RITKA BETEGSÉG-A VELESZÜLETETT ICHTYOZIFORMIS ERYTRODERMIA

A veleszületett ichthyosiformis erytrodermia tünetei nagyon hasonlóak lemezes ichthyosis klinikai képéhez, de klinikai formájuk enyhébb.  A  kutatók jelenlegi véleménye szerint az autoszomális recessziv  veleszületett ichtyozis rendszerébe sorolható.

A veleszületett ichthyoformis erythrodermia egy olyan állapot, amely főként  a bőrt.érinti. Az érintett csecsemők úgy születnek hogy a testfelületet egy szűk, kollódium membrán, fényes, viaszos külső retege boritja.A betegek   bőre,  vörös (eritéma) és finom fehér pikkelyekkel fedett. Vannak,  akiknél a betegség kezdetén már kifelé fordult a szemhéj , az ajkak megvastagodottak, a bőr a tenyéren és a talpon megvastagodott(keratoderma), és a körmök sem fejlődnek  ki 

#1 Dr.BauerBela

---

EGY KISGYERMEK FÉLELMEI

Egy kisgyermek félelmei

Emlékszem gyerekkoromban mennyire féltem attól a kerek lyuktól a falon, ahol a vezetékek mentek. „Lő-lő-lő”-nek hívtam, és rettegtem tőle, de azt már nem tudom, miért. Az egészséges gyermeki fejlődés része a szorongás. Egy kisgyerek szinte bármitől félhet. Félhet az elalvástól, a pókoktól, a bohóctól vagy a „lő-lő-lőtől”.

Már egészen újszülött korban átéli a gyermek az ún. veleszületett félelmeket, melyeket nem kell megtapasztalnia sem. Ilyen például a hangos zajokra, váratlan mozgásra, a fájdalomra, és a hirtelen zuhanásra jelentkező félelem. Az idő múlásával ezek azonban eltűnnek, sőt később a baba már kifejezetten élvezi, ha a levegőbe emelgetik.

7-8 hónapos korban jelentkezik a szeparációs szorongás. Ebben az életkorban már kitárul előtte annyira a világ, hogy meg tudja különböztetni az idegeneket az ismerősöktől, és a helyváltoztató mozgások beindulásával már fizikailag is el tud távolodni édesanyjától. Ez egy természetes félelmet kelt benne, és ha anyja egy méterre is eltávolodik tőle, azonnal sírni kezd.

Általában a szeparációs szorongás is megszűnik néhány nap/hét alatt.

Jellemzően 1-2 éves korban félnek a gyermekek az állatoktól. Ez is egy természetes folyamat, és a legjobb, ha megbeszéljük a gyerekkel, hogy az állatoktól nem kell félni, a kiskutya, kiscica nem bánt. Ha a szülő ilyenkor inkább elkerüli az állatokkal való találkozást, vagy leszidja a gyereket, amiért fél tőlük, azzal csak megerősíti a félelmet.

Óvodáskorra ezek a veleszületett félelmek általában elmúlnak. Ami megmarad, az a fájdalomtól való félelem (pl. nem  szeretik a kórházat, vérvételt; kerülik a sérüléseket) Ebben az életkorban a szülői nevelés hatására megjelenik az ún. anticipátoros félelem. Ilyenkor már a szülői intelmektől való félelem miatt kerülik az adott helyzetet.

Az óvodások színes képzeletvilága számos megalapozatlan gyermeki félelem forrása. Félnek a szörnyektől az ágy alatt, félnek a lyuktól a falon stb. Ezeket a félelmeket a leginkább úgy küzdhetjük le, ha „elvarázsoljuk”  őket. Az óvodás racionális meggyőzése, hogy valójában szörnyek nem is léteznek, kevésbé hatásos. A lényeg, hogyha a gyermek kifejezi félelmeit, azokat általában hamar eloszlathatjuk.

Fontos, hogy azt érezze, félelme nem volt megalapozott. Ha a kutyát sikerül egyszer közösen megsimogatni, rájön, hogy nem is olyan félelmetes. Nem szabad tehát ezektől a félelmektől kétségbeesni. Az esetek többségében, ahogy megjelennek, úgy el is múlnak.

Kisiskoláskorban korspecifikus félelem a kiközösítéstől, kicsúfolástól való rettegés és az iskolafóbia. Az iskolafóbia nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem szeret iskolába járni a gyermek, hanem sokszor már valaminek a következménye. Elsősorban kisiskoláskorban jelentkezik, és az érzékeny gyerekekre jellemző. A gyerek elutasítja az iskolába járást, sokszor különböző testi fájdalmakra panaszkodik (migrén, hasfájás stb.)

Az iskolafóbiás gyerekek többségének az anyáról való leválással vannak nehézségeik. De sokszor a tanár szigora vagy a kiközösítéstől való félelem is komoly szerepet játszik a kialakulásában.

A legfontosabb, hogy minél hamarabb iskolába kerüljön, ne maradjon otthon. Sokszor azt is mérlegelni kell, mennyire megfelelő számára az osztálya. Ha fokozódik a probléma, akkor érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez menni.

A szorongások megjelenései gyermekkorban:

Fóbiák: általánosságban a fóbiákat a zavarok egy olyan csoportjának tekintjük, melyben a szorongás egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki. Eredménye, hogy a betegek ezeket a helyzeteket kerülik, és félelemmel vészelik át.)

Pánikzavar: generalizált szorongás (A szorongás állandó és nem csak egyféle helyzetben nyilvánul meg; testi tünetekkel jár)

Kényszeres zavar: már gyermekkorban megjelenhet. Komoly szenvedés a gyermek és környezete számára. Kényszergondolatok és kényszercselekedetek megjelenése. Pl. Egy 10 éves kislány attól fél, hogyha nem fogja meg minden este ötvenszer a radiátort, akkor meg fog halni az édesanyja.)

Pszichoszomatikus megbetegedések: hasfájás, fejfájás stb.  ill. egy-egy hirtelen fellépő stresszre is sokszor fellép a túlzott szorongás tünete

A gyermekkori félelmek többsége magától elmúlik és jól kezelhető. Szülőként fontos, hogy megértők legyünk, ne gúnyoljuk ki, és ne szidjuk le a gyermeket.

 Viszont ha abnormális formában jelenik meg egy félelem vagy fóbiává válik, érdemes szakemberhez fordulni. Pszichoterápiák közül ilyen esetekben a kognitív viselkedésterápia a leggyakrabban használt módszer. A hangsúly a betegség fenntartásában fontos szerepet játszó, szorongással vagy társuló depresszióval kapcsolatos negatív gondolattartalmak megváltoztatásán van. A legsúlyosabb esetekben gyógyszeres kezelést is szoktak alkalmazni.

#1 Dr.BauerBela

---

AZ ATÓPIÁS DERMATITISZ KLINIKAI FORMÁI KÉPEKBEN

Az atópiás dermatitisz leggyakoribb a kisgyermekek körében (10–20%), öt éves kor felett előfordulása ritkul, de az érintettek negyede felnőtt korában is mutat tüneteket. Ezek gyerekkorban sokszor az arcon is, majd felnőttkorban leggyakrabban az ízületek hajlító felszínén ödémás, esetleg nedvedző vagy vérző, hólyagos, netán száraz, kérges, repedezett, rétegesen hámló, vörös duzzanatok, amelyek viszketése éjszaka fokozódik. A gyerekek számára a viszketés a legkellemetlenebb tünet, ami akadályozhatja éjszakai pihenésüket (így a szülőkét is), és iskolai teljesítményromláshoz is vezethet.

BEMUTATOK KÉPEKBEN NÉHÁNY KLINIKAI ESETET

1-

2-

3-

4-

5-

6-

7-

8-

9-

10-

11-

12-

13-

14-

15-

16-

17-

18

#1 Dr.BauerBela

---

ALKOTÓI STíLUSVÁLTÁS NAPJAINKBAN

ALKOTÓI STILUSVÁLTÁS NAPJAINKBAN

A ma embere már érzékelhetően igényes, szelektív felfogásban éli az életét. Erre kötelezi a rohanó életmód,a mindenből a jobbat szebbet igénylő magatartás.
Kulturális adattárunk és gondolkodásmódunk is így alakul. Kevés embernek van ideje elolvasni egy terjedelmes irodalmi munkát,vagy a közélet bármilyen nem kellőképpen rendszerezett írását.
Szigorúan célratörő gyakorlati emberek lettünk, akik a saját és az övéivel kapcsolatos feladatait, megkezdve a mindennapi és mindennemű küzdelmeinktől , a tájékoztatás szellemiségéig/ ezt a magatartást igényli a társadalom.
Ez megy végbe az összes tudományágakban is ,ahol a terjedelmes alkotások helyett,a rövid,könnyen áttekinthető,aktuális,és abszolút konkrét munkák fognak érvényesülni az elkövetkezendőkben. Figyelem politikusok,vége a demagóg dumák korszakának. Vagy csak illúzió marad a szöveg továbbra is.
Tehát a mi szellemi életünk, nélkülözhetetlen kelléktára lett a mindennapi céltudatos analizis-szintézis gondolkodásmód.
Mindezeket ilyen konkrét fogalmazásban lehetne bemutatni vannak :
fontos,fontosabb,legfontosabb köznapi dolgok
értékes,értékesebb,legértékesebb alkotások
érthető,érthetőbb,legérthetőbb kiejtett szó vagy beszéd
érdekes,kevésbé érdekes,érdektelen írások stb
A blog-omon megpróbáltam a személyes gyermekgyógyászati élményanyagomat ebben a szellemben,szemelvényekben bemutatni,és az érdeklődők elé tárni.
Igyekeztem,röviden,áttekinthetően és a gyakorlati megoldásokat szem előtt tartva tárgyalni az általam erre kijelölt életszerű gyermekorvosi kérdéseket.
Egy másik elengedhetetlen kellék a képi illusztrációval való fűszerezés amikhez közérthető magyarázatok szükségszerűen kapcsolódnak. 
.
Az ilyen jellegű kiadványok a közös,könnyen hozzáférhető egészségügyi,gyermeknevelési szint emelését szolgálják.

#1 Dr.BauerBela

---

FELÜLFETŐZÖTT ATÓPIÁS DERMATITISZ/EKCÉMA KÉPEKBEN

A bör felsö jól záró, víz visszatartó rétege károsodik. Ezáltal a bör vizet veszit, kiszárad, másrészröl  fokozottan átjárhatóvá válik külsó irritáló anyagok(pl.szappan,kozmetikumok, klóros uszodavíz) és kórokozók számára.

A gyulladás és kiszáradás viszketést okoz, melyet vakarással lehet a legjobban csillapítani. Ez viszont sérüléseket, fertözést okozhat, amitöl az ekcémás gyulladás és a viszketés végül tovább fokozódik.

Kialakul egy ördögi kör: ekcéma-viszketés-vakarás-súlyosbodó ekcéma...

Gyakran a kiszáradt ekcémás, kivakart börön bakteriális vagy gombás fertözés jelentkezik. Elsösorban Stafylococcus aureus ( egy gyakori gennykeltö fertözö baktérium) kolonizálódik, mely visszatérö vörös, duzzadt nedvedzö, pörkösödö elváltozást okoz, s e mellett az ekcéma is tovább rosszabbodik.

IKONOGRÁFIA

1-

2-

3-

4-

5-

6-

#1 Dr.BauerBela

---

A PÁRVÁLASZTÁSI ÉRETTSÉG KIALAKULÁSA

Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés

 

Nyolcadik/befejező rész/

 

A  párválasztási  érettség  kialakulása

A párválasztás  két  fő típusa:  a szerelmi és a házassági párválasztás. A kettő nem feltétlenül esik egybe, s az utóbbi magasabb fokú érettséget igényel. A szakemberek meghatározása szerint   „ezen a személyiség olyan fejlettségi állapotát értjük, amelynek két fő jellemzője van. Az egyik az állandó, stabil szerelmi partner iránti aktiv igény, vagyis a  párkereső  törekvés. A  másik az egyén  képessége  arra, hogy egy hozzá illő partnert megtaláljon (kiválasszon), s vele mindkét felet kielégítő, intim kapcsolatban, életközösségben  éljen.” 

 Lényege tehát  a  harmónikus és tartós szexuális és élettársi kapcsolatokra való  lelki  alkalmasság.  Ez  szerencsés esetben nagyjából a nemi éréssel párhuzamosan is kialakulhat, de általában csak az azt követő években, több-kevesebb késéssel  (ha egyáltalán kialakul).  A  szerelmi és szexuális partner igénye ugyan rendszerint megjelenik a tizenéves korban, de az aktiv párkeresés és a tudatos  választás  képessége  már nem.

A párválasztási érettség nemcsak az érett szerelmi képességet foglalja magában, hanem a tartós  együttélésre, a házasságra való  alkalmasságot is. Ez a többlet  elsősorban a  teljességre törekvésben és a véglegesség igényében jelentkezik.  Sokan a  kizárólagosságra törekvést  is elengedhetetlennek tartják. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy a törvényes monogámia nálunk mindenkinek csak egyetlen házastársat engedélyez. A házastársi kapcsolatok kizárólagosságából  viszont nem következik,  hogy a házasfeleknek kizárólag egymással lehet szorosabb kapcsolatuk.  Tény, hogy a kizárólagosságra törekvés már a tizenéves korban sok gondot, sőt, konfliktust okozhat.Ennek okai közt megtalálhatjuk például  az egyének bizonytalanságából eredő biztonság-szükségletet, a birtoklási vágyat és azt a romantikus illúziót,, hogy a szerelmi kapcsolat  minden igényt kielégít. Történelmi okok magyarázzák, hogy a kizárólagosságot inkább csak a nők számára tartják elengedhetetlennek.

Természetesen maga a teljességre törekvés is viszonylagos attitűd. Lényege annak feltételezése, hogy a partnerek kölcsönösen ki tudják elégíteni egymás  kapcsolati igényeinek többségét, éspedig a legfontosabb igényeket. Vagyis nem mindent, és nem véglegesen, hiszen az igények sokfélék és változóak.  A teljesség és véglegesség igényének realizálása tehát  kompromisszumkészséget  feltételez, továbbá jó valóságérzéket, önismeretet és emberismeretet.  A párválasztási érettség  az élettárs-választás végleges jellegéből adódó felelősség felismerését és vállalását is jelenti.  A  szerelem lelkiállapota ezt bizonyos mértékben megnehezíti. Sokan ezért is indokoltnak tartják, hogy a kapcsolat véglegesítésére és legalizálására csak az együttélés  próbaházasság-szerű  kipróbálása és értékelése után kerüljön sor. Bizonyos idejű  (legalább fél éves)  együttélés ugyanis kimutathatja a kapcsolat teherbíró képességét, a kapcsolati normák  (szkriptek) összehangolhatóságát.

A  párválasztásra érett egyén nem ugrik be elhamarkodottan egy házasságba, hanem időt szán egymás  alaposabb megismerésére és összeillésük  kipróbálására.   Ezt  alkudozási folyamatnak nevezik, amely folyhat tudattalan síkon is, sok önámítással.  Eleinte mindkét fél a legjobb oldalát igyekszik mutatni, hogy jó benyomást keltsen és megkapja mindazt, amit vár a partnertől.  Ahogyan aztán a kapcsolat stabilizálódik, úgy kerülnek előtérbe az egyéniségnek megfelelőbb, „valódibb”  szerepek.  „Az udvarlás tehát rejtőzködés és önmegmutatás, az egyén által játszott szerepek kibontakozó sorozata, s a szerepek mindegyike egy-egy megfelelő szerepet illetve szerepmódosulást vált ki a partnernél.”

A kapcsolat tartós beválását biztosító, kölcsönös alkalmazkodás, a  partner-szerepek  integrációja  csak az őszinteség, a teljes önmegmutatás, de ugyanakkor az önkontroll talaján mehet végbe. E folyamatot erősítik az együttes élmények, a közös érdekek, érdeklődés és munka, a szokásrendszerek egybeszövődése, a „mi ketten” kultuszának kialakulása..  Valóban, olyan intenziv, teljes azonosulás mehet végbe a partnerek között  a  szerelem folytán, amelyhez hasonlót csak a korai anya—gyermek kapcsolatban találunk.  A szerelem persze  később elmúlik, de az általa létrehozott közös normák és kapcsolati programok továbbra is elősegítik a kapcsolat harmóniáját.

A  párkereső  törekvés azonban ma már nem feltétlenül jelent házasodási törekvést  (lásd:  szingli életstílus). Az utóbbinak sokféle motívuma és ellenmotívuma lehet.  Motívuma például az a körülmény, hogy a szerelem és a szexuális kapcsolat a nyugati kultúrában  napjainkig többé-kevésbé házassági elkötelezettséget jelentett, s a házasodással  társadalmi státust, előnyöket lehetett szerezni  (például a gyermekvállaláshoz  stb.). Ellenmotívuma lehet például a karrierigény, a változatosságigény, az önbizalomhiány, a túl erős kötődés a szülőkhöz  stb. A párválasztási érettség az ellenmotívumok hiányát, vagy legalábbis csekély mértékét illetve kompenzáltságát feltételezi. Lehetővé teszi, hogy a párválasztás és házasságkötés érett motívumok alapján történjen.  Éretlen házasodási motívum például a szexuális megkívánás és kapcsolat önmagában. 

 A  házasságra való felkészülés művészete annak a képességnek a kifejlesztéséből áll, hogy a szexuális viszonyt a partnerek mindenféle egyéb társas kapcsolatából adódó sajátosságokkal kössék össze.

A párválasztási érettség kialakulásának üteme és módja  nemcsak egyénenként, hanem nemek szerint is eltérő sajátosságokat mutat.  A házasodási törekvés a nőknél többnyire korábbi életkorban  és intenzívebben jelentkezik, mint a  férfiaknál  (legalábbis eddig így volt),  s őket a párválasztásban kevésbé befolyásolja a külső megjelenés. Másrészt viszont a nők szexuális reagálókészsége  általában lassabban  fejlődik, mint a férfiaké,, s később alakul ki a szexuális igényük és orgazmuskészségük. Az összehangolódás folyamata ezért nem mentes a feszültségektől és konfliktusoktól, amelyek konstruktiv kezelése  szintén a párválasztási érettség jellemzője. Ez kölcsönös alkalmazkodást és a reális kapcsolati igények  kölcsönös kielégítését feltételezi

www.szexualpszichologia.hu/tizenevesek.htm‎

#1 Dr.BauerBela

---

ANGIONEUROTIKUS ÖDÉMA

Az angioödéma (angioneurotikus ödéma) a csalánkiütés mellett a bőr allergiás tüneteinek leggyakoribb előfordulása. Az angioödéma a bőr alatti szövetek nagy területeinek duzzanata, érintheti a kezek, lábak, szemhéjak, ajkak, vagy a nemi szervek egy részét, vagy egészét. Esetenként a száj, torok, vagy a légutak nyálkahártyája is megduzzad, mely nehézlégzést, súlyos esetekben akár fulladást okoz. 

#1 Dr.BauerBela

---

A FÉRFI ÉS NŐIDEÁL ALAKULÁSA

Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés

 

HETEDIK RÉSZ

 

A  férfi és nőideál alakulása

A partnerideál, vagyis  az (egyén számára)  ideális  férfiről illetve nőről alkotott, félig tudatos elképzelés a nemi szerepek megismerése nyomán alakul ki az egyénben.  Ősmintája  rendszerint az ellenkező nemű  szülő. Kialakulása a kisgyermekkorban kezdődik, fontos állomása az Ödipusz-konfliktus és minden heterogén barátság vagy szerelem  (különösen az első szerelem)  alakít rajta. A folyamat a serdülő- és ifjúkorig jórészt  tudattalan, s azután is csak részben tudatosodik. Sokan még felnőtt korban sem tudják megmagyarázni, miért részesítenek előnyben bizonyos típusú partnereket. Néhány általánosság kivételével arról is keveset tudnak mondani, milyen típusú, tulajdonságú partnert szeretnének, vagy éreznének leginkább magukhoz illőnek. Ebben az is közrejátszik, hogy a reális egyéni partnerideál  önismeretet feltételez, s ezzel még kevesen rendelkeznek. A reális önismeret ugyanis komoly lelki teljesítmény, amihez rendszerint sok élettapasztalat kell, bár a tizenévesek sokszor nagy erőfeszítéseket tesznek ebben az irányban.

A „Milyen ember vagyok?” és  „Milyen  szeretnék lenni?” kérdések  sikeres megválaszolása után kerülhetne csak sor a „Milyen partner illik hozzám?”  kérdésre. Nem könnyű azonban a többnyire mások segítségével nyert, hozzávetőleges önismeretet (énképet) elkülöníteni  az  énideáltól,  a saját nemi szerepre vonatkozó eszményképtől. Igy az egyéni partnerideál  is inkább az énideál  kritériumainak lesz eszmei megfelelője, mint a valóságos egyéniségnek.  A  partnerideál tehát  reális önismeret  hiányában  irreális,  illuzórikus  lehet. Ez az egyik fő oka sok tizenéves kori  (vagy későbbi)  szerelmi csalódásnak.  A partnerideált ugyanis egy tudattalan lelki mechanizmus (a  projekció)  rávetíti egy potenciális, valamiért megtetsző partnerre, s így az egyén hajlamos azt hinni, hogy a számára ideális partnerrel találkozott;  ez motíválja, hogy vonzódni és érzelmileg kötődni kezd hozzá, vagyis úgy érzi:  szerelmes lesz. A  vonzalom aztán a remélt kielégülés mértéke szerint növekszik.

A  partnerideál többé-kevésbé  szociálisan meghatározott értékeket  hordoz,  vagyis az adott társadalom közvéleménye által elfogadott  szkriptek írják elő, milyen tulajdonságokkal rendelkezik az ideális nő és az ideális férfi. 

 Az ideális nő tulajdonságait   Amerikában a következő tényezőkön mérték:

1. Sex appeal, vagyis a szépség, a szexuális vonzerő,

2.  társadalmi státusz, vagyis a származás, képzettség, foglalkozás, 

3.  a különlegesség, ritkaság, presztizs, népszerűség, 

4. a gazdasági  helyzet, vagyon, 

5.  az  érettség, kiegyensúlyozottság foka  és 

6. a  jellem, a megbízhatóság. 

A  férfiideál  értéktényezői:  

1.  A fizikai ügyesség, bátorság, rámenősség, 

2.  a  gazdasági helyzet, vagyon, 

3.  a  társadalmi státusz, elismertség, tekintély,

4.  az intelligencia, 

5. a jó modor, 

6.  a  megfelelő  életkor  és 

7.  a  jellemesség.  A kritériumok tehát csak részben ugyanazok és a sorrendjük is más

A partnerideál értékkritériumai  egy kicsit másfélék. A megkérdezettek  a  megbízhatóságot  és őszinteséget  tartották a legfontosabbnak, bár a fiatal nők lényegesen nagyobb arányban, mint a férfiak.  A második legfontosabb tényező a  közös érdeklődés és ízlés; a  nőknél viszont  a  gyermekszeretet; amit a férfiak talán azért nem hangsúlyoznak, mert a nőknél ezt magától értetődőnek tartják. Ezzel szemben hangsúlyozzák az  egészség, a vitalitás követelményét, aztán a vonzó külsőt, a szorgalmat és a kedvező anyagi helyzetet;  a nők pedig a józanságot és szorgalmat, az intelligenciát és a hasonló társadalmi helyzetet.

A  partnerideál tehát társadalmilag is változó, de függ az egyén aktuális fejlettségi szintjétől is. Az érett partnerideál  tulajdonképpen  házastárs-ideál, így érthetően szorosan összefügg a  házassági  elvárásokkal, vagyis azzal, hogy mit várunk a számunkra ideális partnerrel való együttéléstől. . 

 www.szexualpszichologia.hu/tizenevesek.htm‎

#1 Dr.BauerBela

---

FOTOTOXIKUS BŐRGYULLADÁS

#1 Dr.BauerBela

---