Pedagógiai felügyelet az óvodában, iskolában és a kollégiumban 2019.
Az utóbbi időben nyilvánosságra került testi, és verbális gyermekbántalmazások, gyermek és tanulói balesetek és más rendkívüli események bizonyítják, hogy az iskoláknak komolyan kell venni a törvényi rendelkezéseket, a szülőkkel megosztott felügyeleti jogot és a kiskorú tanulók védelmében előírt pedagógiai kötelezettségeket.
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai, lelki és erkölcsi erőszakkal szemben.
A tanuló életkora szerint lehet kiskorú (18. életév alatt) és nagykorú (18. életév felett).
18 éves koráig kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyeletről a Polgári törvénykönyv rendelkezik, amelyről itt találhatnak bővebb információt!
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) meghatározott gyermek és tanulói jogok egyaránt vonatkoznak a kiskorú gyermekekre és a nagykorú tanulókra.
(A köznevelési törvény az óvodába járó kiskorút nevezi „gyermeknek”, az iskolába járó tanuló lehet kiskorú és nagykorú. Furcsa, de így van!)
Tanulók felügyelete a köznevelési intézményben
Az Nkt. 25. § (5) bekezdés szerint:
A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről.
Amikor a szülő a felvételi kérelem benyújtásakor él az intézményválasztás szabadságával nemcsak azt kezdeményezi, hogy gyermeke számára biztosítsák a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét. A szülő e döntésével bevonja az óvodát, az iskolát, a kollégiumot a szülői felügyelettel összefüggő kötelezettségeinek ellátásába, amelyet újabban a polgári törvénykönyv szabályoz.
Az Nkt. 4. § 10. pontja szerint:
„gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,”
(Természetesen nem felel a nevelési-oktatási intézmény azért a tanulóért, aki például a hétvégén bemászik az iskolaablakon, és ott megsérül.)
A nevelési-oktatási intézmény a gyermek felvételével gondozói kötelezettséget vállal, amelyet gondozói jogviszonynak kell tekinteni. A gondozó feladatai közé tartozik a kiskorú jellemének, egyéniségének formálása, értelmi fejlődésének alakítása, vagyis a gondozott nevelése.
Amikor a szülő rábízza kiskorú gyermekét az óvodára, az iskolára és a kollégiumra, azt abban a tudatban teszi, hogy ott megfelelő módon gondoskodnak róla. A szülőnek joga és kötelessége megvizsgálni, hogy az oktatási intézmény hogyan és milyen minőségben teljesíti gondozói jogviszonyából eredő kötelezettségeit.
A pedagógiai felügyelet térítésmentes szolgáltatás
Kollégiumban a tanulók felügyelete folyamatos. Törvény értelmében, kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak is, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A gyermek óvodai felügyelete fokozott odafigyelést igényel. A gyermekek óvodai, a tanulók iskolai és kollégiumi felügyelete térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat.
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerint:
„33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:
b) általános iskolában és középfokú iskolában
bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,”
A tanulók állandó felügyeletének megszervezése a nevelési, oktatási intézményekben
A gyermekek óvodai, a tanulók iskolai és kollégiumi felügyelete a pedagógusok számára kötelező munkaköri feladat.
Törvény értelmében:
a teljes munkaidő (heti 40 óra) ötvenöt–hatvanöt százalékában () tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. [Nkt. 62. § (6)]
Felelősség a tanulók felügyeletéért és a felügyelet elmulasztásának következményei
Felügyelet tanítási órákon kívül
A tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti és az óraközi szünetben a felügyelet megszervezése az iskola feladata, tehát törvénysértés, ha az iskola létszámhiányra, vagy más okra hivatkozva, nem biztosítja a tanulók állandó pedagógiai felügyeletét ezekben az időszakokban is, ezáltal veszélyhelyzetet idéz elő.
A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben
Az óraközi szünetekben a tanulók egy percre sem maradhatnak pedagógus felügyelet nélkül.
Jogos iskolai igény, hogy a tanulók az óraközi szünetekben nem tartózkodhatnak az osztálytermekben, mert a kiesnek a felügyeletet ellátó pedagógus látóköréből. A házirendben kell előírni, hogy az óraközi szünetben a tanulók csak pedagógus jelenlétében maradhatnak az osztályteremben. A folyosói tanulói szolgálat nem helyettesíti a pedagógus felügyeletet, csak kiegészíti.
A felügyelet vagy intézkedés elmulasztása miatt az óraközi szünetekben történő károkozásért, balesetért, esetleges erőszakos tanulói megnyilvánulásokért minden esetben az iskola felel.
A pedagógus személyes felelőssége
A tanuló késése a tanórai foglalkozásról
Hogyan lehet megóvni az iskolában tartózkodó tanuló testi épségét, erkölcsi védelmét, ha az óraközi szünet után nem megy be a tanórára, és senki sem tudja, hol van, és nem is keresi senki?
Nem megoldás, hogy beírunk egy igazolatlan órát a hiányzónak, aki lehet, hogy kábítószert hatása alatt fekszik egy zugban, „szerelmi életet él valamelyik iskolatársával”, esetleg rosszul lett, vagy öngyilkosságra készül valahol, legjobb esetben csak lóg az óráról. (Tudomásunk van olyan esetről, amikor a tanuló kiugrott az iskola második emeletéről és csak három óra múlva keresték és találták meg.)
Álláspontunk szerint az óraközi szünet után a tantárgyi pedagógusnak minden osztályban névsorolvasást, vagy egy ügyeletes tanuló, „hetes” jelentése alapján létszámellenőrzést kell tartani, ha egyetlen tanuló is hiányzik azonnal „riadót kell fújni” és a távolmaradó keresésére kell indulni.
A tanuló "kikéredzkedése" a tanítási óráról
Ha a tanuló valamilyen indokkal „kikéredzkedik” az óráról (vízivás, WC), akkor felügyelet nélkül marad, ezért sok iskolában tilos az óráról való eltávozás. Vagy egy tanulótársa kíséri ki a tanulót, így már ketten maradnak felügyelet nélkül.
Van olyan iskola, ahol bevezették, hogy a pedagógus telefonon értesíti az erre a célra kijelölt iskolai alkalmazottat, hogy kísérje a tanulót. Nehéz kérdés!
A pedagógus késése az óráról
Tipikus példa az iskolai felügyelet elmulasztására a pedagógus késése az óráról (lyukas óra).
Ha pedagógus késik az óráról, és a tanulók felnőtt személy felügyelete nélkül maradnak (nincs eseti helyettesítés), akkor a pedagógust munkajogi felelősség terheli, és az iskolafelelős a kieső tanítási idő pótlásáért.
A nem hivatalos tanulói „hetes” szolgálat nem helyettesíti a pedagógiai felügyeletet. A hetesnek kinevezett tanulót nem lehet felelősségre vonni a lyukasórán történő fegyelmezetlenségekért, balesetért, hiába írják be a házirendbe a „hetes” kötelességeit.
Figyelem!
Tanulók közötti erőszakos megnyilvánulások (bántalmazás, megalázás, verekedés) többsége az óraközi szünetekben vagy akkor történik, amikor a pedagógus késve, vagy egyáltalán nem megy be az órára. Ez munkajogi kérdés is!
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 165. § (1) szerint:
„Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az iskola felelőssége, ha a tanuló tanítási időben távol marad az intézményből
A 20/2012. EMMI rendelet 51. § (2) (3) bekezdések értelmében:
ha a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
Ez egyoldalú intézkedés, amit ki kell egészíteni az iskola felelősségének előírásával.
Álláspontunk szerint, ha tanuló tanítási napon az előírt időre (órakezdésre) nem érkezik be az iskolába és a szülő nem jelezte előre hiányzását, vagy onnan jogszerűtlenül távozik, és nem kapott engedélyt a távolmaradásra, akkor haladéktalanul (30 percen belül) értesíteni kell a szülőt gyermeke hiányzásáról az általa megadott telefonszámon vagy elérhetőségi címén futárszolgálat útján.
A sikeres értesítés után már a szülő felelőssége, hogy utánajárjon gyermeke hollétének, megtalálja, vagy értesítse a hivatalos szerveket az „eltűnéséről”.
Figyelem!
Ha a tanuló lóg az iskolából vagy iskolába menve támadás éri vagy elszökik otthonról, akkor a szülei nem tudhatnak róla, mert kiesik a látókörükből!
Egyedül a tanuló felügyeletét ellátó iskola (a pedagógus) tudja, hogy az egyik tanulója nem érkezett be az iskolába.
(Az új rendelkezések szerint az általános iskolai tanulót a rendőr bekísérheti az iskolába, ha tanítási időben közterületen tartózkodik. Ez az intézkedés legalább segítséget nyújt a szülőknek. De ez is kevés!)
A gyermekek és a tanulók felügyelete az óvodai, iskolai nevelés nélküli munkanapokon és az iskolai „szünetekben”
Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.
Az őszi, téli, tavaszi és nyári iskolai szünetek ideje az iskolában tanító pedagógusok számára tanítási nélküli munkanap. (A pedagógusok éves szabadságát lehetőleg az iskolai szünetek idején kell kiadni.)
Jogszabály értelmében:
„A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középfokú iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.”
A tanuló nem köteles ezeken a foglalkozásokon részt venni, de a felügyeletét biztosítani kell, különös tekintettel a munkavállaló szülők gyermekeinek „megőrzésére” és az étkeztetésre.
Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg.
Az óvoda és a kollégium egész évben - szünetek nélkül - nyitva tartó köznevelési intézmény. A nevelés nélküli munkanapokon is biztosítani kell gyermekek felügyeletét, foglalkoztatását és ellátását.
Kollégiumi nevelés nélkül munkanapokon a tanulót nem lehet „hazaküldeni”.
Tanulók felügyelete iskolán kívül
Az iskolai foglalkozásokat elsősorban az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyiségeiben kell megszervezni.
Jogszabály értelmében az iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított.
Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell.
Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.
A szakképző iskola és a gyakorlati képzőhely felügyeleti felelősségének megállapítása
A köznevelési jogszabályok - bár az egyszerű halandó számára nehezen áttekinthető módon – következetesen meghatározzák az iskola, a pedagógusok felügyeleti és gondozói felelősségét.
A szakképző iskola a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt köteles tanuló felügyeletét ellátni.
Ugyanakkor a szakképző iskolán kívül folyó gyakorlati képzésben a tanulók pedagógiai felügyelete, testi, lelki és erkölcsi védelmének jogszabályi háttere nem megoldott.
Az iskolán kívül szervezett gyakorlati képzőhelyen tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre az iskola felügyeleti kötelezettsége nem terjed ki.
A szakképzésben tanuló kiskorú gyermeknek idegen környezetben, sokszor az iskolától távol, szülői és pedagógiai felügyelet nélkül, munkahelyi körülmények között kell szakmai gyakorlati képzésben részt venni.
A szülők számára nem mindegy, hogy a kiskorú gyermekeiket szakképesítésre oktató szakember (szakmunkás) milyen szintű pedagógiai és szakmai felkészültséggel és végzettséggel rendelkeznek.
Javasoljuk a kiskorú gyermekeik érdekében eljáró szülőknek, hogy ne írjanak alá olyan tanulószerződést, amely nem tartalmazza a kiskorú tanuló felügyeletét ellátó személy nevét.
Felelősség áthárítása a szülőkre és a tanulókra
A szülő beiratkozásakor megbízza az iskolát, hogy gondoskodjon gyermeke testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, vagyis felügyeletéről.
(De ezzel a megbízással a szülő felügyeleti joga nem szűnik meg.)
Szülői panaszok alapján megállapítható: az iskola mindent megtesz azért, hogy a felügyeleti kötelezettségeinek elmulasztásából adódó rendkívüli események következményeiért áthárítsa a felelősséget a tanulókra és a szülőkre (nem nevelték meg a gyermeküket). Természetesen lehetőség szerint, vizsgálni kell a szülők és a tanulók felelősségét is.
Egyértelmű hogy a tanuló felügyeletével megbízott pedagógus és a szakoktató a felelős, iskolában és a képzőhelyen bekövetkezett balesetekért, a nem szándékosan okozott károkért, az un. iskolai erőszakért, a testi, lelki zaklatásokért, nem pedig a szülő.
MSZOE álláspont
Ha a nevelési, oktatási intézmény kötelessége a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről való gondoskodás, akkor az intézményvezetés munkajogilag és polgárjogilag is felelősségre vonható (büntethető) a tanulókat veszélyeztető döntéseiért, mulasztásaiért.
Ha a pedagógus törvényben előírt feladata a rábízott gyermekek, tanulók felügyelete, gondozása, testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása, akkor munkajogilag és polgárjogilag is felelősségre vonható és büntethető a tanulókat veszélyeztető döntéseiért, mulasztásaiért.
Figyelem!
A törvény értelmében az iskolavezetés egyértelműen felelős az előírt felügyelet elmulasztásából adódó, károkért, balesetekért, a testi-lelki erőszakért, a tanuló testi épségét vagy erkölcsét veszélyeztető más eseményekért. Tehát minden rendkívüli esemény bekövetkezése után vizsgálni kell, hogy kinek „munkaköri” feladata volt a gyermekek/tanulók pedagógiai felügyeletének ellátása.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 208. § (1) értelmében:
A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az iskola működésének társadalmi kontrollja
Jogszabályok egyéni és kollektív jogosítványokat biztosítanak a szülők és a tanulók számára, hogy ellenőrizni tudják, milyen módon és milyen minőségben biztosítja a köznevelési szolgáltatásokat, többek között a tanulók felügyeletének ellátását az iskola.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (2) bekezdés szerint:
„A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik”
(A szülők hivatalos képviselői az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet tisztségviselői).
A szülők és a tanulók felelőssége, ha nem vesznek részt a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében.
A szülői közösség feladata a tanulókat veszélyeztető események vizsgálata, különös tekintettel az iskola felügyeleti kötelezettségének elmulasztása miatt bekövetkezett erőszakos cselekményekre, és a tanulói balesetekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése