AZ AKNÉ BAKTERIÁLIS FERTŐZÉSÉNEK KRONOLÓGIÁJA
KÉPEKBEN
Klinikai szempontból az acne vulgaris 3 csoportra
osztható:
1. Acne comedonica: elsosorban az arc borén
komedók (zárt és nyílt komedók) láthatók, gyulladásos tünetek nincsenek.
2. Acne papulopustulosa: A komedók mellett
felületes gyulladásos tünetek, papulák és pustulák is megfigyelhetok, nemcsak
az arcon, hanem a mellen és a háton is elofordulnak.
3. Acne conglobata: A fentiek mellett fájdalmas,
mélyen ülo beszurodések is találhatók az arcon és/vagy a mellen, valamint a
háton.
- Ezekbol a csomókból
tályogok,
cysták, gennyezo járatok, másodlagos komedók alakulhatnak ki.
- Az elváltozások
éveken át fennállhatnak és rendszerint feltuno heggel gyógyulnak.
Kevés kivételtol eltekintve a faggyúmirigyek a szortüszokbol
fejlodnek ki, azokkal egységet alkotnak. A mirigyekben termelodo faggyút a
mirigysejtek termelik, tehát nincs közvetlen kapcsolat a táplálékban lévo
zsírok és a faggyú között. Gyermekkorban a faggyúmirigyek „nyugalmi"
állapotban vannak. A serdülokorban a hormonális átalakulás lényegesen
megváltoztatja a faggyúmirigy-muködést. Hormonhatásra a mirigyek
megnagyobbodnak, lényegesen megno a faggyútermelés, a folliculusokban
megszaporodnak a mikrobák, no a szabad zsírsavtartalom. A fiziológiás
elváltozások mellett elobb csak mikroszkóposan kimutatható, késobb szabad
szemmel is látható kóros elváltozások alakulnak ki, amelyek végül is az acne
vulgaris kifejlodéséhez vezetnek.
Eloször az infundibulumban filamentumok keletkeznek. Ez a
változás szabad szemmel még nem látható. Klinikailag úgy igazolható, hogy
nyomásra pl. az orrszárny borébol fehér, pasztózus anyag préselheto ki. Ennek a
pasztaszeru anyagnak a vázát lazán kapcsolódó szarusejtek alkotják.
A következo fázis a
mikrokomedók kialakulása. Ez is csak mikroszkóposan állapítható meg.
Ilyenkor az történik, hogy az infrainfundibulumban szorosan kapcsolódó
szarusejt csoportok halmozódnak fel. Ezek fokozatosan kitöltik a csatornát és
az egyre növekvo szarumassza a szélek felé terjeszkedve megközelítoen gömb
alakúvá formálja a folliculust. Ebben a stádiumban a folliculus szájadéka szuk,
a nyílás szabad szemmel nem látható (zárt
komedó), az egész képlet dohányzacskóra emlékeztet. A teljesen kialakult
zárt komedó klinikailag gombostufejnyi-színes gombostufejnyi, sárgás, a borben
ülo, kissé kiemelkedo papula. Késobb nyomás hatására a folliculus szájadéka
kitágul, a szarudugó barnás-fekete pont formájában tunik elo (nyílt komedó). A továbbiakban a
nyomásfokozódás következtében az infundibulum fala elvékonyodik, és mind a
faggyúmirigy, mind a szortüszo elsorvad.
Számos olyan betegség
ismert, amelyek klinikai megjelenésüket és elhelyezkedésüket tekintve
megfelelnek az acne vulgarisnak, de a komedó képzodés hiányában nem valódi
acne, ezért ezeket a tüneteket acne szeru elváltozásoknak nevezzük.
Az eddig ismertetett történések az acne
képzodés primer, nem gyulladásos fázisát jellemzik
-. A folyamat megállhat a komedó
képzodés szintjén, de tovább fejlodhet, és ekkor alakulnak ki a másodlagos,
gyulladásos elváltozások.
A gyulladásos tüneteknél a folliculus fala fokozatosan
károsodik a növekvo belso nyomás, toxikus behatások (szabad zsírsavak,
bakteriális enzimek) és a gyulladás következtében. Amikor bekövetkezik a
ruptúra, a komedó tartalom az irhába kerül, ami eros gyulladásos reakciót vált
ki.
Az acne vulgaris
legsúlyosabb formájánál, az acne conglobata-nál a beszurodés kiterjedt, a
gyulladásos infiltrátum a subcutisig terjed. Ez a forma még kedvezo esetben is
hegképzodéssel gyógyul, de -amint fentebb már említettük- minden esetben fennáll a ciszta-, gennyezo
járatok kialakulásának veszélye.
Az akné kialakulásának okai
Bár az ismeretek
egyre bovülnek, számos kérdésre még nem tudunk végleges választ adni, ezért nem
tudjuk az acnet minden esetben gyógyítani és azt sem tudjuk, hogy általában
25-30 éves korig miért szunnek meg spontán a tünetek.
A fokozott faggyútermelés, a
seborrhoea minden
acnés történés velejárója. Már korábban is feltételezték, hogy a serdülokorban
jelentkezo fokozott faggyútermelés hormonális eredetu lehet.
-A vizsgálatok azóta
igazolták ezt. A hormonok közül az androgének állnak az elso helyen. Bár a
seborrhoea az acne képzodésben általánosan megfigyelheto, önmagában nem
elégséges a tünetek kiváltásához.
A mikrobák szerepe. A
folliculusokban kimutatható baktérium, a koagulaze negatív Staphylococcus
epidermidis (Sta. epidermidis) és a Propionibecterium acnes (P. acnes). Ezek
közül elsosorban a P. acnes játszik szerepet az acne kóroktanában
Hormonok:
-Pubertás idején
androgén hatásra a faggyúmirigyek megnagyobbodnak, és fokozott mértékben
termelnek faggyút. A hormonok közül a tesztoszteron a legfontosabb, de más, ováriális
és mellékvese hormonok is szerepet játszanak.
- A mellékvesekéreg
hormonok közül az androsztendion és a dehidroepiandroszteron szulfát említendo.
Follicularis reaktivitás: az infundibulum hámja acnés betegeken fokozott
reaktivitást mutat fiziológiás és külso ingerekre. Különbözo vegyi anyagok,
pl. halogén tartalmú vegyületek,
kátrányszármazékok, munkaanyagok (pl. olajok), egyes kozmetikumok,
kortikoszteroidok a hám kóros reakcióját válthatják ki, amely végül is acne
kialakulásához vezet. Ide sorolhatók a mechanikai behatások is.
-A
súlyosabb acneformáknál igazolható a fokozott hajlam a gyulladásra. Acne conglobatanál pl. már a mikrokomedó
állapot kiváltja a gyulladásos tüneteket és ezért gyakori, hogy a folyamat nem
is jut el a zárt és nyitott komedók állapotáig. Ezeknél a betegeknél jelentéktelen mechanikus és vegyi behatások is
beindíthatják a gyulladás folyamatát.
Az acne vulgaris kezelése a kóroktan
alapján logikusan levezetheto.
A diéta nem
befolyásolja a faggyútermelést.
-A táplálékkal bevitt
zsírok nem jelennek meg a faggyúmirigyben.
- A faggyúsejtek maguk szintetizálják a sebum egyes
összetevoit.
- A betegeket gyakran eltiltják egyes élelmiszerektol, foleg
élvezeti szerektol. Nincs bizonyíték arra, hogy a csokoládé, a dió, a mogyoró,
rontaná az acne alakulását.
A psyché és az acne
viszonya régi probléma.
Ma úgy
gondoljuk, hogy a feltuno elváltozások kedvezotlenül érintik a betegek
önértékelését, és ez adott esetben depresszióig fokozódhat. Ezért nagyon
fontos, hogy a kezeloorvos ennek tudatában foglalkozzon a beteggel.
- Minden aggályát
vegye komolyan, szánjon elegendo idot kérdéseinek megválaszolására, képviseljen
optimista szemléletet!
Sokan túlzott jelentoséget tulajdonítanak a
mosakodásnak. A bor
fokozott zsírosodása miatt egyesek naponta többször is szappannal, meleg vízzel
arcot mosnak, holott az arc borének zsírtalanítása az acne szempontjából
közömbös. A történések a faggyúmirigyben játszódnak le, tehát a borfelszínen
lévo faggyú már nem játszik szerepet. Viszont a szappanokban lévo anyagok
irritálhatják a folliculusok
hámját és ebbol a
szempontból kedvezotlenül hatnak.
- Az arcbor zsírtalanítására alkoholos törlés a
legalkalmasabb.
- A fény borkárosító hatása összegezodik, és a túlzásba vitt napozás okozta
fényártalom tünetei már igen korán megjelenhetnek.
Az acne kezelésének jelenlegi, modern szemléletében három
gyógyszercsoportnak van jelentosége: az
antibiotikumoknak, a retinoidoknak és a hormonoknak.
Az antibiotikus kezelés elsodleges
célja a P. acnes visszaszorítása, a baktériumok számának és aktivitásának, azaz az enzimtermelésnek a
csökkentése. Elsosorban az acne gyulladásos formáinál hatásosak, a komedókra
nem hatnak. Az antibiotikumoknak az antibakteriális hatás mellett
gyulladáscsökkento hatásuk is van: csökkentik
a proinflammációs citokinek termelését, csökkentik a kemotaxist, kedvezoen
befolyásolják a makrophágok muködését, és a gyulladáscsökkento hatás akkor is
érvényesülhet, ha a baktériumok száma nem csökken le a remélt mértékben. A
hatásosság elofeltétele, hogy a gyógyszermolekulák bejussanak a folliculusba.
Számos készítmény nem jut el a
szortüszobe, pl. a penicillinek és származékaik, ezért az acne kezelésére ezek
az antibiotikumok alkalmatlanok.
A hatásosság attól is függ, hogy meddig tart a kezelés.
2 hónapos kezelés általában 20%-os javulást, 4 hónapos kezelés 60%-os javulást,
6 hónapos kezelés 80%-os javulást eredményez. Ezért a perorális antibiotikus
kezelés minimum 6 hónapig alkalmazandó.
Az antibiotikumok közül a tetracyclinek és a makrolidek
bizonyultak a leghatásosabbnak.
-A kezelés történhet peroralis és helyi készítményekkel
(oldatok, gélek). Az erythromycin mind tablettás, mind lokális alkalmazásban
egyaránt jó eredményre vezet, a tetracyclinek perorálisan adva igen hatásosak, lokálisan
hatástalanok
-. A clindamycint mellékhatásai miatt csak helyileg
alkalmazzuk. Érdekes, hogy a makrolid antibiotikumokkal szemben sokkal
gyakrabban alakul ki rezisztencia, mint a tetracyclinekkel szemben.
Figyelemreméltó, hogy az antibiotikumokkal kezelt betegek közeli
hozzátartozóinál (akik kezelésben nem részesültek) és a kezeloorvosoknál is,
lehet rezisztens törzseket izolálni.
Az acne kezelésében a legnagyobb változást
a retinoidok bevezetése jelentette.
-Ezek közül jelenleg az
isotretinoin tablettátt alkalmazzák világszerte, de a lokális
készítmények is igen hatásosak.
- Az acne kezelése
szempontjából dönto jelentoségu a faggyútermelés nagymértéku visszaszorítása, a
faggyúmirigyek nagysága 90%-kal csökkenhetA készítmény gyulladáscsökkento
hatása is bizonyított.
Az isotretinoin
mellékhatásai közül a teratogenitást kell elso helyen említenünk,
erre nyomatékosan fel kell hívni a nobetegek figyelmét.
-A gyógyszeres
kezelés megkezdése elott célszeru megbizonyosodni arról, hogy terhesség nem áll
fenn, a kezelés alatt tanácsos fogamzásgátlót is szedni. A kezelés befejezését
követoen 1-2 hónappal már nincs teratogén hatás. Férfiak nyugodtan szedhetik a
készítményt, az o oldalukról nem fenyeget a magzat fejlodési rendellenességének
a veszélye.
A hormonkezelés lényege az, hogy olyan készítményeket adunk, amelyek
kompetitíve gátolják a hatásos saját hormonnak a receptorhoz történo kötodését
(antiandrogének,.
Az acne kezelés gyakorlatát az alábbiakban
foglalhatjuk össze:
-Az acne cemodonica
kezelésére csak helyi készítményeket használunk.
- Elsosorban a
hámlasztó hatású externák ajánlottak, mint pl. a lokális retinoidok. -Ezek hiányában benzoylperoxyd, azelainsav,
eseteleg salicylsav tartalmú oldatot, gélt alkalmazunk.
- Antibiotikus
készítményektol eredmény nem várható.
- A nyílt komedók
elozetes fellazítás (pl. gozölés) után kinyomhatók, a zárt komedók óvatos
felszúrást igényelnek.
. Mivel a gyulladás
kialakulásában a baktériumoknak is szerepük van, indokolt benzoylperoxyd,
azelainsav és az antibiotikum (erythromycin, clindamycin) tartalmú, esetleg
kombinált összetételu készítmények lokális alkalmazása.
Az acne conglobata
helyi kezelése szintén a fentebb említett készítményekkel történik, de a
helyi kezelés háttérbe szorul a belso kezeléshez képest. Isotretinoin tablettás
(0,2 _ 1 mg/kg) kezelést indítunk, hacsak ennek nincs ellenjavallata. A
készítményt hónapokon át adjuk, lehetoség szerint fogamzásgátlóval kiegészítve,
a szérum-koleszterin és a trigliceridek ellenorzése mellett.-
Ugyancsak ezzel kezeljük a tályogokat, gennyezo járatokat
stb.. Ha az Isotretinoin kezelésnek ellenjavallata van, akkor antibiotikumokat
adunk.
A következményes hegek kezelése speciális
borgyógyászati, borsebészeti feladat.
Az acne vulgaris a mai korszeru
gyógyszerekkel az esetek túlnyomó többségében eredményesen kezelheto. A
szakszeru kezelés alapvetoen fontos a maradandó hegek megelozése és a beteg
társadalmi helyzetének szempontjából is. Bár magát a betegséget jelenleg még
nem tudjuk gyógyítani, megfelelo kezeléssel a legtöbb beteg elfogadható
állapotban tartható addig, amíg a folyamat magától megszunik.
Ikonográfia
-Fedett fekete komedo-mittesszer
-
-Nyilt akné
-Mérges pattanás
-Furunkulus
-Beolvadás,tályog
-Maradék állapot/maradandó hegg
/kialakukása/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése