Családi titkok hatása a gyermekekre
Minden családnak vannak titkai.
Olyan témák, események, amelyek nehezek, a családot megterhelik. Titok az, amit
az egyén vagy a család el akar fedni, mert fájdalmas vagy konfliktust szül,
ezért inkább hallgatnak róla. A titok így véd, ám egyúttal elszigetelődést is
okoz a családtagok között. Cikkünkből kiderül, milyen hatása lehet a titkoknak
a család életére, különös tekintettel a gyermekekre.
A gyermekek hol azért viselik
nehezen a titkokat, mert azokban nem részesülnek, csak annak feszültségében,
hol pedig azért mert a titokról tudnak, de a család többi tagjával együtt annak
hordozóivá válnak. A titok a család legtöbb tagjának teher: akinek titka van,
aki tud róla és aki csak tudattalanul szenved miatta.
Az egy háztartásban élő családtagok
hatással vannak egymásra, befolyásolják egymás érzéseit, gondolatait. A
gyermekeknek kitűnő érzékük van ahhoz, hogy megérezzék, ha valami szokatlan
történik a családban. Számos esetben tudattalanul tisztában vannak a
történésekkel, még akkor is ha a felnőttek próbálják őket azoktól megóvni.
Másokat pedig túlzott mértékben is bevonnak szüleik a problémáikba. Ez a fajta
„nemtudás” vagy tudás szorongást okozhat a gyermekekben.
Milyen hatása van a titkoknak a
családra és a gyermekekre?
1. A titkok megőrzése rombolja a
kapcsolatokat.
A titkok tartása zavart okozhat a
családtagok közötti kommunikációban. Például ha az egyik szülő szövetségesként
kezeli gyermekét a másik szülővel szemben, ez megnehezíti a gyermek másik
szülővel folytatott kommunikációját. A gyermeknek meg kell válogatnia, mit
mondhat a szülőnek, hiszen a másik elvárja tőle, hogy őrizze a titkát.
Szorongás akkor alakul ki, ha úgy érzi, hogy valami
veszélyes fog történni,
de még nem történt meg. A titok
őrzése – annak tartalmától függően – nagy teher egy gyermek számára. A teher
csökkentésének céljából előfordulhatnak tudattalan önlebuktatások: amikor
például a gyermek elszólja magát az édesapjának az édesanya titkáról. Ezt
követően pedig attól fél, hogy miatta konfliktus alakul ki a szülők között,
melyet veszélyhelyzetnek él meg, hiszen a veszekedés során a szülők a
legrosszabb arcukat mutatják. Amikor a gyermek úgy érzi, hogy a szülei talán
már nem szeretik egymást, elkezd félni attól, hogy idővel őt sem fogják
szeretni.
nnak érdekében, hogy a gyermekre
nehezedő teher csökkenjen, önkéntelenül is előfordulhatnak tudattalan
önlebuktatások, elszólások.
Arról nem is beszélve, hogy nem
szeretné elveszteni a szülei bizalmát, a titkok őrzése viszont szorongató
számára. A gyermek gyakran olyan viselkedést mutat, amelynek eredményeként
kivonja magát a kellemetlen helyzetből,
azaz „menekül”. Sokkal könnyebb
eltitkolni valamit olyasvalaki elől, akivel kevesebb időt tölt. A másik
gyakori reakció, amikor haraggal vagy agresszióval reagál, azaz „harcol”. A
szülők sokszor értetlenül állnak gyermekük viselkedéséhez, stresszhelyzetben
viszont természetesek ezek a reakciók. Súlyosnak akkor tekinthetők, ha a
viselkedés annyira intenzív és tartós, hogy emiatt képtelen örömöt lelni az
érzelmi kapcsolatokban, a felfedezésben és a játékban.
2. A titkok megőrzése
befolyásolhatja a gyermekek életét.
A gyermekektől való titoktartást
alaposan át kell gondolni. A gyermekek rendkívül érzékenyek, és megijednek, ha
úgy érzik, hogy valami komoly dolgot rejtenek el előlük.
A gyermek attól szorong, amit nem ért és nem ismer.
A gyermekek különböző dolgokat
vesznek egy kalap alá, gyakran téves következtetésre jutnak, mivel érvelésük
inkább kívánságokra és félelmekre épül, mintsem objektív információkra.
Ráadásul szülőként nem mindig figyelünk arra, hogy a gyermekek is értsenek,
illetve olykor észre sem vesszük, hogy hallanak minket. A hallottakból olyan
értelmezést szűr le, ami szorongást kelt benne. Információ hiányában vagy fél
információkból a gyermek úgy gondolhatja, hogy valamilyen módon személyesen
felel az eltitkolt problémákért.
A gyermekek részletes információk
hiányában téves következtetésre juthatnak, fantáziákat gyártanak a lehetséges
forgatókönyvekről.
3. A titkok tartása gyanút kelt
és neheztelésre adhat okot.
A titokban tartás egy családon belül
felélesztheti a családtagok gyanúját, és neheztelésre adhat okot. Mindannyian
azt szeretnénk hinni, hogy a hozzánk legközelebb állókban megbízhatunk. A
bizalom súlyosan sérül, amikor a családtagok megtudják, hogy titkot rejtenek el
előlük, különös tekintettel a hazugságra. Például ha a gyermek szem- vagy
fültanúja a szülők veszekedésének, megrendülhet a beléjük vetett bizalma.
4. A titkok megőrzése hamis
valóságot érzékeltet.
A családon belüli titkok hamis
valóságot érzékeltetnek, különösen a gyermekek körében. A gyermekek a felnőttek
életén keresztül alakítják ki a világról alkotott képüket. Amennyiben végül
kiderül az igazság, akkor az lerombolhatja a világképüket. A titkok gyermekekre
gyakorolt hatása életkoruktól függetlenül súlyos lehet.
5. A titkok megőrzése betegséget
okozhat.
A traumatikus titkok megőrzése
túlzott stresszt és bűntudatot okozhat az információ terheit hordozó személy
számára, még akkor is, ha ezt a csendet minden érintett számára a lehető
legjobb lehetőségnek tartják.
Fizikai tünetek, például szorongás, fejfájás, hátfájás és
emésztési problémák akkor fordulhatnak elő, ha a zavaró titkokat
internalizálják,
nem pedig megosztják, különösen ha
hosszú ideig szükséges a titoktartás. Fontos emlékezni, hogy mind a titkot őrző
személyek, mind a titoktartóval együtt élők, köztük a kisgyermekek is hasonló
fizikai és mentális egészségügyi problémákat tapasztalhatnak meg.
Sok szülő azt gondolja, gyermeke
védelmében titkolódzik. A ki nem mondott tények viszont tudattalanul fejtik ki
hatásukat, ezzel szorongást keltve a gyermekekben. A családi titok feltárására
a megfelelő idő és hely kiválasztása a legtöbb szülő számára nehéz feladat,
viszont sok esetben elkerülhetetlen. Fontos, hogy a gyermek korának
megfelelően, saját nyelvén beszéljünk a titkokról. Próbáljunk a legfontosabb
tényekre koncentrálni, ne pedig a szubjektív véleményünkre vagy a saját
érzéseinkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése