Évszázadokon keresztül tabutéma volt a nemiség. A helytelen
álszemérem miatt sem a szülők, sem az iskola nem foglalkozott vele. Ez az
állapot szerencsére változóban van, de még mindig igen messze járunk attól,
hogy a nemi élettel összefüggő dolgokat mindenki természetesnek venné, és
senkinek ne okozna megrökönyödést a gondolat: bizony minderről már
gyermekkorban tájékozódni kell.
Gondos szülők gyermeke természetesnek tartja, hogy fogait
rendszeresen megnézze a fogorvos, hogy torkát, fülét, mellkasát megvizsgálja a
gyermekorvos, szemét a szemészorvos, de nagyon kevés szülő van, aki bizonyos
problémák megelőzése vagy gyógykezelése céljából ritkán, vagy rendszeresen megvizsgáltatná
a leánygyermek nemi szerveit.
Amint Sass professzor írta Gyermeknőgyógyászat című
tankönyvében: helyes volna, hogy az anya nőgyógyászati vizsgálataira 7-10 éves
kor után leányát is magával vigye, így a gyermek abszolút természetesként fogná
fel a vizsgálatot, amely az élethez hozzátartozik.
Már a szülés után néhány nappal gondot okozhat sok anyának,
hogy újszülött leánygyermeke hüvelyéből néhány csepp vér szivárog. Ez nem
betegség, hanem természetes dolog: az anyai nemi hormonok a méhlepényen
keresztül bejutnak a magzat szervezetébe, a szülés után ezek mennyisége
lecsökken a babában, és a csökkenés miatt úgynevezett "megvonásos
vérzés" jelentkezik az újszülöttnél. Szintén születés után jelentkezhet
néhány csepp tej is az újszülött mellbimbóján ("boszorkánytej"), ami
szintén az anyai hormonok hatására történik. A jelenség nem kóros!
Nem túl ritkák a fejlődési rendellenességek, különösen
akkor, ha figyelembe vesszük azokat is, amelyek nem okoznak panaszt (1,5-2,5%).
Egy részüket már az első gyermekgyógyászati vizsgálat kideríti az újszülött
osztályon, de vannak olyan rendellenességek, melyek csak a serdülés korában
válnak ismertté, illetve akkor, amikor a meddőségi rendelést keresi fel a
felnőtt
Már kisgyermekkorban gyakoriak a nemi szervek gyulladásos
megbetegedései. Sokan nem gondolnak rá, hogy a közös fürdőzéskor a kislány
fertőzéseket kaphat el édesanyjától. Később a strandon lesz ennek kitéve
(Trichomonas, gomba), mivel a medencék vize általában fertőzött. Már a
csecsemőknél nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy székelés után a végbelet
elölről hátrafelé töröljük (nem fordítva), és erre a kisgyermeket is tanítsuk
meg! (Előfordul, hogy minden kezeléssel dacoló hüvelygyulladás oka
felnőttkorban az volt, hogy a nő a végbelét hátulról előre törölte meg.)
Sok anya és gyermeke megijed, amikor a 7-9 éves kislány
mellei növekedni kezdenek. Rendszerint először csak az egyik oldalon keletkezik
érzékeny babnyi dudor. Nem rendellenesség: az addig nyugalomba lévő petefészek
működésének kezdetét mutatja. Általában fél év múlva követi a másik mell
növekedésének megindulása. Nem szabad nyomkodni, piszkálni.
12-14 éves korban jelentkezik az első menstruáció. Korai
nemi érésről beszélünk, ha az ivarérettség leányoknál 8-9 éves korban
következik be. Irodalmi ritkaság, de 5-10 éves kor között is bekövetkezett
terhesség.
Korai nemi érés esetén a legnagyobb probléma az érzelmi
rész. A gyermeknek olyan szexuális nevelésben kell részesülnie, mint a
serdülőknek, csak még nagyobb tapintatra van szüksége. Számos probléma adódhat
abból, hogy e gyermekek sokkal magasabbak a korukbelieknél, idősebbeknek is látszanak,
de szellemileg nem koraérettek. (Később viszont az átlagosnál alacsonyabb
felnőttek válnak belőlük.) Nem szabad koruknál nagyobb teljesítményt elvárni
tőlük. Gyakran szívesebben játszanak náluk idősebb gyermekekkel, de ekkor is
nehézségek adódhatnak abból, hogy szellemileg nem olyan fejlettek, mint az
idősebb gyermekek. Ez a tény gondos szülői kezelést igényel.
Késedelmes serdülés, ha a nemi érésnek egyetlen tünete sem
jelentkezik 14 éves korig. Ha 17 éves korig sem következik be, alapos kivizsgálás
szükséges.
Gyakori a serdülés korában az olyan típusú rendellenes
vérzés, amikor a rendes időben nem jelentkezik a menstruáció, hanem csak 2-3
héttel később, és ezután nem marad abba a rendes időben. Előfordult olyan eset,
amikor a 13 éves kislánynak több mint egy hónapja tartó vérzése volt, ez alatt
az idő alatt a vörösvértesteknek 3 részét elveszítette, és majdnem belehalt a
vérvesztésbe. A leírt rendellenesség hasonló ahhoz, ami 40 éves kor után
jelentkezik elhúzódó vérzéssel, csak más a kezelése! Olyankor szövettani
vizsgálatra méhkaparást kell végezni, gyermekeknél ezt általában nem szabad
megtenni.
Nagyon fontos, hogy az anya figyelje leánygyermeke
menstruációjának rendszerességét és időtartamát! Helyes lenne az első
menstruáció jelentkezésétől kezdve hozzászoktatni a reggeli alaphőmérséklet
méréséhez, és hogy ezt a menstruációs naptárba feljegyezze. Ha ezt túl
nehézkesnek tartja az anya, legalább annyit tegyen meg, hogy ad a gyermeknek
egy kártyanaptárt, azon jelölje be a vérzések napjait (az elsőtől az utolsóig
mindet), és ezt vigye magával, ha nőgyógyászhoz megy.
Rendszertelenül jelentkező menstruáció, ha az egyik 20-25
nap múlva, a másik 40-50 napra, vagy még később következik be. Fontos tudni:
ennek kezelése nem fogamzásgátló tabletta szedésével történik! A betegség
lényege az, hogy a petefészek és az őt irányító agyalapi mirigy működésében
hiba van: nem, vagy csak ritkán jön létre peteérés és az azt (2 héttel) követő
méhnyálkahártya-lelökődés, vagyis a menstruáció. A peteérést gátló hormonális
fogamzásgátló ezt a hibás automatikus működést még tovább károsítja. Az így
kezelt lányok később nagy valószínűséggel meddőség miatt járják majd végig a nőgyógyászati
rendelőket.
Fontos tudni: ha egy lányt a peteérést rendszerező
gyógyszerekkel kellett kezelni, később sem szabad hormonális fogamzásgátlással
védekeznie a terhesség ellen.
Bármilyen rendellenességet észlel a szülő: ne késlekedjen
orvoshoz fordulni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése