Terápia kisokos
Mindenek előtt az igények felismerése és kielégítése és ezek megtanítása a gyermeknek
a legnagyobb segítség! Ha ezen igényeket felmismerteted a gyermekkel -
hangosan kimondod neki – és elfogadod őket, rengeteget segítesz neki,
felnőtt korára is.
Fontos megtanítani neki, hogy érzései validak. Vagyis ha azt mondja, hogy melege van, hiába fázik, fogadd el és ne adj rá pulcsit. Ha azt mondja, hogy fáj a karcolás, fogadd el, neki más a fájdalomérzete, ne mond, hogy katonadolog. Ha elfogadhatónak tartja az érzéseit, ki is meri elégíteni őket.
Tanítsd meg neki a társadalmilag elfogadott megoldást találni a szenzoros ingereire, igényeire. Vagyis teljesen rendben van az orális inger, kell egy diszkrét rágóka, vagy ropogós magvak, rágó, amit akár a suliban is lehet egy kicsit rágcsálni. A másikat harapni, vagy ruhát rágni nem ildomos.
Igényled az erős érintést? használj ülősúlyt, vagy rendszeres időközönként menj ki futni egy kört az udvarra stb.
A szenzoros integrációs zavart különböző életkorokban különböző tornákkal lehet a legjobban segíteni:
A legújabb protokoll szerint ezt úgy érdemes kezdeni, hogy az első 5 hétben igen intenzíven 3-5-3-5-3 heti óraszámban utána pedig már csak heti 1-2 alkalommal visszük a gyereket súlyosságtól függően. De mindig hatásos az intenzív 1 v 2 hetes fejlesztések akár matek, akár logopédia, akár mozgásterápia az.
És hobbiként, szinte kikapcsolódásként nagyon jó az úszás, küzdősport, falmászás is. Fontos, hogy ezekből már csak a gyereknek kedveset válasszuk és legyen benne sikerélménye!
Ha a szenzorosság szorongással párosul akkor segíthet a gyerekpszichológus, kineziológus is. Kinek kinek vérmérséklete szerint.
A megfelelő szakembert a fejlsztő-keresőn, a fejlesztőkörök.hun (szülői értékelésekkel) is érdemes megnézni.
Én ebben is azt látom, hogy a fejlesztésben sokat segíthet a szülő (kisebb korban - értsd 3 alatt): otthon is lehet tornázni, persze játékosan és főleg otthon is lehet "logopédiázni", megfelelő játékokkal fejleszteni, a kívánt szenzoros inputot megadni. Nagyobb gyerekek esetében jobb olyan intézményt választani, ahol megkapja a megfelelő fejlesztést és otthon már csak a szenzoros diétát stb támogatni.
Fontos megtanítani neki, hogy érzései validak. Vagyis ha azt mondja, hogy melege van, hiába fázik, fogadd el és ne adj rá pulcsit. Ha azt mondja, hogy fáj a karcolás, fogadd el, neki más a fájdalomérzete, ne mond, hogy katonadolog. Ha elfogadhatónak tartja az érzéseit, ki is meri elégíteni őket.
Tanítsd meg neki a társadalmilag elfogadott megoldást találni a szenzoros ingereire, igényeire. Vagyis teljesen rendben van az orális inger, kell egy diszkrét rágóka, vagy ropogós magvak, rágó, amit akár a suliban is lehet egy kicsit rágcsálni. A másikat harapni, vagy ruhát rágni nem ildomos.
Igényled az erős érintést? használj ülősúlyt, vagy rendszeres időközönként menj ki futni egy kört az udvarra stb.
A szenzoros integrációs zavart különböző életkorokban különböző tornákkal lehet a legjobban segíteni:
- 5 éves kor alatt a Dszit a legjobb az SPD-re. Sokan nem tűrik és nem is fejleszti őket a tsmt torna, azoknak mindenképp a Dszitet/Ayrest javasoljuk
- 5 éves kor fölött érdemes az Alapozót megpróbálni
- 5 éves kor felett érdemes a szemet is ellenőrizni
- 7 éves kor felett, ha még van megmaradt reflex az INPP javasolt
- 9 éves kor fölött javasolt sportok: úszás, falmászás, judó és más keleti harcművészetek, lovaglás
- Egyéb fejlesztések: lovasterápia, neurofeedback, tomatis, ait, hallásterápia
- Érdemes ellenőriztetni az allergiákat, ételérzékenységeket, mert az érzékenység erre is kiterjed SPD-ben, az átlagnál nagyobb százalékunkat érinti
- Megkésett beszéd, diszek, részképesség zavarok stb esetén érdemes mielőtt kivizsgáltatni és megfelelő szakemberhez fordulni
A legújabb protokoll szerint ezt úgy érdemes kezdeni, hogy az első 5 hétben igen intenzíven 3-5-3-5-3 heti óraszámban utána pedig már csak heti 1-2 alkalommal visszük a gyereket súlyosságtól függően. De mindig hatásos az intenzív 1 v 2 hetes fejlesztések akár matek, akár logopédia, akár mozgásterápia az.
És hobbiként, szinte kikapcsolódásként nagyon jó az úszás, küzdősport, falmászás is. Fontos, hogy ezekből már csak a gyereknek kedveset válasszuk és legyen benne sikerélménye!
Ha a szenzorosság szorongással párosul akkor segíthet a gyerekpszichológus, kineziológus is. Kinek kinek vérmérséklete szerint.
A megfelelő szakembert a fejlsztő-keresőn, a fejlesztőkörök.hun (szülői értékelésekkel) is érdemes megnézni.
Én ebben is azt látom, hogy a fejlesztésben sokat segíthet a szülő (kisebb korban - értsd 3 alatt): otthon is lehet tornázni, persze játékosan és főleg otthon is lehet "logopédiázni", megfelelő játékokkal fejleszteni, a kívánt szenzoros inputot megadni. Nagyobb gyerekek esetében jobb olyan intézményt választani, ahol megkapja a megfelelő fejlesztést és otthon már csak a szenzoros diétát stb támogatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése