öltási szövődmények

 OLTÁSI REAKCIÓK, SZÖVŐDMÉNYEK, BALESETEK

 

A védőoltás nem teljesen ártalmatlan beavatkozás. Természetes követelmény, hogy az oltás veszélyessége a megelőzendő betegségéhez képest elenyésző legyen, továbbá, hogy a veszélyesség állandó csökkentésére kell törekedni.

A védőoltásokat követő egészségi ártalmakat az

oltási reakciók ("minor reactions"), az

oltási szövődmények ("major reactions") és

oltási balesetek csoportjába szokták sorolni.

A reakciók és szövődmények nem minden esetben különíthetők el élesen egymástól, mivel azonos patológiai folyamat eredményei, csak súlyosságuk különböző. Így pl. csupán konvenció az, hogy a BCG oltás utáni regionális nyirokcsomó duzzanatot oltási reakc iónak, a szuppuráló lymphadenitist szövődménynek kell tartani

Oltási reakciónak, élő vakcina esetében helyesebben oltási betegségnek az oltás után keletkező olyan kóros jelenségeket nevezhetünk, amelyek valamennyi oltotton vagy az oltottak jelentős részén többé-kevésbé kif ejezett formában jelentkeznek és elsősorban a maradék toxicitásra (nem élő oltóanyag esetében) vagy az élő oltómikroba szervezetbeni szaporodására vezethető vissza. Az oltási reakció vagy betegség

helyi
és általános tüneteket
okozhat.

Helyi tünet lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, induráció, fájdalom, BCG oltás után kis, bőrheggel gyógyuló abscessus.

Általános tünet a láz, rossz közérzet, fáradtságérzés, főfájás.

Az oltási szövődmények a védőoltásoknak nem szükségszerű és rendszeres velejárói, hanem az oltott egyénnek az átlagostól eltérő reakciókészsége miatt keletkeznek. Szövődmények kialakulását ismert vagy is meretlen hajlamosító tényezők egyaránt elősegíthetik. Ismert, hogy celluláris immunhiányos állapotokban az élő vakcinák progresszív, súlyos, nem ritkán halálos végű betegséget okozhatnak. Az oltóanyag (nemcsak mikrobiális eredetű) komponenseivel szembeni allergia vagy atopia esetén a védőoltás különböző súlyosságú allergiás-anafilaxiás reakciót okozhat.

Különösen gyakori volt az ilyen reakció állati szérumok alkalmazása esetén (szérumbetegség), de ritkán előfordulhat aktív védőoltás után is.

Sajnos, a hajlamosító tényezők többsége nem ismert, így az oltási szövődmények biztonsággal nem kerülhetők el, de az ismert és az oltás ellenjavallatait képező hajlamosító tényezők figyelembevételével számuk jelentősen csökkenthető.

Súlyos oltási reakciónak számít

az anafilaxiás shock,
encephalopathia,
encephalitis,
konvulzió,
thrombocytopenia.

Súlyos reakciónak tekintendők az alábbiak:

nem élő oltóanyagok esetében helyileg kiterjedt duzzanat és pír az oltás területén, amely beszűrődött és a comb anterolateralis felszínének nagyobb részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét érintette.

Súlyos általános tünetnek tekintendő a 39,5oC feletti láz az oltás után 48 órán belül, anaphylaxia, bronchospasmus, gégeoedema, collapsus,

valamint elhúzódó hozzáférhetetlenség, tudatzavar, hosszantartó befolyásolhatatlan, magas hangú sírás 4 óránál hosszabb időre, 72 órán belül fellépő görcsök vagy encephalopathia.
Élő vakcinák adása után a tünetek később jelentkezhetnek.

 

Az oltóanyag nem megfelelő minősége, tévedés vagy a helytelen oltási technika miatt keletkező egészségkárosodást oltási balesetnek tekintik.

Ide sorolják az élő, virulens vagy nem megfelelően attenuált kórokozót, nem detoxikált toxint tartalmazó vagy más kórokozóval fertőzött oltóanyag alkalmazását követő incidenseket.

Oltási balesetként kell továbbá felfogni, ha az oltási betegség a

sterilitási szabályok be nem tartása,
dózisbeli tévedés,
helytelen alkalmazás
(pl. orális vakcina injekciója) miatt keletkeznek.

Az oltási balesetek a vakcinák termelésének biztonságával, megfelelő ellenőrzésével, az oltóorvos odafigyelésével, helyes oltási technikával biztosan elkerülhetők.

Az oltási szövődményt vagy balesetet illetve annak gyanúját az azt észlelő orvosnak be kell jelenteni az OKI Oltóanyagellenőrző Főosztályának és a fővárosi ill. megyei ÁNTSZ-nek. Az oltási egészségártalmak gyakoriságának felmérése, okain ak feltárása, előfordulásának csökkentése ugyanis csak akkor lehetséges, ha az illetékesek értesülnek azokról. Az első bejelentést írásban azonnal meg kell tenni, majd a körülmények tisztázása után egy újabb részletes jelentést kell készíte ni. Mindegyik jelentés számára űrlapokat bocsát az OKI rendelkezésre, amelynek kérdésire pontosan válaszolni kell. Amennyiben a feltételezett oltási szövődmény miatt az oltottat hospitalizálni kell, a részletes jelentést a kórháznak kell kitölteni, de cé lszerű a kórházi zárójelentés másolatát is mellékelni. Tömeges oltási balesetet vagy szövődményt telefonon vagy telefaxon is jelenteni kell.

Ahhoz azonban, hogy a bejelentések megbízhatók legyenek, az orvosnak ismerni kell az oltás lehetséges szövődményeit, azok inkubációs idejét.

Nyilvánvaló, hogy az oltás után jelentkezhet olyan betegség, amely nincs az oltással összefüggésben (koincidencia). Természetesen, ha azonos gyártási számú oltóanyaggal történt oltások után szokatlan tünetek vagy betegségek (pl. magas láz, tályog) n agy gyakorisággal jelentkeznek, azt is jelenteni kell.

 

Oltási reakciót befolyásolják

termelés során felhasznált anyagok
- szövetkultúra ( csirkeembrio szövetkultúra - tojás )
- adjuváns, stabilizáló, konzerválószer
pl.: formaldehid, Al-hidroxid, gentamycin, neomycin, thiomersal

Oltások klinikai vonatkozásai

1. Oltási reakció ( minor reakció )
2. Oltási szövődmény ( major reakció )
3. Oltási baleset

Oltási reakció

- oltottak többségén előfordul

- nem elkerülhető

Okai: - maradék toxicitás
- oltómikróba szaporodása

Tünetek:  - helyi : bőrpír        általános: láz
                          duzzanat                    fejfájás
                          érzékenység               rossz közérzet
                           kiütés
      

OLTÁSI SZÖVŐDMÉNY

Oltott átlagostól eltérő reakciója
általában nem elkerülhető

Oka:  legtöbbször ismeretlen
        ha ismert:( utólagosan )
        immunrendszer zavara
        allergia, atópia

Klinikum: anafilaxiás allergiás reakció
                 allergiás vasculitis
                neurológiai elváltozás
                encephalopathia : fejhangú sírás,
                hypotoniás hyporeszponzív állapot)
                súlyos helyi gyulladás, keringési zavar
BEJELENTENDŐ !

OLTÁSI BALESET

elkerülhető

hiba: oltóanyag toxikus virulens, szennyezett

       (Dallas - toxikus diphtheria törzs
       Lübeck - BCG - vad törzs
       Cutter - polio- élő vírus)

oltáskor: sterilitás
             beadás módjában hiba
             tévedés az adagban
             oltóanyagcsere stb.

BEJELENTENDŐ !

Oltási szövődmény vagy oltási baleset kapcsán a Védőoltási Klinikai Szaktanácsadás szakmai segítséget nyújt (teendők, kórházi felvétel, stb.). Poliooltás szövődménye esetén a beteget az egész ország területéről a Fővárosi Szent László Kórházba kell szállítani. Egyéb esetekben a szövődmény súlyossága alapján kell az intézeti vagy az otthoni ellátásról dönteni. Sem a konzultáció, sem a kórházi elhelyezés nem mentesíti az észlelő orvost a bejelentési kötelezettség alól.

Oltási baleset kapcsán különösen fontos, hogy mind a bejelentés, mind pedig az oltott ellátása a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal történjék meg, tekintettel az esetleges jogi következménye

#1 Dr.BauerBela

---