Éjszakai rémálmok és felriadások
Az éjszakai
rémálmok és felriadások félelmetes élmények mind a gyermeknek, mind a szülőknek.
Remélem a cikkem segít eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket, és segít
megtalálni a megoldást.
Fontos az
elején tisztázni, hogy az éjszakai felriadás és az éjszakai rémálom két
különböző dolog.
Először
beszéljünk az éjszakai felriadásokról:
Általában az
éjszaka első felében fordul elő, a kisgyermek hirtelen felül az ágyban, kiabál,
sír, szemeit tágra nyitja, izzad, remeg, dobálja magát. Pár perc alatt
megnyugszik és alszik tovább, másnap pedig a történtekre nem emlékszik. Az
éjszakai felriadás alatt a gyermek valójában nem ébred fel, ha
felébresszük, akkor zavart, nem tudja, hogy mi történt vele. A felriadás mindig
a mély alvási fázisban következik be, ilyenkor nem álmodunk és nagyon nehezen
vagyunk felébreszthetőek.
Mik
a jellemzők az éjszakai felriadásokra?
- 4-12 éves korban a leggyakoribb
- a gyermekek néhány százalékánál
fordul elő
- kamaszkorra általában megszűnik
- gyakran társul alvajárással
- általában az éjszaka első felében
jelentkezik
Mi
okozza az éjszakai felriadásokat?
- stresszes helyzetek, változások a
gyermek életében
- életkorához képest túl kevés alvás
- nem a megszokott alvási
körülmények (új ágy, nyaralás)
- lázas állapot
- erős zajok vagy fények
Gyakran társul alvási
apnoéval, nyugtalan láb
szindrómával, migrénnel, és alakul ki fejsérülések után.
Mit
tehetünk, hogy megelőzzük az éjszakai felriadásokat?
Fontos
kihangsúlyozni, hogy bár félelmetesnek tűnik, az éjszakai felriadások önmagában
nem ártanak a gyermeknek. Ami inkább a gondot jelenti, azok a következmények: a
nappali álmosság, a félelem az elalvástól, illetve ha a felriadás alatt
veszélyes dolgokat csinál a gyermek: leesik az ágyról, dobálja magát és
megsérül, vagy agresszív másokkal szemben.
Legfontosabb,
hogy ne keltsünk félelmet a gyermekben. Ha félni fog az elalvástól, az
éjszakáktól, azzal csak rontunk a helyzeten. Ne felejtsük el, a gyermek nem
emlékszik az éjszakai felriadásokra, neki ez nem okoz rossz érzéseket.
Fontos,
hogy az esték nyugodtan teljenek, legyen idő a felpörgött kisgyermeknek megnyugodni
elalvás előtt. Próbáljuk csökkenteni a tévé és a számítógép képernyője előtt
töltött időt, helyette inkább beszélgessünk a gyermekkel, ezzel is oldva a
benne felgyülemlett stresszt.
A gyermek életkorának megfelelő mennyiségű alvás biztosítása
szintén fontos.
Ha gyakran
fordul elő az éjszakai felriadás, akkor érdemes naplót vezetni az alvásokról,
az aznapi eseményekről, ennek segítségével könnyebben rájövünk, hogy mik a
kiváltó tényezők.
Arra is
figyeljünk, hogy teremtsük meg a biztonságos alvási körülményeket az éjszakai
felriadások idejére is. Használjunk sarokvédőket az ágy melletti éles
bútorszéleknél, ne aludjon emeletes ágyban a gyermek, legjobb ha egy
alacsony matracon alszik, ahonnan nem tud leesni.
Mit
tegyünk, ha éjszaka felriad a gyermek?
Ne ébresszük
fel a gyereket, beszéljünk hozzá lassan ás nyugodtan, próbáljuk óvatosan
megakadályozni, hogy kárt tegyen magában vagy másokban. Néhány perc elteltével
általában magától megnyugszik, akkor visszafektethetjük aludni.
Ha a felriadás
gyakran jelentkezik és mindig ugyanabban az időben, az is bevált módszer, hogy
előtte 15 perccel felébresztjük a gyermeket és 5 percig nem hagyjuk
visszaaludni.
Mikor
szükséges orvosi kivizsgálás?
- ha a felriadások egyre gyakoribbak
- ha kamaszkorra sem szűnnek meg
- ha betegséget gyanítunk a
háttérben (alvási apnoé)
- ha negatívan befolyásolják a
gyermek alvását (keveset alszik, fél aludni)
- ha úgy gondoljuk, hogy szükség van
rá
Éjszakai
rémálmok:
Általában az
éjszaka második felében jelentkezik, mikor többet álmodunk. Az éjszakai
felriadásoktól abban különbözik, hogy itt egy rossz álom után tényleges
felébredés történik, és az álomképekre emlékszünk is, tudjuk, hogy miért
ébredtünk fel. Gyermekeknél 3-6 éves kor között a leggyakoribb, kamaszkorra itt
is csökken az előfordulás. Kisebb gyermekeknél nehéz e rémálmok és az éjszakai
felriadások elkülönítése, hisz mindkét esetben azt látjuk, hogy a gyermek
hirtelen felkiált, felsír, nyugtalan, izzad vagy reszket. Ami segíthet
eldönteni: ébren van-e a gyermek vagy inkább úgy tűnik, mintha aludna és hogy
emlékszik-e arra, hogy mi történt az éjszaka.
Mi
okozhat rémálmokat?
- Stressz
- Trauma, negatív életesemények
- Félelem
- Kialvatlanság
- Alkohol, droghasználat
- Pszichiátriai kórképek
Hogyan
előzhetőek meg a rémálmok?
Sokat segít
ebben az esetben is az alvásnapló vezetése. Nagyon fontos, hogy
beszéljünk a gyermekkel a rémálmairól, hogy miről szóltak, mit érzett közben,
szerinte miért álmodik rosszakat. Ha a háttérben a kisgyermek számára szomorú
vagy félelmetes esemény húzódik meg (haláleset, válás a családban), akkor
érdemes szaksegítséget kérni az esemény feldolgozásához. Ha a gyermek
fél este lefeküdni, elaludni, akkor érdemes vele maradni, míg elalszik,
adhatunk neki szörnyűző plüssállatot, használhatunk éjjeli fényt, nyitva
hagyhatjuk a gyermekszoba ajtaját, és a közös szoba is segíthet.
Orvosi
kivizsgálásra
szintén szükség lehet, ha a gyakori rémálmok miatt a gyermek nem akar aludni, vagy valamilyen
betegséget sejtünk a háttérben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése