-új magyar szó-
Országos közéleti napilap-Alapitva 1947-ben,Romániai Magyar Szó cimmel.Bukarest.
VI-évfolyam,2o1./1267/ szám.
2o1o október 15. péntek.
-LÉTTALLÉROK –AZ ASZTALON
Bauer Béla főorvos azt vallja,hogy életének értelme az az 54 év amit a beteg gyermekek gyógyitásáért végzett.
Lehet vidéken is tudományos tevékenységet folytatni egy orvosnak?csupán elhatározás kérdése,válaszolhatnánk gyermekgyógzász interju alanyunk példájából kiindulva,aki az elmult 53 év során Szatmárnémetiben tette ezt sikerrel
Tudományos eredményeiért szakmai pályafutása során, számos elismerést,kitüntetést kapott,de a legjobban annak Pápai Páriz Ferenc-dijnak örül amelyet az idén április 22 –én vett át és amit a Pápai Páriz Ferenc Alapitvány Kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Tanácsa itélt oda neki.
SIKE LAJOS.
Miért ez a dij a legbecsesebb?
Egyrészt mert az életem összteljesitményének az elismerése,és magas szintü Orvosi és Tudományos fórumok által itéltetett nekem,másrészt azért mert olyan 18 ember vehette át eddig ezt a dijat, akik az erdélyi magyar orvostársadalom legkiválóbb emberei közé tartoznak.Ezek jórészt orvos profeszorok,akadémikusok,profeszor emerituszok mint pl-Csőgör Lajos,Módy Jenő,Feszt György,Gyergyai Ferenc-hogy csak egy néhányat emlitsek.Gondolom hogy nem egy elhanyagolható tény egy ilyen névsorba feliratkozni.Szatmár megyéből ez még senkinek sem sikerült.
Nem ám.A LAUDÁCIÓBAN az olvasható,hogy 53 év lelkismeretes szakmai,kitartó tudományos munkásságáért,gazdag szakirodalmi és közéleti tevékenységéért itélték önnek ezt a dijat.-Ez a megfogalmazás nagyon sok mindenre utal,de ha mégis egyet ki lehetne emelni,melyik lenne az ?
Az ötvenből csaknem 3o évet foglalkoztam a gyermekkori visszatérő hasi fájdalmak okainak feltárásával, tudniillik hogy ezek a leggyakoribb panaszok a gyermekkorban, Eredetük mégis a legkevésbbé tisztázottak még a mai szakirodalomban is.Hovatovább azért az angolszász irodalomban mind több közlemény jelenik meg ami azt jelzi, hogy a fájdalmak hátterében szervi bántalmak húzódnak meg.Nehezen felejthető barátommal és kiváló kollégámmal Dr.LŐRINCZY DENGEZICCSEL-radiológus főorvossal kezdtünk foglalkozni ennek a rendkivül szétágazó témának a tanulmányozásához,kutatásához.
Alapos klinikai elővizsgálatok,szelektiv radiologiai vizsgálatok alapján/amiket mintegy 1ooo gyermeken végeztünk el, arra a következtetésre jutottunk hogy a krónikus hasi patológia panasztárát az epehólyag-patkóbél valamint a hasnyálmirigy tartja fent,az esetek 5o-6o %-ban.Ezek lehetnek ennek a három szervnek a fejlődési
redellenességei,fekélyes,gyulladásos,enzimhiányos,parazitás rosszindulatu megbetegedései is Ezen megbetegedések közül egyesek úgy szerepelnek a gyermekgzógzászati irodalomban mint a mi eredeti leirásaink,amiknek ma már nemzetközi értékelése és tudományos felhasználása van.Én először egy szakmai monográfiában közöltem le megállapitásaimat Nagy öröm számomra hogy ma már nem csak itthon hanem külföldön hivatkoznak kutatási eredményeimre.
A laudációban önről úgy szólnak,mint aki tudományos tevékenységével öregbitette a vásárhelyi orvosi iskola hirnevét,mint az ország egyik jeles gyermekgyógyásza.Nyilván más tudományos munkák is füződnek nevéhez,de a témánál maradva-mit javasol annak a szülőnek,aki már három négy orvosnál járt csemetéjével,de a gyermek továbbra is hasfájásra panaszkodik.?
Ebben az esetben ha a gyermek fájdalmai tartósak/6 hónaptól 3-4 évig vagy annál tovább/a fájdalom arra készteti a gyermeket hogy még a legszórakoztatóbb tevékenységeket is abbahadja,lefeküdjön,mindezeknek a panaszoknak kisérőkéjeként emésztőrendszeri panaszok is társulnak- /étvágytalanság,puffadás,hangos felböfögés,hányinger,hányás ami olykor csillapithatatlan-akkor egy gyermek-gasztroenterológushoz kell fordulni kivizsgálás végett.Mindezt fontosnak tartom mert ekkor még könnyebben gyógyithatók,operálhatók a fejlődési rendellenességek ilyenkor kevésbbé áll fenn a komplikációk veszélye.
Az Erdélyi Ki Kicsodában az szerepel, hogy közel 17o tudományos munkának a szerzője.Valamennyi a gyermekgyógyászattal kapcsolatos ?
Ez igy igaz,sőt megemliteném a a német,francia,angol lapokban megjelent munkáimat is.De megjegyzem hogy akik közelebről ismernek tudják hogy azért nem vagyok szakbarbár.Dolgozataim javarésze csakugyan a szakterületemmel foglalkozik,ám van köztük más témáju is.Én irtam meg először a szatmári kórházak történetét az 13oo-as évektől kezdődően egészen napjainkig.Több közleményem jelent meg orvos-etikai témákkal kapcsolatban.
Az ilyesmi egyféle kirándulás,ha úgy tetszik lazitás,mert érdeklődésem fókuszában továbbra is a szakmai dolgok álltak.Csak az utóbbi 7-8 évben közel félszáz ilyen jellegü dolgozatot közöltem orvosi folyóiratokban.
Ugyanakkor megjelent egy 1ooo oldalas Gyermekgondozási Tanacsadóm amelyből eddig már 3ooo példány fogyott el./Megjegyzem hogy nagyon szivesen fogadták a székelyföldön is.Az átlagember számára is könnyen hozzáférhető ismereteket tartalmaz a családi nevelés,vagy az iskolaérettség problematikájáról,a drog a dohányzás az alkohol káros hatásairól,s nem utolsó sorban a televizió és internett függőségről./egyszóval a gyermek o-tól 16 éves korig tartó problémáiról.Mindamellet hogy minden tanulmányomat magyar nyelven végeztem-az kezemből került ki az első román nyelven
kiadott-Gyermekgyógyászati Diagnosztika-elektrónikus kiadásban.Ezt a kiadványt nagyon szivesen használják a családi orvosok és a külföldre távozott román származásu kollégák-Németország,Kanada,Franciaország,.
De legalább ilyen kedves gyermekemnek tartom a szatmári katólikus egyház segélyszervezete,a Caritás által létrehozott-Szent József-gyermekrehabilitációs központot,amelynek én voltam az orvosi projekt vezetője néhai nagyméltóságu REIZER PÁL szatmári megyéspüspök megbizásából.Ez az intézet máris nemzetközi hirnévre tett szert.
Úgy tudjuk hogy igen értékes szakmai konferenciát szervezett és most is fölöttébb érdekes munkán dolgozik.Vagy már el is készült?
Valóban több nagyobb országos tanácskozásnak vagyok a kezdeményezője és szervezője. például 1985-ben az országos gyermekgyógyászati konferenciájának a megrendezését bizta rám a Román Akadémia gyermek-gyógyászati részlege itt Szatmárnémetiben-De beszélhetnék az 1976-os Tanácskozásról,ami a hugyuti fejlődési rendelleneségekrők szólt,vagy az Erdélyi Múzeum Egyesület hetedik orvostudományi ulése 1977-ben aminek társszervezője voltam.
Ami pedig a legújjabb munkámat illeti az egy-Gyermekgyógyászati Atlasz-75o oldal terjedelemben-már az orvosi kamara elfogadta és ezután következik a Bukaresti központi könyvtár láttamozása- A szatmármegyei és székelyföldi kollégák már várják a megjelenését.Különben ez is felkerul a világhálóra is. Ez egy igen praktikus a mai orvosok igényeinek megfelelő elektronikus kiadvány ami egy kattintással az igényelt ikonográfiai anyagot tárja eléd.Felhasználásánál főként a –vizuális-tipusu szakemberek vannak érdekelve.
Helyben vagyunk-az orvosok mindig is szerették,sőt müvelték az irodalmat,Csehov vagy Németh László nem is akármilyen szinten.Úgy tudjuk,Ön sem csak kacérkodott vele.!Különösen ha arra gondolok hogy rangos versmondó versenyt is nyert,minek okán majdnem elcsábitották az orvosiról.
Elsősorban kiváló tanáraimnak köszönhető hogy kezdettől vonzott az irodalom.Már a szatmári Ötvös utcai katólikus népiskolában sokat szavaltattak,aztán az Állami Magyar Fiúliceumban Antal Péter tanár úr,Banner Zoltán barátommal eggyüt,ahogy akkor mondottuk-strapaszavaló-
nak emelt ki,Ami azt jelentette hogy minden nevezetesebb alkalommal bennünket szólitott pódiumra.Később ennek az orvosi egyetemen is hire ment és azt a megtisztelő feladatott kaptam hogy a Székely Szinház Ady,József Atilla,Petőfi,Áprily Lajos szavalóesteken felkértek versmondásra.. Egy József Atilla esten az Elégia versét szavaltam a költőnek ,olyan sikerrel hogy a rektor Úr ezt mondta-fel vagy véve fiam a szini akadémiára- Aztán mégis némi töprengés után maradtam az orvosin,hiszem akkor már a harmdik évet végeztem.Olyan hallgatókkal és művészekkel szavaltam mint-Tar Lészló-Lohinszky ,Lóránd,Szamossy Kornélia,Tanay Bella..-1955-ben a Magyar Autonom Tartomány szavaló versenyén olyan zsűri tagokkal mint-Kovács György,Szabó Ernő/Kossuth dijas,érdemes művész aki aztán előkészitett az országos versenyre amit szintén megnyertem A bukaresti országos döntőn Majtényi Erik és Páskándi Géza biztatott..
Páskándi Géza azóta is jelen van életében,az elmult években nem egyszer emlékezett nyilvános összejöveteleken is a román nacionalizmus által meghúrcolt költőre.s ha nem tévedünk,a Páskándi Géza Baráti Társaság megalapitásának a kezdeményezője volt,és azóta is az mindmáig az elnöke.
Az ismeretség,sőt a baráti viszony Páskándival,jóval korábbi.= 7 éves kora óta ismerem,attól kezdve,hogy Szatmárhegyről ,szülőhelyéről szatmárnémetibe a hidontuli Lókertbe költöztek ami a Gőzfűrész,Hegyi út,Biky tér/ahol mi laktunk/ szomszéd területe volt a városnak.El-elmentem én is oda a srácokkal focizni,vagy ahogy akkor mondtuk a -bőrt rugni.No meg galambot,nyulat,bugylibicskát csereberélni.Aztán az iskolában tovább mélyült a barátságunk.A fiúliceumban volt diákirodalmi körünk,Panek Zoltán elnökletével,s tagjai közül megemliteném Banner Zoltánt,Bretter Gyurkát,Bretter Palit,Szteklács Lászlót,Bauer Bélát,Páskándi Gézát,Czier Tónit,Szabó Józsefet,Darida Györgyöt és másokat.A szatmári sziházban előadtuk a Gergely Sándor –Vitézek és Hősök-cimü szinmüvet amit nagy siker övezet. Én alakitottam benne a –pipogya Kovácsot-Remélem nem imprimálódott semmi a szerepkörből..
Ennek a társaságnak a szelleme ma is velem él.Egyértelmü hogy a Kossuth dijas iró a csapat legnagyobb személyisége és teljes tiszteségemmel vallom hogy Géza autentikus zseni volt.Az iránta való nagy tiszteletből hoztuk létre a nevét viselő Baráti Társaságot.
Látok itt a polcon egy kazettát,az van ráirva-Emlékezéseim Páskándiról.Emlitette hogy ebből barátainak szokott ajándékozni.De tudjuk hogy esszéket,pamfleteket is ir.
Egyenlőre csak sajátmagamnak,főként azért mert olyan mértékben szórakoztatnak a mindenkori –izmusok-habrangy hülyeségei hogy mi szürke verebek újraolvasva is ezeket felszabadultan szórakozunk rajtukAz alkotás kényszere és Asztalra tett talléraim cimű köteteim vagy irásaimban összefoglaltam életemet,munkásságomat,gyötrődéseimet.Mások mondjanak róla itéletet.Azt viszont nyugodt lelkiismerettel állitom hogy mindaz amit tettem és alkottam nem volt áthatva semmiféle magamutogatási kényszertől vagy hiúságtól hanem tisztán a hivatásom megvalósitott értékeit tükrözi.
Beszélgetésünk végén elárulhatom az olvasóknak hogy mi rég ismerősök vagyunk,3o-4o éve a gyermekeinket is Ön kezelte.rendszerint egy flaska jó borral háláltuk meg szolgáltatásait.Annál nagyobb volt a meg -lepetésem,amikor megtudtam hogy Bauer doktornak sokkal több szőlője és bora volt,mint az én családomnak.
Az a bor mégis jól jött,mert lemérhettem,hogy az újságirók vagy az orvosok értenek jobban a borcsináláshoz.Tudtam hogy a maga családjában van Csávossy György hires csombordi iskolájában tanult szakember is,de nekem sincs okom szégyenkezni,mert apám családjának 3ooo tőke szőlője volt,Erdődön,apósomnak pedig negyvenezer,egy kicsit odébb Selénden Arad megyében.Szóval volt hol szőlészkednem borászkodnom,amiből már jóval kevesebb maradt.Amikor elvették szegény apósom szőlőjét –ibolyát árult az aradi piacon,de 6 év után már 2oo család méhecskével ismét-mekapaszkodott.
Dr.Bauer Béla/1931//,Szatmárnémeti/Mátyás és Julianna gyermeke.
Gyermekgyógyász főorvos az –orvostudományok doktora. Tanulmányait,szülővárosában,végezte,majd a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tanult mindvégig magyar nyelven.Először Kapnikbányán mint körorvos és bányaorvos,aztán Szatmárnémetiben gyermekgyógyász szakorvos.1972-1995 között a szatmári városi kórház főorvosa,osztályvezetője,valamint két izben az intézet igazgatója.198o és 199o –választott igazgató/1995-2o1o-ig A WEST KLINIKA gzermekgyógyász főorvosa.A romániai gyermekellátás jeles képviselője,és tanulmányain,kutatásain keresztül nemzetközileg is ismertté vállt orvos.Számos Európai orvosi központban volt továbbképzésen vagy tapasztalatcserén.Kitartó,következetes szakmai és tudományos tevékenységéért a legmasabb kitüntetésekkel ismerte el az egészségügyi miniszterium-pl-Egészségügyi Érdemrend/1984/Egészségüggi Érdemérem két alkalommal/1972.1976/Életműdij-2oo6-Szatmári Megyei Tanács-Pápai Páriz Ferenc Életmüdij 2o1o –Szatmár Város 1ooo éves fennálásának gyönyörű emlékplketje.1972.A Szatmármegyei Orvosi Kamra 3 kötetben mintegy 2ooo oldal tudományos munkám anyagát,tartja a honlapján
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése