NEHÉZSÉGEK A SZOPTATÁS ELSŐ IDŐSZAKÁBAN
Noha ebben az írásban főként
a nehézségeket, problémákat, leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttük csokorba,
mégsem volna jó, ha az olvasottakat úgy értelmeznéd, hogy szoptatni szörnyen
bonyolult és kockázatos.
Éppen ellenkezőleg: szoptatni nagyon kényelmes, szórakoztató és szívet melengető! Abban szeretnénk segíteni neked, hogy a felmerülő problémákra mindig olyan megoldásokat találhass, amelyek összhangban vannak a természetes táplálással.
Éppen ellenkezőleg: szoptatni nagyon kényelmes, szórakoztató és szívet melengető! Abban szeretnénk segíteni neked, hogy a felmerülő problémákra mindig olyan megoldásokat találhass, amelyek összhangban vannak a természetes táplálással.
Érzékeny, kisebesedő mellbimbó
Az első gyereknél még nincs
felkészülve a mell a szopás igen erőteljes fizikai igénybevételére. Szopás
közben a baba nyelve úgy súrohatlja a mellbimbót, akár egy finom kis smirgli,
és ez bizony néhány nap múlva komolyan fájhat. Az a legfontosabb, hogy
kezdettől fogva helyesen tedd mellre a babát. Ha jól kapja be a mellbimbót,
kicsi az esélye annak, hogy sérülést okozzon. Szopás után hagyd csupaszon a
melled, a baba nyálát és az anyatejet ne töröld le róla, hanem hagyd
rászáradni, mert mindkettő tartalmaz sebgyógyító összetevőket. Az egész nap
melltartóba és szoptatósbetétekbe csomagolt mellek nem levegőznek kellőképpen,
elhúzódik a gyógyulás, a sérülések pedig felülfertőződhetnek.
A kezdeti
melbimbó-érzékenység csupán átmeneti jellegű (három nap-két hét) ám amíg fáj,
esetleg vérzik a mellbimbó, addig nagyon kellemetlen. A pici seb vérezhet,
beleragadhat a melltartóba, nedvszívó melltartóbetétbe és fájdalmas, ha bármi
hozzáér, ami súrolhatja. Ilyen esetben jelent segítséget a két részből álló, a
kellő szellőzés érdekében lyukacsos mellkagyló, mely megakadályozza, hogy a
bimbó bármihez is hozzáérjen. Csak akkor viseld átmenetileg, ha muszáj
felöltöznöd. A sebgyógyulást akkor segíted, ha a melledet fedetlenül hagyod, és
anyatejjel kened be a bimbót.
A felsebesedett mellbimbót
nem szabad és egyébként sem kell szappannal mosni és fertőtleníteni, mert ez
szinte lehetetlenné teszi a gyógyulást. A szappanos lemosás ugyanis eltávolítja
a mellbimbó Montgomery-mirigyeinek váladékát, azt a természetes balzsamot,
amely a mellbimbót puhán tartja, óvja a felázástól és segíti a kisebb sérülések
gyógyulását. A szoptatás előtti langyos vizes lemosás, sőt, a későbbiekben a
rendes napi tisztálkodás bőven elegendő.
Ha a babának szájpenész
fertőzése van, a mellbimbót is kezelni kell, mert felsebesedett állapotban
könnyen behatolhatnak a kórokozók, és csúnya mellgyulladást vagy elhúzódó sebgyulladást,
gombás fetőzést okoznak. Ebben az esetben indokolt lehet a szappanos mosás.
Amíg a sebek begyógyulnak, szoptass alkalmanként viszonylag rövidebb ideig, például csak tíz-tíz percig mindkét mellből. Csak a komfortszopást korlátozd egy ideig, ha muszáj.
Amíg a sebek begyógyulnak, szoptass alkalmanként viszonylag rövidebb ideig, például csak tíz-tíz percig mindkét mellből. Csak a komfortszopást korlátozd egy ideig, ha muszáj.
Ha az első hét elteltével sem
javul vagy éppen rosszabbodik a sebesedés, vagy rögtön az első napokban súlyos
sérülés alakul ki, feltétlenül kérj segítséget tapasztalt szoptatási
tanácsadótól. A fájdalom nem tartós velejárója a szoptatásnak! A gyógyulni nem
akaró, fájdalmas sebek oka sokféle lehet. Íme a leggyakoribbak:
Ha a baba nyelve le van nőve,
nem tudja eléggé kinyújtani, és nem képes körülölelni a bimbót. Helyette a
szájpadláshoz szorítja, ettől lesz sebes.
Ha a baba cumizavaros,
ugyanúgy akar mellből szopni, mint a cumisüvegből: nem kapja be eléggé, ínyével
rászorít, nyelvecskéjével kifelé löki a bimbót. Kerüld a cumihasználatot!
Próbálj javítani a szoptatási
testhelyzeten, a szopástechnikán. Fekve nem lehet minden mellformával jól
szoptatni. Ülve talán jobban tudsz segíteni a kezeddel.
Ha elfertőződnek a kezdetben
csupán jelentéktelen sérülések, viszketést, váladékozást, fokozódó fájdalmat
tapasztalsz. A sérülés mellgyulladás kiindulópontja is lehet!
Mit NE tegyél, ha sebes lett a
mellbimbód?
Ne használj szoptatás közben
bimbóvédőt, mert rossz szopási technikához vezethet, és meghosszabbodik a
mellbimbó alkalmazkodási ideje is. A fájdalom bimbóvédő akalmazása mellett is
jelentkezik. Használata nem gyorsítja a gyógyulást. Ha csecsemő megszokta a bimbóvédőt,
nehezen szokik vissza a csupasz mellre.
A hámosító kenőcsök
használatát mellőzd! Hatásukra pörkös sebfelület képződik, amely a szopások
során újból és újból bereped. Az egyszerű mellbimbókenőcs nem gyógyít, hiszen
nem képes megszüntetni az okot, ami a sebesedést létrehozta.
A szoptatást sebes mellbimbók
esetén sem célszerű abbahagyni, mert így csak elhúzódik az az időszak, amely
alatt a mell megszokja az újfajta ingert. A babát vérző mellbimbóval is szabad
szoptatni, de feltétlenül meg kell keresni az okát, hogy miért sebes a bimbó,
miért nem gyógyul.
Kezdődő mellgyulladás
A szoptatással összefüggő,
közkeletű rémtörténetek közé tartozik a mellgyulladással járó borzalmak
ecsetelése (például: fel kell vágni, nem lehet szoptatni, muszáj fejni a
gyulladt mellből stb.). A súlyos mellgyulladás szerencsére nem egyik
pillanatról a másikra jelentkezik. Ha idejében észreveszed, hogy baj van, jó
eséllyel elkerülheted.
A tejbelövellés időszakában,
azaz a szülést követő 2-4. napon az enyhe hőemelkedés (max. 38˚C hónaljban) és
a mellek feszülése, megduzzadása természetes jelenség. Ilyenkor semmi más
teendő nincs, mint az újszülött igény szerinti, vagyis gyakori szoptatása úgy,
hogy a baba ne csak a mellbimbót, hanem az udvarát is bekapja. Így ugyanis
kisebb a sérülések keletkezésének valószínűsége. Ezekben a napokban nem
célszerű melltartót hordani, mert megnyomhatja a melleket, s így elzáródhatnak
a tejcsatornák. Az elzáródott csatornában pangani kezd a tej, fájdalmas csomó
alakul ki, s ez az egyik lehetséges oka a gyulladásnak. Tegyél meleg pakolást a
mellekre vagy borítsd be szétzúzott káposztalevelekből készített borogatással.
Változtass a szoptatási testhelyzeteden,
például úgy tedd mellre a babát, hogy a hónod alá veszed vagy hasadra fekteted.
Engedd szabadjára a fantáziádat! Miközben szopik, finoman masszírozd azt a
részt, ahol a csomót érzed.
A szoptatás egész időszaka
alatt kerüld a túltelítődést! Ha a baba hirtelen átalussza az éjszakát,
kénytelen leszel egy kis tejet lefejni, mert a feszülés hatására csökkenhet a
termelődés, és tejpangás, majd gyulladás alakulhat ki.
Súlyos mellgyulladás
Gyulladás alakulhat ki
fertőzés következtében is. Ha a mellbimbón sérülések keletkeztek (rossz
szoptatási testhelyzet, túl erős szívóerőre állított fejőgép, érzékeny
mellbimbók miatt), ezeken keresztül kórokozók juthatnak a mellbe, s igen hamar
magas lázzal (39˚C felett) járó gyulladást, fájdalmas feszülést okoznak.
Kívülről a kérdéses helyen piros csík vagy folt látható. Jellemzőek az
influenzaszerű tünetek: végtagfájdalom, elesettségérzés. Mit tehetsz ilyenkor?
Az érintett mellet ne
sanyargasd fejéssel, hanem minden szoptatáskor erre helyezd rá először a babát.
Szoptass olyan
testhelyzetben, amelyből a gyulladt rész könnyebben ürül. (Pl. fogd hónod alá a
babát kispárnával alátámasztva). A szoptatás gyulladt mellből igen fájdalmas
lehet, de nincs más, kíméletesebb és alaposabb mód a tej kiürítésére.
A gyulladás lezajlása után fokozatosan
térj vissza az eredeti, váltott melles szoptatási technikára. Ez azért fontos,
mert a beteg mellben sokkal több tej termelődik, mivel mindig ebből kezdted a
szoptatást.
A magas láz többnyire
fertőzés jele, de vannak nők, akik az erős túltelítődésre is közel 40 fokos
lázzal reagálnak. Az orvos antibiotikum szedését javasolhatja, ez valószínűleg
24 óra alatt megszünteti a panaszokat, ha valóban fertőzésről volt szó, ám a
szedést az orvos által előírt ideig kell folytatni. Fontos, hogy olyan orvost
találj, aki támogatja a szoptatást, és elegendő tapasztalattal rendelkezik a
mellgyulladással kapcsolatosan.
Sokan még ma is a szoptatás
abbahagyását és fejést javasolnak. Ez a probléma súlyosbodásához vezethet. A
gyógyszerszedés ideje alatt a szoptatást nem kell abbahagyni, sőt, még
fontosabb, hogy a beteg mellből ürüljön a tej. Igen ritkán, de előfordul, hogy
a csecsemő visszautasítja a beteg mellet. Ilyenkor a gyógyulásig szükséges
lehet a kíméletes fejés. Ez azonban nem olyan hatékony, mint a szopás, ezért
újra és újra kísérletezz a szoptatással, éppen a gyorsabb gyógyulás érdekében.
A gyógyszerszedés önmagában nem oldja meg a problémát, csak a rendszeres
tejürítéssel együtt!
Mellgyulladás esetén fontos
az ágynyugalom és a szoptatás zavartalansága. Arra a néhány napra, amíg
fekszel, szerezz segítséget otthonra.
A gyulladás, túltelítődés
hatására csökkenhet a tejtermelődés, átmenetileg kevés lehet a babának.
Általában nem kell pótlást adni neki, gyakoribb szoptatással két-három nap
múlva megint lesz elegendő tej, és baba is behozza a lemaradását.
Lapos vagy befelé forduló mellbimbó
Önmagában egyik sem akadálya
a szoptatásnak, bár elképzelhető, hogy kezdetben több nehézséggel kerülsz
szembe. A legfontosabb, hogy szülés után rögtön próbáld megszoptatni a babát és
gyakran tedd mellre még a tejbelövellés előtt. A túltelítődött mellből már
nehezebben tudja megtanulni gyermeked a szopást. Kérd szoptatási tanácsadó
segítségét!
Semmiképp se használj
kezdettől fogva bimbóvédőt! Ez csak a legutolsó lehetőség legyen, amihez akkor
nyúlsz, amikor már másképp nem boldogultok. Kerüld a cumi, cumisüveg
használatát, hiszen a gumi szopóka nagyon más, mint a Te mellbimbód alakja.
Csak megzavarod a babát, és megnehezíted a dolgát.
Néhány hasznos fogás:
Az újszülött szívása a
szopások alatt eleve kifelé fordítja a befelé forduló bimbót, de rásegíthetsz,
ha szoptatás előtt mellszívóval kissé kifelé fordítod, hogy jobban be tudja kapni.
Segíthet, ha megpróbálod a
bimbóudvart szendvicsszerűen megfogni, és így a baba szájába adni. Várd meg,
amíg nagyra nyitja a száját. Esetleg húzd le az állát mutatóujjaddal a bekapás
pillanatában.
Lapos vagy befelé forduló
mellbimbónál gyakoribb a sebesedés. A behúzódást okozó kötőszöveti szálak
felszakadozása fájdalmas lehet, de két-három hét múlva általában elmúlik.
Bimbóvédő
A korszerű, vékony,
szilikonból készült bimbóvédők használata nem, vagy csak alig csökkenti a
tejmennyiséget. Ha szükséged van erre a segédeszközre, olyat válassz, amely
pillangó alakú, hogy a baba orra a melledhez érhessen és érezhesse az illatát.
Különböző méretekben létezik, legjobb, ha mellbimbód mérete alapján te választasz.
A bimbóvédő a következő
esetekben lehet hasznos:
Segíthet a cumizavaros babák
mellre szoktatásában. Hasonló anyagú és alakú, mint a cumi, ezért az a baba is
megszoptatható így, aki idegenkedig a csupasz mellbimbótól, mert sokáig nem
szophatott.
Ha a baba ismételt, gyakori
kísérletek után sem tudja rendesen bekapni a bimbót, meg lehet próbálni
bimbóvédővel.
Ha hasznosnak érzed, és úgy
gondolod, így jobb szoptatni, bátran használhatod akár egy éven keresztül is.
Gondosan ügyelj a tisztán tartására és néha próbáld meg nélküle. Hátha menni
fog!
Folyton sír a baba?
Nem az a cél, hogy a
csecsemőt minél hosszabb időre elhallgattassuk és átaludja az éjszakát, hanem
az, hogy egészségesen fejlődjön. Ha sír, vigasztaljuk meg! Ennek legegyszerűbb
módja a szoptatás, ettől szinte minden baba megnyugszik. Ha éhes, eszik, ha
csak testközelségre vágyik, néhány korty után cumizgatni kezdi a mellbimbót és
elszundikál. Ha ilyenkor kivesszük a szájából a bimbót, felébred és folytatja a
sírást. Egyértelmű, hogy még folytatni szeretné! Ha lehet, teljesítsük a
kívánságát, nem kell aggódni, hogy örökké ezt akarja majd. Ahogy fejlődik, más
vigasztalási módokra is fogékony lesz!
A sírós babák különösen
gyakran kapnak indokolatlanul pótlást. Ha a gyarapodás jó, a sírásnak biztosan
nem az éhség az oka. Az anyatejet hamarabb meg tudja emészteni a csecsemő, mint
gondolnánk, az első napokban, hetekben különösen. Klinikai vizsgálatok során
mutatták ki, hogy meghatározott mennyiségű anyatej emésztéséhez másfél órára,
ugyanennyi tápszer megemésztéséhez háromszor annyi időre, azaz 4,5 óra volt
szüksége a csecsemőnek. Ha azonban feltesszük a kérdést, hogy jó-e a
csecsemőnek a hosszabb emésztési idő, egyértelmű nem a válasz! A savas
gyomortartalom felböfizése, majd belélegzése tápszeres csecsemőknél gyakoribb,
s ennek többek közt az az oka, hogy tovább a gyomrukban marad a tej. Ahogy
módosul a csecsemő növekedésével párhuzamosan az anyatej összetétele, úgy nőhet
az etetések közötti idő hossza is. Kezdetben, sőt egyes babáknál az egész
szoptatási időszak során, szükséges lehet a napi 8-15 szoptatás.
Az esetek nagy részében
egy-két hét elteltével a szülők megtanulják, mi a sírás oka: éhes, fáradt, fáj
a hasa, testközelségre vágyik. E sírástípusok a későbbiekben általában jól
elkülöníthetők.
Többemberes babák
A csecsemők egy része
valamilyen oknál fogva nehezebben alkalmazkodik a méhen kívüli élet
körülményeihez, s ezt úgy juttatják kifjezésre, hogy rengeteget bömbölnek. Mit
tehetünk a baba megnyugtatására azok után, hogy meggyőződtünk róla, sem nem
beteg, sem nem lázas?
Ha az előző szoptatás óta
eltelt már egy-másfél óra, kínáld meg újból. Előfordulhat, hogy kevés volt neki
a tej, mert éppen intenzív növekedési szakaszban van, amikor ugrásszerűen nő az
anyatejigénye. Ezen csak átmenetileg gyakoribb mellretétellel segíthetsz, így
növelhető a tejmennyiség. Felesleges méricskélni, hogy mennyit szopott, mert a
számok nem sokat mondanak, sőt kifejezetten félrevezetőek lehetnek. A csecsemő
viselkedése és jelzései (pl. sírása vagy éppen elégedettsége), a heti
súlygyarapodás (az első négy hónapban legalább heti 12 deka) mérvadóak.
Pólyázd be vagy tekerd nagy,
kötött kendőbe. A jóleső meleg és bebugyoláltság az első két hónapban
megnyugtathatja a csecsemőt.
Fektesd csupasz mellkasodra
és simogasd gyengéden, esetleg dúdolj neki egy dalocskát. A szoros
testkontaktus egyébként a nap bármely szakában megnyugtatja a babát, éjszaka
is!
Ha a szoptató anya tehéntejet
fogyaszt, az különösen az első időkben rendkívüli módon megviseli némelyik kisbabát. Próbáld ki, javul-e a helyzet, ha egy hétre
elhagyod a tejivást!
Kevés a tej!
Ez sokkal ritkábban fordul
elő, mint ahányszor ettől tartunk! Ha a baba jól gyarapodik, az első hónapban
napi 3-4 kakis pelusa és 6-7 pisis pelusa van, biztosan elég neki a tej. A
szopott mennyiséget nem érdemes mérni, mert ennek alapján nem ítélhető meg, elég-e
a tej. A gyarapodás nyomonkövetése azonban hasznos lehet!
Azt várjuk, hogy az
egészséges újszülött súlyesése ne haladja meg a hét-tíz százalékot, s a
negyedik nap tájékán álljon meg. Ettől kezdve legalább heti 12 dekagramm
gyarapodást tekintünk megfelelőnek, de ennek a háromszorosa is normálisnak
számít. Féléves korára kell megdupláznia a babának a születési súlyát, de az is
előfordul, hogy már két hónaposan dupláz. Az egyéni eltérések nagyok! Azután,
hogy a baba megkétszerezte születési súlyát, a korábbi gyarapodási üteme
csökken. Ez nem a tej elégtelenségére utal. A fejlődés megítélése sosem csak a
súly, hanem a baba állapota, hangulata, érzelmi, szellemi, mozgásfejlődésbeli
előrelépései alapján történik.
Ha valóban kevés a tej,
gondold végig, nem játszhatnak-e szerepet ebben a következő okok:
Nem kerül elég gyakran és
elegendő ideig mellre, például cumihasználat vagy kötött napirend szerinti
szoptatás miatt.
Túl hamar átteszed egyik
melledről a másikra, így nem jut elegendő zsírdús hátsó tejhez.
A dohányzás, egyes
gyógyszerek, például az ergotamin származékok, a fogamzásgátlók szedése
csökkentheti a tejmennyiséget.
A korábbi mellműtétek
(különösen a mellkisebbítő) is kedvezőtlenül befolyásolhatják a mennyiséget.
Ha a baba pótlást kap, csak
úgy tudsz visszatérni a kizárólagos szoptatásra, ha csökkented a pótlás
mennyiségét és gyakrabban mellre teszed a babát. Ebben az időszakban fejésre is
szükség lehet.
Ha a gyermekorvos és a védőnő
szerint pótlásra van szüksége a babának, add szoptatásbarát módon, lehetőleg ne
cumisüvegből. Jó megoldás lehet a kiskanalazás, pohárból itatás, a Szoptanít
készülék (SNS) használata. A megfelelő módszer kiválasztásához, elsajátításához
kérd védőnő, szoptatási tanácsadó segítségét.
Náthás csecsemő
A nátha bizony nehéz napokat
okoz a szopós kisbabának, hiszen orrlégzését erősen akadályozza az
orrnyálkahártya duzzanata és a folyamatosan termelődő váladék. A betegség első
napjaiban az éjszakák is súlyos megpróbáltatással járnak, mert a kicsinek még
újdonságszámba megy, hogy az orrán át nem kap levegőt, a szája kiszárad,
gyakran megszomjazik, ezért sír fel szinte óránként. Ilyenkor nyugodtan kínáld
meg gyakrabban anyatejjel. A szopás megnyugtatja, segít neki visszaaludni, és
pótolja a tetemes folyadékveszteséget. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha
a baba belázasodik. Teáztatni ilyenkor felesleges és káros is, hiszen épp az
ellenanyagokat tartalmazó, vitamindús anyatejtől fosztanád meg valamilyen
értéktelenebb innivaló kedvéért. Két-három ilyen végigszoptatott éjszaka miatt
sem az elkényeztetéstől, sem a túletetéstől nem kell tartani. Betegen ugyanis
ösztönösen többször, de kevesebbet szopik a csecsemő, s a szoptatás elején
ürülő tej kalóriaszegényebb, vizesebb – vagyis szomjoltóbb –, mint az, amely a
szoptatás vége felé jön a mellekből és laktatóbb, zsírosabb.
Amikor a betegség elmúlt vagy
a gyerek jobban van, nem kell már minden alkalommal megkínálni, ha sírva
felébred. Talán elég neki az is, ha kiságyában fekve megsimogatjuk vagy magunk
mellé vesszük, és megnyugtatóan duruzsolunk neki egy picit. A vizes, átlátszó
váladékkal járó nátha többnyire nem akadályozza komolyan a szopást, a kezdeti
hangos szörcsögés és bugyborékolás után a váladék a garaton át lefolyik a
gyomorba. Ilyenkor a kisbaba széklete is nyálkás lehet. Az orrnyálkahártya
duzzanata azonban mégis akadályozhatja az orron át lélegzést. Ha ezt
tapasztalod, orrcseppel vagy pár csepp anyatejjel segíthetsz a dolgon. Ha a
váladék besűrűsödik, sárgás, zöldes színű lesz, feltétlenül mutasd meg orvosnak
a csecsemőt. Ha reggelre a váladék beleragad az orrába, pár csepp anyatejjel
vagy fiziológiás sóoldattal (gyógyszertárban készen kapható) próbálhatod
lazítani. Ha nátha után vagy közben a baba szopási sztrájkba kezd, lehetséges,
hogy fülfájás miatt esik nehezére a nyelés.
Sokat bukik
Az első hónapokban
meglehetősen gyakori jelenség, hogy a kisbaba szopások után némi tejet bukik,
néha ijesztőnek látszó mennyiségeket. Nem csoda, hiszen az elfogyasztott
táplálék teljes egészében folyékony, és eleinte még nem működik tökéletesen a
gyomor záróizma. Előfordul, hogy a baba túl sokat szopik, ezért a feleslegtől
egy kiadósabb bukással szabadul meg. Ha a csecsemő szopás közben vagy utána
köhög, ez is előidézheti, hogy kihányja annak egy részét, amit szopott.
Megelőzésképpen a
következőkre ügyelj:
szopás előtt ne hagyd sokáig
sírni, mert sok levegőt nyel közben;
szoptatás közben többször is
böfiztesd meg, így több, kisebb levegőbuboréktól tud fokozatosan megszabadulni.
Ha csak a végén böfiztetsz, a levegőbuborék egészen nagy lehet, s többnyire
bukás is kíséri;
szopás után ne nagyon mozgasd
a gyereket. Inkább etetés előtt pelenkázz. Fektesd a picit az oldalára, így ki
tud folyni a szájából a hányadék.
Előfordul, hogy a gyakori és
nagy mennyiségű bukás oka a tápcsatorna valamilyen veleszületett
rendellenessége. Ilyenkor műtétre van szükség. Ezek a kisbabák rosszul
gyarapodnak, gondterhelt az arcuk, és sokat sírnak, nyűglődnek. Mohón esznek,
aztán nagy mennyiséget buknak illetve hánynak. A mennyiség egyébként elég
csalóka szokott lenni: ami első ránézésre rengetegnek tűnik („minden kijött
belőle!“), az sokszor nem több 15-20 ml-nél. A rendellenes eseteket úgy is
elkülöníthetjük a szokványostól, hogy az egészséges babák a sok bukás ellenére
is remekül gyarapodnak, alapvetően kiegyensúlyozottak és vidámak. Az
úgynevezett reflux betegségre is csak akkor érdemes gyanakodni, ha a gyarapodás
nem jó, és a baba sokszor szopás közben is sír, sokat bukik. Bízzuk
gasztroenterológus szakorvosra ennek a betegségnek a kivizsgálását. Ha
mindössze annyi a panasz, hogy a baba sokat bukik, nincs szükség antireflux
tápszerre.
A bukós korszaknak aztán hat
hónapos kor után fokozatosan vége lesz: ahogy a táplálék is egyre szilárdabbá
válik, és a baba már nem csak fekvő testhelyzetben van, úgy egyre ritkábban
fordul elő, hogy nagyobb mennyiségű tejet böfizik fel.
Cumisüveg
Ha a szoptatás mellett
döntöttél, tulajdonképpen felesleges is cumisüveget beszerezni, bár a lefejt
anyatej tárolására még jó lehet. Van, aki az egyébként szoptatott, nyűgősködő
csecsemőt kritikus szituációkban cumisüveggel próbálja lecsendesíteni. A szoptatásnak
azonban, különösen a csecsemő életének első hat hónapjában, vigasztaló
funkciója is van. A későbbiekben, ahogy a kisbaba fejlődik, és egyre többet
megért abból, amit mondotok neki, szavakkal, dédelgetéssel is meg tudod
vigasztalni. A szoptatás során – ellentétben a cumisüveggel – nem egyforma
intenzitással jön a tej, hanem először sugárban, a végén már csak cseppenként.
A kisbaba a végén nyugodtan cumizgathatja egy kicsit anélkül, hogy közben
tovább kellene nyelnie a tejet. Tápszerrel etetett kisbabáknál elkerülhetetlen
a cumisüveg használata, hiszen életkori sajátosság, hogy szopva vegye magához a
táplálékát. Ilyenkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a személyes törődést,
odafordulást ne helyettesítse a cumisüveg és annak édes tartalma. A folyamatos cumizgatás
miatt egyoldalúan fejlődik a nyelv és a száj izomzata, a fogak pedig
kilyukadhatnak. Fontos, hogy szülőként alaposan átgondoljátok ezeket a
dolgokat, s ne szoktassátok rá olyasmire a csecsemőt, ami a későbbiekben kárára
lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése