. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyekben a hallójárat és a középfül csak részben, vagy egyáltalán nem alakul ki, ilyenkor a "hagyományos" hallókészülékek nem alkalmazhatók. Helyettük a koponyacsontokba ültetett, a levegő rezgéseit (a hangot) a csontba vezető készüléket kap a gyermek.).

Azoknál a gyermeknél, akik a belsőfül betegsége miatt hallanak rosszul vagy éppen "süketek", egy olyan mutétet végezhető el (ha az előzetes kivizsgálás alapján a beteg erre alkalmas), amellyel a hallókészülék egy része a belsofülbe kerül bevezetésre, ugyanakkor egy külso, bor feletti jelfeldolgozó része is van - így muködik az úgynevezett cochleáris implantátum.

Bármilyen készüléket kap is a hallássérült gyermek, ez rá és szüleire nézve is komoly kihívást jelent és sok türelmet igényel gyermektől, szülőtől és kezelőorvostól egyaránt. A rendszeres kontroll alapvető, és gyakran szükséges a készülék "újrahangolása". Csak így remélhetó, hogy a kis páciensek teljes életet fognak élni új "fülükkel".

Általános tudnivalók

A komputertomográfia (a gyakorlatban csak CT-nek mondják, rövidítése a computertomography angol szóból ered) olyan összetett, röntgensugarat és a komputertechnikát felhasználó képalkotó módszer, amelynek segítségével a testünk belsejéről bárhonnan és bármilyen mélységben készíthetők metszeti képek. A gyakorlatban valamennyi szerv-szervrendszer diagnosztikájában használatos, olyan esetekben, amikor más módszerrel nem állapítható meg a pontos diagnózis, illetve az pontosításra szorul.

#1 Dr.BauerBela

---

ÉGÉS UTÁNI HEGEK

KEDVES ANYUKÁK-EZEKET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ ÉGÉSI HEGGEKET
CSAK MEGELŐZNI LEHET.TEGYÜNK MEG MINDEN ÓVINTÉZKEDÉST AZ ELKERÜLÉSÜKRE.
#1 Dr.BauerBela

---

SZŰRŐVIZSGÁLATOK GYERMEKKORBAN

SZŰRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

0-4 napos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

- teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére

- testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és értékelése

- ideggyógyászati vizsgálat

- csípőficam szűrése

- érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata

- veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata.

1, 3 és 6 hónapos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

- teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,

- mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,

- idegrendszer vizsgálata,

- rejtettheréjűség vizsgálata,

- a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,

- érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás)

- testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.

A gyermek 1 éves kora után – életkor-csoportonként – a következő megelőző ellátásokat lehet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe venni.

1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente igénybe vehető szűrővizsgálatok:

- teljes fizikális vizsgálat,

- idegrendszer vizsgálata

- rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,

- herék vizsgálata évente,

- testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,

- a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

- érzékszervek működésének vizsgálata,

- beszédfejlődés vizsgálata,

- mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),

- vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,

- korai fogászati szűrés és gondozás.

6 és 18 éves kor között l igénybe vehető szűrővizsgálatok:

- teljes fizikális vizsgálat,

- a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,

- az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,

- pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól,

#1 Dr.BauerBela

---

GONDOLATOK A GYERMEKEK JOGVÉDELMÉRŐL

GONDOLATOK A GYERMEKEK JOGAINAK VÉDELMÉRŐL .

A klasszikus német és francia gyermekgyógyászati irodalmat visszalapozva,újra és újra elénktárul az a tény-hogy a gyermek az nem egy- kis felnőtt-Tehát egészségügyi ellátás

szempontjából sokszor egészen más klinikai, szervezési formák érvényesülnek mint a felnőttek egészségügyi hálózatában.Az jszülött,csecsemő,kisded betegségei,merőben,

külömböznek úgy a kórképek körülirt formái,a lefolyás,kezelés és gyógyulási kilátások

tekintetében.

Úgy gondolom hogy ennek a ténynek a megértése még csak nem is kulturális igényü kérdés.A mi generációnk tanuja volt egy önnáló gyermekhálózati rendszer műkö-

désének.Ez magában foglalta az erre a célra kiképzett gyermekorvosokat,védőnőket akik az első vonalban küzdöttek az igen magas csecsemőhalandóság leküzdéséért./egy időben Romániában volt a legmagasabb a csecsemőhalandóság Európában./

Emlékezünk azokra az időkre, amikor havi rendszerességgel az orvosi tanácsadási

rendeléseken –megmérték a babát hogy rendesen,normálisan fejlődik-e-a gyermekorvos megvizsgálta hogy a legutóbbi rendelés után nem adódott e valami kóros rendellenesség.

Rendszeresen vizsgálták a látás, hallásélességet az estleges nehezebben felfedezhető fejlődési rendellenességeket stb.PFAUNDLER neves német gyermekgyógyász mondta-Ha egészséges gyermeket akarsz nevelni akkor 1 éves korig minden hónapban alaposan vizsgáltsd meg gyermekedet-utána 3 éves korig minden 3 hónapban.-

A gyermekhálózat létrejötte nem a véletlen szüleménye volt.E mögött egy egész

társadalmi,történelmi igény és törekvés állt.

A sokat hangoztatott-gyermekvédelmi jogok-keretein belül visszatérhetnénk ahhoz az elvhez hogy a gyermekeknek –preferenciális joguk van-az őket megillető.

magasszintü ellátáshoz.Vonatkozik ez a megfelelő szellemi és szomatikus fejlődésre.

de ugyanúgy a megelőzésre és a veleszületett egyre nagyobbszámu fejlődési rendelle-

nességek megoldására is.Vajjon a többi preferenciális orvosi ellátás létrehozásánál,nem-e előbb a gyermekhálózat létjogosulásának fenntartására kellett volna gondolni.

A gyermekhálózat megszüntetésénél az egyes Europai országok példájára hivatkoztak az éppen aktuális politikai trendek funkcionárusai.De vajjon el lehet e felejteni azt a1oo-15o év lemaradást anyagiakban,egészségügyi kulturális deficitben.

Egész társadalmunk felelős ennek a ténynek az elfogadásáért-és a szemérmetlen szem-

hunyoritásért.

Fogadják el tőlem mint tanutól aki átélte és részese volt ennek a történelmi idő-

szaknak amit 4 részre taglalnék..

1-Az a történelmi időszak amire jellemző volt a –háromgenerációs-eggyütélés,kevés volt az orvos,a kismamáknak a tanácsadást,a nagymamák,dédik,sógor,

komasszonyok adták.A gyermekhalandóságban Európa szégyenei voltunk.

2-A felvilágosodás kora –amikor a tömegjellegü fertőző betegségek leküzdése és a fokozódó csecsemő halál ellen küzdött a társadalom jobbik része.Ebben az időben jelentek meg a –Bábák-akik sokat segitettek az új életek istápolásában.Ők voltak a kor-FŐORVOSAI-Velük még jómagam vitába keveredtem az idejétmult magatartásuk miatt.

3.-Szatmár városában 1936-ban még nem volt kórházi ágy a gyermekek részére.A

4o-es években francia és német mintára megindult a-VÉDŐNŐVÉR-képzés .A védőnővérek a terhesség kezdetétől tanácsokkal látták el az anyukákat még a gyermeknevelés egyes területein is.

Az ORVOSTUDOMÁNYI INTÉZETEKBEN-GYERMEKGYÓGYÁSZATI KAROK

ALAKULTAK 4 évig tartó képzéssel.Az innen kikerült gyermekgyógyászok irányitották a területi gyermekhálózatokat.Jómagam a Szatmár-megyei egyik hálózat vezető főorvosa voltam.

Ez volt a gyermekellátás –FÉNYKORA-romániában.

4-199ö-ben megszütették a GYERMEKORVOSI EGYETEMEKET-A gyermekek ellátását a családi orvosok végzik.Az egyetemi képzési idejük

talán 1 év.A gyermekhálózat mint önálló szervezeti egység megszünt,financiális okokra

hivatkozva..

Önökre bizom,alkossanak véleményt mindannyian és zárják magukba.

#1 Dr.BauerBela

---

SZAMÁRKÖHÖGÉS

A SZAMÁRKÖHOGÉS SÚLYOS FORMÁIBAN AZ ERŐSEBB KÖHÖGÉSI ROHAMOK ALKALMÁVAL, ORRVÉRZÉS ÉS A SZEM KÖTŐHÁRTYÁJÁNAK A BEVÉRZÉSE IS ELŐFORDUL AMINT AZT A BEMUTATOTT KÉP IS IGAZOLJA. #1 Dr.BauerBela

---

A SZÜLŐI VISELKEDÉS HATÁSA

A szülői viselkedés hatása a gyermek lelki fejlődésére

Sokan arra kíváncsiak, hogy a szülő miként segítheti gyermeke lelki fejlődését. Szerettünk volna választ kapni arra: hogyan érhetjük el, hogy szemünk fénye nyugodt, kiegyensúlyozott és boldog legyen, és mit tehetünk akkor, ha letörtnek látjuk. Nehéz általánosságban megmondani azt, mit tegyünk és mit ne a gyermeknevelés kapcsán.

Bár lehet látni különbségeket és különböző irányzatokat a szülői „kézikönyvek” kapcsán, a sokadik gyermeket nevelő szülők általában kialakítják saját nevelési koncepciójukat, ami sokkal jobb és természetesebb bármilyen segédkönyvnél. A szülők rájönnek, hogy nem tudják, és nem is célravezető a kicsi összes kívánságát teljesíteni, sok esetben elvárásokat kell közvetíteniük a gyermek felé.
Érdemes áttekinteni, hogy az egyes készségek-fejlődési tényezők alakulásánál milyen szülői hozzáállásra van szükség, hogyan mikor érdemes követelményeket támasztani, mikor inkább engedni, mire figyeljünk. A fejlődés szempontjából legfontosabb tényező a biztonságos kötődés, ennek mentén alakul a gyermek személyisége. Készségei, képességei, mint például- önállóság- alkalmazkodás, önkontroll-ennek talaján fejlődik.

Korai kötődés biztonsága mindent megalapoz.

Ahhoz hogy egy szülő elvárásokat támasszon, fontos a biztonságon, bizalmon alapuló kapcsolat.

Ennek gyökerei korábbra nyúlnak vissza. Fontos ebben az anya terhessége, a korai születés körüli időszak, az újszülött és csecsemőkor. Ebben a korai szakaszban alakul ki a kötődés alapja és minősége. Az első életév –mint pótolhatatlan periódus - fontosságát -ennek kapcsán számos kutatás bizonyítja. Ezért feltétlenül fontos hogy ebben az időszakban az anya a gyermek számára maximálisan hozzáférhető legyen, nemcsak fizikailag, érzelmileg is. Ez a biztonságos kapcsolat nem csak a gyermek számára fontos. Általában ha ez a korai időszak megfelelően alakul, a szülő is magabiztossá válik, egyensúlyt tud teremteni követelmény és engedékenység közt. Emiatt nagyon fontos a pszichológiai vizsgálat kapcsán az anyával való beszélgetés a terhességéről, a korai időszakról, első élményeiről. Sokszor ha ez az időszak valamiért nehéz volt, vagy traumatikus, az zavarokat okozhat a szülő gyermek kapcsolatban a későbbiek folyamán is.

A túlféltés és túlzott szigor is zavarokat okozhat.

Ha a kora gyermekkorban nem alakul ki egy biztonságon alapuló kötődés-úgymond az anya nem érzi gyermeke igényeit, ez sok problémához vezethet a követelés-engedékenység dimenziójában is. Kialakulhat egy túlzottan féltő, úgynevezett „túl óvó” szülői magatartás, illetve ennek az ellenkezője, a hidegség és a túlzott elvárások. Mindkettő okozhat komoly pszichés zavarokat. Sokat lehet olvasni a sajtóban a gyermekbántalmazás káros hatásairól, viszont a túlóvásról, a túl óvó szülői magatartásról kevés szó esik.

Pedig a túlzott féltés már a korai időszakban is akadálya lehet az egészséges fejlődésnek: az anya nem engedi eléggé gyermekét, hogy felfedezze a világot, a legkisebb dolog esetén felkapja, magához szorítja, nem hagyja, hogy tapasztalatot szerezzen. Ennek hiánya gátolja a megfelelő mozgás és észlelés fejlődését is. Valamint komoly szorongásokat okozhat a gyermekben.

Önállóság fokozatosan alakul

A kicsi mindig tanul valami új dolgot, napról napra fejlődik. Az első évben az újabb és újabb mozgáselemek jelentenek számára örömet, valamint a hangadás és a beszéd. Élvezi, hogy ő is tud dolgokat mozgatni, működtetni, csörgetni, pörgetni. Egy idő után elveszi tőlünk a kanalat, egyedül eszik, majd iszik. Besegít az öltöztetésben, majd azt is önállóan kezdi csinálni. Engedjük a gyermeket önállóan tevékenykedni, nem baj, ha eleinte még nem megy, és evésnél a szája mellé vagy netán a földre kerül az étel, avagy a zokni felemás lesz. Mindig dicsérjük meg, ha valamit egyedül próbál csinálni, még akkor is, ha ezzel több gondot okoz, mint segítséget. Később az iskolai években könnyebben megszokja majd, hogy sok helyzetben önmagára lesz utalva.

Önállóság az iskolában – visszaesés – a fejlődésben

Lényeges, hogy alsó tagozatban álljunk a gyermek mellett, segítsük őt. Sok gyermekben még nem alakul ki első osztályban a kötelességtudat, az önállóság. Például, nem érzi, hogy meg kell írni a leckét, be kell pakolni a táskát. Segítsünk neki, de lassanként érvényesíthetjük az elvárásunkat, hogy ezt egyedül kell csinálni Ha a gyermek ezeket már egyszer megtanulta, fontos, hogy várjuk is el, ne próbáljuk helyette megcsinálni. Más dolog, ha a gyermek beteg lesz, vagy valami más probléma merül fel a családban. Ilyenkor a már megszerzett képességek, funkciók „visszaeshetnek”, a már öltözni tudó gyermek nem akar egyedül öltözni, vagy az önállóan evő kicsit újra etetni kell. Okozhat ilyet a testvér születése is. Ilyenkor ne erőltessük az önállóságot, ha tartósan fennáll ez az állapot, forduljunk szakemberhez.

Késleltetés képessége.

Az anya optimális esetben az első időben teljes személyiségével ráhangolódik a babájára. Szinte átérzi ő is a kicsi szükségleteit, átveszi a baba érzéseit. Tudja mikor éhes, szomjas, álmos. Azonnal képes reagálni is ezekre a szükségletekre, szoptatással, ringatással. Később a gyermek megtapasztalja, hogy vágyai, szükségletei nem elégülnek ki azonnal.

Minél kisebb a gyermek, annál kevésbé képes vágyait késleltetni. ez már jobban megy. Óvodáskorban meg tudja már várni az asztalnál, amíg szülei is leülnek enni, vagy társai az oviban. Könnyebben megérti, hogy el kell jönnie a játszótérről, ha a családnak éppen fontos programja van. Ha több gyermek van a családban, nem okoz problémát az egyensúly megtalálása, a gyermek kénytelen kivárni sorát, nincs lehetőségünk mindenben azonnal ugrani.

Az egyedüli gyerekeknél nehéz megtalálni az egyensúlyt, sokszor a szülők túlságosan kiszolgálják, körülugrálják a gyermeket. Megszokta, hogy addig játszik, amíg kedve van, minden szabadidőnket hozzá igazítjuk. Nehéz lesz elfogadnia később az elvárásokat, vágyai késleltetését egy cél érdekében. Ugyanakkor az ellenkezője sem jó, ha gyermek túlszabályozott, túl sok vágyát kénytelen feladni, nem elégülnek ki alapvető szükségletei. Ez súlyos pszichés zavart okozhat. Fontos, hogy találjuk meg az egyensúlyt, ne várjunk el túl sokat. Iskolás korra már képesnek kell lennie arra a gyermeknek, hogy a számára kellemes játéktevékenységet felváltsa a kötelezettségre, a feladatra. Ez az iskolaérettség fontos kritériuma. Óvodában egy foglalkozás erejéig tud felhagyni a szabad játékkal, nagy szüksége van még erre, a játék fontos öröm és fejlődési forrás.

Alkalmazkodás fontossága – én és a másik.

Akinek testvére van, könnyebben megtanulja az alkalmazkodást, a határokat. Tudja, nem szabad a másikat felébreszteni, szétdobálni a másik gyermek játékait, holmijait, alkalmazkodni a kell a másikhoz. Ezt legkésőbb az óvodában elsajátítják a gyermekek a közösségbe kerüléskor. Ha már előbb tapasztalja ezt a családjában, nagy könnyebbség lehet.

Óvodáskor előtt is fontos hogy vigyük közösségbe, játszóházba, játszótérre. Itt érezheti társas együttlét örömeit, és természetesen a hátrányait is, elvehetik a játékát, szétrombolhatják a várát. Fontosak ezek a korai tapasztalatok, átéli a gyermek a saját és mások határait.

Követelmények – rugalmasság

Fontos, hogy az ésszerű követelményekkel ne az iskolában, óvodában találkozzon először gyermekünk. Korábban is nyugodtan elvárhatunk gyermekünktől jónéhány dolgot.

Szabály lehet az is például, hogy egy kétéves üljön le az asztalhoz, miközben eszik, és hogy este le kell feküdni, előtte pedig fürdeni kell. Sok szülő fél elvárásokat támasztani a gyermekkel szemben. Nem is egy szülő szokta mesélni- csak egy gyakori példát említve, hogy szaladgál gyermeke után a szendviccsel, hogy ne kelljen abbahagynia a játékot a reggeli miatt. Sokan nem mernek, vagy nem akarnak határokat szabni. Pedig a határtalanság, túlzott engedékenység nemcsak a szülőnek kellemetlen, de a gyermek is frusztrált lesz ettől, szinte provokálni fogja, hogy szabjunk már gátat viselkedésének. ”Egészen elmegy a tűrőképességem határáig” – mesélik a szülők ilyenkor. Ha ez nem sikerül neki, agresszívvá is válhat. Többször is tapasztalhatunk gyermekkori agressziót azoknál a gyermekeknél, ahol nincsenek értelmes korlátok.

Az a fontos hogy mindig alkalmazkodjunk a fejlődési szükségletekhez. Például ne várjuk el túl hamar az önálló öltözést, ha még erre nem érett. A túl korai elvárások e téren is sok pszichológiai zavar alapját képezik.

Önkontroll – felettes ÉN

Az önkontroll, kontrollfunkciók alakulása terén a legfontosabb a két éves kor körüli időszak, a szobatisztaság kérdése.

Egyik gyakori szülői elvárás a korai szobatisztaság. Érdemes hagyni, hogy a saját fejlődési ütemében alakuljon ki a bili vagy WC használat. Ez az időszak kihathat a későbbi személyiségfejlődésre, az önkontroll kialakulására. Minél jobban alkalmazkodunk a gyermek sajátosságaihoz, fejlődési ritmusához, annál gördülékenyebb lesz a fejlődési folyamat. A túlzott szülői kontroll ebben a korban különösen káros hatással van a személyiségfejlődésre.

Az érettségnek megfelelő elvárások

Ha mindig az érettségének megfelelő elvárásokat támasztunk felé, örömmel igyekszik ennek megfelelni, örül, ha megdicsérjük, sikerélményeket szerez. Bevonhatjuk otthon is a kisebb háztartási munkákba, segíthet a terítésbe, megöntözheti a virágokat. Később adhatunk neki olyan feladatot, ami csak az övé.

Fontos a következetesség, de véleményem szerint ennél is fontosabb a rugalmasság. Ha azt látjuk, hogy valami nincs rendben, tudjuk átértékelni az általunk alkotott szabályokat.
Mint szülők merjünk önkritikát gyakorolni. Ne várjunk el olyat, amit magunk nem teszünk meg, fontos a példamutatás.

A túlzott szabályozás ahhoz vezethet, hogy nem alakul ki az önkontroll, mindig azt várja, hogy mások mondják meg, mit csinál. Gond általában ezekkel a gyermekekkel akkor van, ha hirtelen kikerül a gyermek a szülői szigor alól.

Megoldás a psychológusnál

Általában nem azzal az indokkal keresik fel a szakembert a szülők, hogy ők kíváncsiak erre vagy arra a nevelési kérdésre. Legtöbbször jelentkezik egy tünet, például az alvászavar.

Később derülhet ki, hogy a tünet hátterében egy adott szülői magtartás, viszonyulás, érzelem áll. Például ilyen lehet a túlzott aggódás, túlóvó magatartás.
Ilyen esetekben az anyával közösen visszatérünk a korai anya-gyerek kapcsolatra, ,megbeszéljük, átértékeljük azokat a történéseket, ami ezt a túlzott féltést okozza. Sokszor ezek az események az anya számára sem könnyen felidézhetőek, hosszú időre van szükség a teljeskörű emlékezéshez.

.

Túlzott szigorral és büntetéssel nem sokra megyünk.Ha a gyermek szeretetben, biztonságban nő fel, képes lesz arra, hogy többé - kevésbé meg tudjon felelni környezete elvárásainak. A túlzott szigorral, a büntetésekkel nem érhetünk el semmit, csak annyit, hogy a gyermek félni fog, elkerülő lesz. Ezen kívül súlyos lelki sérülések, pszichés zavarok alakulnak ki. A biztonságosan kötődő kiegyensúlyozott szülő gyermek kapcsolatban a pozitív megerősítésé a főszerep. Természetesen fejezzük ki nemtetszésünket és beszéljük meg gyermekünkkel, ha nem vagyunk elégedettek, vagy éppen többet várunk tőle. Ilyenkor lényeges hogy pontosan emeljük ki, mi nem tetszik nekünk, és ne az egész viselkedését általánosságban értékeljük le. A tárgyak megvételével vagy megvonásával történő jutalmazást, büntetést nem tartom szerencsésnek, mert a belső indíttatást csökkenti, illetve meg is szüntetheti, a külső megerősítésé, jutalomé lesz a főszerep. Minél kisebb a gyermek, annál károsabb ez, hisz a kicsikben még erős a motiváció a világ megismerésére, a megfelelésre, a tudásra, tevékenységre, felesleges erről átirányítani a figyelmét például egy jó bizonyítvány esetén megkapott biciklire.

Összességében elmondató, hogy a szülői viszonyulás, nevelés kapcsán az egyensúly a legfontosabb, és hogy mindig alkalmazkodjunk egyrészt a gyermek fejlődési igényeihez, másrészt az aktuális történésekhez. Fontosak az ésszerű határok és korlátok. Ez akkor valósítható meg, ha kialakul egy biztonságos kötődés kora gyermekkorban, ami később kiegyensúlyozott szülő gyermek kapcsolattá alakul.

#1 Dr.BauerBela

---