ÖRÖMÖK ÉS KŰZDELMES NAPOK EMLÉKEI

ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI

AMIKOR 2O1O.ÁPRILIS 22 -ÉN ÁTVETTEM A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJAT EMBERI ÉS ORVOSI HITEM MÉLTÁNYOLÁSÁÉRT, ÚGY ÉREZTEM HOGY KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ.

NEM HONTÁRSAIM, HANEM IGAZSÁGOS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZTEM, ÉLETEM ÉRTÉKEINEK ÉS ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA.

DE MEGFELLEBEZHETETLEN ITÉLETET MONDOTT EZ ALATT AZ EGY ÉV ALATT AZ A - 1O1.215-. ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL-,98- ORSZÁGÁBÓL ÉS- 3756- VÁROSÁBÓL ÉS HELYSÉGÉBŐL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZ IRÁNT A -7126- OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI ÉS GYERMEGONDOZÁSI MUNKÁM IRÁNT , AMELYET TISZTESSÉGGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓRA,MEGGYŐZVE EZZEL AZ ÁRGUS SZEMÜ HITETLENEK KÉTELYEIT IS.

TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNÖM LÁTOGATÓIM ÉRDEKLŐDÉSÉT ÉS BIZALMÁT AKIK OLYKOR NAPONTA -4OO-45O-EN KLIKKELTEK A LAPOMRA.

SZATMÁRNÉMETI-2O11-NOVEMBER 29-ÉN.

DR.BAUER BÉLA.

RÉSZLET AZ –ALKOTÁS KÉNYSZERE –CÍMŰ ÖNÉLETRAJZI ÍRÁSOMBÓL.

7

#1 Dr.BauerBela

---

MIT TEHETÜNK AZ IMMUNRENDSZERÜNK ERŐSITÉSÉÉRT

Mit tehetünk az immunrendszerünk erősítéséért

Az immunrendszer hatékonyságát beolyásolja a szervezet folyadék ellátottsága.

Az immunrendszer legalapvetőbb támogatója a víz!

A sejtek optimális életkörülményeihez és életműködéséhez megfelelő víz-folyadékellátottság szükséges, mely egyrészt oldószer, másrészt biztosítja az anyagcsereforgalmat, a méreganyagok megfelelő szállítását és ürülését, illetve a különböző ingerület-kapcsolatok, ingerátvitelek minőségét

: Az immunrendszer hatékonyságát befolyásolja a vér kémhatása. A szervezet optimális pH-viszonya, a vér vegyhatása enyhén lúgos, és a szervezet ebben a kémiai környezetben képes a leghatékonyabban funkcionálni (→ savasodás-lúgosodás).

Az immunrendszer hatékonyságát csökkenti a mesterséges anyagok, adalékanyagok használata, melyek mint a szervezet számára idegen kémiai anyagok, allergizáló tényezők is egyben

Immunrendszer hatékonyságát növeli és egyensúlyban tarja a kiegyensúlyozott táplálkozás, mely biztosítja az alapvető vitamin, ásványi anyag, fehérje, szénhidrát, zsír szükségletet, egyben figyelembe veszi a szervezet immunrendszer - működési „szakaszaira” jellemző sajátságos szükségleteit is.

Immunrendszer hatékonyságát növeli az egyéni szükségletnek megfelelő harmonikus mozgáskultúra kialakítása és gyakorlása

Az immunrendszer hatékonyságát nagymértékben növelhetjük a kellő mennyiségű környezeti energia felvételének biztosításával, azaz friss levegő, napfény, természeti környezetben való tartózkodással)..

A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások kimérés utáni árnyékolásával, csökkentésével nemcsak az immunrendszer hatékonysága növelhető, de a gyulladás -gócok kialakulása is csökkenthető

Időszakos méregtelenítési kúrák alkalmazásával növelhető az immunrendszer teljes általános hatékonysága (pl. étel és ital kúrák, illetve böjtök,

Az immunrendszer hatékonyságának alapvető befolyásoló tényezője és "indikátora" a lelki -szellemi egyensúly, ezért a Stressz helyzetek- és tényezők tudatos és energetikai feloldása, konfliktus kezelési stratégiák alkalmazása,

Az immunrendszer - méregtelenítés szempontjából -ahol csak lehet, szintetikus készítmények - gyógyszerek helyett természetes készítményeket alkalmazzunk, vagy ezekkel egészítsük ki a szükséges anyagokat, már csak az öngyógyító rendszer támogatása céljából is

Az alvási idő, és alvás minőségének tudatos biztosítása és figyelembe vétele a szervezet - idegrendszer, lélek, immunrendszer megfelelő regenerálódásához elengedhetetlen

A vastagbélrendszer tisztításáról és megfelelő működéséről való gondoskodás és figyelem kiindulási (és forduló) pontját képezi az immunrendszer hatékonyságának (bélflóra, probiotikumok, rendszeres székletürítés).

Helyes higiénia alkalmazása (neutrális szappanok és samponok használata), nemi szervek megfelelő tisztítása biztosítja a szervezet mikroflórájának egyensúlyi állapotát, mely az általános immunrendszer - ellenálló képesség részét képezi

Az egyén jelen állapotának megfelelő - a mielőbbi gyógyulásához szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik természetgyógyászati gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő term.gyógyászati gyógymódok - alternatív medicina támogathatják és fokozhatják csak a fizikai és lelki közérzet javulását, a gyógyulás folyamatát!

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

#1 Dr.BauerBela

---

A kisiskolás gyerek és a televizió hatása.

Az iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatása szinte egyidős az elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével.

A kutatások átfogóan összegzik azokat a problémákat, amelyeket a 21. század első éveinek mediatizált társadalma jelent a médiát a társadalmi átlagnál talán sokkal intenzívebben fogyasztó gyerekek számára.

A gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió.

Az adatok tanúsága szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére, érzelmi és kognitív feldolgozására.

Fontos következtetés az, hogy a gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére, megbeszélésére.

A tömegkommunikáció térhódító eszköze, a televízió életünk szerves része, hiszen az információs társadalom megköveteli a naprakészséget, a tájékozottságot, a televízió „távolbalátásával” milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot.

Nehéz egyértelműen jellemezni a szerepét, a különböző álláspontok sokszor egymásnak ellentmondóak,

- hallhatunk olyan vélekedést, miszerint a televízió „az emberiség jótevője” vagy „a gyerekek dadája, a fiatalok iskolája, a felnőttek szórakozása, az öregek társasága”, lehet a „tömegek pihentetője és informálója”,

-s ugyanakkor „az emberiség megrontója”, „a szem, illetve a szellem rágógumija” vagy csak egyszerűen „idiótadoboz”

Az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az általa megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott médiumoké a „függőségnek” nehezen szabhatunk határt. A televízió nemcsak befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.

A befogadók folyamatos döntési helyzetben élnek, megszokják, vagy megszöknek az információ áradata elől, használják, vagy kiszolgáltatottan áramoltatják magukba.

Azt kívánjuk bemutatni, hogy a gyerekek, a 8–11 éves korosztály miként kezeli a televízióból áramló impulzusokat, mennyire határozza meg a televízió a gyerekek szocializációját, figyelembe véve a családi környezetet, feltérképezve azt a bonyolult összefüggést, melyben nem lehet egyértelmű „bűnöst” találni a negatív hatásokra.

Szinte a televíziózás elterjedésével egy időben láttak napvilágot az első elemzések, melyek azt tűzték ki célul, hogy feltérképezik a televízió személyiségre gyakorolt hatását, ezen belül külön figyelmet szentelve a gyerekeknek. S minél több tanulmány készült, annál ellentmondóbb álláspontokat ismertettek

• a televízió káros a gyerek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és a televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól érzéketlenné teszi a gyerekeket az emberi szenvedés iránt;
• a televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól;
• a televízió kevéssé hat a gyerekekre: személyiségüket és értékrendszerüket szüleik és barátaik alakítják ki, nem pedig a képernyőn látott történetek.

Mindegyik elméletet kutatások, vizsgálatok támasztják alá, amelyek kiterjedtek a televíziós erőszak kérdésére, az agresszivitás terjedésére, a szexualitás megjelenítésére, a mentális befolyásolásra, az egészségre és a családokra gyakorolt hatásra.

„Gyerekek gyerekkor nélkül”

Sokféle értelmezése létezik a gyerekkornak, biológiai, pszichológiai, pedagógiai, jogi szempontból is más-más meghatározásokkal találkozhatunk.

Abban viszont megegyeznek, hogy ennek a korszaknak védettséget kell jelentenie. Ennek a védettségnek a televízió általi elvesztését látja valóra válni több kutató.

– Főként a 20. század elejének – gyerekkorát kívánják vissza, egyértelműen az elektronikus médiát teszik felelőssé azért, hogy folyamatosan csökken a különbség a gyermeki és felnőtt világ között, nem foglalkozva az egyéb környezeti tényezőkkel (a család, a társadalom változásaival).

Postman Az elveszett gyerekkor című művében arra hívja fel a figyelmet, hogy a televízió képi kultúrája „nem az emberiség történelmében meghatározó szóbeliségen alapul”

A másik mű, Maria Winn címben is idézett Gyerekek gyerekkor nélkül című könyve szerint azért változtatta meg a televízió elterjedése a gyerekkort, mert átalakította a nevelési szokásokat.

A szülők a fegyelmezés, a szabályok felállítása helyett rábízzák a gyerekeket a televízióra, az „elektronikus bébiszitterre”.

Tulajdoképpen nem is az a lényeges, hogy mit néz a gyerek a tévében, hiszen ha ott tölti szabadidejét, az „mindenképpen megfosztja a játéktól és az egészséges kölcsönhatások más formáitól”

Aki a konzervatív erkölcsi értékrendet tartja követendőnek, ezzel szemben az elektronikus média nem ezt közvetíti, a televízió által a gyerekek betekinthetnek a felnőttek világába, megtudják „titkaikat”, így saját életük során már nem a felfedezés örömével élik meg ezeket. A televízió szerinte „vezetékes kábítószer” ––, amely függőséget okoz, és hatásának megszüntetésére „elvonókúrára” van szükség.

A fentiekkel összefüggésben kísérleteket végeztek Németországban, ahol néhány család önként vállalta, hogy televíziójukat leplombálják, s bár minden televíziózás nélkül eltöltött napért pénzt kaptak, átlagosan három hónapig bírták a televíziót nélkülözni. (Egy másik kutatásnál kényszerhelyzetet teremtve fosztották meg a családokat a tévézéstől, ekkor napokban volt mérhető az az idő, amíg kibírták televízió nélkül.) Mindkét kísérlet időtartama alatt megnőtt a családokon belüli konfliktusok száma, nemcsak a gyerekek váltak ingerlékenyebbé, hanem a felnőttek is.

Az erőszak¹ tükröződése

Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő 10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások indultak Európában, illetve Ausztráliában is, és az eredményeket összehasonlítva megállapították, hogy a televíziós erőszak hatására mindenütt nőtt az agresszivitás.

A megfigyelések azt mutatták, hogy az erőszak a filmekben a leghangsúlyosabb helyen található, sokszor jutalmazott formában jelenik meg, s nemcsak a „rosszfiúk” jellemzője, hanem a „jófiúk” is használják céljuk eléréséhez az agresszív eszközöket, sokszor törvénysértő módon

Mennyiségi adatok alapján, az amerikai gyerekek napi átlagos három és fél órás tévénézését véve alapul, arra az eredményre jutottak, hogy tizenkét éves korukig a gyerekek 244 185 erőszakos tettet és 14 000 halottat látnak.

Az agresszió² hatásával kapcsolatban többféle elmélet született,

Az egyik- a televízióban látott erőszak hatására a befogadóban halmozódó agresszivitás csökkenhet, vagyis a látottakban „kiéli magát”.

A másik elmélete szerint a gyerekek viselkedésében akkor jelenik meg az agresszió, amikor megértik azt a kulturális normát, miszerint a fájdalomért fájdalom jár cserébe.

A kutatók többsége szerint is a televízióban látott erőszak növeli a befogadó agresszivitását, főként akkor, ha a látottak közelítenek a való élet történéseihez (vagyis nem rajzfilmet látnak), ha az agresszív képek többször ismétlődnek, ha a befogadókat előzőleg frusztráció érte.

18 éven felülieknek

Az erőszakhoz hasonlóan lényeges kutatási terület a televízió szexualitásra gyakorolt hatásának vizsgálata.

Kutatások igazolták, hogy az erőszak és a szexualitás együttes megjelenése fokozza az agresszivitást.

Az első vizsgálatok tanúsága szerint az erőszak nélküli, ám izgató erotikus filmek nagyobb agresszivitást váltottak ki, mint a teljesen agresszív profi bokszmérkőzések (itt nem tiltott szerepű az erőszak).

A pszichoszexuális fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a gyerekek milyen formában találkoznak először a nemiségre vonatkozó ismeretekkel, mert bár már három-négy éves korukban kialakul nemi identitásuk, kisiskoláskoruk végéig tanulják nemi szerepüket, hogy majd a serdülőkorba lépve egyre fejlettebbé váljanak. A közösségekben spontán módon alakulnak ki szocioszexuális kapcsolatok, ezekben főként a felnőttektől látott viselkedést utánozzák. A szülők ebben az időszakban általában még elzárkóznak a nemiségre vonatkozó ismeretek átadásától, így a gyerekek a televízióban látottakat próbálják saját életükben „alkalmazni”, sokszor épp szándékukkal ellentétes hatást váltva ki ezzel (előfordult már, hogy egy kisgyerek filmbéli kedvencétől ellesve szerelmének kimutatására pofonokat használt…).

A szexuális érettség bekövetkeztéig nemcsak a kortárs kapcsolatokból, hanem a televízióból is rengeteg szexuális tartalmú inger éri a gyerekeket.

A filmekben megjelenő pornográf ábrázolásmód a nemiségre vonatkozó élményeket az agresszivitással társítja, torzulást okozva ezzel. Különösen akkor, ha ezekre nincs magyarázat, félelmet vagy undort válthatnak ki, meghatározva ezzel a szexualitáshoz való későbbi viszonyulást.

A gyerekek fantáziájában a látott képek felértékelődnek, bizonyos fokig rögzülnek, izgalmi állapotot okozva. Serdülőkorban ennek következményeként akár homoszexualitás is létrejöhet.

A televízió felerősítheti a személyiségben már meglévő devianciát, ugyanakkor pozitív választ is adhat a nemiséggel kapcsolatos kérdésekre, az ismeretterjesztő tartalmú műsorok tárgyilagos hangvétele csökkentheti a témával kapcsolatos izgalmi szintet.

A család

Az elmúlt évtizedekben a családszerkezet jelentősen megváltozott, felbomlóban van a hagyományos modell, egyre kevesebb nagycsalád létezik, nő a csonka családok száma, a válások mindennaposak, ennek nyomán növekszik az egyszülős háztartások száma. A megváltozott szerkezet miatt a családtagok kevesebb időt töltenek egymással, súlyponteltolódás következett be, a televízió lényeges szerephez jutott.

Régen az étkezések mutatták egy adott család belső kommunikációját, most ez a tévézési szokásokon követhető nyomon, a domináns szülő kezeli a távkapcsolót, szabja meg a közös programot

A nyolcvanas években kétféle irányban vizsgálták a televízió családban betöltött szerepét.

-Az egyik irányvonal nyomán a szülői értékmintákra helyezte a hangsúlyt, vagyis a tévénézést a „családi életstílus tükreként” kezelte, megállapítva azt, hogy azok a veszélyeztetett gyerekek, ahol a családban a tévé nézését nem ellenőrzik. A gyerekek így erőszakos témájú műsorokat nézhetnek, illetve nem lényeges a gyerekek fantáziájának, kíváncsiságának kielégítése, így a televízió által képviselt értékeket tekintik követendő mintának.

A másik irányvonal azt kívánta megvizsgálni, hogyan mutatják be a televíziós műsorok a családi életet, milyen jellemeket ábrázolnak, mennyire közelít a bemutatott világ a valóságoshoz. Sztereotip történeteket, jellemeket figyeltek meg, s nemcsak a családdal kapcsolatban, hanem nemre, korra, bőrszínre vonatkozóan is. A filmekben több a férfi szereplő, mint a női, ők a dominánsabbak, a nőket általában hagyományos szerepkörben ábrázolják, érzékeltetve alárendeltségüket.

A gyerekek nemcsak a saját korosztályukra vonatkozó sztereotípiákat tanulják meg, hanem a felnőttekét is, így ezeket használják a környezetükkel való kommunikációban.

Feltevés

A gyerekek gyerekségük szinte minden percében fogékonyak a külvilág ingereire, ugyanakkor az iskoláskor elérésével tágul ki számukra az őket körülvevő világ, s jutnak el a szellemi érettség azon fokára, amikor már nemcsak befogadók, hanem értelmezők is egyben.

Éppen ezért igen célzott réteg a kisiskolás korosztály, hiszen sokak életében az ekkor szerzett tapasztalatok határozzák meg a társas kapcsolatok további alakulását, erkölcsi értékrendszerük kialakulását.

Feltevésünk szerint a televízió nem egyértelműen „rossz” a gyerekek számára, nem lehet mindenért a távolbalátó készüléket okolni, a család, a szűkebb-tágabb környezet (az iskola hatásairól sem feledkezve meg) igenis nagy szerepet játszik abban, hogy a kisiskolások miként élik meg az őket ért ingereket, mennyiben kapnak választ kérdéseikre, mennyire tudják pozitívan hasznosítani ezeket.

Azokban a családokban, ahol a gyermekek aktív pihenése nem pusztán a villanypásztor nevelésére szorítkozik, hanem egyéb hasznosságokra (olvasás, beszélgetések, mesélés vagy akár a sport, kirándulások és még rengeteg program, ahol a társas kapcsolat, a család együttléte a lényeg), ott a televízió nem olyan romboló hatású, mint azoknál a családoknál, ahol hiányzik a kontroll, hiányoznak az értékek, így a gyerekek kénytelenek a televízióból vett példaképekkel felnőtté válni. Míg az első esetben ismeretforrássá válhat/válik a televízió, a másik esetben hézagkitöltő szerepe van, egyfajta menekülést is jelentve a sivár hétköznapokból.

.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

#1 Dr.BauerBela

---

HA NEM SEGIT A BÜNTETÉS

Ha nem segít a büntetés

Egyre több a figyelmetlen, szófogadatlan gyermek

A figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében az esetek legalább harminc százalékában nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több nehézséget jelentenek, mint a környezete számára. Ilyenek a hallással vagy a beszédészleléssel kapcsolatos zavarok, amelyek ma már felismerhetők és kezelhetők. Arról nem beszélve, hogy a felnőttek megértőbb hozzáállása már önmagában is sokat javíthat a gyermek viselkedésén.

A The Times cikke egy újszerű, hallással kapcsolatos problémára hívja fel a figyelmet. A példaként felhozott kisfiú, Ben kiskorától küzdött valamilyen hallási nehézséggel, de komolyabb gondok csak az iskolában jelentkeztek. Tanára azt gyanította, hogy Ben hallássérült lehet, és elküldte hallásvizsgálatra, az eredmény azonban teljesen normális lett. Szülei rengeteg szakirodalmat kutattak át, és számos vizsgálatra vitték el a fiút, mire sikerült megtudni, hogy úgynevezett NEM SZERVI EREDETÜ HALLÁSI ZAVARBAN (Auditory Processing Disorder) szenved,

ami nem hallási rendellenesség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely a hallott információ pontos feldolgozását akadályozó problémákat foglal magában.

Nagy szerepe van az adott körülményeknek, mert a zajos környezet például nehézséget okoz. Ben esetében a kommunikáció szemtől szembe jól működik, de elveszettnek érzi magát a tömegben. „Amikor 8-10 gyerekkel egy születésnapi összejövetelen vagyunk, akkor fogalma sincs arról, hogy mi zajlik körülötte. Csak nézi az arcokat, és egy kis késedelemmel nevet” – meséli az apa..

Ben hang- és zajérzékeny is, ami azt jelenti, hogy utálja a tűzijátékot, és hajszárítót sem lehet bekapcsolni mellette, bár – érdekes módon – ez egyáltalán nem befolyásolja zenei érzékét, a kisfiú ugyanis két hangszeren is játszik.
Az ebben a rendellenességben szenvedőknek nehézségeik vannak a beszéd és az utasítások megértésében és az olvasásban Bár gyógyítani nem tudják, sok olyan lehetőség van, ami javíthat a helyzetükön.

Például az osztálytermekben egy gyerekre szerelhető adó-vevő készülék használatával kiszűrik a háttérzajt. Számítógépes programok is segíthetnek azzal, hogy olyan játékokat alkalmaznak, amelyek megjutalmazzák a tanulókat, ha jól ismerik fel a hangokat, és pontosan követik a képernyőn megjelenő utasításokat

A gyermek beszédfeldolgozási folyamatának működése meghatározhatja a tanulásban való sikerességét vagy sikertelenségét. Ez alapvetően két szinten megy végbe, amelyek egymástól elválaszthatatlan egységben működnek. Az alsóbb szintek működésének eredménye a beszédészlelés. A felsőbb szinteken a beszéd megértése zajlik. Ha valamely alsóbb szint sérül, az információ feldolgozása részleges vagy nem megfelelő módon megy végbe. Ez pedig hatással van a megértési folyamatokra is.
A gyermekek beszédészlelési képességeinek fejlődésére többféle tényező is negatív hatással van: például az állandó, magas zajszint (városi, forgalmas utak mellett), az elektronikus eszközök nagy mértékű vagy nem megfelelő használata (például televíziós alapzaj), de a gyakori megfázás, náthás állapot és középfülgyulladás is káros lehet. Ezek főleg a kiskorú gyermekek fejlődésében idézhetnek elő elmaradást, zavarokat, s ezt később már nehéz orvosolni.
A nyelvi tudatosság egyik jelentős tényezője az a képesség, mellyel megkülönböztetjük egymástól, és helyes sorrendben érzékeljük a beszéd hangjait és más nyelvi egységeket, például a szótagokat. A kisgyermekek öt-hat éves korban még nem képesek egy szó hangjainak felismerésére és tökéletes azonosítására, azonban az azonos hanggal kezdődő és végződő vagy rímelő szavak, szótagok kiválasztására igen. Tehát a szótagok tudatos felismerése megelőzi az olvasást, míg a hangok tudatosítása csak az olvasás kialakulásának eredményeként jön létre.
A fent vázolt folyamatok sérülésére több tényező is utalhat.

-Ilyen például, ha a gyermek gyakran nem hallja meg a hozzá intézett szavakat; ---sokszor visszakérdez; beszéd­fejlődése megkésett; az új szavakat torzítja; különféle beszédhibák; viselkedési problémák (hiperaktivitás vagy túlzott visszahúzódás); olvasási nehézség.
Ha időben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor nagyobb esély van az akadályozó tényezők kiszűrésére és korrekciójára. Hazánkban egyre több helyen, például nevelési tanácsadókban, logopédiai intézetekben vagy szakértői és rehabilitációs bizottságoknál kaphatunk segítséget, ahová a szülő maga is bizalommal fordulhat.
A legfontosabb azonban a szemléletváltozás: mint szülők és pedagógusok egyaránt vegyük figyelembe, hogy a figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében gyakran nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több hátrányt és frusztrációt jelentenek, mint környezete számára. Megeshet, hogy olyan dolgokat várunk el tőle, amelyekre egyszerűen nem képes. Ne utasítsuk el türelmetlenül, és ne „írjuk le” azt, aki nehezen kezelhető, hanem tegyük meg érte a tőlünk telhetőt.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

#1 Dr.BauerBela

---

KAMILLA,ORVOSI SZÉKFŰ

KAMILLA , ORVOSI SZÉKFŰ

Kamilla, orvosi székfű Matricaria recutita

"A legismertebb és legnépszerűbb gyógynövényünk"

Népies neve:

orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű, teafű, piperefű

A növény leírása:

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Az ország minden táján megtalálható, kedveli a szikes legelőket, száraz réteket. Jellegzetes fehér szirmú sárga fészkű virág. 20-40 cm magas, egyéves növény. Termesztik is.

Hogyan gyűjtsük?

június-július Fejletlen virágzatát ne gyűjtsük, de ha túl nyílik az sem jó, mert akkor a száradást követően széthullik "ellisztesedik". Szedőfésűvel gyűjtik.

Mi van benne?

A növény fészekvirágzatát használjuk gyógyászati célokra. A drog (Chamomillae flos) 0,2- 0,7% (akár 1,4%-ig is elmehet) sötétkék színű, szeszkviterpén tartalmú (kamazulén, bizabolol, bizabolol oxidok) illóolajat, flavonoidokat (apigenint) és glikozidjaikat, kumarinokat (umbelliferont, herniarint), nyálkát tartalmaz.

Mire jó?

A kamillavirág egyik legismertebb gyógynövényünk, a legtöbb állam gyógyszerkönyvében is megtalálható hivatalos drog. Gyógyhatása sokrétű, amelyet külső és belső alkalmazása révén lehet kihasználni. A kamillában előforduló illóolajok főleg gyulladáscsökkentő hatásúak.

A kamillás gőzölés enyhíti a köhögést és a vírusos, illetve bakteriális légúti fertőzések tüneteit, és e megbetegedések esetén jól érvényesülhet a drog immunrendszeri működést serkentő hatása is.

A tápcsatorna gyulladással járó megbetegedései esetén is alkalmazzák. Gargarizálással vagy szájöblögetéssel megszüntethető a fogíny, a száj és a torok gyulladásai.

Hörghurutban inhalálószerként alkalmazható. Szájban lévő sebek, afták esetén sokszor a kamillás öblögetés a megfelelő gyógyír.

Tea formájában rendszeres fogyasztása enyhíti a gyomorpanaszokat, rosszullétet, a hányingert és a bélgyulladás tüneteit.

Külsőleg bőrbetegségeket, pattanást (akne), tályogot, nehezen gyógyuló sebeket illetve körömágygyulladást kezelnek vele. Szemborogatásra is kiválóan alkalmas.

A szüzekanyja, anyafű népies neve arra utal, hogy a nőgyógyászatban is használták menstruációs görcsök enyhítésére és a vajúdás idejének lerövidítésére.

Fürdők, öblítések, gőzfürdők formájában nagyszerűen bevált az altesti gyulladások (hüvelygyulladás, aranyér, lábszárfekély) esetén is.

A kamilla a hasfájós babákat megnyugtatja, görcseiket elmulasztja.

A kamillaolaj csökkenti az idegességet a gyermekeknél, s jótékony hatással van a hiperaktív gyerekekre, mivel enyhe "nyugtatószer".

A homeopátiában fogzási fájdalmak enyhítésére és fájdalom iránti intolerancia esetén használják.

A szépségápolásban is gyakran használják, a bőr szárazságát, viszketését, gyulladását csökkenti.

Jót tesz a hajnak, mert kifényesíti és nyugtatja a fejbőrt. A kamillateát a kisgyermekek is nyugodtan fogyaszthatják. A fogzó baba állkapcsát kamillaolajjal dörzsöljük be ott, ahol szükséges.

Hogyan használjuk?

Tea:

Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1-2 evőkanál szárított kamillavirágzatot. Hagyjuk állni kb. 10 percig, majd szűrjük le. Napi adag: 3-4 csésze..

Fürdők:

Lehet belőle kéz-, láb-, vagy ülőfürdőt készíteni. Két maréknyi virágzatot tegyünk a fürdővízbe.

Gargarizálás:

2-3 evőkanállal adjunk 1 dl vízhez, naponta többször használjuk öblögetéshez.

Gőzölés (inhalálás):

Tegyünk 3 evőkanál virágzatot egy lapos edénybe, forrázzuk le, és hajoljunk fölé. Fejünket törülközővel fedjük be, és kb. 10 percet inhaláljunk. Vírusos légúti fertőzések esetén naponta kétszer ajánlatos gőzölni.

Borogatás:

Tegyük a kamillát egy mullkendőbe, és forrázzuk le. A kamillás kendőt körülbelül 5 percig tartsuk a gyulladt bőrfelületen.

Olaj:

Morzsoljunk szét maréknyi kamillavirágzatot, keverjük össze 150 ml szójaolajjal, zárjuk le légmentesen üvegbe, és tegyük napos helyre. Naponta rázzuk fel, és ha sötétre színeződik az olaj, szűrjük át vászonruhán. A virágzatokat alaposan nyomkodjuk ki. Töltsük újra légmentesen zárható üvegbe.

Jó tudni!

Az arra érzékenyeknél még a kamilla is allergiás tüneteket válthat ki. A szeszkviterpén-tartalom miatt előfordul, hogy a kamilla virágzatából készült szerek használata allergiás bőrreakciót vált ki. Ilyenkor nem szabad tovább alkalmazni a növényt.

Különösen vonatkozik ez szemgyulladások kezelésére. Ha kisgyermekek inhalálnak, fokozottan figyeljünk az égési sérülések elkerülésére.

http://gyogynovenyek.qwqw.hu

SZELEKTI-KISMAMA-INFO

ÉRDEKESSÉG

#1 Dr.BauerBela

---

NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN

NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN.

1. Egészséges életmódra nevelés

Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges fejlődés alapfeltétele és a gondozás központi kérdése.

A gyermekek óvodában töltött idejét élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezzük és szervezzük meg.

A megfelelő életmódot a táplálkozás, az öltözködés, a mozgás, az edzés, és a pihenés megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk.

A gyermekek különböző életmódbeli szokásokkal érkeznek óvodákba, ezt figyelembe véve a jót megerősítjük, a helytelent korrigáljuk.

A szokásrendszer alakításában az óvodapedagógus aktív segítője a dajka.

­Az óvodapedagógus alapvető feladata a gyermekek gondozása, egészséges életmódjának
kialakítása, miközben nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti

önállóságuk fejlődését.

­Az óvodapedagógus a dajkával együttműködve azonos módon értelmezze és alkalmazza a szokásokat. Az elért eredményekről rendszeresen cseréljenek tapasztalatokat.

Nevelési programokban a 3 - 8 éves korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését a következő területeken látják el:

Egészséges környezet biztosítása

Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója

Helyes életritmus alakítása

Táplálkozás, testápolás, öltözködés

Mozgás, edzés, levegőzés biztosítása

Pihenés optimális megszervezése

1.1. Egészséges környezet biztosítása

Azokat az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak,

igyekszünk úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden tevékenységükvégzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák, öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra, hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk.

­Fordítson figyelmet a környezet védelméhez, megóvásához szükséges szokások

kialakítására.

J A gyermekek ügyelnek személyük, környezetük tisztaságára, gondozottságára.

1.2. Egészség védelme, óvása, edzése

Fontosnak tartjuk a gyermeki szervezet általános védekezőképességének megóvását, a betegségek megelőzését.

Különös gondot fordítsunk: a higiéniai szabályok betartására, a környezet tisztántartására, évszakhoz igazodó réteges öltözködésre, levegőcserére (minden csoportunkban levegőtisztító berendezést működtetünk a téli hónapokban), növényzet biztosítására, valamint a szabadban töltött idő optimális kihasználására.

Az óvodapedagógus odafigyel az egyes gyermekek esetlegesen előforduló szervi rendellenességeire (látás, hallás, mozgás, beszéd stb.), azok tüneteit észlelve szülővel, védőnővel konzultálva javasolja speciális szakemberek segítségét (pszichológus, gyógypedagógus, szakorvos).

­Évszakonként óvja a gyermekeket az időjárás ártalmas hatásaitól.

J A gyermekek jelzik, kifejezik szükségleteiket.

1.3. A helyes életritmus kialakítása, napirend

A nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságérzetet nyújtó élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek megfelelően szervezzük.meg.

Folyamatos és rugalmas napirendünket úgy alakítjuk, hogy az igazodjon a különböző párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, szem előtt tartjuk a szabad játék kitüntetett szerepét.

Igyekszünk a gyermekek harmonikus fejlődését biztosítani, lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, teljesítőképességüknek megfelelően tevékenykedjenek. A helyes életritmus kialakításához a családok közreműködésére is számítunk.

A játékra és a játékban szervezett tanulásra fordítható idő így optimálisan tervezhető.

A folyamatos étkezés a játékidő alatt önkiszolgálással történik (tízórai, uzsonna), az egyéni szükségletek szerint.

Rendszeres időtartamok Rugalmas időkeretek és váltakozó
tevékenységek

6.00 - 8.30 Érkezés és játék egy 6.00 - 12.00 Szabad játék, játékban szervezett
gyermekcsoportban tevékenység
- képesség fejlesztés, kezdemé-

8.30 - 10.00 Folyamatos tízórai nyezés, délelőtti mese, személyes

percek, mindennapi szervezett
testnevelés, mozgásos játék
Levegőzés, udvari játék, szervezett

kirándulás, séta

12.00 - 13.00 Tisztálkodás, ebéd

13.00 - 16.00 Mese, pihenés, folyamatos

ébresztő, uzsonna 15.00 - 18.00 Spontán játék és távozás.

1.4. Hetirend: állandó programjaink és speciális foglalkozások

A gyermekk harmónikus személyiség fejlődésének elősegítésére szervezett rendszeres heti programjaink:

- mozgáskotta

- gyermektánc

Az állandó programok, speciális fejlesztések, valamint a tornaterem használatának rendjét a csoportnaplóban a hetirend tartalmazza.

1.5. Testápolás, öltözködés, táplálkozás

Az óvodába lépéskor a gyermekek az önkiszolgálásban különböző fejlettségi fokon vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Szükségleteik önálló kielégítésére - segítő gondoskodás mellett - fokozatosan válnak képessé.

A testápolás, öltözködés, étkezés során végzett tevékenységekhez az óvodapedagógus teremti meg a szükséges feltételeket, megtervezi a gondozási teendőket és követi a gyermekek fejlődését.

Fontos nevelési elvünk, hogy ne sürgessük, de ösztönözve segítsük a gyermekeket, hogy szükségleteik körüli teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki.

Fontos, hogy ebben a folyamatban bensőséges kapcsolat alakuljon ki felnőtt és gyermek között, amelyben a felnőtt a gyermek szükségleteire, jelzéseire érzékenyen figyel és reagál.

Arra törekszünk, hogy az óvoda modell értékű gondozási szokásait közvetítsük a családok felé.

Rendszeres és alapos tisztálkodásra tanítjuk a gyermekeket.

Az óvodai szokásrendet úgy alakítjuk, hogy szükségleteik szerint végezhessék tisztálkodási teendőiket (WC használat, mosakodás, hajápolás, fogápolás).

A felnőttek személyes gondozottságát minden gyermek számára mintaértékűnek tekintjük.

Figyelünk arra, hogy a gyermekek öltözéke többrétegű, könnyen kezelhető legyen, amely nem gátolja őket a szabad mozgásban, és összhangban van az óvodai élettel. A helyes öltözködési szokások kialakításában - ha szükséges - az óvodapedagógus nyújt segítséget a szülőknek.

­ E tevékenységekben a gyermekek fejlettségének megfelelő segítséget adjnak a

pedagógusok és dajkák.

J Az öltözködés közben alapos, önmagára figyelő, önálló.

J A gyermekek tisztaság iránti igényének kialakulása érdekében a kisebbek felnőtt
segítségével, a nagyobbak önállóan fordítanak gondot testük, ruházatuk ápoltságára.

Óvodánk étrendje több csoportban kiegészül a gyermekek által készített salátákkal,

zöldségekkel, gyümölcsökkel.

A bevezetett gyümölcsnapok a szülők segítségével, támogatásával valósulnak meg.

A gyermekek megismerkednek új ízekkel, az ételek elkészítésének módjával, különböző munkafolyamatokkal.

A folyamatos, szervezett étkezések közül a tízórai és az uzsonna önkiszolgálásra épül, az önállóság fejlődését szolgálja, ebédnél pedig a társakért végzett munka örömének átélésére nyílik mód.

Alapvető feladatainkat képezi az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezési szokásokra való nevelés.

A szülőknek kifüggesztjük a heti étrendet, hogy a gyermekek otthoni étkeztetését ehhez tudják igazítani.

A gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét az egész nap folyamán biztosítjuk.

­Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben a gyermekek egyéni ízlését és étkezési ütemét. Ösztönözze, de semmiképpen ne kényszerítse az ételek elfogyasztására, új és változatos ízekkel ismertesse meg.

­A dajka gondoskodjon a tiszta edényekről, eszközökről, a víz folyamatos cseréjéről, pótlásáról.

JA gyermekek képesek a kultúrált étkezési szokások elsajátítására, számukra megfelelő ételmennyiség megítélésére.

J Igénye az ízléses, esztétikus terítés.

J A kultúrált étkezési szokásokat betartja.

1.6. Szabad mozgás, edzés, levegőzés

A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését az irányított, szervezett, illetve szabadon végezhető mozgásos tevékenységek szolgálják. Ezeket részben a gyermekek választják, részben a nevelő kezdeményezi, szervezi (mozgásos játékok, séták, kirándulások stb.).

A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben.

A változatos mozgáslehetőség elősegíti a harmonikus testi - lelki fejlődést, növeli a szervezet teljesítő-, és teherbíró képességét.

A rendszeres, örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk gyermekeinket.

Közösen szervezett programokkal segítjük elő az óvoda és a család egymáshoz való közeledését, példát mutatunk a helyes életmódra, segítjük a családi nevelést.

Az edzés jótékonyan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát. Ennek érdekében használjuk ki a levegő, a nap és a víz jótékony hatását.

Az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni a környezet változásaihoz (évszak, időjárás, hőmérséklet, stb.).

A nyári élet ideje alatt az étkezések többnyire a szabadban történnek.

Jó idő esetén az udvari medencében pancsolhatnak a gyermekek.

Az 5 – 8 éves gyermekek edzését, mozgásfejlesztését segíti télen a korcsolya -, ősszel

vagy tavasszal az úszástanulás. Minden gyermek számára szervezünk olyan programokat, amelyek évszaktól függően beépülnek a napirendbe (szánkózás, hógolyózás, túrázás, vízhez-szoktatás stb.).

­ Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez megteremtse a kedvező feltételeket. Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek mindig jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Sok időt töltsenek szabad levegőn, megfelelő, kényelmes öltözékben.

☺ Használják az udvari mozgásos- és sporteszközöket.

☺ Kapcsolódjanak be az udvaron a gyermek/felnőtt által kezdeményezett mozgásos
tevékenységekbe

1.7. Pihenés optimális megszervezése

A gyermekek pihenéséhez elengedhetetlenül szükséges a nyugodt, csendes légkör biztosítása.

A gyermekek egyéni, kor szerinti alvásigényének és szokásainak figyelembevételével aszükséges tárgyi és személyi feltételekről gondoskodunk minden csoportban. Ebéd után pizsamába öltöznek a gyermekek. A pihenés minden nap két mesével (kicsiknek kis mese, nagyoknak nagy mese) kezdődik. Színesíthető álomba ringató dallal, nyugtató, ellazító (relaxációs) gépi zenével. A pihenés minden gyermek számára kötelező, a nyugalom, a kellemes közérzet jó hatással van az idegrendszerre. A nehezen, vagy aludni nem tudó gyermekek maguk mellé vehetik kedvenc játékaikat, személyes tárgyukat.

J Nyugodtan pihen, alszik.

J Alvó társait nem zavarja.

2. Érzelmi nevelés - szocializáció biztosítása

"…a gyermek a szeretetben fejlődik legjobban."

Nevelési programunkban arra törekszünk, hogy az egész nap folyamán biztosítsuk gyermekek életkorának megfelelő oldott légkör feltételeit.

* érzelmi biztonság, támogató, gondoskodó környezet,

* önállóság, szabad tevékenység, pozitív érzelmek, kompetenciaérzés.

Az óvodába lépő gyermek még erősen egocentrikus, emocionális emberke, aki most kerül élete első olyan közösségébe, melyben vele egykorú társakra talál.

Korábbi élete során csupán családjának tagjaihoz fűzte erős érzelmi kötelék.

Az óvodába kerüléssel megkezdődik a leválás, " az engedj el korszak ".

Az átmenet könnyítése céljából a családok részére lehetőséget biztosítunk az "anyás" beszoktatásra és fokozatos befogadásra.

A gyermekek óvodába érkezésekor családi fényképet kérünk a szülőktől, melyet egy közös tablón helyezünk el. Ezzel is hozzásegítjük a gyermekeket az óvodai beilleszkedéshez, biztonságérzetük-, én-tudatuk alakulásához.

A feltétel nélküli szeretet, a simogató gyengédség, a megértő odafordulás jelenti az igazi együttlétet.

A gyermek számára az óvodapedagógus fontos személlyé válik.

Ez az erős érzelmi kötelék és függés teremti meg az érzelmi azonosulás alapját, ami az óvodapedagógust elsőszámú modellé emeli, mely rendkívüli felelősséggel jár, hiszen magatartása, viselkedése, életszemlélete, optimista vagy pesszimista beállítódása és minden reakciója minta a gyermek számára.

­Az óvodapedagógus kompenzálja a családi nevelésből, szociokultúrális hátrányokból adódó hiányosságokat humánus, demokratikus, szeretetteljes, a szituációhoz igazodva engedékeny vagy korlátozó attitűdjével.

­Az óvodapedagógus töltsön minden gyermekkel naponta néhány személyes percet, attól függően, hogy a gyermek mit igényel. Lehet ez meghitt beszélgetés, simogatás, odafordulás, dicséret.

­A teljes óvodai élet időtartama alatt gondoskodjon érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörről.

­Alakítson ki pozitív érzelmi töltésű kapcsolatot mind gyermek-gyermek, mind gyermek-felnőtt között, segítse elő és erősítse a társas kapcsolatok alakulását, sajátíttassa el a közösségi élet normáit.

­Szervezzen olyan óvodai csoportéletet, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység.

A közös együttlétek, együttes munka öröme erősíti a gyermekek tulajdonságainak alakulását.

­Alakítson ki olyan következetes életrendet, amelyben a szabályok átláthatóak és kiszámíthatóak.

­Teremtse meg a megosztási, felajánlási, ajándékozási helyzeteket, a megszerzés és megtartás pozitív szabályait.

A közösségi élet legfontosabb normái:

* a másik személy elfogadása, tisztelete

* a kisebbek, gyengébbek iránti segítőkészség

* jóhiszeműség, az árulkodás mellőzése

* az ítélkezés és az erőszak kerülése

A kisgyermek öntörvényű lényből egy csoport tagjává válik, megtanul szeretni, alkalmazkodni, odafigyelni, segíteni és elfogadni a különbözőségeket.

Engedjük, hogy a mindennapokban megéljék a negatív érzelmeket. Ők is érezhetnek dühöt, bánatot. Segítsük őket abban, hogy megtanulják kezelni ezeket az érzelmeket.

Arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy konfliktusaikat lehetőleg önmaguk oldják meg.

A gyermekek közötti pozitív kapcsolatok gazdagítják a szociális érzelmeket, ezzel megteremtve a gyermek motivációs bázisát, érzelmi stabilitását.

Csak így válhatnak a világ felé nyitott, mások és önmaguk iránt felelősséget vállaló teljes értékű emberré.

J A gyermekek érdeklődnek egymás iránt, meghallgatják egymást.

J Udvariassági formák betartásával kommunikálnak.

J Ragaszkodnak csoporttársaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez.

3. Anyanyelvi és értelmi képességek fejlesztése

3.1. Anyanyelvi nevelés – kommunikáció

Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.

Beépül a gyermekek valamennyi tevékenységi formájába, megnyilvánulásaiba, valamint társaikkal és óvodapedagógusaikkal való kapcsolataiba.

Az anyanyelvi nevelés szerepe a szocializáció folyamatában egy olyan szeretetteljes beszélő környezet megteremtése, amelyben a helyes mintaadás, szabálykövetés az óvodai nevelés egészében jelen van.

Az anyanyelvi nevelés feladatait tudatosan kell megtervezni, beépíteni a nevelői tevékenységek egészébe.

Az óvodapedagógus beszédének példaértékűnek kell lennie, mondatait úgy fogalmazza, hogy azok a kisebb korosztályú gyermekek számára érthetőek legyenek. A folyamatos napirenden belül, mely hosszabb összefüggő időkeretet biztosít, a gyermekek nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Ez a folyamatosság kedvez a gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek közötti kommunikáció kialakulásának.

A vegyes életkorú gyermekközösségben az érettebb társaktól kapott beszédpélda motiváló erőként hat a kisebbekre.

­ Tudatosan használja a testbeszédet, metakommunikációt, amivel közvetíti az értő, figyelő, meghallgatni tudó szándékát.

­ Fejlessze a gyermekek aktív szókincsét az egész nap folyamán.

­ Minden óvodapedagógus használja saját anyanyelvi játékgyűjteményét.

­ Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy élményeiket örömmel, szabadon mondják el, ezáltal fejlődhessen szókincsük, kiejtésük, mondatalkotásuk.

A helyes anyanyelv elsajátításához, a jártasság kialakításához biztosítson megfelelő időt (szórend) a gyermekek számára.

­ Az óvodapedagógus ismerje fel a kisebb beszédhibákat (rosszul képzett hangok, a beszéd folyamatosságának hiánya, anyanyelvi sajátosságtól eltérő ritmus vagy hangsúlyozás).

­ A beszédhibás gyermekek fejlesztésében a logopédus tanácsaira alapozva, a gyermeki szükségletekhez igazodva segítse a gyakorlást.

­ Azóvodapedagógus ismerje meg a gyermekek beszédállapotának, beszédhallásának, beszédértésének, mondatszerkesztésének szintjét, szükség esetén a javítás elkerülésével, helyes mintaadással segítsen.

­ Biztosítson lehetőséget az egyéni differenciálásra, valamint a páros és a kis csoportokban történő megfigyelésre és fejlesztésre.

J A gyermekek a társaikkal és a felnőttekkel szívesen beszélgetnek.

J Beszédük érthető, egyszerű mondatokban, nyelvtanilag helyesen beszélnek.

J Használják a metakommunikációs eszközöket.

J Ismerik a szép, kultúrált, udvarias beszéd legfontosabb elemeit, szabályait.

J A gyermekeknek vannak kedvenc anyanyelvi játékaik.

3.2. Értelmi képességek fejlesztése

A mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében a tehetség kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségeit támogatjuk. Az egyenlőtlen fejlődés következtében tapasztalható elmaradásokat a kompenzáció, korrekció útján segítjük kiegyenlítődni.

A képesség fejlődésének alapja az érés, amely befolyásolja a fejlesztés lehetőségeit.

A képességek hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek három alappillére a figyelem, észlelés és az emlékezet. E három képesség megfelelő fejlettségi szintje nélkül lehetetlen a magasabb rendű funkciók fejlesztése.

A magasabb rendű pszichikus funkciók másik alapozó területe a mozgás, amely programunkban kiemelt szerepet kap.

Számolnunk kell azzal, hogy a képességek nem egyenletesen-, minden gyermeknél eltérő ütemben fejlődnek, ez teszi szükségessé az egyénre szabott differenciált fejlesztést (fejlesztőjáték gyűjtemény, fejlesztést szolgáló ajánlott módszerek, eszközök).

A hátrányos helyzetű gyermekeknél a családi háttér okozta hiány (fizikai, érzelmi, értelmi depriváció) megszüntetése, kompenzálása a célunk, hogy a gyerekek lehetőségeikhez képest felzárkózhassanak.

A pedagógiai munkánk alapja a gyermek sokoldalú megismerése és az erre épülő fejlesztés megtervezése.

A fejlesztés főbb területei:

* mozgásfejlesztés (nagymozgás illetve finommotorika)

* észlelés

* figyelem

* emlékezet

* énkép, testséma

* térorientáció

* kommunikáció, beszédfejlesztés

* gondolkodási műveletek

* képzelet és kreativitás

* szociabilitás

­ Biztosítson lehetőséget a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, beépülésére.

http://web.mesehazovoda.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO- #1 Dr.BauerBela

---