Középfülgyulladás gyermekkorban
Heveny, akut
középfülgyulladás gyermekkorban
Csecsemőkorban és gyermekkorban az akut, heveny középfülgyulladás kialakulásának körülményei, több szempontból mások, mint felnőtteknél. Az akut, heveny középfülgyulladás kialakulását, tüneteit és klinikai lefolyását a beteg általános állapota, a dobüregbe került fertőzés virulenciája, a dobüreg nyálkahártyájának ellenálló képessége, a csecsnyúlvány szerkezete és a felső légutak állapota határozzák meg.
A felnőttek szerzett immunitása gyengítheti, sőt el is
nyomhatja a középfülgyulladást okozó kórokozók biológiai tulajdonságait, míg
csecsemőkorban az immunitás védekező tényezője csaknem teljesen hiányzik.
Csecsemő, vagy újszülött középfülében a fertőzés aránytalanul kedvezőbb környezetre talál,
mint felnőttben. A felnőttek, vékony dobüreg nyálkahártyabélésével ellentétben,
csecsemőkorban az embrionális kötőszöveti maradványok kiváló táptalajt
jelentenek a kórokozók számára. Az újszülöttek dobüregében, a szülés közben
bekerült magzatvíz is kedvezhet a fertőzésnek. Kedvező viszonyokat teremt a
kórokozók szaporodása szempontjából, ha a fertőzött váladék bekerül a fülkürt szájadékába (felböfögéskor, reflux vagy hányáskor, orrváladék, orr idegentest).
fülkürt csecsemőkorban és
gyerekkorban rövidebb és az izomréteg is fejletlenebb, mint felnőttkorban.
Csecsemő és gyermekkorban a fülkürt
anatómia felépítése is eltér a
felnőttekétől. A gyermekek fülkürtje sokkal laposabb szöget szár be, mint a
felnőttek fülkürtje. A gyermekek fülkürtjének porcos váza is lazább, mint az
idősebb korban már keményebb elcsontosodott fülkürt porcozat. A dobüregi
szögállás és a porcok rugalmassága közti különbség miatt a dobüreg szellőzése
gyermekkorban sokkal gyakrabban gátol, emiatt gyakrabban alakul ki fülkürthurut,
akut savós középfülgyulladás és ezek hajlamosító tényezőként szerepelnek az akut gennyes középfülgyulladás kialakulásban.
A csecsemők középfüle azért is könnyebben fertőződik,
mivel állandóan háton fekszenek és így az orrváladék, a refluxal felkerült gyomor
bennék, könnyen becsorog az orrgaratba.
Csecsemőkorban gyakoribbak a felső légúti betegségek
is, ami kedvező körülményeket teremt a középfül megbetegedéseinek. A gyakori felső légúti megbetegedések ezért okai a
csecsemőkorban és gyermekkorban fellépő heveny középfülgyulladások kialakulásának.
Gyermekkori akut heveny középfülgyulladás oka
A csecsemőkori középfülgyulladás kialakulásában és
aetiológiájában jelentős szerepe van a gyakori orr-garatgyulladásnak (nasopharyngitis), később, hároméves kor idején az orrmandula
gyulladásnak (orrmandula
megnagyobbodásnak, adenoid vegetáció). A garatmandulában és az orrmandulában
kialakult gyulladások (mandulagyulladás, orrmandula gyulladás), és fertőzések, komoly veszélyt jelenthetnek a
középfülre.
A középfülgyulladás leggyakoribb oka csecsemőkorban és
gyermekkorban kétségkívül a felső légúti fertőző betegségek, amelyek többnyire
ebben az életkorban jelentkeznek (vírusos
nátha, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás,
kanyaró,
skarlát, vörheny, influenza, grippe, szamárköhögés stb.).
Gyermekkori akut heveny középfülgyulladás tünetei és
lefolyása
A csecsemők heveny középfülgyulladása észrevétlenül is
fennállhat mindaddig, amíg a fülfolyás meg nem indul. A csecsemőt nyugtalanító fülfájdalom
sokszor csak akkor derül ki, ha gondosan megvizsgáljuk a gyermeket és a
jellegzetes fülészeti tüneteket. A csecsemő nyugtalan, rosszul alszik, sírással
ébred és nehezen nyugszik meg. Ha a csecsemőnek akut középfülgyulladása van, akkor nem akar szopni vagy fájdalomkiáltással
hagyja abba a szopást. Akut középfülgyulladáskor a csecsemő szopási mozgására és nyelésére fokozódnak
a fülfájdalmak,
ezért a gyerek szívesebben szopja a beteg fülével ellentétes oldali emlőt
(tehát jobboldali középfülgyulladás esetén a bal emlőt és viszont). Jól
megfigyelhető, hogy a beteg oldalon való fekvéskor a fülfájdalom
láthatóan szűnik.
4-5 hónaposnál fiatalabb csecsemő nem tudja felhívni a
figyelmet a fájdalom helyére, csak tehetetlenül forgatja a fejét. Idősebb
csecsemő beteg füle felé nyúlkál, és dörzsöli a fülét. A csecsemők akut
középfülgyulladásakor a tragusra gyakorolt nyomás az esetek többségében
fájdalmat vált ki, mivel a nyomás áttevődik a dobhártyára (a hallójárat csontos
szakasza még nincsen kifejlődve) és a középfülre.
Csecsemőkorban és fiatal gyermekkorban jelentkező
gennyes középfülgyulladásnál a lázreakció igen kifejezett, a láz könnyen
emelkedik akár 40°C fölé is.
Csecsemőkori és fiatal gyermekkori gennyes
középfülgyulladásban erős gyulladásos reakció észlelhető a vérképző szervek
részéről is. Különösen kifejezett ez a középfülgyulladás első napjaiban. A
felnőttekkel ellentétben, a vérkép eltérés gyermekkorban nem korlátozódik
leukocitózisra, hanem jelentős degeneratív elváltozások is mutatkoznak. A
gyerekek fehérvérsejtszáma (fvs-szám, FVS, WBC) emelkedése fokozottabb, mint
felnőttkorban.
A magas láz és a vérkép változása nemcsak a gyermeki
szervezet általános reaktív készségétől függ, hanem függ a garatnyálkahártya, dobüregi nyálkahártya állapotától, vérellátásától és a dobüreg
légtartalmától.
A csecsemő nyugtalan viselkedését néha látszólagos
nyugalom váltja fel: a csecsemő sokat alszik, csupán szopás idejére ébred fel.
Magas lázhoz, társulva ezen állapotnak magára kell irányítania az orvos
figyelmét, mert felvetődik az idegrendszeri szövődmény gyanúja is. A pontos
diagnózishoz, és a középfülgyulladás szövődmény kizárásához
feltétlenül fülész szakorvosi vizsgálata szükséges.
Csecsemőkorban heveny, akut középfülgyulladás
kíséretében az agyhártyák részéről néha izgalmi tünetek észlelhetők, mint hányás, ködös állapot, görcsök,
tarkómerevség, fixált tekintet. A fülfelszúrás,
paracentézis, vagy a dobhártya spontán átszakadása után ezek a tünetek, az
esetek túlnyomó többségében, azonnal megszűnnek. Gennyes középfülgyulladás
szövődményeképpen az agyhártyák részéről jelentkező leírt reakciót
meningizmusnak nevezzük. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez az állapot nem azonos
a meningitisz-el, az agyhártyagyulladással.
Csecsemőkori gennyes középfülgyulladáshoz társuló
szövődmények
secsemőkorban a gennyes középfülgyulladáshoz a bélcsatorna részéről is szövődmények társulhatnak:
intoxikáció (intoxicatio), - hányás, hasmenés, súlyveszteség, szédülés. Ezek a szövődmények gyakran elterelik a figyelmet az
oki tényezőkről - a középfülgyulladásról, csupán a dobhártya átszakadása és az
ezt követő, gennyszivárgás megjelenése hívja fel a figyelmet a valódi
problémára. A fülkifakadás utáni megkönnyebbüléssel a bélműködés is azonnali
javul (vagus reflex).
A gyerekkori középfülgyulladás és a gyomorműködés, bélműködés közötti kapcsolat oka,
hogy a X agyideg kapcsolatot teremet középfül és a tápcsatorna között (vagus
reflex).
Az egészségesen fejlődő csecsemő könnyebben viseli a
heveny középfülgyulladást, amely nyomtalanul és gyorsabban gyógyul, szemben a
lesoványodott, anyagcserezavarban szenvedő gyermekkel. A gennyes
középfülgyulladás elhúzódik, idültté, krónikussá
válhat a bélcsatorna megbetegedéseiben, fertőző betegségekben, az endokrin
zavarokban és vegetatív rendszeri zavarokban, és helytelen
táplálkozás következtében.
Gennyes középfülgyulladás lefolyása csecsemőkorban
A gennyes középfülgyulladás lefolyása csecsemőkorban
függ a csecsemő általános állapotától. Jól fejlett csecsemők
középfülgyulladása, és lefolyás általában kedvezőnek mondható.
Csecsemőkori és gyermekkori heveny középfülgyulladás lefolyásában a felnőttek középfülgyulladásához
hasonlóan, három szakasz különböztethető meg. Sokkal kedvezőbbek a viszonyok
perforáció nélküli gyógyulásra, minthogy a nyálkahártyájuk felszívóképessége fokozott.
A heveny középfülgyulladás gyakran szövődik mastoiditis
-szel (masztoiditisz), amely tulajdonképpen az antrumra és a környező szivacsos
csontra korlátozódik (antritis), minthogy csecsemőkorban még fejletlen a
csecsnyúlvány.
Mikroszkópos fülvizsgálattal az esetek többségében a hallójáratban,
a dobhártya felső-hátsó kvadránsa előtt megvastagodás látható. A hallójárati
megvastagodás keletkezése kapcsolatos a csontos dobgyűrű csonthártyájával és a
hallójárat már fejlődőben lévő csontos falával. Ez a megvastagodás emlékeztet a
felső-hátsó csontos fal süppedésére, amely a felnőttkorban általában a mastoiditis
igen fontos tünete.
Gyermekkorban gyakrabban keletkezik csonthártya alatti tályog, mint felnőttkorban, minthogy a genny könnyen áttöri
a vékony kortikális (corticalis) réteget. A csecsemőkori és gyermekkori heveny
gennyes középfülgyulladás áttörhet a fissurákon keresztül a csecsnyúlvány
felületének lágyrész borítéka alá is.
Mastoiditis
meglétére utal, ha a csonthártyaalatti tályogra gyakorolt nyomásra fokozódik a
gennyszivárgás a fülből. Csecsemőkorban a gennyes középfülgyulladás gyakran
szövődik nyaki nyirokcsomó gyulladással, amelyek gennyesen beolvadhatnak. Természetesen
az ilyen tályogra gyakorolt nyomás esetén nem fokozódik a fülfolyás, minthogy
ezek nincsenek kapcsolatban a csecsnyúlvány sejtrendszerével.
A heveny középfülgyulladás kórisméjét az általános
tünetek és a fültükri kép alapján állapítjuk meg.
A mikroszkópos fültükri kép értékelésekor szem előtt
kell tartanunk, hogy a dobhártya csecsemőkorban a sírástól is vérbővé válhat. A
dobhártya a külső hallójárat tisztítására is vérbővé válik, de ez rendszerint
nem terjed ki az egész dobhártyára, csupán a dobhártya hátsó negyedeire.
Gyermekek aránylag vastagabb és kevésbé áttetsző dobhártyája kevésbé tükrözi a
dobüreg állapotát, ezért a dobüregi váladék is nehezebben tűnik át rajta.
Súlyos középfülgyulladás kapcsán hiányozhat a dobhártya vörössége, amely ilyenkor
átlátszatlan és elődomborodó.
Az idősebb gyermekek fültükri képe hasonló a
felnőttekéhez.
Sok esetben, csak a fültükri kép alapján nem
mondhatjuk ki a középfülgyulladás diagnózisát, minthogy nem látunk vérbőséget,
csupán átlátszatlan és elődomborodó dobhártyát. A középfülgyulladás diagnózisa
ilyen esetben a kísérő tünetek és a betegség lefolyása alapján állapítható meg.
Kétes diagnózis esetében, ha a csecsemő súlyos állapot
indokolja, akkor exploratív paracentézist végzünk (megelőző fülfelszúrás).
Amennyiben fülfolyás is jelentkezik, akkor a
középfülgyulladást a külső fülgyulladástól és a hallójárati furunkulustól kell elkülöníteni.
Csecsemőkori középfülgyulladás megelőzése
secsemőkori középfülgyulladás megelőzése főleg az
influenza (grippe) és nátha megelőzésén alapszik. A nátha megelőzése a csecsemő helyes táplálásán és gondozásán
nyugszik. A megfelelő higiéniai szabályok betartásával a nátha megelőzhető
(orrmaszk és szájnyílást eltakaró szájmaszk használata szoptatáskor, tiszta
helyiségek stb.).
A váladékpangást az orrban (orrszívás) és az ezt
követő csecsemőkori középfülgyulladást a felső légutak betegedéseinek megfelelő
kezelésével akadályozhatjuk meg. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az
orrlégzés minél gyorsabban szabaddá váljék.
Az idősebb gyermekek középfülgyulladásának kezelése
semmiben sem különbözik a felnőttekétől. A fül jegelésének alkalmazásakor szem
előtt kell tartani a fülkagyló védelmét fagyás ellen. Ha a fájdalom a kezelésre
nem csillapszik, a csecsemő állapota nem javul és a láz magas marad (38,5°C
fölött), fülfelszúrást, paracentézist kell végezni. A dobhártya kiszakadása és
a genny áttörése után a kezelés hasonló a felnőttkori kezeléshez, de a külső
fülgyulladás és bőrgyulladás megakadályozására sokkal gondosabb kezelésben kell
részesíteni a fül minden részét. Fülcseppentés után 5 - 10 perccel feltétlenül
ki kell szárítani a külső hallójáratot vattával, és be kell kenni
paraffinolajjal. A gyermekkori heveny középfülgyulladást gyakran kíséri a
sarjszövet gyors növekedése a dobüregben és a perforációs nyílás szélei mentén,
amelyek következtében megnehezül a genny lefolyása. Gennypangás esetén
ismételten paracentézist
végzünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése