Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. szeptember 12., kedd

Ritka betegség-Hartnup-szindróma tünetei és kezelése



Ritka betegség-Hartnup-szindróma tünetei és kezelése
A Hartnup-szindróma rövid leírása
A Hartnup-szindrómát elsőként egy Hartnup nevű család gyermekénél írták le 1951-ben, ekkor került egy londoni kórházba a család 12 éves fiúgyermeke. Kezdetben pellagrának (a B3-vitamin, azaz a nikotinsav hiánybetegségének) vélték a tüneteit, nem véletlenül, mivel a két rendellenesség között szoros összefüggés van.

A Hartnup-szindróma az örökletes aminosavanyagcsere-betegségek közé sorolható, az aminosavak transzportjának zavarai miatt következik be. A triptofán nevű esszenciális aminosav bélfalon keresztüli átjutása, vagyis felszívódása szenved zavart, továbbá a triptofánt a vese sem szívja vissza kellő mennyiségben. (Esszenciális aminosav: amit a szervezet nem tud előállítani, tehát a táplálékkal kell felvenni.)
h i r d e t é s
A Hartnup-szindróma előfordulása
Minthogy öröklődő betegségről van szó, a rokonházasságok esetén gyakoribb a Hartnup-szindróma. Első leírása után, az érintett Hartnup családban az elsőfokú unokatestvérek házasságából született nyolc gyerek közül négyben kimutatták ezt a rendellenességet.
A Hartnup-szindróma okai
A betegséget két recesszív (rejtve maradó) gén találkozása okozza egy adott génpárban. A Hartnup-szindróma esetén egy speciális aminosav-transzportert kódoló gén, vagyis az aminosav szervezetbe való bejutását szabályozó SLC6A19 (Solute Carrier Family) gén mutációjáról van szó. Így a génhiba miatt kóros transzporter-fehérje kerül a vékonybél és a vesehámsejtek testüreg felé néző sejthártyájára, és ez is okozza, hogy a szervezet csökkentett mennyiségű triptofánt képes csak felvenni, illetve a vesében reabszorbeálni (visszavenni). E folyamat a proximális tubulusban, a vesecsatorna első szakaszában zajlik.

A Hartnup-betegséggel járó tünetegyüttes (szindróma) kialakulásának közvetlenül nemcsak a csökkent mennyiségű triptofán az oka, hanem az is, hogy ennek következtében a triptofánból származó létfontosságú anyagcseretermékek, a szerotonin és az ebből szintetizálódó melatonin mennyisége is csökken.

Triptofánból
niacin (B3-vitamin, azaz nikotinsav) is képződhet, ezért csökkent mennyiségű triptofán esetében a nem megfelelő, vitaminhiányos táplálkozás okozta niacinhiány következményei fokozottabban érvényesülnek. Így érthető, hogy a Hartnup-szindróma tünetei átfedést mutatnak a niacin hiánybetegségének, a pellagrának a szimptómáival.
A Hartnup-szindróma tünetei
Már kiskorban megjelennek a triptofánhiány tünetei, amelyek egyrészt a növekedés elmaradásában és a fényérzékenységben nyilvánulnak meg. A triptofánhiány által okozott következményes szerotoninszint-csökkenés miatt elsősorban központi idegrendszeri tünetek jelentkeznek. (A szerotonin a központi idegrendszer neurotranszmittere, ingerületátvivő anyaga, azaz egy közvetítő molekula.)

Az idegrendszeri tünetek között felléphet intermittáló ataxia (a mozgáskoordináció zavara),
piramistünetek (a mozgató pályák sérülése kóros reflexeket vált ki, de bénulások is bekövetkezhetnek), tremor (remegés), nisztagmus (szemtekerezgés, szabálytalan szemmozgások), tovább apátia és depresszió is bekövetkezhet.

Azonban a szerotonin nemcsak a központi idegrendszerben (CNS) fejti ki a hatását, receptorai megtalálhatóak az emésztőtraktusban is. A bélfalban lévő enterokromafin sejtekben termelődik a szervezetben lévő szerotonin közel 95 százaléka, és a CNS-től részben elkülönült enterális idegrendszerben (ENS) szintén mint neurotranszmitter részt vesz a bélműködés szabályozásában. Továbbá a vérlemezkéken (trombociták) lévő receptorain keresztül az erek tónusának a szabályozására (szűkítés), valamint a véralvadás folyamatára is hatást gyakorol.

Minthogy szerotoninból képződik egy másik fontos szabályzó molekula,
a melatonin, ezért a szerotoninszint csökkenésének további következménye a melatonin szintjének a csökkenése is. A melatonin az alvási ciklust irányító hormon, és így hiánya alvási zavarokat okoz, továbbá az anyagcsere folyamatokat is befolyásolja, mert nyilvánvaló, hogy az alvás és ébrenlét váltakozása során a szervezet energiaigénye is változik.

Máskor a tünetek csak a fiatal felnőttkor elején lépnek fel. A tüneteket kiválhatja a napfény, láz, bizonyos gyógyszerek és a stressz is. Általában nem megfelelő étkezés is hozzájárul a tünetek súlyosabb, rohamszerű megjelenéséhez. A korral előrehaladva a rohamok ritkulnak.

A nem felszívódott, és így a bél további szakaszába jutott triptofánt az ott lévő baktériumok indikánná és egyéb indolszármazékokká alakítják át. A felszívódó indolszármazékok fotoszenzibilizációt, fokozott fényérzékenységet, dermatitiszt (bőrgyulladást, bőrkiütést) okoznak. Mindezek miatt fokozódik az indolürítés, amely a székletben és a vizeletben is kimutatható.

A triptofán és pellagra közvetlen kapcsolata már történelmi adat.
A pellagra tüneteit először 1700-as évek elején írták le, a betegség azokon a területeken jelentkezett, ahol az egyik fő és szinte kizárólagos táplálékot a nem kellően feldolgozott kukorica jelentette. Európában és a tengerentúlon ilyen betegség gyakorlatilag már egyáltalán nem létezik, a táplálkozási szokások teljesen átalakultak, és szó szerint kizárt, hogy valaki ne jusson elég niacinhoz, és triptofánhoz.

Ezek a súlyos betegségek (pellagra, Hartnup-betegség) igazolják a B3-vitaminnak mint a B-vitamin család egyik tagjának - és így közvetetten a triptofánnak is - a rendkívül fontos szerepét az anyagcsere folyamatokban. A B3-vitamin gyakorlatilag az összes anyagcsere-folyamat aktív résztvevője, s például a szervezet energiatermelésben is nagyon fontos szerepet játszik.
A Hartnup-szindróma diagnózisa
A Hartnup-szindrómában szenvedők esetében a székletben és vizeletben fokozott a nem-poláros (töltéseloszlásukat tekintve semleges) aminosavak, valamint az indol ürítése. Ez utóbbi kórjelző.

Továbbá kórjelzőek a Hartnup-betegségre jellemző fent ismertetett tünetek, és természetesen a kóros (SLC6A19) génmutáció is kimutatható.
A Hartnup-szindróma kórlefolyása
Jelenleg még a betegség kiváltó oka, a kóros SLC6A19-génmutáció nem gyógyítható. Ez a mutáció a triptofán különböző mértékű hiányhoz vezet. Mivel azonban a génhiba hiánybetegséget okoz, ezért a tüneti kezelésnek minősülő hiánypótlással kedvezően befolyásolható a kórlefolyás, mint ahogyan a pellagra B3-vitaminpótlással és - szükség szerint - triptofánnal kiegészítve gyógyítható.
A Hartnup-szindróma kezelése
A magas fehérjetartalmú étrend a legtöbb betegnek segít, így például az alábbiak fogyasztása javasolt: csokoládé, zabpehely, szárított datolya, tej, joghurt, túró, vörös húsok, tojás, halak, baromfihús, szezámmag, csicseriborsó, napraforgómag, tökmag, földimogyoró, stb. Mindezek egyben nemcsak a triptofánt pótolják, hanem a belőle keletkező szerotonint, melatonint és a B3-vitamint is.

A fehérjehiányos étkezés viszont ront a betegek helyzetén. A betegeknek kerülniük kell a napfényt, a különösen erős napsugárzástól védeniük kell magukat, továbbá kerülniük kell a fotoszenzitivitást (fényérzékenységet) okozó gyógyszereket. A niacin- (B3-vitamin-) hiányos betegeknél szükséges a hiány megszüntetése - szükség szerint - triptofánnal kiegészítve, és mindezek által gyógyítható a betegség, amennyiben az időben észre nem vett hiány még nem okozott visszafordíthatatlan neurológiai (idegrendszeri) és pszichiátriai elváltozásokat. Ez utóbbi esetben természetesen neuropszichiátriai kezelés és rehabilitáció szükséges.

A Hartnup-betegség esetében kialakuló idegrendszeri elváltozások esetében szintén triptofán- és niacin-, valamint neuropszichiátriai kezelés szükséges.

Már igazolt a triptofán alvásjavító és depressziócsökkentő hatása. A tapasztalatok szerint 1-5 g/nap triptofán hasznosnak bizonyul krónikus alvászavarok kezelésében. A mechanizmus a triptofántól az agyban kialakuló szerotoninszint emelkedésével magyarázható. A triptofán mint étrend-kiegészítő antidepresszánsként is alkalmazható.
A Hartnup-szindróma megelőzése
Minthogy a Hartnup-betegség esetében genetikai betegségről van szó, amely rokonházasságok esetében fordul elő gyakrabban, ezért a megelőzés egyértelmű: kerülni kell a családon belüli kapcsolatot és gyermekvállalást.
Hasznos tudnivalók
A Hartnup-szindrómában szenvedők kerüljék az erős napfényt, egyenek fehérjedús táplálékot. Vigyázzanak az olyan gyógyszerek szedésével, amelyek fényérzékenységet okozhatnak mellékhatásként. Közeli rokonok csak genetikai kivizsgálás, illetve tanácsadás után vállaljanak gyermeket. A Hartnup-szindrómában szenvedők kerüljék az erős napfén
IKONOGRÁFIA 


1-



2-



3-


4-






5-




6-

7-




8-








#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése