Középfülgyulladás gyermekkorban

Középfülgyulladás gyermekkorban

Heveny, akut középfülgyulladás gyermekkorban

Csecsemőkorban és gyermekkorban az akut, heveny középfülgyulladás kialakulásának körülményei, több szempontból mások, mint felnőtteknél. Az akut, heveny középfülgyulladás kialakulását, tüneteit és klinikai lefolyását a beteg általános állapota, a dobüregbe került fertőzés virulenciája, a dobüreg nyálkahártyájának ellenálló képessége, a csecsnyúlvány szerkezete és a felső légutak állapota határozzák meg.

A felnőttek szerzett immunitása gyengítheti, sőt el is nyomhatja a középfülgyulladást okozó kórokozók biológiai tulajdonságait, míg csecsemőkorban az immunitás védekező tényezője csaknem teljesen hiányzik.

Csecsemő, vagy újszülött középfülében a fertőzés aránytalanul kedvezőbb környezetre talál, mint felnőttben. A felnőttek, vékony dobüreg nyálkahártyabélésével ellentétben, csecsemőkorban az embrionális kötőszöveti maradványok kiváló táptalajt jelentenek a kórokozók számára. Az újszülöttek dobüregében, a szülés közben bekerült magzatvíz is kedvezhet a fertőzésnek. Kedvező viszonyokat teremt a kórokozók szaporodása szempontjából, ha a fertőzött váladék bekerül a fülkürt szájadékába (felböfögéskor, reflux vagy hányáskor, orrváladék, orr idegentest).

fülkürt csecsemőkorban és gyerekkorban rövidebb és az izomréteg is fejletlenebb, mint felnőttkorban.  Csecsemő és gyermekkorban a fülkürt anatómia felépítése is eltér a felnőttekétől. A gyermekek fülkürtje sokkal laposabb szöget szár be, mint a felnőttek fülkürtje. A gyermekek fülkürtjének porcos váza is lazább, mint az idősebb korban már keményebb elcsontosodott fülkürt porcozat. A dobüregi szögállás és a porcok rugalmassága közti különbség miatt a dobüreg szellőzése gyermekkorban sokkal gyakrabban gátol, emiatt gyakrabban alakul ki fülkürthurut, akut savós középfülgyulladás és ezek hajlamosító tényezőként szerepelnek az akut gennyes középfülgyulladás kialakulásban.

A csecsemők középfüle azért is könnyebben fertőződik, mivel állandóan háton fekszenek és így az orrváladék, a refluxal felkerült gyomor bennék, könnyen becsorog az orrgaratba.

Csecsemőkorban gyakoribbak a felső légúti betegségek is, ami kedvező körülményeket teremt a középfül megbetegedéseinek. A gyakori felső légúti megbetegedések ezért okai a csecsemőkorban és gyermekkorban fellépő heveny középfülgyulladások kialakulásának.

Gyermekkori akut heveny középfülgyulladás oka

A csecsemőkori középfülgyulladás kialakulásában és aetiológiájában jelentős szerepe van a gyakori orr-garatgyulladásnak (nasopharyngitis), később, hároméves kor idején az orrmandula gyulladásnak (orrmandula megnagyobbodásnak, adenoid vegetáció). A garatmandulában és az orrmandulában kialakult gyulladások (mandulagyulladás, orrmandula gyulladás), és fertőzések, komoly veszélyt jelenthetnek a középfülre.

A középfülgyulladás leggyakoribb oka csecsemőkorban és gyermekkorban kétségkívül a felső légúti fertőző betegségek, amelyek többnyire ebben az életkorban jelentkeznek (vírusos nátha, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, kanyaró, skarlát, vörheny, influenza, grippe, szamárköhögés stb.).

Gyermekkori akut heveny középfülgyulladás tünetei és lefolyása

A csecsemők heveny középfülgyulladása észrevétlenül is fennállhat mindaddig, amíg a fülfolyás meg nem indul. A csecsemőt nyugtalanító fülfájdalom sokszor csak akkor derül ki, ha gondosan megvizsgáljuk a gyermeket és a jellegzetes fülészeti tüneteket. A csecsemő nyugtalan, rosszul alszik, sírással ébred és nehezen nyugszik meg. Ha a csecsemőnek akut középfülgyulladása van, akkor nem akar szopni vagy fájdalomkiáltással hagyja abba a szopást. Akut középfülgyulladáskor a csecsemő szopási mozgására és nyelésére fokozódnak a fülfájdalmak, ezért a gyerek szívesebben szopja a beteg fülével ellentétes oldali emlőt (tehát jobboldali középfülgyulladás esetén a bal emlőt és viszont). Jól megfigyelhető, hogy a beteg oldalon való fekvéskor a fülfájdalom láthatóan szűnik.

4-5 hónaposnál fiatalabb csecsemő nem tudja felhívni a figyelmet a fájdalom helyére, csak tehetetlenül forgatja a fejét. Idősebb csecsemő beteg füle felé nyúlkál, és dörzsöli a fülét. A csecsemők akut középfülgyulladásakor a tragusra gyakorolt nyomás az esetek többségében fájdalmat vált ki, mivel a nyomás áttevődik a dobhártyára (a hallójárat csontos szakasza még nincsen kifejlődve) és a középfülre.

Csecsemőkorban és fiatal gyermekkorban jelentkező gennyes középfülgyulladásnál a lázreakció igen kifejezett, a láz könnyen emelkedik akár 40°C fölé is.

Csecsemőkori és fiatal gyermekkori gennyes középfülgyulladásban erős gyulladásos reakció észlelhető a vérképző szervek részéről is. Különösen kifejezett ez a középfülgyulladás első napjaiban. A felnőttekkel ellentétben, a vérkép eltérés gyermekkorban nem korlátozódik leukocitózisra, hanem jelentős degeneratív elváltozások is mutatkoznak. A gyerekek fehérvérsejtszáma (fvs-szám, FVS, WBC) emelkedése fokozottabb, mint felnőttkorban.

A magas láz és a vérkép változása nemcsak a gyermeki szervezet általános reaktív készségétől függ, hanem függ a garatnyálkahártya, dobüregi nyálkahártya állapotától, vérellátásától és a dobüreg légtartalmától.

A csecsemő nyugtalan viselkedését néha látszólagos nyugalom váltja fel: a csecsemő sokat alszik, csupán szopás idejére ébred fel. Magas lázhoz, társulva ezen állapotnak magára kell irányítania az orvos figyelmét, mert felvetődik az idegrendszeri szövődmény gyanúja is. A pontos diagnózishoz, és a középfülgyulladás szövődmény kizárásához feltétlenül fülész szakorvosi vizsgálata szükséges.

Csecsemőkorban heveny, akut középfülgyulladás kíséretében az agyhártyák részéről néha izgalmi tünetek észlelhetők, mint hányás, ködös állapot, görcsök, tarkómerevség, fixált tekintet. A fülfelszúrás, paracentézis, vagy a dobhártya spontán átszakadása után ezek a tünetek, az esetek túlnyomó többségében, azonnal megszűnnek. Gennyes középfülgyulladás szövődményeképpen az agyhártyák részéről jelentkező leírt reakciót meningizmusnak nevezzük. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez az állapot nem azonos a meningitisz-el, az agyhártyagyulladással.

Csecsemőkori gennyes középfülgyulladáshoz társuló szövődmények

secsemőkorban a gennyes középfülgyulladáshoz a bélcsatorna részéről is szövődmények társulhatnak: intoxikáció (intoxicatio), - hányás, hasmenés, súlyveszteség, szédülés. Ezek a szövődmények gyakran elterelik a figyelmet az oki tényezőkről - a középfülgyulladásról, csupán a dobhártya átszakadása és az ezt követő, gennyszivárgás megjelenése hívja fel a figyelmet a valódi problémára. A fülkifakadás utáni megkönnyebbüléssel a bélműködés is azonnali javul (vagus reflex).

A gyerekkori középfülgyulladás és a gyomorműködés, bélműködés közötti kapcsolat oka, hogy a X agyideg kapcsolatot teremet középfül és a tápcsatorna között (vagus reflex).

Az egészségesen fejlődő csecsemő könnyebben viseli a heveny középfülgyulladást, amely nyomtalanul és gyorsabban gyógyul, szemben a lesoványodott, anyagcserezavarban szenvedő gyermekkel. A gennyes középfülgyulladás elhúzódik, idültté, krónikussá válhat a bélcsatorna megbetegedéseiben, fertőző betegségekben, az endokrin zavarokban és vegetatív rendszeri zavarokban, és helytelen táplálkozás következtében.

Gennyes középfülgyulladás lefolyása csecsemőkorban

A gennyes középfülgyulladás lefolyása csecsemőkorban függ a csecsemő általános állapotától. Jól fejlett csecsemők középfülgyulladása, és lefolyás általában kedvezőnek mondható.

Csecsemőkori és gyermekkori heveny középfülgyulladás lefolyásában a felnőttek középfülgyulladásához hasonlóan, három szakasz különböztethető meg. Sokkal kedvezőbbek a viszonyok perforáció nélküli gyógyulásra, minthogy a nyálkahártyájuk felszívóképessége fokozott.

A heveny középfülgyulladás gyakran szövődik mastoiditis -szel (masztoiditisz), amely tulajdonképpen az antrumra és a környező szivacsos csontra korlátozódik (antritis), minthogy csecsemőkorban még fejletlen a csecsnyúlvány.

Mikroszkópos fülvizsgálattal az esetek többségében a hallójáratban, a dobhártya felső-hátsó kvadránsa előtt megvastagodás látható. A hallójárati megvastagodás keletkezése kapcsolatos a csontos dobgyűrű csonthártyájával és a hallójárat már fejlődőben lévő csontos falával. Ez a megvastagodás emlékeztet a felső-hátsó csontos fal süppedésére, amely a felnőttkorban általában a mastoiditis igen fontos tünete.

Gyermekkorban gyakrabban keletkezik csonthártya alatti tályog, mint felnőttkorban, minthogy a genny könnyen áttöri a vékony kortikális (corticalis) réteget. A csecsemőkori és gyermekkori heveny gennyes középfülgyulladás áttörhet a fissurákon keresztül a csecsnyúlvány felületének lágyrész borítéka alá is.

Mastoiditis meglétére utal, ha a csonthártyaalatti tályogra gyakorolt nyomásra fokozódik a gennyszivárgás a fülből. Csecsemőkorban a gennyes középfülgyulladás gyakran szövődik nyaki nyirokcsomó gyulladással, amelyek gennyesen beolvadhatnak. Természetesen az ilyen tályogra gyakorolt nyomás esetén nem fokozódik a fülfolyás, minthogy ezek nincsenek kapcsolatban a csecsnyúlvány sejtrendszerével.

A heveny középfülgyulladás kórisméjét az általános tünetek és a fültükri kép alapján állapítjuk meg.

A mikroszkópos fültükri kép értékelésekor szem előtt kell tartanunk, hogy a dobhártya csecsemőkorban a sírástól is vérbővé válhat. A dobhártya a külső hallójárat tisztítására is vérbővé válik, de ez rendszerint nem terjed ki az egész dobhártyára, csupán a dobhártya hátsó negyedeire. Gyermekek aránylag vastagabb és kevésbé áttetsző dobhártyája kevésbé tükrözi a dobüreg állapotát, ezért a dobüregi váladék is nehezebben tűnik át rajta. Súlyos középfülgyulladás kapcsán hiányozhat a dobhártya vörössége, amely ilyenkor átlátszatlan és elődomborodó.

Az idősebb gyermekek fültükri képe hasonló a felnőttekéhez.

Sok esetben, csak a fültükri kép alapján nem mondhatjuk ki a középfülgyulladás diagnózisát, minthogy nem látunk vérbőséget, csupán átlátszatlan és elődomborodó dobhártyát. A középfülgyulladás diagnózisa ilyen esetben a kísérő tünetek és a betegség lefolyása alapján állapítható meg.

Kétes diagnózis esetében, ha a csecsemő súlyos állapot indokolja, akkor exploratív paracentézist végzünk (megelőző fülfelszúrás).

Amennyiben fülfolyás is jelentkezik, akkor a középfülgyulladást a külső fülgyulladástól és a hallójárati furunkulustól kell elkülöníteni.

Csecsemőkori középfülgyulladás megelőzése

secsemőkori középfülgyulladás megelőzése főleg az influenza (grippe) és nátha megelőzésén alapszik. A nátha megelőzése a csecsemő helyes táplálásán és gondozásán nyugszik. A megfelelő higiéniai szabályok betartásával a nátha megelőzhető (orrmaszk és szájnyílást eltakaró szájmaszk használata szoptatáskor, tiszta helyiségek stb.).

A váladékpangást az orrban (orrszívás) és az ezt követő csecsemőkori középfülgyulladást a felső légutak betegedéseinek megfelelő kezelésével akadályozhatjuk meg. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az orrlégzés minél gyorsabban szabaddá váljék.

Az idősebb gyermekek középfülgyulladásának kezelése semmiben sem különbözik a felnőttekétől. A fül jegelésének alkalmazásakor szem előtt kell tartani a fülkagyló védelmét fagyás ellen. Ha a fájdalom a kezelésre nem csillapszik, a csecsemő állapota nem javul és a láz magas marad (38,5°C fölött), fülfelszúrást, paracentézist kell végezni. A dobhártya kiszakadása és a genny áttörése után a kezelés hasonló a felnőttkori kezeléshez, de a külső fülgyulladás és bőrgyulladás megakadályozására sokkal gondosabb kezelésben kell részesíteni a fül minden részét. Fülcseppentés után 5 - 10 perccel feltétlenül ki kell szárítani a külső hallójáratot vattával, és be kell kenni paraffinolajjal. A gyermekkori heveny középfülgyulladást gyakran kíséri a sarjszövet gyors növekedése a dobüregben és a perforációs nyílás szélei mentén, amelyek következtében megnehezül a genny lefolyása. Gennypangás esetén ismételten paracentézist végzünk.

#1 Dr.BauerBela

---