Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2020. június 30., kedd

x-láb


#1 Dr.BauerBela

A családi konfliktusok eredete

A családi konfliktusok eredete

Mindannyian jól ismerjük a népmesék megnyugtató utolsó mondatát: „Hatalmas lakodalmat csaptak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.” A valóságban azonban a történet éppen itt kezdődik...
A közös élet kiépítése, a boldogság megtartása, a különféle akadályok leküzdése vagy a veszteségek, kudarcok elviselése és az ellentétek kezelése mind-mind komoly próbakövei az együttélésnek. Vagyis a családi élet egyik legnagyobb kihívása az óhatatlanul adódó konfliktusok megoldása. Ha egy pár azt mondja magáról, hogy náluk nincsenek konfliktusok, családterapeutaként bizony azt gondolom, hogy az egy halott kapcsolat! Hiszen az őszintén megélt kapcsolatban az együttélés természetes velejárói a jól kezelt konfliktusok.
A konfliktusok kezelésére a születéstől kezdve, a családban készülünk fel. Optimális esetben itt tanulják meg a gyerekek azokat a mintákat, amelyeket későbbi életükben hasznosítanak majd. Gyakran tapasztalom, hogy a szülők féltésből, kíméletből eltitkolják a gyerekek elől nézeteltéréseiket, problémáikat. Egyfajta idealizált családi képet mutatnak, és a gyerekek csak akkor szereznek tudomást a nehézségekről, amikor már akkora a baj, hogy nem lehet tovább leplezni. Így azonban nincs lehetőségük megfigyelni, hogyan lehet egymás álláspontját megérteni, elfogadni. Hogyan lehet kompromisszumokat, döntéseket közösen meghozni, érzelmeket, igényeket kifejezni, feszültséget oldani, megbocsátani. Ahhoz, hogy ne féljünk  tőlük, érdemes megismerkedni a konfliktusok természetrajzával.
A családi konfliktusok leggyakoribb gyökerei
Eltérő családi minták
A pár tagjai, eredeti (származási) családjukból, különböző „viselkedési mintákkal”, vagyis eltérő hagyományokkal, értékrenddel, életstílussal érkeznek a kapcsolatba. Gyakran csak az együttélés során derül ki, hogy mennyire különbözőek a pár tagjainak igényei a házassággal, a férfi-női szerepekkel s a szülői szereppel kapcsolatban. Tapasztalataim szerint, a legérzékenyebb téma a pár egymáshoz mért közelsége, távolsága. Ha például az eredeti családok közül az egyikben mindent együtt csináltak, míg a másikban a házastársaknak voltak önálló programjai, barátai, az új pár igényei erősen eltérnek egymástól. Akinek a családjában nem volt „szokás” az önállóság, a szeretetlenség jelének fogja értékelni, ha a párja nélküle megy valahova; társa azonban korlátozásnak, bizalmatlanságnak éli át, ha ebből konfliktus kerekedik. Ösztönösen távolodni fog a másiktól, aki ettől egyre inkább úgy érzi, hogy baj van, s egyre nagyobb közelségre törekszik. Vagyis kialakul az ördögi kör...
Az optimális távolság életszakaszonként, sőt élethelyzetenként is változik, s nem is mindig van egymással összhangban. A szerelem első időszakában mindig sokkal szorosabb a kapcsolódás; a pár szinte nem tud egymás nélkül létezni, az ÉN helyett a MI az alapegység. Ezt a nagyon erős kötődést szoktuk szimbiózisnak nevezni. A későbbiekben is előfordul erőteljesebb közeledés, elsősorban nagyobb nehézségek, tragédiák vagy éppen örömök közös megélésekor, illetve időskorban. Az összecsiszolódás sok belső és külső konfliktus árán jön létre.
Egyéniségek eltérése
A párok különbözhetnek gondolkodásmódban, vérmérsékletben, ízlésben, igényekben, életvitelben. Azok az eltérő tulajdonságok, amelyek a szerelem kibontakozása idején kifejezetten vonzóak lehetnek, annak múlásával gyakran egyre zavaróbbá válnak, és nyílt konfliktust válthatnak ki. A problémát leggyakrabban a felek egymás megváltoztatására tett kísérletei okozzák. Ugyanez megjelenhet a családban a gyerekekkel kapcsolatban is, amikor valaki, akár tudattalanul, a saját mintájára szeretné formálni őket, elnyomva személyiségük sajátosságait.
Belső lelki konfliktusok kivetítése a családtagokra
Előfordul, hogy magunkban meglévő, de nem vállalt tulajdonságainkat vetítjük rá tudattalanul környezetünkre, s így indokolatlanul, igazságtalanul „rossznak” látjuk őket. Vagy épp ellenkezőleg: idealizáljuk szeretteinket, ami később okozhat csalódást. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk gyakran abban az „elfogultságban”, ahogyan a szerelemesek egymást, a szülők pedig gyermekeiket látják.
Nyílt vagy burkolt hatalmi harcok
A hatalmi harcok nyílt vállalása helyett gyakrabban tapasztalható valamilyen burkolt forma. Ilyenkor például a szexen, a gyermeknevelésen keresztül, vagy programok, elméleti kérdések körül folytatott  vitában „vívnak meg egymással” a felek.  Ezek a helyzetek valójában arról szólnak, hogy kinek a véleménye győz, ki irányítja a másikat.

Igényeink változása
A párkapcsolatban a közös fejlődés mellett az egyéni fejlődésnek is tere van. Azonban előfordul, hogy az eltérő adottságok, ambíciók, vagy a lehetőségek különbözősége miatt idővel az igények lényegesen megváltoznak, és egyre nehezebben egyeztethetőek össze.
Túlterheltség
A túlterhelt, fáradt ember érzékenyebb, kevésbé tud figyelni a környezetére, és kisebb az önkontrollja is. Ilyenkor minden apróság szikraként hat, a feszültséget a családtagok is átveszik, az indulatok kiterjednek.
Kimondhatatlan feszültségek, hiányok levezetése
A parttalan, állandósult családi konfliktusok hátterében olyan ki nem mondott igények, csalódások, hiányok állnak, amelyekről nehéz, vagy veszélyes beszélni. Ehelyett úgynevezett „fedő” konfliktusok alakulnak ki. Szinte minden apróságból veszekedés keletkezik. Hiszen a vásárolni tervezett függöny színéről, a takarítás rendjéről, a kirándulás célpontjáról sokkal könnyebb összecsapni, mint arról beszélni, hogy eltűnt a gyengédség a kapcsolatból, vagy hogy kevés az együtt töltött kellemes idő. Sokkal könnyebb apróságokon veszekedni, mint elmondani: bánt, hogy sikeresebb a társam, vagy bevallani, hogy féltékeny vagyok rá...
Bármilyen furcsa, az ilyen, állandósult konfliktusnak pozitív „célja” van a kapcsolat szempontjából. Egyfajta intim kapcsolódásról van szó, ami áttöri a csendet és az érdektelenséget. A veszekedés intenzív egymás felé fordulás, amit időnként békülés, rövid egymásra találás követhet.  Ezzel az időről időre bekövetkező „jutalommal” pedig állandósul a veszekedésekre épülő forgatókönyv...
Intim helyzetek elkerülése
Az állandósult viták hátterében a közelkerüléstől, intimitástól való félelem is állhat. Gyakran tapasztaljuk, hogy a több éve együtt élő párok, amikor lehetőségük adódna kettesben, bensőséges hangulatot teremteni, „inkább” konfliktushelyzetet provokálnak, lehetetlenné téve az intimitást. Így akadályozzák meg, hogy kiderülhessen, nem tudnak mit kezdeni egymással. Hogy megkopott a vágy, hogy kiüresedett a kapcsolatuk.
Kommunikációs nehézségek
A kommunikáció elengedhetetlen velejárója a kapcsolatnak. Minden viselkedéssel egyúttal közlünk, azaz kommunikálunk is; lehetetlen nem kommunikálni. A hallgatás is közlés: azt üzeni, hogy haragszom rád, vagy azt, hogy valami bajom van: vedd észre, figyelj rám, vigasztalj meg...
Kommunikáció a családban
"A szóban és magatartásban küldött üzenetek lehetnek egyértelműek, de lehetnek egymással ellentétesek is. Amikor a beszélő szavai és magatartása nem egyeznek meg egymással, inkább a nem-verbális üzenetnek hiszünk.” Bővebben...
A kommunikációnak két szintje van: a tartalmi és a kapcsolati üzenet. A tartalmi közlést inkább a kommunikáció szóbeli része hordozza, a kapcsolati üzenetet pedig a metakommunikáció. Ez sok félreértés és rossz érzés forrása lehet, hiszen amikor az információra reagálunk az érzelmi mondanivaló helyett, a másik fél valódi fájdalmai, érzelmi igényei válasz nélkül maradnak.
Egy pár mesélte egy alkalommal, hogy vacsora közben megszólalt a telefon, és a férfi hosszasan beszélt a munkatársával. Ezek után a nő felpanaszolta, hogy kihűlt a vacsora, és arról kezdtek vitatkozni, hogy egészségtelen-e hidegen az étel, vagy nem egészségtelen. Valójában a nőnek az fájt, hogy úgy érezte, a család kevésbé fontos a párjának, mint a munka vagy a karrier. De nem erre kapott választ, hanem arra: nem baj, hogy kihűlt a vacsora...
A kommunikáció lehet egyenrangú vagy egyenlőtlen. A konfliktust gyakran az egyik fél által okozott aránytalanság, befolyásolási többlet okozza a másik fél kárára. Az egyik családterápiás alkalommal a szülők elhozták kamasz fiúkat, akire az volt a panaszuk, hogy nem beszél velük. Amikor hozzá fordultam, az ő véleményére lettem volna kíváncsi, a szülei időt, lehetőséget sem hagyva gyermeküknek, rögtön válaszoltak helyette. Ugyanígy megfigyelhető, hogyan alakíhatják egymást a párok is – a hallgatag a másikat bőbeszédűvé, és fordítva.
Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a konfliktusok kialakulásában, fenntartásában, de megoldásában is mekkora jelentősége van a kommunikációnak. Annak, hogy „tudunk-e beszélni róla”: képesek vagyunk-e az igényeinket tisztán megfogalmazni, s képesek vagyunk-e nyitottan, elfogulatlanul meghallgatni egymást? Minderről kapcsolódó cikkünkben olvashatnak...
 
#1 Dr.BauerBela

2020. június 29., hétfő

BAL OLDAJINYAKI NYIROKCSOMÓ MEGNAGYOBBOS-KITÖLTÖTT KULCSONKÓR


#1 Dr.BauerBela

Stresszes a gyerek – tanítsa meg levezetni

         Stresszes a gyerek – tanítsa meg levezetni

Egy szülőnek nagyon rossz látni, ha a gyermeke bánatos, rosszkedvű, feszült vagy szorongó. A legtöbbször a szülő is átveszi ezt a hangulatot, és elkezd görcsölni a gyermek rossz hangulatának az okán. Pedig a legjobb az lenne, ha mély lélegzetet véve, a lehető legtöbb nyugalmat magára erőltetve, mindent elkövetne azért, hogy oldja a gyerekben lévő feszültséget. Természetesen ez nagyon nehéz. A legtöbb kisgyermek ugyanis nem szeret a gondokról beszélgetni. Szégyelli a saját kis problémáit vagy egyszerűen nem tudja kellőképpen kifejezni magát. Pedig a legjobb az lenne, ha kibeszélné a gondjait. Azonban azzal, ha nyaggatjuk, erőltetjük, nyüstöljük a beszélgetéssel, nem megyünk semmire.
Ilyen esetben az az első feladat, hogy oldjuk a gyerekben a szorongás érzetét, és már megnyugodva próbáljuk meg újra megközelíteni a problémát. A kisgyermekeket nem könnyű megnyugtatni. Náluk ugyanis kevés egy kis hátba veregetés vagy egy csésze nyugtató tea, nem dobható be a stresszoldó masszázs vagy a habos ülőfürdő. Náluk teljesen más technikákat kell alkalmazni, ha valódi eredményt szeretnénk elérni.

Nyuszilégzés

Ezt a technikát kifejezetten 5–11 éves gyerekeknek javasolják. Nagyon jó önnyugtató légzéstechnika, amelyet érdemes akkor gyakorolni, amikor a gyerek nyugodt, így gyorsan és hatékonyan alkalmazható, ha a gyereknél eltörik a mécses, és zaklatott sírásba menekül. Nem véletlenül hívják nyuszilégzésnek. Tudják, hogyan mozgatja a nyuszi az orrát? Olyan, mintha apró, kis szimatoló mozdulatokat tenne. Gyakorolják a két rövid, egy hosszú légzést. Két apró légzés – nyuszi módra –, majd egy hosszas kifújás szájon át. Ezt gyakorlás közben színesíthetik azzal, ha a hosszú kifújásnál úgy tesznek, mintha a tenyerünkből egy puszit fújnánk a kicsi felé. Ha nyugalmi állapotban begyakorolják, a következő sírásrohamnál csak annyit kell mondani: nyuszilégzés! – és máris kezdődhet a technika alkalmazása. Egy idő után a gyerekek ösztönösen alkalmazzák és lenyugtatják saját magukat stresszes helyzetben.

Extramozgás

Amikor látja, érzi, hogy a gyerek feszült, nyugtalan vagy esetleg túl csendes és magába forduló, akkor az intenzív mozgás a legjobb terápia. Egyrészt levezetheti vele a feszültséget, másrészt felszabadulnak szervezetében a boldogsághormonok, amelyektől sokkal jobb lesz a hangulata. Nagyon jó erre a mostanában olyan népszerű trambulin, egyetlen hátránya, hogy óriási terhet ró a pénztárcára. Ugrálásra alkalmas terep hiányában játsszanak „toljuk el a falat”. Ez azt jelenti, hogy kinéznek a lakásban két szemben lévő falat. A gyerek szaladjon oda az egyikhez és próbálja meg eltolni. Majd forduljon meg és szaladjon a másikhoz. Biztassuk, hogy adja bele teljes erejét. A játéknak szimbolikus értelme is van. A gyerek képletesen feszegetheti a határait, próbálja távolabb tolni a falakat maga körül, közben pedig energiákat szabadít fel, levezeti a feszültséget.

Buborékkarate

Amikor a gyerek hisztis, csapkod, toporzékol és hirtelen semmi nem jó, kapja elő a buborékfújót. A legjobban 3–6 éves gyerekeknél működik a karatézős módszer. Fújjon egy nagy adag buborékot és biztassa a gyereket, hogy nyitott tenyérrel vagy kézfejjel üsse szét őket. Majd „Karate stop!” felkiáltással állítsa le a küzdelmet és utasítsa a gyereket, hogy maradjon egy helyben, és a lábával, könyökével, ujjbeggyel próbálja felfogni a lassan aláhulló buborékokat. Dicsérje meg a türelméért, kitartásáért, ha sikerül lassan becserkésznie a buborékokat. A végére, levezetésképpen jöhet egy újabb keményebb menet. A módszer egyik lényege a feszültség levezetése, a másik pedig a türelempróba.

Kitörni, mint egy vulkán!

„Ez a gyerek fel fog robbanni!” Amikor ez a gondolat hasít belénk, ne tétovázzunk. Robbanjunk vele. Álljunk egymással szemben, hajoljunk le úgy, hogy a karjainkat kitárjuk, mintha repülni szeretnénk. Majd apró lábdobogásokkal kezdjünk el felemelkedni, miközben mély lélegzetet veszünk. Karjainkat továbbra is dobogva emeljük a fejünk fölé, majd fújjuk ki jó erősen, akár hangosan is a levegőt. Robbanjunk, mint egy vulkán. Ezt többször is megismételhetjük, a végére akár még jót is nevethetünk együtt.
gyerek, stressz, ideges
Fotó: shutterstock

Légzéstechnika

Tudományosan is igazolt, hogy a kapkodó légzés ingerli, míg a mély, lassú légzés nyugtatja az idegrendszert. Tanítsa meg a gyereket a helyes technikára. 5 éves kortól már fogékonyak erre a kicsik. Feküdjenek mindketten hanyatt, és a gyerek hasára tegyenek egy kis plüssállatot. Mondja a gyereknek, hogy vegyen egy mély lélegzetet olyan mélyről, ahonnan csak tud, és akkorát, hogy a plüssállat minél magasabbra emelkedjen. Majd lassan fújja ki a levegőt és figyelje, ahogy a játék lesüllyed. Légzés közben beszélhetnek arról, hogyan érzi magát most a kisállat. Nyugodtabb, csendesebb, lesz ettől a gyerek, talán azt is kiböki, hogy mi nyomasztja. A nyugtató légzéstechnika gyakorlását nagyon jól össze lehet kötni egy kis beszélgetéssel.

Gondűző kuckó

Jelöljenek ki a lakásban egy csendesebb helyet. Alakítsanak ki egy egészen kicsi, eldugott kuckót. Esetleg tegyenek párnákat egy régebbi fotelba vagy terítsenek takarókat egy sarokba. A lényeg, hogy ez a zug legyen a gondűző kuckó, ahová mindig akkor telepedhet a gyerek, ha bántja valami, gondolkodik vagy rágódik valamin. Akár már 5-6 éves kortól is bevezethető a módszer. Ha a szülő látja, hogy a gyereke a kuckóban van, tudhatja, hogy valamiről bizony beszélni kell. Akkor a szülő feladata, hogy menjen és hallgassa meg a gyerekét. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani azt is, ha a gyerek nem akar beszélgetni. Akkor hagyja magára, amíg ki nem jön a kuckóból, és a fenti technikák valamelyikét alkalmazva próbálja őt feloldani, megnyugtatni. Ha sikerül beszélni a gyerekkel, a beszélgetés végén jelképesen rázzák ki a plédeket, párnákat, takarókat, ezzel is bizonyítva, hogy a gondok tovaszálltak, nem várják őt ott a kuckóban a következő látogatás alkalmával.
Mindezek mellett azért azt se feledjük el, hogy a pillanatnyi stresszoldással még nem jártunk a probléma végére. Amikor a gyerek már nyugodtabb, eljött az ideje megpróbálni újra beszélgetni vele. Mivel náluk még nehezen működik a direktben leülni és beszélgetni módszer, keressünk valami csendes aktivitást. Például üljünk le rajzolni vagy kezdjünk közös sütésbe, nyissunk ki egy kifestőkönyvet. A csendes, közös tevékenység során először csak semleges dolgokról beszélgessünk vagy magáról a tevékenységről. Majd lassan, apránként tegyünk fel neki kérdéseket a hangulatára vonatkozóan. Érdeklődjünk óvodáról, iskoláról, barátokról, és nagyon figyeljünk a reakciókra. A kicsik még nem túl gyakorlottak az érzelmeik elrejtésében, egy mozdulat, egy szemöldökráncolás, egy szemvillanás elárulhatja, életük mely területén akadnak gondok. A szülő feladata, hogy erre ráérezzen. Ha a gyerek nem akar a problémáról konkrétan beszélni, továbbra se erőltessük. Az a fontos, hogy érezze, bármikor megteheti, a szülei ott lesznek és meghallgatják őt.


#1 Dr.BauerBela

2020. június 24., szerda

HIPERMOBILITÁS GYERMEKEKNÉL KÉPEKBEN

I














#1 Dr.BauerBela

A kulcscsont törése gyermekeknél

Kötés a kulcscsont töréséhez

Doktor A. Deryushev
A kulcscsont törése, mint bármely más csonttörés, immobilizációt igényel, ami lehetővé teszi a töredékek immobilizálását és ezáltal megakadályozza a lehetséges szövődmények kialakulását. Különösen - a vaszkuláris és az idegkészletek fragmenseinek károsodása, ami vérzéshez és súlyos vérveszteséghez vezethet.

Sarokcsonttörés - okok, tünetek, diagnózis és kezelés

szerző: traumatológus Petrov Ivan
A calcaneus az egyik csont, amely a láb hátulján található. Jellemzője a megismételt terhelésekkel szembeni ellenállóképesség, egyenlő és gyakran meghaladja a személy tömegét. Fő funkciója a támogatás és az amortizáció.

Boka törés offsetnel

szerző: orvos Krivega MS
A bokaízületet a csontos csontok végei alkotják, amelyek vékonyak és kis lábazatokat alkotnak a lábfej csatlakozásánál, és a boka - külső és belső. A sípcsont képezi a belső bokát, a fibula a külső. Felölelik a lábcsontot, amit a kosnak neveznek, és egyfajta villát képeznek, ami kissé hosszabb a belsejében.

Siklótörés elmozdulás nélkül

szerző: sebész Denisov MM
Jelenleg a trauma és a sebészeti gyakorlat nagyon gyakran sérül, mint a sípcsont törése nélkül. Az a helyzet, hogy az emberi csontváz ezen részének és a csontok erejének nagyon fejlett szalag-izomzatának ellenére ez a terület néha nagyon nehéz terhet és fizikai hatást fejt ki. És így, a kár helyétől függően: a csonttörések törése, az alsó láb és a bokák csontjai diaphysis.

Rehabilitáció a kulcscsont törése után

szerző: orvos Mirnaya E.V.
A kulcscsont jelenség törése elég gyakori. A törés kialakulásának mechanizmusa közvetlen - egy sztrájk és közvetett - következménye lehet, mivel a kéz, a könyök vagy a váll alá esik. A sérülés kezelése általában a rögzítési módra korlátozódik - ez lehet Desmo indításgátló kötés, Delbe gyapjú-gyapjú vagy nyolcszálas kötés.

Szájsebészeti kontúzió: tünetek és kezelés

Szerző: orvos Rudenko MG
Mielőtt a kulcscsont dübörgéséről beszélne, nem érdemes sok időt fordítani az anatómiára, hogy megértsék, hogyan működik. A csontszál a csont, amely összeköti a szegycsontot a combcsonttal.

A kulcscsonttörés offszettel

szerző: sürgősségi orvos Burenkova N.V.
A kulcscsont törése az egyik gyakori sérülés mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. Ennek oka az emberi vállöv nagy aktivitása.
Az alábbi sérülési mechanizmusok léteznek:
· Közvetlen ütés a kulcscsonthoz, esés a kinyújtott karon (leggyakoribb).
· Amikor a kulcscsontra esik, váll.

#1 Dr.BauerBela

2020. június 23., kedd

AZ UJSZÜLÖTTKORI LUPUSZ BŐKTÜNETEI


#1 Dr.BauerBela

Ellentmondás a gyermeknevelésben

Apa mást szeretne, mint anya


Kövess bennünket a Facebook-onA gyermeknevelésben minden szülőnek megvannak a saját nézetei, elvei, és a gyakorlat is eredményezhet furcsa dolgokat. Sok családban a gyermeknevelés során keverednek legtöbbször vitába a szülők.
Sok családban a gyermeknevelés során keverednek legtöbbször vitába a szülők. A gyermek sokszor ki is használja. Ebben a hírlevélben arról lesz szó, hogyan lehet ezeket a nézetkülönbségeket elsimítani.
  • Miért keveredünk ellentmondásba a gyermeknevelés során?

  • Mert az adott helyzetet más módon értelmezzük,
  • Mert mások a gyökereink, és emiatt mi más módon oldanánk meg a problémát, mint a párunk,
  • Mert látjuk, hogy a párunk olyat tesz, vagy mond a gyereknek, mellyel megbántja, megalázza…
  • Mert meg akarjuk védeni a gyermekünket párunk atrocitásaitól,
  • Mozaikcsaládban a szülők nevelési elvei gyakran különböznek, és pillanatok alatt a fejünkhöz vágja valaki, hogy „ne szólj bele, mert nem vagy a gyerek apja/ anyja!
  • Mit eredményez a gyerekben, ha a szülők nem értenek egyet a gyereknevelésben?

    Észreveszik a különbségeket, és kihasználják:
  • Ha érdekük úgy kívánja, ahhoz a szülőhöz fordulnak segítségért, akitől a kedvezőbb választ várják,
  • Képesek összeugrasztani a szülőket, akár egy lényegtelen probléma miatt is,
  • Halogatnak, kivárják a „legjobb” pillanatot,
  • Manipuláció, a helyzet eltúlzása, a gyerek képes eljátszani a „hattyú halálát is”.
  • Miért?
    Mert a gyerekek gonoszak, és számítók? Dehogy!
    Csak élelmesek, és mindig a könnyebbik oldaláról fogják meg a dolgokat.
  • Nem egyformán gondolkodom a párommal a gyermeknevelésben, mit tegyek?

    Alapszabály:
    Ne a gyerek előtt!
    Ha úgy érezzük, hogy a párunk káros hatással van a gyermekünkre, akkor se a gyerek előtt kapjuk le a tíz körméről.
    Keressünk olyan alkalmas pillanatot, amikor NEM vádlón, inkább megértőn kíváncsiak vagyunk a viselkedése indítékaira.
    Kerüljük az ilyen típusú kérdéseket: „Miért csinálod ezt?
    Közelítsünk inkább a gyermek oldaláról.
    Például: „Hogy érezted magad, amikor a gyerek már megint hazahozott egy kettest?
    Mert ekkor a párunk se azt fogja érzékelni, hogy valamit nem jól csinált, hanem meg tudja osztani velünk az érzéseit.
    Szintén jó kérdés a folytatáshoz: „Szerinted, hogy jól letoltuk tegnap ez mennyire lesz eredményes hosszútávon?
    Nem személyeskedek, (hogy letoltad) hanem többes számban kérdezek, mert így kevesebb az éle a kérdésnek.
    Elképzelhető, hogy a problémával küzdő szülő belátja, hogy indulatkezelési nehézségei vannak. Akkor már nem a gyermekben okozott kárt érdemes ecsetelni, hanem azt, hogy miben tudnánk neki segíteni. Milyennek találja ő az én gyermeknevelési stratégiám?
    És közösen kidolgozni egy hatékonyabb megoldást.
    Előfordulhat, hogy a párunkat/ mindkettőnket jó elvinni egy-két, konfliktuskezelési tréningre, foglalkozásra.
    Amikor a gyermeknevelési elvek különböznek, de nem okoznak kárt, nem bántók a gyermeke számára.
    Ilyenkor se a gyerek előtt intézzük a vitát.
    Jó, ha az előző elvet folytatva megbeszélik a dolgokat.
    Emellett ilyen esetek során érdemes a párunk oldalára állni, még akkor is, ha történetesen nem értünk vele egyet, majd a vihar lecsendesedésével beszéljék meg kettesben a dolgokat.
    Beszéljék meg azt, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Ha nem találnak megoldást az csak annyit jelent, hogy mint szülők túl stresszesek, feszültek.
    A stressz, a feszültség csökkenésével a megoldás is biztosan megérkezik.
  • Néhány javaslat, ha úgy érzi, hogy párjával nem értenek egyet a gyermeknevelésében

  • Ne hagyja rá a másikra, hogy csak ő nevelje a gyerekeket, én meg beleszólhatok, ha nem értek vele egyet. Ez egyoldalú, és igazságtalan a másikkal szemben.
  • A gyermek az ellentmondó üzeneteket ki fogja használni akár akarjuk, akár nem, ez nem bűn, ez egy lehetőség számukra.
  • Olyan módon képes alkalmazkodni az adott viszonyokhoz, hogy például külön élő szülők esetén a gyermek mindig felveszi az adott szülő elvárásainak megfelelő jelmezt. Ezért működtessenek „forródrótot”, hogy kicseréljék az információkat
  • A gyerek akkor is kihasználja a szülők között feszülő ellentmondásokat a gyermeknevelés során, ha a két szülő nem mondja ki, hogy nem ért egyet a gyermeknevelésben, de érzékelteti az egyet nem értését a gyermek jelenlétében.
  • Ha véleményünk van a párunkról vagy a viselkedéséről, akkor se a gyerek előtt adjunk hangot a véleményünknek. Mert ezzel a másik tekintélyét csak romboljuk, és jobb híján, még inkább ront majd a helyzeten.
  • Az egyetlen megoldás, ha beszélgetnek a problémáról, és közösen tesznek azért, hogy megszűnjenek az ellentétek!

A gyermeknevelésben minden szülőnek megvannak a saját nézetei, elvei, és a gyakorlat is eredményezhet furcsa dolgokat. Sok családban a gyermeknevelés során keverednek legtöbbször vitába a szülők. A gyermek sokszor ki is használja. Ebben a hírlevélben arról lesz szó, hogyan lehet ezeket a nézetkülönbségeket elsimítani.
#1 Dr.BauerBela

2020. június 22., hétfő

HOLDVILÁG ARC*/CUSCHING KÓR///


#1 Dr.BauerBela

Pedig olyan jó gyerek volt…, mondják a szülők az addig vidám, kiegyensúlyozott, jól tanuló gyerek első indokolatlanul kitörő dührohama után, vagy amikor tehetetlenül állnak látszólag ok nélkül jelentkező hangulatingadozásai előtt.

Amikor felborul a harmónia: a serdülőkor kezdete


Mi történik velem? kérdezi a serdülő az első pollúció (éjszakai magömlés) vagy az első menstruációs vérzés megjelenésekor, amelyek még akkor is ijesztőek lehetnek számára, ha időben felvilágosítottuk. A serdülő ugyanakkor drasztikus fizikai változásokat is észlel magán: kiserken a szőrzete, és az addig lágy, finom idomai aránytalanul megnyúlnak, szögletessé válnak.

A testi változások már önmagukban is elegendő okot nyújtanának a hangulatingadozásokra, hiszen mindannyian nehezen viseljük megszokott testképünk hirtelen átalakulását, de a legnehezebben feldolgozhatónak mégis csak a külső változások mellett jelentkező belső átalakulás tűnik.
A korai serdülőkor a nemi szereppel való azonosulás időszaka. Megjelenik a szexualitás és a nemi szervek működése iránti fokozott érdeklődés. A "tiltott vágyak", a serdülő által gyakran agresszívnek megélt erotikus fantáziák megjelenése ijesztő, szorongáskeltő lehet. A lelkiismereti szorongás mellett a nemi jellegek testi megjelenése a serdülőnek a felnőttkor fenyegető közeledését is jelenti, a férfivé, nővé válást és ezzel együtt a vágyott, ugyanakkor félelmetes elszakadást a szülőktől. Hamarosan a saját lábára kell állnia, és ha fájdalom vagy bánat éri, már nem kereshet vigaszt az anyja ölében. Amikor a szüleivel barátságtalan, ellenséges, valójában a saját vágya ellen küzd, amely még igényt tartana a szülő által nyújtott biztonságra, gondoskodásra.

A krízis felerősödése: a valódi serdülőkor


A tizenötödik, tizenhatodik életév tájékán a nemi szereppel való azonosulás és a szülőkről való érzelmi leválás mellett a felnőtt szerep vállalása is a serdülő feladatává válik. Feltámad benne a kalandvágy, veszélyes helyzeteket keres, vakmerő sportteljesítményekre képes, sőt gyakran a szülő és a társadalom tűrőképességének határait feszegeti. A szülőket, felnőtteket gyakran megriasztó kalandok nem teljesen haszontalanok: erejének, bátorságának, ügyességének kipróbálásakor a serdülő tulajdonképpen a felnőttkorra készül, és kalandjai gyakran az ősi kultúrák beavatási szertartásait helyettesítik.
Újabb és újabb nehézségek elé állítja a serdülőt, hogy meg kell küzdenie az egyre jobban felerősödő szexualitással is. Ennek az életkornak jellemzője a kisgyermekkorban egyszer már lezajlott Ödipusz-komplexus (az ellenkező nemű szülő iránti vonzalom és a féltékenység) ismételt megjelenése. A társadalmi és erkölcsi normákba ütköző vonzalom ellen a serdülő természetesen erőteljesen védekezik, ezért a családjához fűződő érzelmi szálakat tovább lazítja, ezzel nemritkán riadalmat, bizonytalanságot keltve a szülőben. A szülőgyermek kapcsolat fellazulása ugyanakkor a serdülőt is megviseli: gyakran ürességérzést, szomorúságot, elhagyatottságot él meg, mintha elvesztette volna szeretteit. A családhoz való kötődés meglazulását gyakran csak úgy képes feldolgozni, hogy kötődését egy másik felnőtt személyre helyezi át, akihez rajongva kötődik. A bálványok, sztárok iránti rajongás tehát a hirtelen elvesztett biztonságérzet visszaszerzésére irányul.
Szerencsésebb esetben a serdülő a közvetlen környezetében talál olyan személyt (például egy idősebb barátot vagy tanárt), akivel valódi érzelmi, baráti kapcsolatot létesítve helyreállíthatja megrendült biztonságérzetét. A serdülőkori lázadás, a szülők, felnőttek iránt érzett indulatok és kiábrándultság is a szülők elvesztésétől való félelmet hivatott enyhíteni. A lázadó serdülő ellentétébe fordítja érzéseit, és a korábban imádott szülőkkel hirtelen ellenségessé, kritikussá válik: érzelmileg még mindig könnyebb átélni az indulatokat, kiábrándultságot, mint a családi otthon által nyújtott oltalom, biztonság elvesztésétől való félelmet.

A szülők nehézségei és azok kezelése


Komoly megpróbáltatást és nehézségeket jelenthet a serdülőkorú gyermek nevelése a szülő számára is. A gyereke iránti aggodalom mellett neki is fel kell készülnie a gyermek közeledő leválására, önállósodására. A serdülő önállósodási törekvéseinek elfogadása leginkább akkor nehéz a szülők számára, ha saját életük, egymással való kapcsolatuk sem teljesen kiegyensúlyozott. A gyermek leválása ugyanis az egész család életében új ciklust teremt.
A szülőknek, akik eddig gyermekükre fordították figyelmük, energiáik és érzelmeik nagy részét, újra kell értékelniük életcéljaikat, kapcsolataikat, sőt nemegyszer még házasságukat is. Ebben az időszakban a szülő pontosan ugyanolyan krízist élhet át, mint serdülő gyermeke, de saját nehézségei mellett még gyermeke érzelmi szükségleteire is figyelnie kell.
Serdülő gyermekünk gondjainak megoldásában tehát akkor működhetünk közre leghatékonyabban, ha a gyermeknevelésben felmerülő problémák mellett figyelmet fordítunk saját nehézségeinkre is, hiszen egy kiegyensúlyozott, önmagával és a világgal harmóniában élő szülő sokkal nagyobb figyelemmel, türelemmel tud gyermeke felé fordulni. Az önmagára való odafigyelés mellett az is nagyon fontos, hogy a szülő a legnagyobb viharok, veszekedések közepette se felejtse el: gyermeke talán épp a családi fészek biztonságának elveszítése miatt érzett félelmében küzd ilyen elkeseredetten.
#1 Dr.BauerBela

Üt, ver, tör, zúz – az agresszív gyerek


Az agresszív gyereket nagyon nehéz jól kezelni. Dühöngés közben nem ér el hozzá az intő szó. Ha egyáltalán szóhoz jutunk mellette.
Ranschburg Jenő szerint agresszió mindig volt és mindig is lesz a gyerekcsoportokban. A gyerekek (főleg a fiúk) már nagycsoportos óvodásként össze-összemérik erejüket, óhatatlanul elkezdik felállítani a közösségen belüli rangsort, hogy utána ismét békességben folyjon tovább az élet. Az ilyen kisebb harcokat nem kell mindenáron megszüntetni (nem is lehet), arra azonban figyelni kell, hogy a rangsorképző agresszió kulturált mederben maradjon.
Ettől eltérő jelenség, ha egy gyerek minden vélt vagy valós, kisebb-nagyobb sérelemre agresszív választ ad. Az is, ha a gyerekek kipécéznek valakit, és „rászállnak”. Ezekben az esetekben a gyerekek, a közösség és önmagunk védelmében is tennünk kell valamit. De mégis mit?

A jutalmazott agresszió hatása
A pszichológia-pedagógia történetének volt egy korszaka, amelyben úgy vélték, hogy az agresszió a felgyülemlett feszültség „kirobbanása”, ezért a gőzt időnként ki kell engedni, hogy utána újra megfelelően tudjunk működni. Ebből a feltevésből fakadt az a (téves) következtetés, hogy az agresszív gyereknek jót tesz, ha verekedős, háborús filmeket néz, ilyen számítógépes játékokat játszik, vagy ha kifejezetten agresszivitásra késztetik: adja ki a dühét, kiabáljon, vagy püföljön egy párnát. A kutatások azonban ezt az elméletet nem igazolták. Voltak kísérletek, amelyek ugyan azt mutatták, hogy csökken bennünk a feszültség, ha megtoroljuk a bennünket ért sérelmet, azonban, ha a környezet jóváhagyja, sőt jutalmazza az agresszív viselkedést, az általában fokozza a későbbi agresszív megnyilvánulásokat.
De térjünk vissza a mindennapi életbe! Létezhet egyáltalán olyan helyzet, amikor szülőként vagy pedagógusként jutalmaznánk az agressziót? Létezhet. Ha egy kislányról derül ki, hogy verekedős, a szülei többnyire teljesen nyíltan és őszintén elítélik a viselkedését. De ha fiúról van szó, könnyen lehet, hogy megdorgálják, de lelkük mélyén büszkék rá, hogy belevaló a gyerekük, aki nem hagyja magát. Ezt a rejtett, csak a metakommunikáció szintjén megjelenő elismerést a gyerek persze megérzi. (Lányoknál inkább a verbális agressziót erősíti meg a környezet ezen a módon.)
A másik fajta közvetett jutalmazási mód az, amikor a gyerek rájön, hogy ha eleget balhézik, megkapja, amit szeretne. Ha veszekszik, tör-zúz, vagy ha önmaga felé fordítja az agressziót, és a falba veri a fejét, végül úgyis ő győz – így egyre gyakrabban alkalmazza ezt a módszert.
A jutalmazás tehát valójában nem segít abban, hogy a gyerek „kiengedve a gőzt” békésen élje mindennapjait. Az agresszió támogatása inkább fokozza az agresszív viselkedés megjelenésének esélyét.

A büntetett agresszió hatása
Ahogy az agresszív viselkedés támogatása, úgy a büntetése is csak látszólag jó döntés. Ugyan kísérletek igazolták, hogy az a viselkedéstípus, amiért a gyerek következetesen büntetést kap, ritkábban jelenik meg (mert fél a következményektől), a kutatásokból kiderül, hogy az agresszív viselkedésért enyhén büntetett gyerek még agresszívebb lesz, mint előtte, mert a büntetés nem kelt benne komoly félelmet, viszont fokozza a frusztráltságát, dühössé teszi. Azok a gyerekek pedig, akik komoly büntetést kaptak nemkívánatos viselkedésükért, ritkábban voltak agresszívak nyíltan, hiszen féltek a további büntetéstől, viszont az agresszió sokszor tört náluk a felszínre szimbolikus formában: játék során vagy éppen valamilyen szokatlan, furcsa viselkedés képében. A súlyos büntetések megtörhetik az egészséges személyiségfejlődést, és kóros irányba tolhatják.
A büntetés másik hátrányos hatása, hogy többnyire csak addig hat, amíg a gyerek tudja, hogy figyelik, vagy tudja, hogy kitudódhat, amit csinál. Ha nincs mitől félnie, akkor felszabadul a gátlás alól. A kiserdő szélén kínozhatja a macskát, összefirkálhatja a liftajtót, rajzszöget csempészhet a tanár székére, a csúszda mögött elveheti a kisebbek homokozóvödrét. A belső értékrend nem változik, a gyerek viselkedése továbbra is kívülről szabályozott.

A jó modell
A fent említett kísérletekben nemcsak az enyhe, illetve a komoly büntetés hatását vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen mértékű agresszió jellemzi azt a gyereket, akit nem vagy csak ritkán büntetnek az agresszív viselkedés miatt. Kiderült, hogy voltak agresszív megnyilvánulásaik, de korántsem annyi, mint azoknak, akik enyhe büntetést kaptak. Az ok az, hogy akit nem büntetnek (gyakran), abban nem marad tüske, ami feszültséget kelt, ezért aztán nincs az agressziónak üzemanyaga. Ráadásul, mivel nem kell félniük a megtorlástól, ezek a gyerekek a mindennapi élet elkerülhetetlen frusztrációira azonnal reagálhatnak: lehetnek ott és akkor dühösek, haragosak, és a probléma megértésében vagy feldolgozásában számíthatnak szüleik segítségére. Egyben megfelelő modellt is kaphatnak, hogy hogyan kezeljék a feszültségüket.
Goodenough szerint a szülő önuralma a legjobb garancia a gyermek önuralmára. Ha a gyerek rendszeresen azt látja, hogy a számára fontos felnőttek higgadtan kezelik a nehézségeket, nem esnek kétségbe, és nem lesznek dühösek, akkor ők maguk is hasonlóan fognak viselkedni kritikus helyzetekben. Ha a szülő frusztráció hatására dühöng, másokat hibáztat, tör-zúz vagy üt, akkor a gyerek is ezt a modellt veszi át, hiszen nem áll más minta a rendelkezésére. Szomorú tény, hogy ezek a gyerekek az éles konfliktushelyzetekben érzik elemükben magukat, hiszen ez számukra az ismerős, az otthonos. Szeretnek verekedni, veszekedni, hisz ebben van gyakorlatuk. Hazai pályán pedig elég nehéz hatni rájuk.

Hormonbomba
Vannak gyerekek (és felnőttek is), akik egyáltalán nem tűrik a frusztrációt. Akár szándékosan, akár véletlenül bántja meg őket valaki, ugranak, hogy megtorolják. Valójában ilyenkor az agyat elárasztó stresszhormon gátolja a gondolkodást, nem hagy lehetőséget a helyzet objektív megítélésére, csak kiadja az ősi parancsot: „Üss vagy fuss!” A stresszhormonra való túlérzékenység csecsemőkorban alakul ki, többnyire azoknál jelenik meg, akiket a korai időszakban sokat hagytak sírni, és akiket sokat hagytak egyedül. Vizsgálatok alapján az ilyen gyerekeknek és felnőtteknek az átlagnál fejletlenebb a homloklebenyük, amely a viselkedés tervezéséért, a társadalmi gátlásokért és a problémamegoldó képességért is felelős. Ebben a helyzetben stressz hatására értelmezés és problémamegoldás helyett egyszerűbb, ősibb reakció jelenik meg: az agresszió.
Hogyan segítsünk a gyereknek az óvodában?
  • Dühöngés közben a gyerek nem képes a kifinomult gondolkodásra: „hegyi beszéd” helyett szorítkozzunk határozott, rövid utasításokra, ne féljünk fizikailag is jelezni a határokat: fogjuk meg a kezét, nézzünk a szemébe, vagy tereljük ki másik helyiségbe!
     
  • Éles helyzetben ne firtassuk, hogy „ki kezdte”! Elsődleges cél a dühöngés, verekedés leállítása. Amikor már minden békés, akkor beszéljük meg a felekkel az esetet!
     
  • Ne ragaszkodjunk a bocsánatkéréshez, csak javasoljuk! Ha a gyerek dühe elmúlt, és felfogta, hogy jogtalanul tett kárt valakiben/valamiben, úgyis bocsánatot fog kérni. Ha még mindig jogosnak érzi a dühét, és ennek ellenére bocsánatot kell kérnie, csak a frusztrációját növeljük, ráadásul képmutatásra tanítjuk.
     
  • Játsszunk olyan drámajátékokat, amelyek során megtanulnak a gyerekek agresszió nélkül, asszertív módon kommunikálni!

Hogyan segítsünk a szülőknek?
  • Osszuk meg a fenti tanácsokat velük is!
     
  • Javasoljuk az agresszív gyerek szüleinek, hogy írassák be őt sportolni! A keleti harcművészetek által képviselt filozófia (önuralom, magunk és mások tisztelete, csapatszellem) például segíthet csökkenteni az agresszív megnyilvánulásokat, és az agressziót elfogadható mederbe terelni.
     
  • Éreztessük velük beszélgetéseink során, hogy nem az esetleges nevelési hibáikra szeretnénk rávilágítani, hanem együttműködnénk a változásban!
     
  • Ha kóros folyamatokat, jeleket látunk, kérjünk segítséget az óvodapszichológustól!
  •  Jenő: Az iskolai agresszió pszichológiai motívumai. www.ofi.hu/tudastar/ranschburg-jeno-iskolai
  • Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió. Budapest: Saxum, 2012.
  • Gerhardt, Sue: A szükséges szeretet. Budapest: Oriold Books, 2009.
  • Wildmer, Salome: Dehogy akarok én verekedni! Budapest: Egmont, 20
#1 Dr.BauerBela

2020. június 21., vasárnap

GENERALIZÁLT ÖDÉMA -HENOCH SCHÖNLEI PURPURA NEFRITISZNÉL


#1 Dr.BauerBela

PALATUM OGIVALE/MAGA SSZÁJPAD/


#1 Dr.BauerBela

A serdülőkori problémák kezelése a családban

  A serdülőkori problémák kezelése a családban
Hivatal Hatósági, Gyámügyi és Igazságügyi Osztály munkatársai a közelmúltban is találkoztak olyan esetekkel, hogy serdülőkori szülő-gyerek konfliktus miatt szerettek volna elköltözni otthonról fiatalok. A kamaszkor átmenet a gyermekkor és a felnőtté válás között. Sok gyermek gond és különösebb bajok nélkül felnőtté érik, némelyik családban viszont meglehetősen nagy viharokat kavarnak a kamaszévek, a kamaszkori problémák. Mind a szülők, mind a gyermekek számára nagy kihívás a serdülőkor, nem csekély türelem és kitartás szükségeltetik hozzá – hangsúlyozzák a gyámügyi szakemberek.


A kamaszkorszak nemcsak intenzív fizikai fejlődéssel, hanem komoly szellemi, érzelmi változásokkal is jár, ami szüntelen összetűzést és lázadozást eredményez családon belül és kívül egyaránt. A legtöbb esetben a konfliktusok és a viták elkerülhetetlenek, mégis a szülő ebben az időszakban tud legjobban hatni gyermekére, annak érdekében, hogy egészséges felnőtté váljon.
Megfigyelhető, hogy a gyermekek apránként elkezdik magukat elszeparálni a szülőktől, hogy függetlenné váljanak. Hangsúlyt kap az életükben, hogy a kortársaik mit gondolnak róluk, részei lehetnek-e az adott közösségnek. Képesek mindent megtenni annak érdekében, hogy „valahová” tartozzanak. Ebben a korban a társaik véleménye sokszor fontosabb, mint amit a saját szüleik mondanak nekik, ez befolyásolja a döntéshozatalukat is.
Szembeötlő változások következnek be a megjelenésükön, a hajviseletükön, öltözködésükön, hiszen próbálják megtalálni önmagukat. A társaknak való megfelelés pedig gyakran kiindulópontja a szülőkkel való összetűzéseknek. Ahogy a tinik fejlődnek, egyre jobban megváltozik a gondolkodásmódjuk, egyre racionálisabban látják a dolgokat, és képesek lesznek elvonatkoztatva gondolkodni is, igaz, ez csak a késői szakaszra jellemző. Saját normáikhoz kezdenek igazodni. Ez a szülők szemszögéből úgy néz ki, hogy az addig aranyos és engedelmes gyermek hirtelen elkezd lázadozni és ellenkezni. Ilyenkor a szülőnek jobb, ha átgondolja, átértékeli a helyzetet, hogy mennyi szabadságot engedjen tini gyerekének, és hogy hol húzza meg a határokat.
Fontos, hogy a szülők rendszeresen beszélgessenek a kamaszkorú gyermekükkel. A kamaszkori változásokról időben kell beszélni, ellenkező esetben a gyermek nem fog kellően bízni a szülőben, valamint téves elképzelései alakulhatnak ki az egyes dolgokról, szégyenlőssé válhat vagy akár félelmet okozhat neki a testi, lelki változás folyamata. Elengedhetetlen az is, hogy a szülő megértesse gyermekével, teljesen normális folyamat az, ami éppen vele történik. Fontos, hogy a szülő kezelje rugalmasan gyermeke nem szokványos törekvéseit, megnyilvánulásait, legyen tájékozott a gyermekével kapcsolatban.
Bizonyos fokú változás teljesen normális dolog a tiniévek alatt, azonban a drasztikus vagy túl hosszú ideig tartó változások arra figyelmeztethetnek, hogy valami baj van. Ebben az életkorban mindenképpen gyanús lehet – egyebek mellett – a több hete tartó alvásprobléma, az iskolai lógás, a csökkenő tanulmányi eredmények, az alkohol, drog vagy dohány fogyasztásának jelei, de a személyiség gyors, drasztikus változása egyaránt.
#1 Dr.BauerBela

ÖDÉMÁK NEFRÓZISBAN

Hereödéma
ARCÖDÉMA #1 Dr.BauerBela

Kiegyensúlyozott táplálkozás a terhesség idején

Kiegyensúlyozott táplálkozás a terhesség idején Irinyi-Barta Tünde Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember A várandósság az egyik legszebb időszak egy nő életében, ezzel együtt az egyik legfelelősségteljesebb is. A magzat tökéletes növekedése és fejlődése érdekében nagy odafigyelést kíván a megfelelő táplálékok fogyasztása. A várandós anyának fel kell készítenie a szervezetét, hogy minden a legnagyobb rendben legyen a terhesség előtt és alatt is. A kismamák energiaszükségletét egyénre szabottan kell meghatározni, hiszen mindenkinél más és más az életmód, az életkor, a tápláltsági állapot, a fizikai erőnlét, és a fogamzás előtti testtömeg. Egy egészséges kismama optimális esetben 9-12 kg-ot gyarapodik, túlsúly megléte esetén azonban ne legyen több 7-8 kg-nál, hiszen nőhet a magas vérnyomás, valamint a terhesség alatti cukorbetegség előfordulása. Az energiaszükségletük kb. 15%-kal (~300 kcal) növekszik meg, tehát naponta 0.5 liter tejjel, vagy 10-12 dkg sajttal kell többet fogyasztani egyenletesen eloszlatva. A legfontosabb annak a tévhitnek az eloszlatása, mely szerint terhesség alatt kettő helyett kell enni, hiszen túlzott súlynövekedés esetén megnő a komplikációk előfordulásának veszélye. Hirdetés Egy várandós anya étrendjét az egészséges táplálkozás alapelvei szerint kell összeállítani. Étkezzen naponta rendszeresen, 4-5 alkalommal, változatosan és kiegyensúlyozottan, de csak kis mennyiségeket fogyasszon. A babák egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok és forrásaik A terhes anya fehérjeigénye 15-20%-kal (~10g) növekszik, hiszen a magzat agyának és izomzatának fejlődésében ez a fő építőelem. Elégtelen bevitel esetén koraszülés illetve vetélés léphet fel. Fehérjepótlás szempontjából kiemelten fontos az állati eredetű élelmiszerek naponta többszöri fogyasztása, melyet sovány húsokból (csirkehús, pulykahús, sertéscomb), zsírszegény húskészítményekből, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó tengeri halakból, napi 0.5 l alacsony zsírtartalmú tejből, tejtermékekből, emellett tojásból (heti 3-5 db, alaposan megtisztítva) fedezhet. A vas (szerepe a vérképzés, O2szállítás), a cink (vércukorszint szabályozás), B6-vitamin (a magzat agyműködéséhez és idegrendszerének kifejlődéséhez szükséges, hiánya felelős a terhességi depresszióért, illetve csökkenthető a hányinger, hányás) B12vitamin (folsav felszívódásához és a vörösvértestek képződéséhez elengedhetetlen) a húsokból és húskészítményekből szívódnak fel a leghatékonyabban. A belsőségek is jó forrásai a vasnak (pl. máj), de nem szabad túl gyakran fogyasztani a magas A vitamin tartalmuk miatt, hiszen túlzott bevitel esetén fejlődési rendellenességekhez vezet. A babák csontozatának fejlődéséhez a kulcs elem a kálcium, melynek legjobb forrása a tej és a tejtermékek, melyekben megtalálható a kálcium hasznosulásához elengedhetetlen D vitamin is. A zsírszegény tej, joghurt, sajtok, túró és kefír ajánlható fogyasztásra, a vaj és a tejszín fogyasztását azonban mérsékelni kell magas zsírtartalmuk miatt. A megnövekedett szénhidrátszükségletet teljes kiőrlésű gabonafélékkel, zöldség és főzelékfélékkel, valamint száraz hüvelyesekkel lehet fedezni. Heti 2-3 alkalommal burgonyát is lehet fogyasztani. Fehér kenyereket, finomított lisztből készült termékeket nem ajánlott gyakran enni, hiszen kevés hasznos anyag, viszont annál több felesleges kalória kerül a szervezetbe. A húsok, a tojás és a tejtermékek fedezik a szükséges zsírmennyiséget. A javasolt ételkészítési eljárások zsírszegények: főzés, párolás, teflon edényben, alufólia alatt vagy sütőzacskóban történő sütés. Az olajos magvak tökéletes forrásai a telítetlen zsírsavaknak, E vitaminnak, amelyek elengedhetetlenek a magzat idegrendszerének és izomzatának fejlődéséhez. Kerülendő a bő, illetve a használt olajban sütés. Kenőzsiradékként light margarint használjanak vaj helyett. Zöldség-, gyümölcs-, főzelékfélék naponta többször, frissen vagy párolva érdemes fogyasztani, így nyerhető ki belőlük a legtöbb értékes vitamin. Itt említhető meg a C-vitamin, amely a méhlepény és a magzat immunrendszerének fejlődéséhez szükséges, emellett a folsav bevitelére is fokozottan ügyelni kell már teherbe esés előtt is, hiszen a gerinc és az idegrendszer fejlődésében játszik fontos szerepet. Magas folsav tartalmú a spenót, sóska, brokkoli, zöldbab, kiwi. A zöldségek és gyümölcsök magas rosttartalmúak, amely megakadályozza a székrekedés kialakulását, ami terhesség alatt gyakran előfordul. Rostokban gazdag még a korpás kenyér, barna, magvas kenyerek és lisztek, barnarizs, mazsola, aszalt sárgabarack. Mit kell kerülnie a várandós kismamának? Kerülni kell az alábbiakat: cukorral édesített ételek, italok (helyette használjanak mézet), a félkész és készételek, levesporok, salátaöntetek, a magas sótartalmú fűszerkeverékek, húspácok, konzervek, mustár, sós kekszek, chipsek, ropi. A túlzott sózás is kerülendő, mert emeli a vérnyomást, és az ödéma kialakulásának valószínűségét. Ha elkerülhetetlen a só használata, akkor csakis jódozottal sózzon a kismama, hiszen a jódnak kiemelt szerepe van a vérkeringésben, az anyagcsere-szabályozásában, valamint a pajzsmirigy-hormon termelésében. A kímélő fűszerezés javasolt, célszerű zöld és száraz fűszernövényekkel ízesíteni. Mit ihat a kismama? Italok szempontjából a legjobb a tiszta víz (1,5-2 liter naponta). A tejet, és akár a csapvizet is érdemes fogyasztás előtt felforralni a fertőzések elkerülése végett. Fogyasszon minél ritkábban szénsavas italokat, cukros üdítőket, szomját csillapítsa inkább csapvízzel, szénsavmentes ásványvízzel, 100%-os gyümölcslevekkel (frissen facsart), illetve házilag készített zöldség levekkel, zöld, vagy gyümölcsteákkal. A desszertekről és édességekről nem kell lemondani, de azokat is csak mértékkel, és inkább az étkezések befejező fogásaként fogyasszák. A desszertek helyes kiválasztásánál fontos szempont, hogy a kevesebb energiát és zsírt tartalmazó, tej- vagy gyümölcsalapúakat részesítsék előnyben. A felelősség óriási, hiszen teljes mértékben a kismama étkezésétől függ, milyen minőségű táplálékot és tápanyagokat kap a növekvő baba, valamint ezekből hogyan tudja felépíteni a saját, fejlődőben lévő szervezetét. Olvasson tovább! Táplálkozás és életmód gyermekvárás diején Irinyi-Barta TündeForrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember Módosítva: 2019.09.13 16:04, Megjelenés: 2018.02.10 05:21 Címkék: terhesség, Egészséges táplálkozás, Kismama, Várandósság, Cikkajánló Allergiás? Allergiás? Szponzorált tartalom Védelmet nyújthat az egysejtűek titkos fegyvere, az ectoin. (x) Rákgyógyítás Rákgyógyítás Fazekas Erzsébet, újságíró Az ellátásban egyre inkább nélkülözhetetlenek az orvosi szoftverek. Hüvelyi fertőzések terhesség esetén A terhességi hormonhatásoknak - emelkedő hormonszinteknek - köszönhetően a kismamák sokkal fogékonyabbak a hüvelyi fertőzésekre. Melyek a leggyakoribb tünetek? Megelőzhető-e a kialakulásuk? Hogyan kezelhetőek? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a terhesség alatt kialakuló hüvelyfertőzésekről. A méhlepény (placenta) szerepe Még ma sem tud a tudomány mindent erről a lenyűgöző szerkezetű és sokféle funkciójú csodálatos szervről, amely összeköti az anyát és a növekvő magzatot 280 napon át. Mit tehetünk a kismedencei izmok regenerációjáért szülés után? A szülés nagymértékben hozzájárulhat olyan problémák kialakulásához, amilyen például az inkontinencia vagy a prolapszus (hüvely- és méhsüllyedés), melyek akár évtizedekkel később jelentkezhetnek. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minimalizáljuk ezen betegségek kialakulásának kockázatát? Panaszok terhesség idején: tudnivalók a haskeményedésről A has keményedésével járó jelenséget a méh simaizomzatának összehúzódása okozza, amely a terhesség bármely szakaszában létrejöhet. Rendkívül fontos a fogantatás utáni 40 terhességi hét alatt bekövetkező haskeményedést okozó méhösszehúzódások ismerete és helyes értékelése, így a kóros méhösszehúzódások időben felismerhetők és kezelhetők. Alvás terhesség alatt A nőknek több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak. A várandósság alatt pedig még többre, a kismama teste és lelke nyugalmat és sok pihenést igényel. Mind a fejlődő baba, mind az anyuka érdekében különösen fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás biztosítására. Ez azonban nem mindig könnyű. Cikkünkben hasznos tanácsokat olvashat a pihentető alváshoz. Mi okozhat fáradtságot a terhesség alatt? A várandós nők közül sokan tapasztalnak fáradtságot. A terhesség számos testi változással jár, ami sokat követel a szervezettől. Főként az első hónapokban érzi magát bágyadtnak és kimerültnek sok leendő anyuka. A második trimeszterben a fáradtság a kismamák nagy részénél alábbhagy, majd a terhesség vége felé gyakorta visszatér. Mitől jelentkezhet fáradtság a terhesség során? Milyen módszerek alkalmazhatóak fáradtság ellen? Mi az, amit terhesség során nem tanácsos kipróbálnia? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat. Veszélyes hasizomgyakorlatok szülés után A szülés utáni hat hét elteltével sok anyuka szeretne már tornázni. Az alakformáló tréningeknél azonban legyünk óvatosak, bizonyos hasizom gyakorlatok kárt okozhatnak- még akkor is, ha egyenes hasizmaink rendben vannak (lásd előző cikkünk). Milyen hasizom gyakorlatok veszélyesek szülés után? Hasznos tudnivalók kismamáknak az áldott állapot idejére A várandós édesanyák közülük csak kevesen tudják, hogy a babavárás örömén túl, milyen hivatalos teendők várnak rájuk, s kihez forduljanak elsőként az egészségügyi ellátórendszerben. Az alábbiakban, egyebek mellett, ezekre a kérdésekre adunk választ. Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat. Elfogadom az adatvédelmi tájékoztatót Hirdetések Partnereink hírei Hirdetések Allergiás? Allergiás? A panaszok ellen védelmet nyújthat az egysejtűek titkos fegyvere. Füstmentes jövő? Füstmentes jövő? Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x) Új - Távkonzultáció Új - Távkonzultáció Válasszon szakterületet, foglaljon percek alatt az otthonából, kényelmesen! Orvos válaszol Dr. Pétervári László Dr. Pétervári László Szülész-nőgyógyász Terhesség terhesség? Terhesség Infografika és videó Terhes vagyok?! Terhes vagyok?! Tovább a Médiatárhoz Hirdetés Facebook profilunk Teszt ajánló BPH Teszt BPH Teszt További tesztek Szavazás Ön mikor vette észre, hogy terhes? A második hónapban A harmadik hónapban vagy attól később Az első hónapban Szinte azonnal Korábbi szavazások


#1 Dr.BauerBela

2020. június 17., szerda

A CINKHIÁNY BŐRTÜNETEI




#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

A fulladásos gyermekbalesetek megelőzhetők

Hiába a sok figyelmeztetés, sajnos minden évben vízbe fulladnak gyerekek, pedig a tragédia néhány egyszerű lépéssel szinte minden esetben megelőzhető. Fulladás pici gyerekeknél apró tárgyaktól, ételtől is bekövetkezhet, de ezt is meg lehet előzni.

fulladás, gyerek, elsősegély, életmentés | InforMed Hírek13   InforMed | SE, Médiasarok




Vízbefulladás

Fontos, hogy a négy éves kor alatti gyerekeket még egy pillanatra se hagyják magukra a fürdőkádban, kerti medencében és minél korábban, lehetőleg már óvodás korban, tanítsák meg őket úszni.

A vízbefulladás leggyakrabban az öt év alatti gyermekeknél fordul elő. A fürdőkád, egy vízzel teli vödör, a medence, a kerti vízgyűjtő, vagy a halastó okozhat tragédiát.

Fontos a biztonságos otthon kialakítása, amihez a folyamatos felügyelet is hozzátartozik, mert a legtöbb otthoni fulladásos gyermekbalesetet akkor következik be, amikor a szülő csak egy pillanatra nem figyel oda.

A csecsemőt egyéves koráig fürdetéskor legfeljebb olyan mélységű vízbe szabad tenni, amiből fekvő helyzetben is kiér a szája és az orra.

Négyéves koráig ne hagyják felügyelet nélkül a fürdőkádban, a gyermekmedencében pedig mindig legyen a gyereken karúszó vagy úszógumi.

Vízibiciklin, csónakon hatéves korig (ha nem tud úszni, később is) mindig adjanak mentőmellényt a gyerekre, és mindig legyen vele felnőtt.

A kamaszokat az uszodában, strandon, de leginkább a természetes vizekben érheti baleset. Fontos, hogy csak akkor csónakázzon, vízibiciklizzen, ha jól tud úszni, különben viseljen mentőmellényt és semmi esetre se fogyasszon alkoholt, mielőtt a vízbe menne.

Mit kell tenni?

Ha mégis elmerülne, a gyereket azonnal ki kell húzni a vízből, és ha nem, vagy nem jól lélegzik, eszméletlen, meg kell kezdeni az újraélesztést, amíg megérkezik a mentő.

Gyerekek és felnőttek esetében is 30 mellkasi összenyomást, majd 2 befújást kell alkalmazni, de ha nem gyakorlottak, akkor csak mellkas kompressziót végezzenek. Kisebb gyerekeknél a kétkezes technika egykezes lehet, csecsemőknél pedig ezt két újjal végezzék. Ilyen helyzetben nagyobb bajt nem okozhatnak, a legrosszabb, ha nem tesznek semmit.

Enyhébb esetekben, de sikeres újraélesztés után is szükséges a néhány napos kórházi megfigyelés, kezelés. Előfordulhat ugyanis, hogy úgy tűnik, rendben van a gyerek, de néhány órával később rosszabbodik az állapota. Ilyenkor tüdővizenyő alakulhat ki, ami végzetes is lehet.

Félrenyelés

A három év alattiaknál apró tárgyak félrenyelése okozhat tragédiát, de legtöbbször ez is megelőzető. A játékokon egyrészt feltüntetik, hogy hány éves kortól ajánlott, de amúgy is lehetőleg csak olyasmit adjanak a piciknek, ami nem fér bele a szájukba.

Az ételt kicsi darabokban kapják, és ne adjanak nekik apró magvakat, mert könnyen megakadhatnak a torkukon. Emellett a szülők tanítsák meg a gyermekeket arra, hogy evés közben ne játsszanak, játék közben pedig ne egyenek.

Mit kell tenni?

Ha a gyerek mégis félrenyel valamit, normál esetben működésbe lép a köhögési reflex, és a légúti idegentest szerencsés esetben távozik. Ha azonban beszorul, akkor azonnali, határozott beavatkozásra van szükség és mentőt kell hívni.

Ha a gyermek nem tud hangot kiadni, alig hallhatóan vagy némán köhög, bőrszíne szürkés-lila (oxigénhiányos), de még eszméletén van, amíg a mentő kiérkezik, addig is azonnal próbálják meg eltávolítani, ami elzárta a légutat.

Ha csecsemő nyelt félre, akkor fektesse az alkarjára, feje lógjon enyhén lefelé és határozottan mérjen öt ütést a hátára. Ha nem sikerül eltávolítani a tárgyat, akkor ezt követően fordítsa a hátára, és a szegycsont alsó harmadánál, két ujjal határozottan nyomja be a mellkast nagyjából a harmadával, szintén öt alkalommal. Semmi esetre se lógassák fejjel lefelé és ne rázzák a csecsemőt, mert ezzel nyaki gerinc- és agysérülést okozhatnak.

A kisgyermekeknél is hasonló a technika: fektesse a térdére úgy, hogy hasa a combján legyen, feje enyhén lógjon lefelé, majd mérjen határozott ütéseket a lapockái közé. Ezután végezzen ötször hasi nyomást úgy, hogy a gyermeket hátulról átölelve egyik öklét tegye a gyomorszájra, a másik kezével fogjon rá és határozott mozdulattal nyomja befelé, majd felfelé.
#1 Dr.BauerBela

2020. június 16., kedd

JUVENILIS PSORISI/RTRITIS//


#1 Dr.BauerBela

Mire érdemes odafigyelni gyermekkori hasmenés és Salmonella fertőzés esetén? | Bethesda Gyermekkórház

       Mire érdemes odafigyelni gyermekkori hasmenés és Salmonella fertőzés esetén? | Bethesda Gyermekkórház



Mit érdemes tudni a hasmenésekről általában? A gyermekkori hasmenések jelentős részét vírusos fertőzések okozzák. A gyakran hányással kezdődő betegségeket 1-2 nap elteltével követi a hasmenés, amely általában egy héten belül szűnik. A legtöbb esetben
szájon át végzett folyadékpótlással, vagy ún. rehidráló oldat alkalmazásával kisded- és gyermekkorban is otthon kezelhető betegségről van szó. A kezdeti időszakban érdemes odafigyelni arra, hogy a gyermeknek van –e rendszeresen vizelete, a hányás után kicsit várva kanalanként, kortyonként érdemes az elvesztett folyadékot pótolni, amely általában 50-100 ml, székletenként is hasonló mennyiség pótlása szükséges.
Rehidráló folyadék Hasmenés során folyadékot veszít a szervezetünk, a rehidráló oldat segít pótolni a folyadékot, és az ásványi anyagokat is.
Hivatalos neve orális rehidráló folyadék (ORS).
Kis adagokban,kortyonként ajánlott fogyasztani.
A patikában is kapható az elkészítéséhez való por (ORF), de házilag is el lehet készíteni hasonlót.
1 liter forralt és lehűtött vízben 2 evőkanál cukrot vagy mézet és egy negyed kiskanál sót oldunk fel.
Vagy, 1 liter forralt és lehűtött vízben 3 kávéskanál szőlőcukrot és fél kávéskanál sót oldunk fel.
A pótlás formája lehet a már említett rehidráló oldat, vagy -ha azt a gyermek nem fogadja el- bármilyen -lehetőleg cukortartalmú- folyadék. A mennyiség szempontjából irányadó, hogy egy 10 kg-os gyermek napi folyadékigénye 1 liter, egy 20 kg-os gyermek napi folyadékigénye 1,5 liter, ebbe leves, joghurt, kakaó stb. is beleszámolható, ezen felül székletenként, vagy hányásonként a fenti mennyiség beadása szükséges.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
  • ha a gyermek vizeletének mennyisége nagyon megkevesbedett, vagy nincs
  • ha nagyon bágyadt, elesett, aluszékony
  • sokat hány, és nem mutat javuló tendenciát, vagy két napon túl is jelen van hányás
  • magas, nehezen csillapítható láza van.
  • a hányás mellett más idegrendszeri tünetet észlelünk pl.: látászavar, járászavar, aluszékonyság, beszédképtelenség, görcs stb.)
Hogyan terjed a hasmenés és hogyan lehet kimutatni a kórokozóját?
A hasmenések terjedésének oka legtöbbször a piszkos kéz, vagyis a nem megfelelően elkészített, vagy megmosott élelmiszer. A betegségben szenvedő ember, akinek széklete tartalmazza a kórokozót, amely a kézre kerülve az ételbe kerülhet, vagy testi kontaktussal tovább adható.
A különböző vírusfertőzések kimutatása egy-két kivételtől eltekintve (pl. rota- és adenovírus gyorstesztek) nehézkesek, és sokszor a tünetek meg is szűnnek, vagy jelentősen javulnak, mire a lelet megérkezne. Székletet tenyészteni, éppen ezért csak elhúzódó formák esetén van értelme, és ha felmerül, hogy valamilyen baktérium, vagy parazita áll a fertőzés hátterében.
Mi okozza a Salmonella fertőzéseket és milyen formái vannak?
A Salmonella fertőzések a gyermekkori hasmenések egy speciális csoportját alkotják, amelyeknél nem vírus, hanem egy baktérium okoz fertőzést. A Salmonella szerotípusától és a gazdaszervezettől függően a betegség különböző formákban jelentkezhet.
A fertőzésnek van egy ma már ritkán jelentkező, igen súlyos formája a hastífusz, amely magas lázzal és ködös tudatállapottal jár, de hasmenés nem kíséri, sokkal gyakoribb azonban a Salmonella hasmenést okozó formája, amelyet szalmonellózisnak nevezünk. A kórkép gyakran járványosan jelentkezik, tömeges megbetegedéseket okozva.
Hogyan terjed a szalmonellózis? A Salmonella az állatok, szárnyasok és emberek bélrendszerében szaporodik. A legtöbb fertőzés szennyezett élelmiszerrel történik. A fertőzött étel általában normál kinézetű és normál illatú és legtöbbször állati eredetű (pl. szarvasmarha, szárnyasok, tej, vagy tojás), de más ételek (pl. zöldségek) is fertőzöttek lehetnek. A Salmonella sokszor úgy kerül bele az ételbe, hogy az ételt árusító, vagy készítő egyén nem mos megfelelően kezet a mellékhelyiség használatát követően. A fertőzést azonban állatok simogatásával is el lehet kapni, sok háziállat, szárnyas (különösen fiatal egyedek pl. kiscsibe, kiskacsa), de hüllők (pl. teknős, kígyó stb.) is hordozhatják a Salmonellát, érdemes ezért az ilyen állatok simogatását követően azonnal kezet mosni (pl. állatkerti simogató). Lényeges tudni, hogy a hőkezelés megöli a Salmonellát, ezért pasztörizálatlan tejet, vagy nyers tojást tartalmazó ételt ne fogyasszunk. Nyers hús, vagy tojás konyhai alkalmazása után mossunk mindig kezet, tisztítsuk le megfelelően a munkafelületet és kerüljük a csecsemővel- vagy kisgyermekkel való kontaktust, akik életkoruknál fogva fogékonyabbak a fertőzésre.
A szalmonellózis tünetei: A szalmonellózis tünetei általában 12-72 órán belül jelentkeznek.
  • hasmenés,
  • láz,
  • hasi fájdalom,
  • hányinger, hányás,
  • hirtelen kezdődő fejfájás.
Milyen a betegség lefolyása és hogyan kell kezelni? Az ép immunitású egyénben a betegség általában egy hét alatt lezajlik és különösebb kezelést nem igényel. Csecsemőkben és idősekben, vagy akiknek valamilyen más okból gyengébb az immunrendszerük súlyos fertőzéseket válthatnak ki, ilyenkor a kórokozó nem csak a bélben okoz betegséget, hanem a véráramba jutva a szervezet más részeit (pl. ízületek) is megbetegíti, ilyen esetben szükséges kórházi felvétel és antibiotikus kezelés is. Enyhe esetekben azonban a feleslegesen alkalmazott antibiotikus kezelés a betegség elhúzódását, hosszas kórokozó hordozást okozhat, ezért kerülendő.
Kinél gyakori a szalmonellózis? Érdemes tudni, hogy az öt év alatti gyermekeket fertőzi meg legtöbbször a betegség, ebben a korosztályban olyan gyakori a fertőzés, mint az összes többi korosztályban együttvéve.
Vannak –e hosszú távú következményei a Salmonella fertőzésnek? Ritkán tartósan fennálló ízületi fájdalom, szemészeti problémák és vizeletürítési zavarok jelentkezhetnek Salmonella fertőzést követően.
Mi a széklettenyésztés? A betegség diagnózisát a széklet tenyésztésével lehet igazolni.
Tudni kell azonban, hogy a baktérium a bélrendszerben, epeutakban hónapokig még megmaradhat, és a korábban fertőzött egyén tovább terjesztheti a betegséget. Az előzőek miatt 0-3 éves gyermekekkel foglalkozó munkahelyeken, egészségügyi- és szociális intézményekben, illetve anyatejjel foglalkozó dolgozók körében, ha a betegségen az illető átesett, két Salmonella mentes székletmintára van szükség ahhoz, hogy ismét egészségesnek minősítsék és dolgozhasson, anélkül, hogy tovább terjesztené a betegséget. A bölcsődébe járó gyermekekre is ez vonatkozik, különben fennáll a veszélye annak, hogy a többi gyermeket is megfertőzik.
Összességében elmondható, hogy a Salmonella által okozott hasmenéses megbe-tegedések általában enyhe lefolyású, otthon kezelhető betegséget okoznak, kórházi bentfekvésre ritkán van szükség, az legtöbbször antibiotikus kezelésre nincs szükség. Kisgyermekek fokozottan veszélyeztettek, azonban megfelelő kéz higiénével és az ételek hőkezelésével még a nyári melegben is megelőzhető betegségről van szó.
#1 Dr.BauerBela