Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2020. augusztus 12., szerda

 

Gyerekeket fenyegető tumorok

A rosszindulatú daganatos és leukémiás betegségek gyermekkorban lényegesen ritkábban fordulnak elő, mint felnőttkorban, jelentőségük mégis kiemelkedő. Az 1 és 14 év közötti gyerekeknél a daganatos megbetegedések általi elhalálozás – a baleseteket nem számítva – a leggyakrabban előforduló halálok.

 

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy gyermek elvesztése olyan csapást okoz az egész család számára, amely csak nehezen, hosszú évek után és akkor sem teljesen dolgozható fel, megrontja az egészségben megmaradt testvérek és szüleik életminőségét is.

Javultak a gyerekek gyógyulási esélyei

Mivel újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban kötelező a meghatározott életkorokban elvégzett gyermekorvosi vizsgálat, ez lehetővé teszi a korai diagnózist. A tapasztalatok túlnyomó többsége szerint bár a gyógyulás gyötrelmekkel jár, a tumoros elváltozást időben felismerve, s megfelelően kezelve a gyermekrákok eredményesen gyógyíthatók. Jelenleg minden ezer felnőttkorba lépő tinédzser közül egy fiatal valamely gyermekkori rákos betegség túlélője.

Az elmúlt évtizedekben a daganatos betegségek gyógyítása terén a legjelentősebb előrelépést mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon a gyermekkori esetek kezelési eredményeiben könyvelhették el a kutatók. Amíg a hetvenes években csak a betegek töredéke gyógyult meg véglegesen, ma már átlagosan a gyermekkori daganatos betegek csaknem kétharmada gyógyítható. (Rákos gyerekek az onkológián: nem éveket, életet!)

Miként azonban a felnőtteknél, úgy természetesen a gyerekek túlélési esélyét is alapvetően meghatározza a daganat típusa, felfedezésének körülményei és ideje, a gyermek szervezetének általános állapota, esetleg más betegségei, valamint a kezelési mód helyes megválasztása és fegyelmezett véghezvitele.

Gyermekonkológiai ellátás

 

A gyermekonkológia és a felnőtt onkológiai ellátás jelentősen különbözik egymástól. Ez a különbség leginkább az eltérő szemléletmódból és eltérő célkitűzésből vezethető le legegyszerűbben: a gyermekonkológia elsődleges célja a teljes gyógyulás elősegítése, hiszen nemcsak az élet hosszabbítása a cél, hanem annak minőségi megőrzése is: a gyerekeknek fejlődniük kell, felnőttként még évtizedeket kell leélniük, ezért nagyon fontos, hogy azt minél egészségesebben és épebben tehessék meg. Például ez az egyik oka annak, hogy a gyakran visszafordíthatatlan következményekkel járó sebészeti eljárások helyett az utóbbi időszakban inkább előtérbe kerültek a kemoterápiás kezelések.

Az aktív kombinált kezelés, főként a hosszantartó intenzív gyógyszeres terápia és az annak következtében várható szövődmények és mellékhatások kivédése, elhárítása hosszabb-rövidebb ideig tartó, ismétlődő kórházi bennfekvést tesznek szükségessé. Akut, nem ritkán intenzív ápolási igény és krónikus ellátási szakaszok váltják egymást.

A betegek életkori sajátosságai – csecsemőkortól az ifjúkorig – az ellátást még komplexebbé teszik, hiszen a betegség leküzdése mellett a gyermekek testi és lelki fejlődését is a lehetőséghez mérten biztosítani kell. Fontos az anya-gyermek elválaszthatatlan egységének, a gyermeknek a szülőkkel és a család többi tagjával való kapcsolatának fenntartása és erősítése.

A gyermekkori daganatos betegségek gyakorisága

 

Magyarország az elsők között volt Nyugat-Európában is, ahol e gyermekek adatainak országos nyilvántartása és egységes kezelése már 1971-ben megindult. A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségek számáról – a felnőtteket érintő kóroktól eltérően – pontos adatok állnak rendelkezésre. A gyermekonkológiai központok valamennyi rákbeteg gyermek adatait megbízható központi nyilvántartásban regisztrálják, így a kezelési eredmények betegségtípusonként, központonként és országos szinten is nyomon követhetők.

100 ezer 15 évnél fiatalabb gyermekre átlagosan 14 új megbetegedés jut, ami azt jelenti, hogy Magyarországon évente körülbelül háromszáz gyerekről derül ki, hogy rákos. 2004-ben összesen 622 tumoros gyermeket kezeltek, s több mint kétezret gondoztak.

Ezeknek a számoknak a tükrében elmondható, hogy Magyarországon a gyermekkori rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága hasonló a nyugat-európaihoz. Hazai sajátosság ugyanakkor, hogy a daganatok közül a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseinek gyakorisága eléri a leukémiás megbetegedések gyakoriságát. A daganatok harmadik harmadát alkotja az összes többi daganattípus.

 

Nem véletlen, hogy egyes tumortípusok nem fordulnak elő gyermekkorban: a felnőtteket, s közülük is elsősorban az idősebbeket sújtó daganatok kialakulásában ugyanis gyakran nagy szerepe van azoknak a káros hatásoknak – dohányzás, alkohol, munkahelyi ártalmak, stressz, fertőzések, egészségtelen táplálkozás -, amelyek az évtizedek során érik a szervezetet, s nem ritkán összeadódva váltanak ki rendellenes sejtszaporodást.

A Magyar Gyermektumor Regiszter adatai szerint a vérképzőszervi és központi idegrendszeri daganatokat követően a nyirokcsomó-tumorok állnak a harmadik helyen.

1. Vérképzőszervi daganatok – leukémia (28 %)
2. Központi idegrendszeri daganatok (26%)
3. Nyirokcsomódaganatok – Hodgkin és Non-Hodgkin limfómák (12%)
4. Környéki idegrendszeri daganatok – neuroblastoma (10%)
5. Izom- és kötőszöveti daganatok – rhabdomyosarcoma (6%)
6. Csontdaganatok – osteosarcoma, Ewing-sarcoma (5%)
7. Vesedaganatok – Wilms-tumor (5%)
8. Szemdaganatok – retinoblastoma (2%)
9. Májdaganatok – hepatoblastoma (1,5%)
+ egyéb daganatok (4,5 %)

Kapcsolódó cikkek:
Kongresszus: itt az előzetes program!

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése