Csecsemő- és gyermekkorban a diagnosztizált táplálékallergiák 5-8 százalékos előfordulásúak, azonban az allergiás gyermekek mintegy 85 százaléknál 3-5 éves korra szigorú diéta mellett kialakul az orális tolerancia. Az allergiás hajlam tehát megmarad, csak a táplálékallergia szűnik meg. Az ételallergiás gyermekek tüneteinek diagnosztizálásáról, speciális diétáról és emelt családi pótlékról egyaránt kérdeztem Dr. Pálfi Erzsébetet, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos bizottságának tagját.

Észrevehetően több a táplálékallergiás gyerek, mint 10-20 évvel korábban. Mi ennek az oka?

Először is szeretném kihangsúlyozni, hogy a táplálékallergiák néven nevezett betegségcsoport nem foglalja magában a tejcukoremésztési zavart, a gyümölcscukor-felszívódási zavart, a cöliákiát. Ezek ugyanis nem allergiák, hanem teljesen más hátterű betegségek, ezért válaszaimban ezekre nem térek ki.
Visszatérve a kérdésére nem ismerjük a megnövekedett betegségek pontos okát. Számos elmélet lát napvilágot, amelyek közül kettőt érdemes kiemelni.
Az egyik a higiénia-hipotézis, mely szerint az immunérés időszakában a gyermeket ért környezet (fertőzések) elősegítik a normális immunológiai válasz kialakulását, míg „steril” környezetben az immunológiafejlődés az allergiás irányba tolódik el. Egy újabb elmélet szerint a nyugati típusú táplálkozás (az alacsony élelmirost-fogyasztás, vagyis a csekély mértékű zöldség-, gyümölcs-, valamint a túlzott zsír- és cukorfogyasztás) hatására megváltozott bél mikrobiom okozza a táplálékallergiák gyakoriságának növekedését.

Dr. Pálfi ErzsébetForrás: Semmelweis Egyetem
Az előzőekből tehát arra lehet következetni, hogy talán a megváltozott életmódunk az oka.Másik lényeges oka annak, hogy úgy tűnik, gyakoribb lesz a táplálékallergia, az az, hogy olcsóbb, pontosabb, könnyebben elérhető diagnosztikai eljárások és egészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésünkre OEP és magánszakrendelőkben egyaránt.

Milyen táplálékok okozzák a legtöbb problémát?

Több mint százhetven táplálék-összetevő ismert, mint allergiát kiváltó, de a reakciók többségéért a tehéntej, tojás, földimogyoró, bokormogyoró, szója, búza, hal, rákok és tengergyümölcsei fehérjéi felelősek. Gyermekkorban jellemzően a tehéntej, tojás, szója, földimogyoró, bokormogyoró az allergén táplálékok.

Hogyan előzhetjük meg az ételallergiát? Melyik allergént mikor érdemes bevezetni a hozzátáplálás során a baba étrendjébe?

A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás javasolt a várandósok és szoptató nők esetében is. A kismama ne diétázzon feleslegesen!
A 2017-es ESPGHAN ajánlás szerint mind a fejlődés, mind a táplálkozás szempontjából fontos, hogy a csecsemőt az életkorának megfelelő ételekkel táplálják, illetve az életkorának és a fejlődésének megfelelő táplálási módszert alkalmazzanak. A kiegészítő táplálást (szilárd táplálék és az anyatejtől vagy a tápszertől eltérő folyadékok adását) nem szabad négy hónapos kor előtt megkezdeni, de hat hónapos koron túli késleltetése már nem indokolt.

A kiegészítő táplálást nem szabad négy hónapos kor előtt megkezdeni, de hat hónapos koron túli késleltetése már nem indokoltForrás: Shutterstock
Az allergén ételek négy hónapos (tizenhét hetes) kor után bármikor bevezethetők a hozzátáplálás megkezdésekor.
A tehéntej kevés vasat, miközben nagy mennyiségű fehérjét és zsírt tartalmaz, így nagy az energiatartalma. Emiatt tizenkét hónapos kor előtt nem szabad fő folyadékként adni, bár kis mennyiségekben a kiegészítő ételekkel együtt adható.
Az egészséges csecsemőknél a főtt földimogyoróból készült egynemű krém kis mennyiségű bevezetése preventív hatású. A földimogyoró allergiára magas kockázatú csecsemők kockázatát szakorvos mérje fel, és ha komoly, szisztémás allergiás reakció várható, akkor nem szabad a bevezetést elkezdeni. A többiek esetében 4-11 hónapos kor között szükséges a bevezetése.
A glutén 4-12 hónapos korban bármikor bevezethető a csecsemő étrendjébe. A glutén bevezetése utáni első hetekben és a csecsemőkorban kerülni kell a glutén nagy mennyiségekben való fogyasztását.

Thinkstock
A leggyakoribb allergiák Magyarországon
Egyik legismertebb népbetegségünkről még mindig számos tévhit kering a köztudatban. A szokatlan kiütéseket, az ekcémát, az orrfolyást és a tüsszögést is gyakran egy kalap vesszük. Pedig az "allergia" kifejezés csupán egy gyűjtőfogalom, igencsak pontosan körülhatárolható, önálló altípusokkal. Olvasd tovább!

Milyen tüneteknél kezdjen el gyanakodni a szülő táplálékallergiára?

Általános tünetekkel jelentkezik a táplálékallergia, tehát olyanokkal, amelyek más betegségre is utalhatnak. Minden esetben orvosi kivizsgálás szükséges. A diéta csak a diagnózis megléte után kezdhető el. A tünetek allergia esetében az étel elfogyasztását követően azonnal vagy 24-48 órán belül jelentkeznek, és ha kizárjuk a tünetokozó ételt, akkor meg is szűnnek. Tünet lehet csecsemő-, gyermekkorban a hasi fájdalom, hányás, görcsös hasmenés, kiütések, légúti tünetek, anafilaxia.

Mennyire szigorúan kell betartani a diétás étrendet?

Az anafilaxia vagy a pollen-zöldség-gyümölcs orlis allergia szindróma életveszélyes reakciók. Az orvos által elemzett, összefoglalt allergia tesztek eredményei alapján felállított diagnózis lényeges, hiszen külön-külön a tesztek fals eredményt mutathatnak.

Az orvos által elemzett, összefoglalt allergiatesztek eredményei alapján felállított diagnózis lényegesForrás: Shutterstock
A korrekt diagnózissal bizonyított allergént teljes mértékig ki kell zárni az étrendből. A diéta során szigorúan járunk el. Az allergénmentes étrend összeállításkor nemcsak az allergének teljes elkerülése a szempont, hanem a keresztallergének figyelembevétele mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek is meg kell feleljen.
Az étrend összeállításához 2017-től hazánkban az OKOSTÁNYÉR® gyermek változata foglalja össze az iránymutatást. (http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/). A táplálékallergiák étrendjeihez segítséget az Allergia Adatbank Alapítvány weboldala nyújt (www.taplalekallergia.hu).

Mennyire van a közétkeztetés felkészülve a ételallergiás gyerekek ellátására?

A közétkeztetésben a 14 jelölésköteles allergént fel kell tüntetni az étlapon. E mellett szakorvosi vélemény alapján a közétkeztető biztosítja a szükséges diétát. Mivel gyermekkorban a leggyakrabban a tehéntej, tojás okoz allergiát, így a gyermek-közétkeztetésben is a tej- és tojásmentes diéta a leggyakoribb (a cöliákiáról, laktózemésztési zavarról most nincs szó). Az akár ezeradagos élelmezési üzemekben az egy-két adag diéta elkészítése térben vagy időben elkülönítve történik. Az étrendet dietetikus tervezi, felügyeli, míg magát az elkészítést diétás szakács végzi. A nehézséget a keresztszennyezés, a változatos keresztallergének okozzák, illetve a térben, időben történő elkülönítése. Sok esetben emiatt nem tudja az élelmezésvezető a diétát saját üzemben elkészíteni, így azt más diétás konyhákról szállítják.

A közétkeztetésben a 14 jelölésköteles allergént fel kell tüntetni az étlaponForrás: Shutterstock

Mennyi pluszköltséggel jár a speciális étrend? Jogosult a család esetleg valamilyen plusztámogatásra?

Az allergénmentes táplálkozás megvalósítása több odafigyelést, tervezést von maga után, illetve nem az ár lesz az elsődleges vásárlási szempont, hanem a termék allergénmentessége. Így többletköltséggel járhat a diéta, amely támogatása gyermekkorban az emelt családi pótlékkal történik. Ezt szakorvosi vélemény alapján igényelhetik a szülők.