keloid

 

#1 Dr.BauerBela

---

 

Ezért fontos, hogy a gyerekek kivegyék részüket a házimunkából

Ha jót akarunk gyermekünknek, már hároméves korától megbízzuk különféle feladatokkal. Bár rövid távon a házimunka leosztása kemény feladat, annak hatása egy életen át kitart majd. 

"Egy perc múlva, ígérem!"
"Anya, ne, ezt most tényleg meg kell csinálnom?"
"A Rékának nem kell, nekem miért kell?"

Sok szülő számára nagyon is ismerősen csengenek ezek a mondatok, pontosabban kifogások, ha házimunkáról van szó. Rengeteg felnőtt nem tudja, hogyan bírhatná rá gyermekét, hogy kivegye a részét, ahogy azt sem, hogyan kezelje azt a konfliktust, ami a téma hatására újra és újra kirobban.

Ezért utasítják vissza a házimunkát a gyerekek

A kisgyerekek és a tinik egész egyszerűen nem tudják, hogy mennyi munkát igényel egy háztartás üzemeltetése.

Minden olyan tevékenység, ami nem jelent azonnali örömforrást, nem szerepel a teendőik között. 

Önmagukkal vannak elfoglalva, még nem képesek a másik igényével, elvárásaival számolni - és ez így természetes, hiszen a gyerekek nem ezen képességek birtokában jönnek a világra, ezt a felnőtté érés során tanulják el.

Éppen ezért a szülő feladata, hogy egészen addig a korig, amíg a gyermek velük él, elsajátítsa azokat a képességeket, amik ahhoz szükségesek, hogy a kisgyermek szépen lassan megtanulja, mit jelent egy háztartásban élni. Természetesen az odáig vezető út veszekedésekkel, fenyítésekkel és háborúzással van kikövezve, ennek ellenére nem érdemes a kisebb ellenállás felé haladni, vállalni kell a konfliktusokat, hogy a gyermekből felelősségteljes felnőtt váljék.

• Ne csináljuk meg a gyermek helyett a házimunkát csak azért, hogy ne veszítsük el a szeretetét!
• Ne féljünk segítséget kérni a gyermekünktől, és semmiképp ne érezzünk bűntudatot emiatt!
• Ne fosszuk meg gyermekünket a tanulástól! Látnia kell, hogy a házimunka is az élet része, a frissen mosott ruha pedig nem magától vándorol a szekrénybe.
• Ne higgyük, hogy a gyerek túl kicsi a munkához, minden korosztály kiveheti a részét.
• A különórákra és egyéb elfoglaltságokra hivatkozva ne mentsük fel a házimunka alól, az élet legfontosabb leckéit mulasztja el, ha így teszünk.

A házimunka előnyei

Bár az aktuális konfliktus pillanatában nehéz szem előtt tartani, muszáj észben tartani, hogy a házimunka a gyermek javát szolgálja. Kutatások igazolják, hogy azok a gyerekek, akik kiveszik a részüket az otthoni teendőkből, felelősségteljesebbek, nagyobb az önbizalmuk, könnyebben küzdenek meg a frusztrációikkal, és sokkal sikeresebbek az iskolában, mint azok, akiknek minden az ölükbe hullik. A hosszú távú megfigyelések azt is igazolták, hogy azok a gyerekek, akik már három-négyéves korukban kivették részüket a házimunkából, komoly sikereket érnek el már húszévesen.

Háztartási kvíz

Mit ad a gyereknek a házimunka?

Megtanulja, hogy a házimunka egy olyan dolog, amivel visszaadhat valamit a szülőjének - vagyis megtanulja, hogy nemcsak kapni, de adni is lehet.
Megtanulja, hogy nagyon fontos eleme a családnak.
Megtanulja, hogyan tud önállóan működni a családon túl található nagyvilágban.
Megtanulja, mit jelent a felelősség és az, hogy vele is számolnak, rá is számítanak.
Megtanulja, mint jelent az idő felosztásan, beosztása.
Megtanulja, mi a fontos és mi a haszontalan.
Megtanulja, ellesi, adoptálja mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy felnőttként egy jól funkcionáló párkapcsolatban és családban tudjon élni.

Így vegyük rá a gyereket a házimunkára!

Sok szülő megfeledkezik róla, hogy ő gyermeke egyes számú példaképe: a kicsi hozzáállása is olyan lesz, mint szüleié. Éppen ezért nem árt átgondolni, mi magunk hogyan viszonyulunk az otthoni kötelező teendőkhöz. Ha a szülő mókával, humorral, lazasággal és türelemmel kezeli a feladatokat, a gyermeke sem tesz majd másképp.

Fontos, hogy a gyermek lássa, a házimunka nem anya feladata, abból mindenkinek ki kell vennie a részét! Egy gyermek már háromévesen tudja, mi az ő feladata, miért felel - még akkor is, ha “csak” olyan feladatokról vans szó, mint a szalvétahajtogatás, vagy a szennyes színek szerinti szétválogatása. Nem a feladat bonyolultsága és nagysága a fontos, hanem a felelősségé, amit ezen keresztül elsajátít.

Nem árt, ha összeírjuk, kinek mi a feladata. Mielőtt azonban ezt megtesszük, kérdezzük meg gyermekünket, hogy melyik munkához érez kedvet, és kérjük ki a véleményét: szerinte hogyan lehetne adott házimunkát elvégezni. A listát folyamatosan frissítsük, a heti órarendben pedig kötelezően szerepeljen 1-2 pihenőnap, amikor nincs házimunka.

Ehhez a tanácshoz kapcsolódik szorosan a “családi meeting” műfaja, amikor a család minden tagja összeül, hogy megbeszéljék a feladatokat. Hároméves kortól már bátran adhatunk feladatot a kicsiknek.

Tipp: Sok szülő a születésnapok alkalmával nemcsak ajándékot ad gyermekének, de ki is tünteti, és egy újabb komoly, felelősségteljen megbizatást ad.

Végezetül fontos észben tartani, hogy bár rövid távon a házimunka leosztása kemény feladat, annak hatása egy életen át kitart.

#1 Dr.BauerBela

---

HAND SCJULER CRISTIAN

 

#1 Dr.BauerBela

---

 

„Testvéri szeretetetek maradjon meg”

HOGYAN VÁLASZOLNÁL?

• Mi a testvéri szeretet?

• Miért olyan fontos kimutatnunk a testvéri szeretetet?

• Hogyan mutathatjuk ki a testvéri szeretetet?

1–2. Miért írt levelet Pál a héber keresztényeknek?

AZ ELSŐ században járunk, i. sz. 61-et írunk. A keresztény gyülekezetek egész Izrael területén egy viszonylag békés időszakban élnek. Noha Pál apostol börtönben van Rómában, bízik benne, hogy hamarosan szabadon engedik. A társa, Timóteusz nem sokkal korábban szabadult ki a börtönből, és azt tervezik, hogy meglátogatják a Júdeában élő keresztény testvéreiket (Héb 13:23). Ám ahogyan Jézus azt megjövendölte, öt évvel később „letáborozott seregek” fogják körbevenni Jeruzsálemet. A júdeai keresztényeknek, különösen a Jeruzsálemben élőknek, határozottan kell majd cselekedniük. Jézus figyelmeztette őket, hogy amikor látják kibontakozni az eseményeket, habozás nélkül meneküljenek el (Luk 21:20–24).

² Az elmúlt 28 évben, mióta Jézus elmondta ezt a próféciát, az Izraelben élő hűséges, zsidó származású keresztények már sok ellenségeskedést és üldözést álltak ki (Héb 10:32–34). Pál azonban tisztában van vele, hogy életük egyik legnagyobb hitpróbája vár rájuk (Máté 24:20, 21; Héb 12:4). Szeretné, ha felkészültek lennének, bármi történjen is. Különösen nagy szükségük lesz kitartásra és olyan erős hitre,  amely képes életben tartani őket. (Olvassátok fel: Héberek 10:36–39.) Éppen ezért Jehova szelleme arra indítja Pált, hogy ebben a különleges időszakban írjon egy levelet ezeknek a drága testvéreknek. Így született meg a hébereknek írt levél.

3. Miért fontos számunkra a hébereknek írt levél?

³ Az, amit Pál az első századi héber keresztényeknek írt, nekünk is fontos, mert hasonló helyzetben vagyunk. Ezekben a „nehezen elviselhető, válságos” időkben sokan közülünk hűségesen kitartanak súlyos próbák vagy üldözés közepette (2Tim 3:1, 12). De a legtöbben most viszonylag békés körülmények között élünk, és nem tapasztalunk nyílt üldözést. Ám az első századi keresztényekhez hasonlóan nekünk sem szabad elfelejtenünk, hogy nemsokára életünk legnagyobb hitpróbájával kell szembenéznünk. (Olvassátok fel: Lukács 21:34–36.)

4. Mi a 2016-os éviszöveg, és miért időszerű?

⁴ Hogyan készülhetünk fel a közvetlenül előttünk álló eseményekre? Pál a hébereknek írt levelében több tanácsot is adott, melyek segíthetnek megerősíteni a hitünket. A levél utolsó fejezetének első verse egy lényeges dolgot emel ki. Erre buzdít minket: „Testvéri szeretetetek maradjon meg” (Héb 13:1). Ez a vers lett a 2016-os éviszöveg.

A 2016-os éviszövegünk: „Testvéri szeretetetek maradjon meg” (Héberek 13:1)

MI A TESTVÉRI SZERETET?

5. Mi a testvéri szeretet?

⁵ A Pál által használt görög szó, a phi·la·del·phiʹa, melyet testvéri szeretetnek fordítanak, szó szerint azt jelenti, hogy ’testvér iránt érzett vonzalom’. A testvéri szeretet egy olyan vonzalom, mely erős, bensőséges ragaszkodást foglal magában, mint amilyen a családtagok vagy a jó barátok között van (Ján 11:36). Mi nem csak úgy teszünk, mintha testvérek lennénk, hanem tényleg testvérek vagyunk (Máté 23:8). A következő szavak szépen leírják, hogy milyen szoros kötelék van köztünk: „A testvéri szeretetben gyöngéd vonzalommal legyetek egymás iránt. A tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek” (Róma 12:10). Mivel ehhez a szeretethez az alapelveken nyugvó szeretet, az a·gaʹpe is társul, Isten népe egy összetartó közösséget alkot.

6. Mit jelent az igaz keresztényeknek a testvéri szeretet?

⁶ Egy tudós szerint „a »testvéri szeretet« kifejezés főként a keresztény irodalomban fordul elő”. A judaizmusban a „testvér” szóval a rokonokon kívül olykor másokra is utaltak, de mindenképpen olyanokra, akik a zsidó nemzethez tartoztak. A keresztény gyülekezet azonban bárkit szívesen fogad a származásától függetlenül (Róma 10:12). Jehova megtanít minket arra, hogy testvéri vonzalommal legyünk egymás iránt (1Tessz 4:9). De miért fontos, hogy megmaradjon a testvéri szeretetünk?

MIÉRT FONTOS A TESTVÉRI SZERETET?

7. a) Elsősorban miért kell szeretnünk egymást? b) Mi miatt kell még erősítenünk az egymás iránti szeretetünket?

⁷ Egyszerűen azt mondhatnánk, hogy azért, mert Jehova elvárja tőlünk, hogy szeressük egymást. Nem állíthatjuk, hogy szeretjük Istent, ha közben nem vagyunk hajlandók szeretni a testvéreinket (1Ján 4:7, 20, 21). Emellett szükségünk is van egymásra, különösen akkor, amikor nehézségeket élünk át. Pál tudta, hogy néhány héber kereszténynek hamarosan  hátra kell majd hagynia az otthonát és az értékeit. Jézus elmondta, hogy milyen viszontagságos időszak vár rájuk (Márk 13:14–18; Luk 21:21–23). Éppen ezért minden addiginál nagyobb szükségük volt arra, hogy erősítsék az egymás iránti szeretetüket (Róma 12:9).

8. Mit kell tennünk most, még mielőtt kitör a nagy nyomorúság?

⁸ Hamarosan elengedik minden idők legnagyobb nyomorúságának a pusztító szeleit (Márk 13:19; Jel 7:1–3). Ezért hát szívleljük meg ezt az ihletett tanácsot: „Menj, népem, menj be belső szobáidba, és zárd be ajtóidat magad után. Rejtőzz el csak egy pillanatra, míg elmúlik az ítélet” (Ézs 26:20). Ezek a „belső szobák” a gyülekezeteinkre utalhatnak, melyekben közösen imádjuk Jehovát. De nem elég csupán rendszeresen összejönnünk. Pál arra emlékeztette a héber keresztényeket, hogy ezeken az alkalmakon ösztönözzék egymást „szeretetre és jó cselekedetekre” (Héb 10:24, 25). Már most erősítenünk kell a testvéri szeretetünket, hiszen a ránk váró próbák és nehézségek idején nagy szükségünk lesz rá.

9. a) Milyen helyzetekben fejezhetjük ki a testvéreink iránti szeretetünket? b) Mondj példákat arra, hogyan mutatott Jehova népe testvéri szeretetet.

⁹ Már most, a nagy nyomorúság kitörése előtt is óriási szükségünk van a testvéri szeretetre. Sok testvérünk szenved földrengések, árvizek, hurrikánok, cunamik és más természeti katasztrófák miatt. Mások ellenségeskedéssel vagy üldözéssel néznek szembe (Máté 24:6–9). Ezenkívül a gazdasági nehézségek is megkeserítik a mindennapjainkat ebben a romlott világban (Jel 6:5, 6). Miközben egyre több baj üti fel a fejét, egyre több lehetőségünk van arra, hogy bizonyítsuk, mennyire erős a testvérek iránti vonzalmunk. Bár „a legtöbb emberből kihűl. . . a szeretet”, mi továbbra is mutassunk testvéri szeretetet egymás iránt (Máté 24:12). [1]

MIT TEHETÜNK, HOGY MEGMARADJON A TESTVÉRI SZERETETÜNK?

10. Mit fogunk most megvizsgálni?

¹⁰ Mit tehetünk, hogy a sok nehézség ellenére megmaradjon a testvéri szeretetünk? Mivel bizonyíthatjuk, hogy megvan bennünk ez a testvéri vonzalom? Miután Pál apostol azt tanácsolta, hogy maradjon meg a testvéri szeretetünk, arról is írt, hogy hogyan tudjuk ezt megvalósítani. Nézzünk hat területet.

11–12. Hogyan lehetünk vendégszeretőek? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹¹ „A vendégszeretetről ne feledkezzetek meg.” (Olvassátok fel: Héberek 13:2.) A vendégszeretetnek fordított kifejezés az eredeti nyelven azt jelenti, hogy ’idegenek iránti kedvesség’. Erről Ábrahám és Lót példája juthat eszünkbe. Mindketten kedvesen bántak az őket felkereső idegenekkel, akikről aztán kiderült, hogy angyalok (1Móz 18:2–5; 19:1–3). Pál az ő példájukra utalva ösztönözte a héber keresztényeket, hogy mutassák ki a testvéri szeretetüket azzal, hogy vendégszeretőek.

¹² Mi vendégszeretőek vagyunk? Meghívunk másokat az otthonunkba egy étkezésre, vagy csak hogy egy kicsit együtt legyünk és buzdítsuk egymást? A vendégszeretet nem azt jelenti, hogy bonyolult előkészületeket teszünk, vagy költségbe verjük magunkat. Az sem lenne jó, ha csak azokat hívnánk meg, akik viszonozni tudják a kedvességünket (Luk 10:42; 14:12–14). Nem lenyűgözni, hanem építeni szeretnénk másokat. Még ha  nem ismerjük is jól a körzetfelvigyázót és a feleségét, szívesen vendégül látjuk őket? (3Ján 5–8). A rengeteg teendőnk és a mindennapi élettel járó stressz ellenére soha ne feledkezzünk meg a vendégszeretetről!

13–14. Hogyan tarthatjuk elménkben „a rabbilincsekben levőket”?

¹³ „Tartsátok elmétekben a rabbilincsekben levőket.” (Olvassátok fel: Héberek 13:3.) Pál itt nem általánosságban a börtönben levőkre utalt, hanem azokra a testvérekre, akik a hitük miatt raboskodtak. Ő maga is már négy éve rabbilincsekben volt, amikor ezt írta a héber keresztényeknek (Fil 1:12–14). Megdicsérte őket, amiért együttérzést fejeztek ki a börtönben levők iránt (Héb 10:34). Noha néhányan személyesen is tudták támogatni Pált a börtönben, a héber keresztények távol voltak tőle. Hogyan tarthatták az elméjükben? Úgy, ha buzgón imádkoztak érte (Héb 13:18, 19).

¹⁴ Ma hasonló a helyzet. Fizikailag talán mi is távol vagyunk a börtönben lévő testvéreinktől, ezért nem tudunk nekik olyan gyakorlati segítséget nyújtani, mint azok a Tanúk, akik a közelükben élnek. De az együttérzésünket és a szeretetünket kimutathatjuk ezek iránt a hűséges testvérek iránt, ha mindig megemlékezünk róluk, és imádkozunk értük. Eszünkbe jut az a sok-sok testvér és testvérnő, akik börtönben vannak Eritreában? Olykor még gyerekeket is fogva tartanak. És ne feledjük, hogy három testvér, Paulos Eyassu, Isaac Mogos és Negede Teklemariam már több mint 20 éve van bezárva.

15. Hogyan tarthatjuk tiszteletben a házasságunkat?

¹⁵ „A házasság tiszteletre méltó legyen mindenkinél.” (Olvassátok fel: Héberek 13:4.) Úgy is bizonyíthatjuk a testvéri szeretetünket, ha erkölcsileg tiszták maradunk (1Tim 5:1, 2). Pál azt írta, hogy „senki ne menjen el odáig, hogy ártson, és senki ne sértse meg testvére jogait” azzal, hogy erkölcstelenséget követ el vele vagy egy családtagjával (1Tessz 4:3–8). Ha valaki ilyet tesz, lerombolja a bizalmat, mely a testvéri szeretet alapja. És képzeljük el, mit érezne egy feleség, ha megtudná, hogy a férje megcsalja őt azáltal, hogy pornográf anyagokat nézeget. Vajon a férj ezzel azt fejezné ki, hogy szereti a feleségét, és tiszteli a házasság intézményét? (Máté 5:28).

16. Hogyan segít a megelégedettség, hogy testvéri szeretetet tudjunk kimutatni?

¹⁶ „Elégedjetek meg azzal, amitek van.” (Olvassátok fel: Héberek 13:5.) Az igazi megelégedettség a Jehova iránti bizalomból fakad, és hozzájárul, hogy kiegyensúlyozottan gondolkodjunk az anyagi javakról (1Tim 6:6–8). Ezenkívül segít felismernünk, hogy a Jehovával és a testvéreinkkel ápolt kapcsolatunk sokkal fontosabb, mint bármi, amit pénzen megvásárolhatunk. Egy megelégedett ember nem panaszkodik, nem morgolódik, és nem kritizál, valamint nem táplál magában irigységet vagy kapzsiságot, amely elfojthatja a testvéri szeretetet. A megelégedettség inkább a nagylelkűséget erősíti bennünk (1Tim 6:17–19).

17. Hogyan segít a bátorság, hogy testvéri szeretetet tudjunk kimutatni?

¹⁷ „[Legyetek] igen bátrak.” (Olvassátok fel: Héberek 13:6.) A Jehovába vetett bizalmunk bátorságot ad nekünk, bármilyen nehézséggel nézzünk is szembe. A bátorság pedig segít, hogy derűlátóak legyünk. Ha a testvéri szeretetünk ilyen szemléletmóddal párosul, meg tudjuk  erősíteni és vigasztalni a hittársainkat (1Tessz 5:14, 15). Bár a nagy nyomorúság sötét időszak lesz a világ számára, mi képesek leszünk fölegyenesedni és felemelni a fejünket, tudva, hogy közel a szabadulásunk (Luk 21:25–28).

Értékeled, amit a vének értünk tesznek? (Lásd a 18. bekezdést.)

18. Hogyan erősíthetjük a szeretetünket a vének iránt?

¹⁸ „Emlékezzetek meg azokról, akik vállalják köztetek a vezetést.” (Olvassátok fel: Héberek 13:7, 17.) Ha arra gondolunk, milyen sokat fáradoznak értünk a vének, méghozzá anélkül, hogy ebből bármilyen anyagi hasznuk származna, elmélyül az irántuk érzett szeretetünk és értékelésünk. Nem szeretnénk, ha elveszítenék az örömüket vagy sóhajtoznának miattunk. Inkább legyünk engedelmesek és vessük alá magunkat nekik, „egészen rendkívüli figyelmességet [mutatva irántuk] a munkájuk miatt, szeretetben” (1Tessz 5:13).

„MÉG TELJESEBB MÉRTÉKBEN”

19–20. Mit tehetünk, hogy „még teljesebb mértékben” kimutassuk a testvéri szeretetet?

¹⁹ Jehova népe közismert a testvéri szeretetről. Ez már Pál idejében is így volt. Ő mégis erre buzdította a testvéreket: „továbbra is ezt tegyétek, még teljesebb mértékben” (1Tessz 4:9, 10). Az biztos, hogy mindig tudunk fejlődni.

²⁰ Amint az év folyamán rápillantunk az éviszövegünkre, gondolkodjunk el a következő kérdéseken: Lehetnék még vendégszeretőbb? Hogyan tudok megemlékezni a börtönben lévő testvéreinkről? Kellően tisztelem a házasságot, melyet Isten hozott létre? Mi segíthet, hogy valóban megelégedett legyek? Hogyan erősíthetem a Jehova iránti bizalmamat? Hogyan tudok még inkább együttműködni azokkal, akik vállalják a vezetést? Ha igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni ezen a hat területen, akkor számunkra az éviszöveg nem csupán egy felirat lesz a Királyság-terem falán. Arra fog emlékeztetni, hogy tegyünk eleget ennek a felszólításnak: „Testvéri szeretetetek maradjon meg” (Héb 1

#1 Dr.BauerBela

---

morqouio btegség

 

#1 Dr.BauerBela

---

A hányó gyermek

A gyermekgyógyászati gyakorlatban a leggyakrabban előforduló panaszok, tünetek egyike a hányás. Ez a tünet betegségek egész sorát vezetheti be és bár a leggyakoribb kiváltó oka a vírusfertőzés következtében kialakult gyomor-bél hurut (gastroenteritis), a kortól és kísérő tünetektől függően egyéb betegségek is megfontolandók a hányás hátterében.

A hányás lehet akut, hirtelen jelentkező és krónikus, heteken-hónapokon át gyakrabban vagy ritkábban, de nem múlóan fellépő tünet. A következő pár sorban egy rövid összefoglalást szeretnék adni az akut hányással járó betegségekről és pár szóval felvázolni, mi és miért történik az orvosi rendelőben a hányás miatt érkező gyermeknél, illetve mit tehet a szülő otthon.

Az akut hányás messze leggyakoribb oka, mint már említettem a vírusfertőzés következtében kialakuló gastroenteritis. Mivel azonban egyéb betegség is jelentkezhet hányással, ez alapján az első megválaszolandó kérdés, hogy “Van-e a gyermek kora illetve egyéb tünete vagy a kórlefolyás alapján egyéb ok a háttérben, vagy “csak” gastroenteritisszel állunk szemben?”. Következő lépésként eldöntendő, hogy ” A hányás ellenére megoldható-e a szájon át történő folyadékpótlás?”, valamint az, hogy a folyadékhiány mértéke alapján “Szükséges-e kórházi felvétel intravénás folyadékpótlás céljából?”.

Az első kérdés tehát az, ami a szülőket és az orvost is legjobban foglalkoztatja: mitől hány a gyermek.

Ehhez elengedhetetlen a részletes kórtörténet ismerete és a gyermek alapos vizsgálata. Ez utóbbit azért is hangsúlyoznám, mert nem egyszer szembesülünk azzal a kérdéssel hogy a hason kívül mást miért vizsgálunk, miért “kínozzuk” az egyébként is beteg gyermeket. Mi köze a tüdő meghallgatásának vagy a nyak mozgatásának a hányáshoz? Nos, minderre azért van szükség, mert az alábbi betegségek tüneteit keressük:

• egyéb fertőzések: húgyúti fertőzések, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, hasnyálmirigy gyulladás – melyeket általában magas láz és a gyulladás gócára utaló specifikus jelek kísérnek
• sebészi beavatkozást igénylő hasi kórképek pl. vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, bélelzáródás, invaginatio, pylorus stenosis, fejlődési rendellenességek – melyek a jellegzetes időbeni kórlefolyás, a gyermek kora és a has betapinthatósága alapján merülnek fel /pl. a pylorus stenosis jellegzetesen hat hetes kor környékén, láz nélkül jelentkező sugárhányás tüneteivel jelentkezik/
• vesekő – amire a periódusokban jelentkező görcsös hasi fájdalom, derékfájdalom vagy lágyéktájra sugárzó fájdalom irányítja a figyelmet és nem egyszer véres vizelet kíséri
• gastroesophageális reflux - ami jellemzően láztalan gyermeken, étkezés utáni hányás-bukás formájában jelentkezik
• anyagcsere betegségek pl. diabetes mellitus – felborult anyagcsere esetén /ún. ketoacidózis állapotában/ akár sebészi beavatkozást igénylő betegség tüneteit is utánozhatja
• agynyomás fokozódással járó állapotok pl. daganat vagy korábbi fejsérülés miatt kialakult vérzés miatt – a trauma már a kórtörténet felvételekor kiderül, ill. a vizsgálat során idegrendszeri eltéréseket találunk. Az agydaganatokra jellemző az általában reggel jelentkező hányás, fejfájás.
• ételallergiák pl. tehéntej fehérje érzékenység
• ételfertőzések, ételmérgezések – gyümölcsleves nyáron?
• migrén - jellemzően láztalan gyermeken, heves fejfájás kíséretében, bevezető tüneteket követően jelentkezik hányás. Gyakran a családban is van migrénes .
• mérgezések pl. gomba, gyógyszer – általában a kórtörténet felvételekor derül rá fény

Láthatjuk tehát, hogy számos betegség felmerül a hányás hátterében, melyek között az elkülönítés az orvos feladata, azonban a szülőknek is fontos tudni, hogy vannak figyelemfelkeltő jelek, amik az “egyszerű” gatroenteritis helyett más betegség irányába terelik a gondolkodást, és ezek észlelése esetén nagyon fontos a gyermek minél előbbi orvosi vizsgálata. Ilyen alarmírozó tünetnek számít, ha:

• a gyermek sugárban hány és/vagy
• feszes puffadt a hasa, felhúzott lábakkal fekszik és/vagy
• nagyon magas láz kíséri a hányást és/vagy
• tarkómerevség alakul ki és/vagy
• véres hányás jelentkezik

Ilyen esetekben az otthoni kezeléssel kísérletezés nem célravezető, amilyen gyorsan lehet, orvoshoz kell fordulni.

A második kérdés az első megválaszolása után, hogy vajon megoldható-e a szájon keresztül történő folyadékpótlás.

Erre a gyermek kora, a hányások sűrűsége adhatja meg a választ, valamint segít a harmadik kérdés megfontolása is, tudniillik, hogy milyen mértékű a kiszáradás. Sajnálatos módon a folyadékveszteség egy bizonyos mértéken túl hányást provokál, így a kiszáradt gyermek szájon át már biztosan nem “tölthető fel” folyadékkal. A fenti két kérdésre tehát a betegség lefolyása, valamint a vizsgálat eredménye együttesen megadja a választ. A sápadt-bágyadt, aláárkolt, beesett szemű, száraz nyelvű, acetonos leheletű gyermek, aki 15 percenként hány biztosan kórházi felvételre kerül vénás folyadékpótlás céljából. Természetesen a kórházi ápolás csecsemők és kisded korú gyermekek esetében már sokkal enyhébb jelek esetén is indikált, hiszen egy hányás mennyisége arányaiban a testméretekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékű veszteséget jelent pl. egy csecsemő, mint egy 16 éves serdülő esetében.

Mielőtt mindenki megijedne, szeretném megnyugtatásul elárulni, hogy nem kell minden hányó gyermeknek kórházba kerülni, hiszen – ismétlem – az esetek döntő többségében vírusos fertőzésről van szó (illetve az év végi ünnepek közeledtével meg kell említeni a megszokottól eltérő mennyiségű és összetételű étkezés miatt kialakult hányást is), mely magától múló betegség és megfelelő folyadékpótláson, hányingercsillapításon illetve lázcsillapításon kívül egyéb beavatkozást nem igényel.

Mit tegyünk tehát, amennyiben gyermekünk otthon elkezd hányni?
(és a fenti alarmírozó tünetek nem jelentkeznek!)

Gyakran kínáljuk folyadékkal, lehetőleg az elvesztett mennyiséggel arányosan. Célszerű nem csak egy-egy kortyot, hanem 10-15 percenként fél-egy deciliter folyadékot itatni a gyermekkel, hiszen ha a hányás ismétlődik, az a kortytól illetve a decilitertől is ismétlődni fog, azonban óránként pár korty folyadékkal hosszú távon sokkal kevesebb folyadék pótolható, mint deciliterekkel. A hányással elveszett ionok pótlása céljából, valamint azért, mert a gastroenteritiseket általában a hányás után jelentkező hasmenés is kíséri, célszerűen cukrot, sót és folyadékot egyszerre kell adni, aminek jó módja a ropi etetése és cukros tea itatása. Ezzel a sóbevitel is megoldott, valamint ropi fogyasztása után a szomjúságérzet miatt a gyermekek szívesebben isznak. Természetesen rendelkezésre állnak gyógyszertárban kapható készítmények, melyek a fenti összetevőket megfelelő arányban tartalmazzák . Ilyen pl. a Normolyt por valamint a HIP ORS 200, melyeket érdemes használni. Mindezek mellett gyermekeknek való hányinger csillapító gyógyszer is elérhető kúp formájában (Daedalonetta), ami nem hiányozhat a gyermekes család otthoni gyógyszertárából. “Népi megfigyelés”, de a gyakorlatban látjuk a hatásosságát, hogy a hideg, buborékmentes kóla csillapítja a hányingert, emellett megfelelő mennyiségű cukrot is tartalmaz. Érdemes tehát a gyermekkel 1-2 dl hideg kólát itatni buborék kikeverését követően. Amennyiben az otthoni próbálkozások nem járnak sikerrel, illetve a fent már részletezett egyéb tünetek társulnak a hányással, mindenképpen javasolt az orvos (háziorvos, ügyelet) felkeresése és a továbbiakban az egészségügyi szakember feladata a differenciálás a kórképek között illetve a folyadékhiány felmérése és a gyermek hazaengedésének vagy kórházi felvételének eldöntése.

Kórházi felvétel esetén a szülő első kérdése mindig az, hogy mikor mehetnek haza. Nos, amennyiben a hányást gastroenteritis okozza, addig szükséges a kezelés, amíg a hányás tart és amíg a gyermek megfelelően nem itatható szájon át. Ez általában 1-2 napot szokott jelenteni. Amennyiben más betegség okozza a hányást, az adott betegség kezelésétől függő időtartamig szükséges a gyermeket a kórházban tartani. Ez természetesen betegség függő.

A fenti pár sor nem kimerítő részletességű, hiszen ezzel a témával vaskos könyveket lehetne megtölteni, de remélem, hogy a rövid áttekintés segítségül szolgál kezdő és gyakorló szülőknek egyaránt. A fenti szempontokat azért tartottam kiemelendőnek, mert a gyermekek egészsége és az egészségügyi ellátás optimális kihasználása érdekében azt tartom a legfontosabbnak, hogy míg súlyosan beteg gyermekek a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek ellátásra (alarmírozó jelek!), addig a kórházi kezelést nem igénylő, enyhe esetekben a gyermekek otthon, családjuk körében gyógyulhassanak.

Dr Vajda Zsolt

Csekklista

 

#1 Dr.BauerBela

---

Újszülöttkori sárgaság

Gyógyhírek | július 7, 2019

Az sárgaság (icterus) a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák, testnedvek és szövetek sárgás elszíneződése.

Oka a bilirubin nevű anyag vérben való felhalmozódása. Az újszülötteknek sok magzati vörösvérsejtje van, ezek a megszületés után szétesnek és belőlük – különböző folyamatok révén – bilirubin képződik a májban. Az újszülöttek éretlen mája viszont ezzel nem minden esetben tud lépést tartani, így a bilirubin lerakódik, sárgásan elszínezi a bőrt és a szemfehérjét. Az érett újszülöttek 60%, az éretlen újszülöttek 80%-át érinti.

Újszülöttkori sárgaság -élettani

Élettani sárgaságról akkor beszélünk, amikor a sárgaság enyhe fokú, nem veszélyezteti az újszülöttet, és kezelés nélkül oldódik. Megjelenésére a születést követő 2-3. napon számíthatunk. Tetőpontját a 3-4. napon éri el. Érett újszülötteknél 7, éretleneknél 10 napnál nem tart tovább.

Anyatejes sárgaság:

Jól szopó újszülötteknél fordul elő. A 4. életnap után jelentkezik, és akár 10 héten keresztül is fennállhat. Oka összetett. Elhúzódó sárgaság esetében részletes kivizsgálás javasolt, amelynek során az egyéb sárgaságot okozó tényezők többnyire kizárhatók, így valószínűsíthető az anyatejes eredet. Az elnevezés megtévesztő lehet, ugyanis az anyatejes sárgaság nem azt jelenti, hogy a szoptatást abba kellene hagyni! Kizárólag követést igényel, egyéb tennivalót nem.

A kóros sárgaság – hyperbilirubinaemia

A bilirubin szintjének kóros mértékű emelkedését minden olyan tényező előidézheti vagy fokozhatja, amely a bilirubin keletkezésére illetve kiválasztására kihat:

Anyagcserére ható tényezők:

Oxigénhiányos állapot,
Légzési zavar,
Táplálkozási zavar,
Genetikai okok – öröklődő betegségek

Vérképzőszervi okok:

Veleszületett vörösvértest széteséssel járó állapotok – vércsoport-összeférhetetlenség,
Körülzárt vérzések, véraláfutások,
A máj működését gátló tényezők,
Újszülöttkori fertőzések és egyéb súlyos több szervrendszert érintő betegségek,
Az epeutak különböző eredetű elzáródása,
Bizonyos gyógyszerek esetleges károsító hatása minden csoportban szerepelhet.

A sárgaság vizsgálata:

Sárgaság akár a megszületés pillanatában fennállhat vagy megjelenhet bármikor az újszülött időszak során attól függően, hogy kialakulását mi váltja ki.

Jellemzően először a fejen és az arcon kezdődik, innen terjed a végtagokra és a törzsre.

A sárga újszülöttnél laborvizsgálattal lehet a vérszérum bilirubin szintet meghatározni, adott esetben ezt a vizsgálatot ismételni is szükséges lehet. A bilirubin szint meghatározása nemzetközileg elfogadott görbe alapján történik, és több tényezőtől függ (születési kor-és súly, életnap, vércsoport).

A szülő azt veheti észre, hogy az újszülött bágyadttá, aluszékonnyá, nehezen ébreszthetővé, a szoptatás pedig nehézkessé válik.
Az okok feltárása szempontjából fontos az icterus megjelenésének időpontja.

Az első 24 órán belül fellépő sárgaság szinte minden esetben kóros folyamatkora utal. Vércsoporton alapuló összeférhetetlenség, rejtett vérzés, súlyos fertőzés okozhatja.

A 2-3. életnapon induló sárgaság rendszerint élettani, illetve genetikai eredetű.

Az első élethét után megjelenő sárgaság anyatejes icterusra, fertőzésre, veleszületett epeút elzáródásra, májgyulladásra, vérképzőszervi okokra, illetve gyógyszerhatásra utalhat.

Elhúzódó sárgaság, amely érett újszülötteknél a 14., éretlen újszülötteknél a 21. napon is fennáll. Nagy valószínűséggel anyatejes icterus áll a hátterében, ritkább esetben azonban betegség is okozhatja (epeút elzáródás, anyagcsere betegség, fertőzés), ezért minden esetben kivizsgálást igényel.

A sárgaság veszélye:

Legsúlyosabb következmény lehet az ún. magicterus. Ez az agysejtekben lerakódó bilirubin által okozott idegrendszeri betegség, amely kezeletlen esetben hosszú távú következményekkel és neurológiai maradványtünetekkel járhat. Az újszülött gyógyászat fejlődésének és a jól megszervezett újszülött osztályok működésének köszönhetően ez a kórkép ma már ritkán alakul ki.

A sárgaság kezelése:

Enyhe sárgaság esetén legfontosabb kezelés a megfelelő folyadékbevitel biztosítása, a szoptatást forszírozzuk.
Amennyiben a bilirubin szint meghalad egy bizonyos szintet, kékfénykezelést alkalmazunk. Ez a bilirubint vízoldékony formává alakítja és így a vizelettel a bilirubin kiürül. Emellett fontos a folyadékpótlás, ezt elsősorban szoptatással próbáljuk elérni, de előfordul, hogy szükség van infúzió adására is. A fényterápia során az újszülött ruha nélkül van az inkubátorban, a szemét letakarják, így óvják az erős fénytől.
Kifejezetten magas bilirubin szint felett, annak eltávolítására vércsere válhat szükségessé.

Amennyiben a tünet mögött egyéb, az előzőekben részletezett okot sikerül igazolni, úgy az annak megfelelő kezelést kell beállítani, pl. bakteriális fertőzés esetén antibiotikumot kell adni.

Az újszülöttkori sárgaság mögött tehát számos ok állhat.

Tanácsos végiggondolni már a családtervezés során azokat a tényezőket, amelyek kihathatnak a születendő újszülöttre, és érdemes a gondozást végző orvost tájékoztatni ezekről. A várandósság alatt bármiféle gyógyszerszedést alaposan mérlegelni kell, emellett fontos a terhesség alatt a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkohol fogyasztásának kerülése!

D 

#1 Dr.BauerBela

---

VELESZÜLETETT PSORIASIS

 

#1 Dr.BauerBela

---

 

#1 Dr.BauerBela

---

 

Így ismerje fel a stressz tüneteit gyermekén!

Egészség - Folyamatosan beteg gyermeke, mióta elkezdődött a suli? Levert? Magába fordult? Ez csak néhány figyelmeztető jel, aminek hátterében akár a stressz is állhat! - A stressz lehetséges okai, jelei gyermekkorban és amit tehetünk ellene.

 A stressz tényleg megbetegít!

Az már bizonyítást nyert, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, az arra hajlamosaknál közvetetten gyomor-és bélrendszeri panaszokat pl. refluxot, gyomorfekélyt okozhat és növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A stressz önmagában is megbetegítő tényező lehet, ha nem tanuljuk meg kezelni, levezetni, ugyanakkor mozgásszegény életmóddal, helytelen táplálkozási szokásokkal párosítva szinte biztosan betegséghez vezet.

Problémát okozhat, ha szülőként sem tudjuk, hogyan kezeljük a szorongást, stresszt, hiszen akkor ezt a csomagot, akarva-akaratlanul is átadjuk gyermekünknek is. Már gyermekünk egészen pici korában megtörténik ez, mondhatni, amikor még a pocakunkban van. A kutatások szerint a baba mindent érez az anyaméhben: azt is, ha az anya boldog és azt is, ha nem. Ugyanolyan félelmet, szorongást él át a pocakban, mint az édesanyja és a szervezete stresszhormont kezd termelni.

Ismerjük meg gyermekünket!

A legtöbb gyerek besorolható valamelyik alaptípusba. Vannak az érdeklődő örökmozgók, akiket érdemes minél több ingernek kitenni, mert attól érzik magukat jól. Ők azok, akiket minden érdekel, és már babaként látszik rajtuk, hogy nem igazán szeretnek aludni, mert felesleges időpocsékolásnak tartják, hiszen annyi felfedeznivaló vár rájuk. Velük lehet utazni, jönni-menni, élvezni fogják.
Vannak azonban olyan kicsik, akik kevesebb ingert és információt képesek feldolgozni, elviselni. Ők azok, akik sokat és jól alszanak, mert az idegrendszerük fejlődéséhez erre van szükségük. Ha betartjuk a napirendet, kellő mennyiségű pihenést biztosítunk nekik, akkor nyugodtak, kiegyensúlyozottak lesznek. Ellenkező esetben azonban mindig sírni fognak, mert nem tudnak az őket ért sok ingerrel megbirkózni.

Iskolások stresszhelyzetben

Ma már az óvodás gyerekeken is nagy a teher, különösen nagycsoportban, amikor felmérik őket, hogy iskolaérettek-e. Dr. Vekerdy Tamás szerint teljesen téves az a koncepció, amelyet az oktatási intézmények követnek: egy nagycsoportosnak, de még az alsós kisgyerekeknek is a legfontosabb a sok, szabad mozgás, játék, ehelyett már az óvodában elkezdik őket trenírozni az iskolára, szabályok százainak betartását várják el tőlük, mindezt annak – a szabad mozgásnak és játéknak - a rovására, ami pedig a leginkább fejlesztő hatású az ő életkorukban. Vekerdy szerint az iskolának az óvoda folytatásának kellene lennie és nem fordítva, vagyis az óvodának az iskolára felkészítő intézménynek.
A gyerekek nem mindig tudnak, mert nem is lehet, a kimondatlan és fokozott elvárásoknak vagy követeléseknek megfelelni. Gondoljunk csak bele, milyen megerőltető lenne még felnőttként is reggel 8-tól délután 3 óráig egy padban, fegyelmezetten ülve, lankadatlanul figyelni! Csak akkor állhatnánk fel, beszélhetnénk, ha erre engedélyt kaptunk. Pedig az ő agyuknak, szervezetüknek még lételeme a mozgás!

A gyerek csak azt érzi, valami nem jó, valami feszíti vagy elszomorítja, vagy szorongatja, de nem mindig ismeri fel magát a stresszt. A legtöbb szülő bármit megtenne a gyerekéért, csak azt nem hagyja, hogy önmaga legyen. Ez pedig sok baj forrása lehet.

Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás is egybehangzóan azt javasolja az iskolás gyerekek szüleinek: Legyünk gyermekünk pajtásai! Arra tanítsuk meg, hogyan tud - például az asszertív kommunikáció módszerével - érdeket érvényesíteni és önmagáért kiállni. Segítsünk neki, hogy az lehessen, aki ő valójában! Mert nem azzal segítjük, ha letörjük a személyiségét és arra neveljük, hogy legyen megalkuvó minden esetben, hanem azzal, ha hagyjuk érezni és gondolkodni és megtanítjuk arra, hogyan találja meg az egyensúlyt a túlszabályozás és a szabadosság két véglete között. Figyeljünk oda és igyekezzünk rájönni, mi a neki való út, hogy hol a helye, mihez érez kedvet, mihez van tehetsége.

Így tanuljuk és tanítsuk meg a stresszkezelés módszereit!

Ha egy kisgyerek feszült, stresszes, sokszor ő maga sem tudja, pontosan mi a baja, így első és legfontosabb feladatunk szülőként, hogy felismerjük a tüneteket. Hosszú távon érdemes megfigyelni, milyen élethelyzetek, szituációk váltanak ki gyermekünkből stressz-reakciót.

Ilyen stresszhelyzetek lehetnek:

A családstruktúra megváltozása

Ha új családtag érkezik, testvér születik, vagy elköltözik, vagyis változik a család struktúrája. Még a felnőttekben is szorongást vált ki az ilyen jellegű változás, miért gondoljuk, hogy a gyerekben nem? A legjobb, ha az ilyen helyzeteket megbeszéljük. A legrosszabb pedig az, ha elhallgatjuk a gyerek elől, mondván, majd úgyis megszokja, ne sokkoljuk előre.

Az élettér változásai

Feszültséget okozhat a gyereknek a költözés, ha úgy érzi, kibillent a megszokott környezetéből, vagy iskolát vált. Egy új közösségbe kell beilleszkednie, új szabály- és viszonyrendszert kell megismernie, és ebben meg kell találnia a saját helyét. Ilyenkor ne bagatellizáljuk el a problémáit, hallgassuk meg, hagyjuk, hogy kibeszélje magából a nyomasztó gondolatait, félelmeit.

Feszültség a családon belül

Sokszor nem maga a válás a legelviselhetetlenebb a gyerek számára, hanem az azt megelőző folyamatos ellenségeskedés, veszekedés. Egy gyereknek azt látni, hogy a szülei akarattal bántják egymást (még ha „csak” verbálisan is) nagymértékű bizalomvesztést eredményezhet a világ és a benne élő emberek jósága iránt.

Haláleset

Egy közeli hozzátartozó halála alapjaiban rengetheti meg egy gyerek biztonságérzetét. Olyan mély szomorúságot, veszteségérzetet élhet meg, amelynek feldolgozásához nem áll rendelkezésére semmilyen enyhítő eszköz. Egy gyerek még nem tudja, hogy dolgozza fel egy szeretett ember vagy akár háziállat elvesztését. Ugyan a gyászfolyamat önmagától is beindul, de szülőként nagyon észen kell lenni, hogy a gyermekben felgyülemlő fájdalom és feszültség megfelelő úton és módon távozhasson.

Rossz szokások

Bizony a tévé, mobiltelefon, számítógép túlzott használata is feszültséget vált ki a gyerekekben és alattomosan dolgozik a mélyben. Kisgyerekeknél alapszabály, hogy korlátozni kell a kütyüzés idejét: életkortól függően fél órától 1 óráig terjedhet és este, lefekvés előtt már tilos!

Személyes konfliktusok

A gyerekek még nem rendelkeznek olyan élettapasztalattal, amelyek segíthetnék őket a tipikus emberi játszmák kezelésében. Erre többek között a szülőknek kell őket megtanítani. A beszélgetés sokat segíthet, de sokszor már az is használ, ha meghallgatjuk, ha problémái vannak.

A gyerek felnőttként kezelése

A gyerek nem kis felnőtt, másképpen működik, gyakran másra van szüksége, mint egy felnőttnek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen az élete. Jóval többet kell pihenjen, ami nem csupán azt jelenti, hogy nagyobb az alvásigénye (természetesen azt is).

Honnan, miből tudhatjuk, hogy stresszes a gyermekünk?

A stressz változatos tüneteket okozhat, az alábbiak azonban kifejezetten sok esetben jellemzőek:

• Feltűnően megváltozott viselkedés, nyugtalanság, frissen keletkezett figyelemzavar
• Alvásproblémák, rémálmok (ezek biztosan feszültségről árulkodnak)
• Ha a gyerek gyakran jár vécére anélkül, hogy szervi baja lenne
• Ha egy addig nyílt, barátságos gyerek befelé forduló lesz, vagy nagyon sokat akar egyedül lenni, vagy épp fél egyedül
• Túlzott számítógép-, tévé- és telefonhasználat
• Gyakori fej- és hasfájás szervi eltérés nélkül
• Lógás az iskolából, az időérzék elvesztése, késések, rossz időbeosztás
• Étvágytalanság, fogcsikorgatás, hirtelen kialakuló beszédzavar (dadogás, hebegés)
• Hajtépés, a saját testi épség veszélyeztetése
• Pszichoszomatikus tünetek, melyekkel a gyerekek a stresszre reagálnak: hasfájás, hányás, hasmenés vagy székrekedés, ekcéma, tartós fejfájás, nyak-, hát-, vállfájdalom, asztma, gyakori fekélyek szájban, ínyen, tikkelés

Stresszcsökkentő és stresszoldó módszerek

Sok mozgás, sport, ezek ugyanis a legjobb stresszmentesítő elfoglaltságok.

A gyerekek szeretnek molyolni, álmodozni. Ez nem okvetlenül lustaság vagy haszontalanság. Gyakran az ilyen csendes tűnődés idején dolgozzák fel az őket ért impulzusokat. Hagyjuk őket kicsit visszahúzódni a saját világukba, ne veszekedjünk velük ezért!

Töltsünk sok időt a gyerekkel, annyit, amennyit csak tudunk. Ha több gyermekünk van, mindegyikkel külön-külön is töltsünk időt. Legyen olyan, hogy csak rá figyelünk. És az is fontos, hogy mindkét szülőtől minden gyerek kapjon saját, „minőségi időt”. Nem biztos, hogy ilyenkor okvetlenül csinálni kell valamit, néha a csendes együttlét is feltölti az összes érdekeltet. Mindez erősíti a „családba tartozom, hozzátok tartozom” érzését, és ez napjainkban még fontosabb, mint régen volt. A hely, ahol szeretnek és elfogadnak, erősíti az önbizalmat, és kedvet csinál ahhoz, hogy a gyerek merjen új dolgoknak is nekivágni, azokat kipróbálni.

Amíg pici egy gyerek teljesen természetes, hogy ölelgetjük, de az érintés, az ölelés később, felnőttkorban is  ugyanolyan fontos! Kifejezése annak, hogy fontos vagy számomra, és odafigyelek arra, hogy neked jó legyen. Az ölelés, az érintés oxitocint szabadít fel, ami csökkenti a pulzusszámot, felelős a pihenésért, segíti az emésztést, növeli a fájdalomtűrő képességet, nem engedi egekbe szökni a vérnyomást, erősíti az immunrendszert.

A szokások: a leglényegesebb dolgok egyike, és sajnos elég sok félreértés terepe. A gyerekek szeretik az ismerős dolgokat, a rítusokat. Szó sincs róla, hogy az ismétlések unalmasakká válnak, sőt. Az ismerős biztonságot ad, a szokások és a hagyományok, még ha kamaszkorban lázad is a gyerek ellenük, a hovatartozás, a családba tartozás érzését erősítik.

#1 Dr.BauerBela

---

Egyedül vagy testvérrel?

Egyedül vagy testvérrel?

Ez a kérdés szinte minden szülőpárban felmerül a családtervezés során. A gyermek(ek) megszületéséről való döntés természetesen a szülőpár kizárólagos joga, nekik kell átgondolni a döntésüket, teljes felelősséggel. Ehhez ajánlunk néhány szempontot.

Érvek, ellenérvek és azok erőssége

Gyakran egy párkapcsolatban is nehéz egyetérteni ebben a kérdésben, hiszen más lehet a pár értékrendje, a hozott családi minták, a gyermekkori tapasztalatok. Másként gondolkodhatnak a gyermeknevelés érzelmi, anyagi oldaláról, másként a gyermek társas kapcsolati szükségletéről is. Az anya munkája, az apa szerepvállalásának mennyisége, minősége, a nagyszülők jelenléte, támasznyújtása szintén befolyásoló tényező lehet. A válaszokat minden párnak magának kell megtalálni, de van, hogy az eredeti döntést felülírja a gyermek testvér iránti vágya, vagy az anya megváltozott egészségi állapota, a család anyagi helyzete, az első gyermek nevelése során megélt örömök, vagy éppen nehézségek.

Az egyedüli gyermek

Az egy gyermeket vállaló szülők gyakran a gyermekvállalás anyagi és időbeli terhei miatt döntenek így, bár tudnunk kell, hogy a két vagy három gyermek anyagilag sosem jelent kétszeres, háromszoros terhet, és az idő, amit a gyermekkel töltenek, sem kétszereződik, vagy nem lesz háromszoros. Sok szempontból a legdrágább az egy gyermek nevelése.

Az első gyermek nevelése, gondozása során a szülőpár nagyobb fokú szorongást élhet meg, ami a tapasztalatlanságból, az új szerep tanulásából is adódik. Ilyenkor a szülők gyakran olvasmányélményeiknek, a fantáziájukban élő szülőszerepnek, vagy a környezetük által támasztott szerepelvárásnak akarnak megfelelni. Találkozhattak a jó szülői mintával, ilyenkor a fiatal pár merít a gyermekként megtapasztalt élményeiből, a rossz szülői minta esetén pedig inkább elkerülni igyekeznek azt.

Az anyagi jóllét, nemcsak előny, hátrány is lehet, például a gyermek szocializációjában, amikor nemcsak szükségletei azonnali kielégítését tanulja meg, hanem még a meg sem fogalmazódott igények kielégítését is megkapja, amely a szükségletek kommunikációjának megtanulásában hátráltatja, a későbbi életkori szakaszokban okozva nehézséget.

A gyermek szempontjából a testvér nélküliség aktuálisan ugyan előny, hosszabb távon azonban hátrányt is jelenthet. Egy nagyobb testvérnek a babavárás során egyre inkább megváltozó körülményekkel kell szembenéznie. Nem lehet az anyával ugyanúgy játszani, mint eddig, fokozatosan negatív érzések alakulhatnak ki, amely a testvér születésével egyidejűleg megélt veszteségélményben, az anyai törődés kizárólagosságának elveszítésében ölt testet. Ennek hatása igen különböző a testvérek közötti életkor különbsége alapján. Jelentősen mérsékelhető a testvér érkezésére való felkészítéssel, a közös várakozás örömének megosztásával, valamint a gondozási folyamatokba való bevonással, a gyermek nemétől függetlenül.

Az anyukák gyakran „túlféltik” a csecsemőt a nagyobb testvértől: „ne szorítsd meg, ne hajolj hozzá közel, ne fogd meg a kezét”, amivel frusztrálják a nagyobbat, s ennek következtében agressziót válthatnak ki a kisebb testvér irányába. Ha az anya szorong a csecsemő táplálása, fejlődési üteme miatt, ez a szorongás szintén áttevődhet a nagyobb gyermekre, aki nehezen birkózik az anyától nem megszokott érzelmi reakciókkal. A szülőpártól nagy tapintatot és odafigyelést igényel ilyenkor a nagyobb gyermek, amiben elsődlegesen az apákra hárul nagyobb feladat, hiszen az édesanya a csecsemővel van elfoglalva.

Legfontosabb azt tudni, hogy minden gyermek más, egyedi, egyáltalán nem biztos, hogy az Ön gyermeke ugyanígy reagál a testvére születésére! A későbbiekben ezek a hatások ráadásul sokat változnak, a csecsemő növekedésével egyenrangúbbá válik a helyzet, játszótársi kapcsolat alakul ki, a gyerekek egymás társas támaszai lesznek.

Testvérhelyzetben: önállóan, de együtt

Több gyermek vállalása esetén a szülői oldalon számolni kell azzal, hogy ez „többemberes” feladat. Az anya pszichés jóllétéhez nélkülözhetetlen, hogy a napi 24 órás „szolgálat” alól olykor mentesítést kapjon. Legyen saját ideje, lehetősége önmaga testi-lelki egészségével foglalkozni. Továbbá a gyermekeinek és a párjának is tudjon „saját”, csak vele töltendő minőségi időt biztosítani. Ez a szülőpár mindkét tagjától nagyobb erőfeszítést igényel, és gyakran külső segítség – nagyszülők, gondozónő – bevonását is igényli. Ugyanakkor az értékrend kialakításában a szocializációban, a társas készségek fejlődésében a nagyobb testvér segítség is lehet.

Az, hogy a testvérek a gyermekkorban és azon túl milyen barátai, támaszai lesznek egymásnak, nagyrészt a megélt közös élményektől függ, ami pedig nem pusztán jelenléttel, a testvéri állapot tényével, hanem a minőségi jelenléttel, megfelelő szülői neveléssel adható meg.

Tanulnunk kell a szülőpár döntésének elfogadását, és elengedni a saját vélemény megfogalmazást nagyszülő-, barát- vagy főnökszerepben egyaránt. Minden helyzet egyedi, nem lehet tudni a döntés valamennyi okát, amelyek nemcsak szubjektívek, hanem objektívek is lehetnek, csak az érintettek nem feltétlen kívánják ennek részleteit publikussá tenni.

Forrás: Kereki J. – Tóth A. (szerk.) (2019): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.

Szabó Győzőné Magdi 

#1 Dr.BauerBela

---

CSÓNAKFEJ

 

#1 Dr.BauerBela

---

A gyermeknevelés, mint befektetés?

 

     A gyermeknevelés, mint befektetés? - A szülői felelősségek átalakulása

Kovai Cecília, KRTK

Szőke Alexandra, KRTK

Cikk mentése Megosztás

A szülővel együtt aludjon a gyermek, vagy külön? Hagyjuk sírni vagy vegyük fel? Melyik óvodát válasszuk? Melyik iskola lesz a legmegfelelőbb? Milyen programok segítik legjobban fejlődését? – olyan kérdések ezek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt még kevesebb téttel bírtak, a mai szülők számára viszont létfontosságú választásokká váltak. A szülőséggel és gyermekneveléssel foglalkozó kutatások már a 90-es évek végétől jelzik, hogy jelentős átalakulások zajlanak a gyermeknevelés terén. A változások nagyban átírják a szülőkkel szemben támasztott elvárásokat, magát a szülő-gyermek viszonyt, valamint az állam és a gyermekes családok kapcsolatát. A változásokat a kutatók szélesebb, globális léptékű gazdasági és politikai folyamatokkal kapcsolják össze, amelyek a nemzet-állami politikákon keresztül leszivárognak a magánélet egyik legintimebb szférájába: a gyermeknevelés hétköznapi gyakorlataiba.

A gyermekneveléssel kapcsolatos új trendek egy legfőbb jellemzője, hogy azt befektetésként értelmezi, ennek megfelelően a gyermekek fejlesztésének fontossága globálisan domináns irányelvé vált a közpolitikákban az elmúlt évtizedekben. Ez az új irányelv azt hirdeti, hogy a gyermeknevelés tulajdonképpen egyfajta beruházás, amelynek garantálnia kell a gyermek gazdaságilag produktív és mentálisan egészséges felnőtté válását. Mindez üdvözlendő gyermekközpontú fordulatnak tűnik, ugyanakkor a témával foglalkozó kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermeknevelést befektetésként értelmező szemlélet új típusú felelősségekkel terheli a szülőket, hiszen szinte „szakértővé” kell válniuk, hogy gyermekeik elvárt fejlődését biztosítsák. A gyermeknevelés ezen új módját a szakirodalom “intensive parenting”-nak, azaz intenzív szülőségnek hívja.

A szülőség ebben az új megközelítésben egy gyermekközpontú, szakértők által vezetett, munkaigényes feladattá vált, amely rendkívüli érzelmi és anyagi erőforrást igényel. A fentiek birtoklása azonban nagymértékben társadalmi helyzettől függ. Míg egy fővárosi középosztálybeli szülő könnyebben eléri a gyermeke fejlődését segítő szolgáltatásokat (pl. logopédus, baba masszázs, gyógytornász), többek között szabadabban válogathat az oktatási intézmények között, addig például egy hátrányos helyzetű régióban élő alsó-középosztálybeli család gyermeke csak extrém erőfeszítések révén juthat a készségei kiteljesedését ígérő szakértelemhez.

Az új gyermeknevelési trendek tehát nem pusztán a fenti felelősségek súlyát helyezik a szülők vállára, hanem a területi és társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében is szerepet játszanak.

A kutatók a gyermeknevelés átalakulását többféle, egymással összefüggő folyamathoz kötik, amelyek a gazdaság, a tudomány és a mindennapi élet szervezésében zajlanak. Természetesen ezek a folyamatok máshogyan éreztetik hatásukat a világgazdaság különböző pozícióját elfoglaló, különböző társadalomtörténeti háttérrel rendelkező országokban. Mégis léteznek olyan folyamatok, amelyek szinte mindenhol hasonló irányú változásokat generálnak.  Ezt mutatta az általunk szervezett nemzetközi ‟Parenting and the State” című workshop is, melyen számos európai országból (Anglia, Dánia, Norvégia, Franciaország, Svájc) érkező kutató számolt be nagyon hasonló tendenciákról a gyermeknevelés illetve az azt érintő közpolitikai intézkedések és intézményi változások terén.

Az egyik ilyen meghatározó folyamat az ún. neoliberális gazdasági fordulat, amely a 80-as évektől terjedt el először főként a nyugati országokban, majd az egész globális gazdaságot átalakította beleértve a posztszocialista országokét is. A neoliberális irányzat az ún. szabad piacelvű logika térnyerését jelentette olyan szektorokban és területeken is, amelyek korábban az állami feladatok közé tartoztak, vagy egyszerűen csak nem a profittermelés határozta meg a róluk szóló közbeszédet. A neoliberális átalakuláshoz sorolhatjuk például az oktatási rendszer privatizálását előmozdító törekvéseket, és a gyermeknevelés befektetésként történő értelmezését is.

Az oktatás átalakulása egy markáns példa arra, ahogyan a gazdasági, politikai változások átírják a szülői feladatokat. Habár Magyarországon az oktatási intézmények privatizálása nem lett meghatározó a rendszerváltás után, az ún. szabad iskolaválasztás mégis megteremtette az oktatási intézmények “piacát”. Ezen a piacon az iskolák a tanulók sikeresebb jövőjét ígérő szolgáltatásokkal versengenek a megfelelő státuszú szülők kegyeiért, míg a szülők gyermekeik “képességeit” kínálják fel, hogy hozzáférjenek egy-egy jobb iskola szolgáltatásaihoz.

A szabad iskolaválasztás tehát átírta a korábban egyértelműnek tűnő szülői feladatokat, hiszen a körzetes iskolák magától értetődősége helyett a beiskolázás nagy téttel bíró döntések terepe lett.

A gyermeknevelés beruházásként történő értelmezése azonban nem pusztán azon a feltételezésen alapul, hogy a beruházás majd a jövőben a gyermek sikeres életpályájaként térül meg, hanem azon is, hogy e beruházás fő irányítója a szülő. A szülői felelősségek átalakulásban a pszichológiai magyarázatok uralkodóvá válása meghatározó szerepet játszik. A fejlődés pszichológia által termelt szakértői tudások különösen erős hatást gyakoroltak a gyermeknevelés hétköznapi értelmezéseire és a gyermekneveléssel kapcsolatos közpolitikákra is. Ezt mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több országban a társadalmi beruházás (social investment) szemlélete vált dominánssá, amely a korai intervenció szükségességét hangsúlyozza. Ennek a tendenciának része, hogy Magyarországon a hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő fejlődését célzó Biztos Kezdet Házak országszerte elterjedtek és az alapellátások részévé lettek.

A fejlődés pszichológia nagy hangsúlyt fektet a gyermek első éveire és azon belül a szülők szerepére a gyermek fejlődésében. A pszichológiai magyarázatok dominánssá válásával a szülők szinte minden tettének (még a legbanálisabb hétköznapi cselekvéseknek is), érzelmi viszonyulásának tétje lesz, amelyekkel a gyermek jövőjét negatív vagy pozitív irányban befolyásolhatja.

Az altatástól kezdve a szoptatáson át a különböző játékokig minden tudatos cselekvéssé válik, amelyet meg kell tervezni, ki kell találni, méghozzá úgy, hogy az leginkább elősegítse a gyermek jóllétét és fejlődését.

A szakirodalmak ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a gyermeknevelés új trendjeit alapvetően az határozza meg, hogy nem állnak a szülők rendelkezésére megfellebbezhetetlen szakértői tudások, amelyeket csak követni kéne, inkább egymással versengő, párhuzamosan futó szakértői vélemények, tanácsadások, terápiák elérhetőek. Az elmúlt évtizedek során megsokszorozódott könyvek, blogok, újságcikkek, közösségi oldalak osztják a szakértelem különböző formáit, amelyekből a szülőknek választani kell, hiszen tervezés vagy a megfelelő tudás hiánya felelőtlen hozzáállásként értelmeződhet, amellyel a szülő kockáztatja saját gyermeke jövőjét.

A kutatók szerint a kockázatnak egyébként is kiemelt helye lett a gyermeknevelés új megközelítésében. Eszerint a gyermekre mindenhonnan potenciális veszélyek leselkednek, amelyeket a szülői felügyelet és gondoskodás hivatott megelőzni. Egy nem idejében felfedezett fejlődési rendellenesség, nem megfelelően kiválasztott iskola, óvoda, különböző balesetek, a bárhol felbukkanható, ártó szándékkal közelítő idegen felnőttek fenyegetik a gyermek biztonságát. A biztonságérzet e drasztikus csökkenése látványosan átalakítja a gyermeknevelés hétköznapjait. Elég, ha csak a nyolcvanas évek “kulcsos gyerekeire” gondolunk, akik egyedül mentek haza az iskolából és szüleik jelenléte nélkül szervezték délutánjaik jelentős részét. Ma már ez az akkor mindennapi gyakorlat elhanyagolásnak, sőt veszélyeztetésnek minősülhet. A kutatók sokféleképpen magyarázzák a veszélyérzet e látványos növekedését, kezdve a média hatásával, a közintézményekbe vetett bizalom, és általában véve közös társadalmi normák meggyengülésén át az előnyös társadalmi pozíciókért folytatott egyre jobban kiéleződő versengésig. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy a “veszélyek” folyamatos kivédése újfajta felelősségekkel terheli a szülőket.

A gyermek jövőjének kockáztatása azonban korántsem magánügy, hiszen a szülő feladata az, hogy gazdaságilag hasznos felnőttet neveljen, aki nem jelent majd gondot, elsősorban plusz költséget a társadalomnak. A szülői felelősségek átalakulása tehát közüggyé teszi a szülő-gyermek viszony számos aspektusát. Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb változása a gyermeknevelés terén éppen az, hogy az állam egyre inkább kiterjeszti szerepét a családi élet “privát szférájára”. Ezt igazolják az Európa szerte egyre elterjedtebbé váló szülői tréning programok (parenting training programmes), alternatív vagy otthoni iskoláztatással kapcsolatos egyre szigorúbb szabályozások, illetve az iskolai hiányzások egyre szigorodó, szülőket érintő büntetése. Mivel a szülők szerepe felértékelődött a gazdaságilag produktív állampolgárok nevelésben, az állam szerepe is megnőtt a szülői gyakorlatok felügyeletében. Ez a felügyelet természetesen máshogy jelenik meg a különböző gazdasági, politikai helyzetű országokban. A workshopunkon bemutatott kutatások azt mutatják, hogy míg a jóléti államokban, mint például Svájc vagy Dánia inkább a szakértői tudások átadására helyeződik a hangsúly különböző tanácsadások formájában, addig Magyarországon az állami intézmények ellenőrző funkciója erőteljesebb.

Az a trend azonban Európa számos országában megfigyelhető, hogy míg korábban a gyermek nevelését felügyelő állami intézmények inkább az alsóbb rétegeket célozták, addig az utóbbi évtizedekben a középosztálybeli családok is fokozottan ezen intézmények figyelmének középpontjába kerülnek.

Ez tetten érhető az óvodától kezdve, az iskolán át, szinte minden intézményben, de ahogy kutatásunk rávilágított a gyermekvédelem terén is. Bár hazánkban a gyermekvédelmi esetek többsége továbbra is az alacsonyabb társadalmi státuszú családokat érinti, a szakértők szerint az elmúlt években tagadhatatlan a középosztálybeli családokban kezdeményezett gyermekvédelmi intézkedések növekedése. 

A gyermeknevelés fenti új irányai azonban máshogy érintik a különböző társadalmi osztályokat, ugyanis a beruházáshoz elsősorban tőke kell, legyen az anyagi, kapcsolati, tudásbeli vagy érzelmi tőke, amelyet a szülők mozgósítani tudnak a gyermeknevelés “szabad piacán”. A szülőség tőkeigényes feladattá válása a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket generál, hiszen a meglévő előnyök a megfelelő befektetéssel növekednek, a hátrányok pedig az elmaradó beruházásokkal halmozódhatnak. Kutatásunk is rámutatott, hogy ennek fontos térbeli aspektusai is vannak. Például, hiába szeretnék a szülők Ringató foglalkozásokra vagy mozgásfejlesztő alkalmakra vinni kisbabájukat egy rossz közlekedéssel rendelkező faluban, ha az még a nehezen elérhető legközelebbi kisvárosban sincs. Ezek az egyenlőtlenségek még nagyobb súllyal bírnak, ha már meglévő fejlődési rendellenesség vagy hátrányos helyzetből adódó fejlődési lemaradások kezeléséről van szó. Hiába ígéri ugyan a korai fejlesztés fontosságát hirdető paradigma a társadalmi hátrányok kiegyenlítésének esélyét, a gyakorlat azt mutatja, hogy valójában felerősíti azokat, mivel jellemzően a tőkeerős rétegek jutnak hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz.

Úgy tűnik tehát, hogy az ún. intenzív gyermeknevelés elsajátításának egyre nagyobb szerepe lesz a gyermek leendő társadalmi helyzetének meghatározásában. A gyermeknevelés ugyanis az elmúlt évtizedekben az előnyös társadalmi pozíciókért folytatott verseny kiemelt terepe lett, ahol nem pusztán a lemaradás állandó réme fenyeget, hanem a “rossz szülőség” vádja is elérheti azokat, akik nem sajátítják el az intenzív szülőség megfelelő gyakorlatait. Azaz nem eléggé informáltak, és nem képesek felismerni illetve elejét venni a gyermek optimális fejlődését veszélyeztető kockázatoknak. Azonban olyan verseny ez, amiből kiszállni csak bajosan lehet, hiszen a kívül maradókat az új elvárások a saját lelkiismeretük hangjain szólítják meg, hogy gyermekük sikeres jövőjét kockáztatják.  

#1 Dr.BauerBela

---

DOWN KOR

 

#1 Dr.BauerBela

---

A „fehérnemű szabály”-

 

         A „fehérnemű szabály”- tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan védhetik meg magukat a szexuális visszaélésektől

• Betűméret
• Nyomtatás
• E-mail

Ötből egy gyerek válik szexuális abúzus vagy erőszak valamilyen formájának áldozatává. Bármelyik gyerekkel megtörténhet, függetlenül nemétől, korától, bőrszínétől, családi hátterétől, vallásától. Az elkövető sokszor a gyerek által is ismert, szeretett személy, és nem feltétlenül felnőtt. Az Európai Tanács azért dolgozta ki a szülők és gondviselők számára a „fehérnemű szabály” egyszerű módszerét, hogy elősegítse a beszélgetést a kisgyerekkel, és ezzel megelőzhető legyen a szexuális abúzus.

A megelőzés egyik alapja a jó otthoni kommunikáció: a nyitottság, határozottság, és a barátságos, félelemmentes légkör. Ha a szülő úgy érzi, nem tud a témáról nyíltan beszélni gyerekével, a kiadvány szerkesztői emlékeztetnek: valószínűleg a gyerekek sokkal könnyebben kezelik a kérdést, mint a felnőttek, aggodalomra tehát semmi ok. Egy gyerek sem lehet túl kicsi ahhoz, hogy megtanítsuk neki a fehérnemű szabályt, és így nagyobb biztonságban legyen.  

A felnőtteknek szóló rövid anyaggal együtt egy képeskönyvet is kiadtak Kiko and the Hand (Kiko és a Kéz) címen: Kiko, a mesebeli kisgyerek új barátot talál, a színes Kezet, akivel együtt játszhat. A mese kapcsán most bemutatjuk, hogy tanítható meg a gyerekeknek a fehérnemű szabály.

A fehérnemű szabálynak öt eleme van:

A tested csak a tiéd

A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy a testük felett csak ők rendelkezhetnek, és senki sem érintheti meg őket az engedélyük nélkül. Ha kiskorától fogva nyíltan beszélgetünk a gyerekkel a szexualitásról és az intim testrészekről (a fejlettségének, korának megfelelő megnevezéseket és szavakat használva), segítünk neki abban, hogy megértse, mit szabad és mit nem.

Joga van visszautasítani akár a puszit, akár az érintést, még a saját szüleitől, szeretteitől is.

Meg kell tanulnia azonnal és határozottan nemet mondani bármilyen, szerinte nem helyénvaló érintésre, kilépni az ilyen helyzetből és rögtön szólni egy felnőttnek. Fontos, hogy kitartó legyen ez utóbbiban, és addig mondogassa, mi történt, és erőltesse a témát, míg valaki komolyan nem veszi mondandóját.

A mesekönyvben a Kéz engedélyt kér Kikótól, hogy különböző testrészein, például a kezén vagy az orrán megérinthesse őt, és ezt Kiko megengedi. Amikor a Kéz Kiko alsóneműjébe szeretne nyúlni, Kiko azt kiáltja: NEM! Ennek kapcsán a szülők elmagyarázhatják, hogy a gyerek bármikor nemet mondhat. 

Jó érintés – rossz érintés

A gyerekek nem mindig ismerik fel a helyénvaló, és a nem helyénvaló érintést. Meg kell nekik tanítani, hogy nem helyes, ha valaki megnézi vagy megérinti intim testrészeiket, vagy arra kéri őket, nézzék vagy érintsék meg az ő intim testrészeiket. A fehérnemű szabály segít nekik egyszerűen megtanulni ennek határát: az alsóneműt.  Abban is segíthet a szabály, hogy tudatosítsa a gyerekekben, hogy ha valami olyan történik, amiről nem tudják megítélni, hogy jó, vagy rossz, beszéljenek erről egy olyan felnőttel, akiben megbíznak.

A mesekönyvben Kiko nem engedi meg, hogy a Kéz az alsóneműjébe nyúljon. A szülők ennek kapcsán elmesélhetik a gyerekeknek, hogy vannak olyan felnőttek – pl. gondozók, szülők, orvosok –, akiknek néha meg kell érinteni őket, de ekkor is mondhatnak nemet, ha az adott helyzetben rosszul, kényelmetlenül érzik magukat.

Jó titok – rossz titok

A közös titok a szexuális abúzust elkövetők leggyakoribb taktikája („Legyen ez a mi titkunk”). Ezért fontos, hogy megtanítsuk a különbséget jó és rossz titok között, és, hogy kölcsönös bizalmon alapuljon a szülő, gondviselő és a gyerek kapcsolata.

Minden olyan titok, amitől a gyerekek idegesen, kényelmetlenül, félelemben vagy szomorúnak érzik magukat, nem jó, és az ilyen titkokat nem szabad megtartani! El kell mondani egy olyan felnőttnek, akiben megbíznak - legyen az szülő, tanár, orvos, vagy rendőr.

A mesében a Kéz bátorítja Kikót, hogy mondja el, ha valaki nem jól akarja megérinteni. Ennek kapcsán a szülők beszélgethetnek a gyerekkel a jó titkokról (például, ha valakinek meglepetést tervez a család) és a rossz titkokról (amitől ő szomorú lesz vagy fél). A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy szüleiknek elmondhatják rossz titkaikat.

A felnőtt felelőssége a megelőzés és a védelem

A bántalmazott gyerekek szégyent, bűntudatot és félelmet éreznek. A felnőtteknek kerülni kell a szexualitás tabusítását, és biztosítani a gyerekeket arról, hogy hozzájuk fordulhatnak, ha aggódnak, félnek, vagy szomorúak. A gyerekek érzik, ha baj van, ezért a felnőtteknek oda kell figyelni és fogékonynak lenni érzelmeikre, viselkedésükre. Számos oka lehet annak, ha egy gyerek egy másik gyerek vagy felnőtt érintését elutasítja. Ezt tiszteletben kell tartani. A gyerekekkel éreztetni kell, hogy erről bármikor beszélhetnek szüleikkel.

A szexuális abúzus megelőzése először és legfőképpen a felnőttek felelőssége, és ezt nem szabad áthárítani a gyerekekre.

További gondolatok a fehérnemű szabályhoz

Jelentés: A gyerekeknek tudniuk kell, kik azok a felnőttek, akik mellettük állnak, akik az ő „biztonsági hálójuk” – bátorítsuk őket, hogy válasszák ki azokat a felnőtteket, akikben megbíznak, akik általában a közelükben vannak és készek meghallgatni őket, segíteni a bajban. Csak egy olyan tagja legyen ennek a biztonsági hálónak, aki a gyerekkel együtt lakik, és legyen olyan tagja is, aki nem tartozik a szűk családi körhöz. A gyereknek tudnia kell azt is, hogyan kérhet tőlük segítséget. 

Ismert elkövetők: Az esetek többségében az elkövetőt ismeri a gyerek. Különösen nehéz megérteni a kisebbeknek azt, hogy egy olyan személy is bánthatja őket, akit ismernek. Az elkövetők többsége hosszú idő alatt nyeri el a gyerekek bizalmát, ezért fontos, hogy a szülők tudjanak arról, ha valaki a gyereküknek ajándékokat ad, azt kéri tőle, hogy közös titkuk legyen, vagy többször szeretne vele kettesben maradni.

Ismeretlen elkövetők: Vannak olyan esetek is, ahol a gyermek nem ismeri az elkövetőt. Fontos ezért néhány alapvető dolgot megtanítani neki az idegenekről: sose szálljon be idegen autójába (vagy egyedül egy autóba idegennel), sose fogadjon el ajándékot vagy meghívást idegentől, ne menjen el idegennel sehova.

Segítség: A gyerekeknek tudniuk kell, hogy vannak olyan szakemberek – tanárok, szociális munkások, ombudsman, gyerekjogi képviselők, orvosok, iskolapszichológus, gyermekjóléti felelős, rendőr – akik a bajban segítséget nyújthatnak, és vannak olyan ingyenes telefonszámok is (pl. a Kék Vonal), ahol tanácsot kérhetnek.

 

Bőv

Tovább a kategóriában: « Új panasztételi eljárás az ENSZ Gyermekjogi Bizottságánál Az ombudsman a fogvatartott nők és kisgyermekük elhelyezéséért »   

#1 Dr.BauerBela

---