ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
Közlemény (COM(2017) 248 final) – Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében
MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?
A közlemény meghatározza azokat a kihívásokat, amelyekkel az uniós iskolák és az oktatás szembesülnek, és kifejti, hogy az EU miként tudja támogatni az uniós országokat iskolarendszereik megreformálásában e kihívások leküzdéséhez.
FŐBB PONTOK
Az iskolák központi szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulásban, ezért intézkedéseket kell hozni az iskolai oktatás színvonalának és teljesítményének javítása érdekében. Szinte minden tagállam több kulcsfontosságú kihívással néz szembe.
Hiányosságok a kompetenciák fejlesztésének tekintetében:
ötből egy diáknak komoly nehézségei vannak a megfelelő szövegértési, matematikai és természettudományos készségek terén, amelynek eredményeképp fennáll az egész életen át tartó akadályok lehetősége a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatottság tekintetében;
a nagyon jó eredményeket elérő diákok aránya viszonylag alacsony;
számos fiatal nem rendelkezik megfelelő digitális készségekkel;
annak ellenére, hogy számos tagállam komoly előrelépéseket tett annak irányába, hogy a korai iskolaelhagyók arányát az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzésének számító 10 %-os szintre csökkentse, még mindig túl sok fiatal hagyja el idő előtt az iskolát.
Az iskolai oktatás nem mindig tölti be maradéktalanul a szerepét a méltányosság és a társadalmi igazságosság előmozdításában:
a nemek közötti különbség csökken a matematika és a természettudományok terén, a sztereotípiák miatt még mindig nehezen kelthető fel az érdeklődés;
a hátrányos helyzetű fiatalok négyszer nagyobb valószínűséggel érnek el gyenge tanulmányi eredményeket, mint a kedvezőbb háttérrel rendelkező társaik;
a bevándorló és roma hátterű diákok esetében egyéb kihívások is tapasztalhatók;
Észtország és Finnország megmutatta, hogy az iskolai oktatási rendszerek képesek egyszerre biztosítani a jó eredményeket és a méltányosságot.
A technológiai és digitális változások ütemének hatása a gazdaságokra és a társadalmakra:
az iskoláknak jobban kell alkalmazkodniuk ehhez az új helyzethez – ma már nem elegendő, ha a fiatalok olyan készségekkel vagy ismeretekkel hagyják el az iskolapadot, amelyek nem tartósak;
az iskoláknak rugalmasságra van szükségük, valamint képesnek kell lenniük arra, hogy új tanulási módokkal alkalmazkodjanak az egyre mobilabbá és digitálisabbá váló világ változásaihoz;
szükség van az oktatási rendszerek modernizálására a kreativitás, a kritikus gondolkodás és a vállalkozói szellem előmozdítása érdekében.
Három olyan terület létezik, amelyek esetében az európai szintű támogatás segíthet a kihívások leküzdésében.
Színvonalasabb és inkluzívabb iskolák kialakítása, beleértve a következőket:
az összes tanuló és a kompetenciák elsajátításának támogatása;
a tanulás javítása új együttműködési lehetőségek megnyitásával, például a helyi szolgáltatókkal, a közösségi szervezetekkel, az üzleti szférával és az egyetemekkel való együttműködés annak érdekében, hogy segítsenek a fiataloknak felkészülni a jövőbeli munkába lépésre és a jövőbeli tanulmányokra;
a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés és annak minőségének javítása.
A pedagógusok és az oktatási intézményvezetők támogatása a kiváló tanítás és tanulás érdekében, beleértve a következőket:
a pedagógusi pálya vonzóbbá tétele;
úgy tekinteni az oktatásra, mint az egész pályafutásukon át tanuló és együtt dolgozó személyek szakmája;
az oktatási intézmények vezetésének támogatása.
Hatékonyabbá, méltányosabbá és eredményesebbé válás az iskolai oktatási rendszerek irányításában:
megfelelő és hatékony befektetések az iskolai erőforrásokba;
az önállóság és a minőségbiztosítás kombinálása.
Az Európai Bizottság vállalja továbbá, hogy:
fokozza az iskolák közötti együttműködést az Erasmus+ és az eTwinning programban való részvétellel;
kifejleszti az iskolák számára a digitális készségek önértékelési eszközét;
támogatni fogja a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) iskolai oktatása színvonalának javítását;
az Erasmus+ 2018-as munkaprogramjának részeként népszerűsíteni és támogatni fogja a szakpolitikai kísérleteket a többnyelvű oktatás és a sokszínű osztálytermekben történő tanítás fejlesztése érdekében;
nyomon fogja követni az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága által tett észrevételeket azáltal, hogy támogatást nyújt a sajátos nevelési igényű tanulókért és az inkluzív oktatásért felelős európai ügynökség és a tagállamok közötti együttműködéshez;
támogatja a színvonalas koragyermekkori nevelést és gondozást, valamint a bevált gyakorlatok megosztását;
szakpolitikai iránymutatást nyújt a pedagógusok és az oktatási intézményvezetők karrierjét és szakmai fejlődését illetően;
leegyszerűsíti és támogatja a jövőbeli pedagógusoknak szóló lehetőségeket, hogy gyakorlati oktatási tapasztalatokat szerezhessenek külföldön az Erasmus+ támogatásával;
online közösségeket és erőforrásokat fejleszt ki a pedagógusok számára;
az iskolai személyzetre vonatkozó összehasonlítható adatok összeállítása érdekében további közös projekteket dolgoz ki az OECD-vel, (OECD);
az OECD-vel együttműködésben egy igényorientált technikai támogató eszközt hoz létre, hogy segítsen azon uniós országoknak, amelyeknek támogatásra van szükségük az iskolai oktatást érintő jelentős reformokkal kapcsolatban;
az iskolai oktatással kapcsolatos kiadások hatékonyságáról és eredményességéről szóló közös jelentést készít; és
az uniós országokkal és az érdekelt felekkel közösen politikai iránymutatásokat dolgoz ki a minőségbiztosításra vonatkozóan.
A további teendők
Az iskolai oktatási rendszerek megreformálása az uniós országok feladata, azonban a Bizottság készen áll, hogy segítséget nyújtson nekik egy sor uniós eszközzel és eljárással. A reformok egyik kipróbált és bevált mozgatórugója az európai szemeszter, míg az Oktatás és képzés 2020 stratégia továbbfejlesztése szükséges annak érdekében, hogy támogatást nyújtson az uniós országoknak. Különösen az Oktatási és Képzési Figyelőt kell mindenre kiterjedően használni annak elősegítése érdekében, hogy az uniós országok tájékozott és tényeken alapuló politikai döntéseket hozhassanak.
HÁTTÉR
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése