NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN.
1. Egészséges életmódra nevelés
Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges fejlődés alapfeltétele és a gondozás központi kérdése.
A gyermekek óvodában töltött idejét élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezzük és szervezzük meg.
A megfelelő életmódot a táplálkozás, az öltözködés, a mozgás, az edzés, és a pihenés megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk.
A gyermekek különböző életmódbeli szokásokkal érkeznek óvodákba, ezt figyelembe véve a jót megerősítjük, a helytelent korrigáljuk.
A szokásrendszer alakításában az óvodapedagógus aktív segítője a dajka.
Az óvodapedagógus alapvető feladata a gyermekek gondozása, egészséges életmódjának
kialakítása, miközben nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti
önállóságuk fejlődését.
Az óvodapedagógus a dajkával együttműködve azonos módon értelmezze és alkalmazza a szokásokat. Az elért eredményekről rendszeresen cseréljenek tapasztalatokat.
Nevelési programokban a 3 - 8 éves korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését a következő területeken látják el:
Egészséges környezet biztosítása
Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója
Helyes életritmus alakítása
Táplálkozás, testápolás, öltözködés
Mozgás, edzés, levegőzés biztosítása
Pihenés optimális megszervezése
1.1. Egészséges környezet biztosítása
Azokat az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak,
igyekszünk úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden tevékenységükvégzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák, öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra, hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk.
Fordítson figyelmet a környezet védelméhez, megóvásához szükséges szokások
kialakítására.
J A gyermekek ügyelnek személyük, környezetük tisztaságára, gondozottságára.
1.2. Egészség védelme, óvása, edzése
Fontosnak tartjuk a gyermeki szervezet általános védekezőképességének megóvását, a betegségek megelőzését.
Különös gondot fordítsunk: a higiéniai szabályok betartására, a környezet tisztántartására, évszakhoz igazodó réteges öltözködésre, levegőcserére (minden csoportunkban levegőtisztító berendezést működtetünk a téli hónapokban), növényzet biztosítására, valamint a szabadban töltött idő optimális kihasználására.
Az óvodapedagógus odafigyel az egyes gyermekek esetlegesen előforduló szervi rendellenességeire (látás, hallás, mozgás, beszéd stb.), azok tüneteit észlelve szülővel, védőnővel konzultálva javasolja speciális szakemberek segítségét (pszichológus, gyógypedagógus, szakorvos).
Évszakonként óvja a gyermekeket az időjárás ártalmas hatásaitól.
J A gyermekek jelzik, kifejezik szükségleteiket.
1.3. A helyes életritmus kialakítása, napirend
A nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságérzetet nyújtó élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek megfelelően szervezzük.meg.
Folyamatos és rugalmas napirendünket úgy alakítjuk, hogy az igazodjon a különböző párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, szem előtt tartjuk a szabad játék kitüntetett szerepét.
Igyekszünk a gyermekek harmonikus fejlődését biztosítani, lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, teljesítőképességüknek megfelelően tevékenykedjenek. A helyes életritmus kialakításához a családok közreműködésére is számítunk.
A játékra és a játékban szervezett tanulásra fordítható idő így optimálisan tervezhető.
A folyamatos étkezés a játékidő alatt önkiszolgálással történik (tízórai, uzsonna), az egyéni szükségletek szerint.
Rendszeres időtartamok Rugalmas időkeretek és váltakozó
tevékenységek
6.00 - 8.30 Érkezés és játék egy 6.00 - 12.00 Szabad játék, játékban szervezett
gyermekcsoportban tevékenység
- képesség fejlesztés, kezdemé-
8.30 - 10.00 Folyamatos tízórai nyezés, délelőtti mese, személyes
percek, mindennapi szervezett
testnevelés, mozgásos játék
Levegőzés, udvari játék, szervezett
kirándulás, séta
12.00 - 13.00 Tisztálkodás, ebéd
13.00 - 16.00 Mese, pihenés, folyamatos
ébresztő, uzsonna 15.00 - 18.00 Spontán játék és távozás.
1.4. Hetirend: állandó programjaink és speciális foglalkozások
A gyermekk harmónikus személyiség fejlődésének elősegítésére szervezett rendszeres heti programjaink:
- mozgáskotta
- gyermektánc
Az állandó programok, speciális fejlesztések, valamint a tornaterem használatának rendjét a csoportnaplóban a hetirend tartalmazza.
1.5. Testápolás, öltözködés, táplálkozás
Az óvodába lépéskor a gyermekek az önkiszolgálásban különböző fejlettségi fokon vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Szükségleteik önálló kielégítésére - segítő gondoskodás mellett - fokozatosan válnak képessé.
A testápolás, öltözködés, étkezés során végzett tevékenységekhez az óvodapedagógus teremti meg a szükséges feltételeket, megtervezi a gondozási teendőket és követi a gyermekek fejlődését.
Fontos nevelési elvünk, hogy ne sürgessük, de ösztönözve segítsük a gyermekeket, hogy szükségleteik körüli teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki.
Fontos, hogy ebben a folyamatban bensőséges kapcsolat alakuljon ki felnőtt és gyermek között, amelyben a felnőtt a gyermek szükségleteire, jelzéseire érzékenyen figyel és reagál.
Arra törekszünk, hogy az óvoda modell értékű gondozási szokásait közvetítsük a családok felé.
Rendszeres és alapos tisztálkodásra tanítjuk a gyermekeket.
Az óvodai szokásrendet úgy alakítjuk, hogy szükségleteik szerint végezhessék tisztálkodási teendőiket (WC használat, mosakodás, hajápolás, fogápolás).
A felnőttek személyes gondozottságát minden gyermek számára mintaértékűnek tekintjük.
Figyelünk arra, hogy a gyermekek öltözéke többrétegű, könnyen kezelhető legyen, amely nem gátolja őket a szabad mozgásban, és összhangban van az óvodai élettel. A helyes öltözködési szokások kialakításában - ha szükséges - az óvodapedagógus nyújt segítséget a szülőknek.
E tevékenységekben a gyermekek fejlettségének megfelelő segítséget adjnak a
pedagógusok és dajkák.
J Az öltözködés közben alapos, önmagára figyelő, önálló.
J A gyermekek tisztaság iránti igényének kialakulása érdekében a kisebbek felnőtt
segítségével, a nagyobbak önállóan fordítanak gondot testük, ruházatuk ápoltságára.
Óvodánk étrendje több csoportban kiegészül a gyermekek által készített salátákkal,
zöldségekkel, gyümölcsökkel.
A bevezetett gyümölcsnapok a szülők segítségével, támogatásával valósulnak meg.
A gyermekek megismerkednek új ízekkel, az ételek elkészítésének módjával, különböző munkafolyamatokkal.
A folyamatos, szervezett étkezések közül a tízórai és az uzsonna önkiszolgálásra épül, az önállóság fejlődését szolgálja, ebédnél pedig a társakért végzett munka örömének átélésére nyílik mód.
Alapvető feladatainkat képezi az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezési szokásokra való nevelés.
A szülőknek kifüggesztjük a heti étrendet, hogy a gyermekek otthoni étkeztetését ehhez tudják igazítani.
A gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét az egész nap folyamán biztosítjuk.
Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben a gyermekek egyéni ízlését és étkezési ütemét. Ösztönözze, de semmiképpen ne kényszerítse az ételek elfogyasztására, új és változatos ízekkel ismertesse meg.
A dajka gondoskodjon a tiszta edényekről, eszközökről, a víz folyamatos cseréjéről, pótlásáról.
JA gyermekek képesek a kultúrált étkezési szokások elsajátítására, számukra megfelelő ételmennyiség megítélésére.
J Igénye az ízléses, esztétikus terítés.
J A kultúrált étkezési szokásokat betartja.
1.6. Szabad mozgás, edzés, levegőzés
A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését az irányított, szervezett, illetve szabadon végezhető mozgásos tevékenységek szolgálják. Ezeket részben a gyermekek választják, részben a nevelő kezdeményezi, szervezi (mozgásos játékok, séták, kirándulások stb.).
A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben.
A változatos mozgáslehetőség elősegíti a harmonikus testi - lelki fejlődést, növeli a szervezet teljesítő-, és teherbíró képességét.
A rendszeres, örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk gyermekeinket.
Közösen szervezett programokkal segítjük elő az óvoda és a család egymáshoz való közeledését, példát mutatunk a helyes életmódra, segítjük a családi nevelést.
Az edzés jótékonyan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát. Ennek érdekében használjuk ki a levegő, a nap és a víz jótékony hatását.
Az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni a környezet változásaihoz (évszak, időjárás, hőmérséklet, stb.).
A nyári élet ideje alatt az étkezések többnyire a szabadban történnek.
Jó idő esetén az udvari medencében pancsolhatnak a gyermekek.
Az 5 – 8 éves gyermekek edzését, mozgásfejlesztését segíti télen a korcsolya -, ősszel
vagy tavasszal az úszástanulás. Minden gyermek számára szervezünk olyan programokat, amelyek évszaktól függően beépülnek a napirendbe (szánkózás, hógolyózás, túrázás, vízhez-szoktatás stb.).
Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez megteremtse a kedvező feltételeket. Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek mindig jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Sok időt töltsenek szabad levegőn, megfelelő, kényelmes öltözékben.
☺ Használják az udvari mozgásos- és sporteszközöket.
☺ Kapcsolódjanak be az udvaron a gyermek/felnőtt által kezdeményezett mozgásos
tevékenységekbe
1.7. Pihenés optimális megszervezése
A gyermekek pihenéséhez elengedhetetlenül szükséges a nyugodt, csendes légkör biztosítása.
A gyermekek egyéni, kor szerinti alvásigényének és szokásainak figyelembevételével aszükséges tárgyi és személyi feltételekről gondoskodunk minden csoportban. Ebéd után pizsamába öltöznek a gyermekek. A pihenés minden nap két mesével (kicsiknek kis mese, nagyoknak nagy mese) kezdődik. Színesíthető álomba ringató dallal, nyugtató, ellazító (relaxációs) gépi zenével. A pihenés minden gyermek számára kötelező, a nyugalom, a kellemes közérzet jó hatással van az idegrendszerre. A nehezen, vagy aludni nem tudó gyermekek maguk mellé vehetik kedvenc játékaikat, személyes tárgyukat.
J Nyugodtan pihen, alszik.
J Alvó társait nem zavarja.
2. Érzelmi nevelés - szocializáció biztosítása
"…a gyermek a szeretetben fejlődik legjobban."
Nevelési programunkban arra törekszünk, hogy az egész nap folyamán biztosítsuk gyermekek életkorának megfelelő oldott légkör feltételeit.
* érzelmi biztonság, támogató, gondoskodó környezet,
* önállóság, szabad tevékenység, pozitív érzelmek, kompetenciaérzés.
Az óvodába lépő gyermek még erősen egocentrikus, emocionális emberke, aki most kerül élete első olyan közösségébe, melyben vele egykorú társakra talál.
Korábbi élete során csupán családjának tagjaihoz fűzte erős érzelmi kötelék.
Az óvodába kerüléssel megkezdődik a leválás, " az engedj el korszak ".
Az átmenet könnyítése céljából a családok részére lehetőséget biztosítunk az "anyás" beszoktatásra és fokozatos befogadásra.
A gyermekek óvodába érkezésekor családi fényképet kérünk a szülőktől, melyet egy közös tablón helyezünk el. Ezzel is hozzásegítjük a gyermekeket az óvodai beilleszkedéshez, biztonságérzetük-, én-tudatuk alakulásához.
A feltétel nélküli szeretet, a simogató gyengédség, a megértő odafordulás jelenti az igazi együttlétet.
A gyermek számára az óvodapedagógus fontos személlyé válik.
Ez az erős érzelmi kötelék és függés teremti meg az érzelmi azonosulás alapját, ami az óvodapedagógust elsőszámú modellé emeli, mely rendkívüli felelősséggel jár, hiszen magatartása, viselkedése, életszemlélete, optimista vagy pesszimista beállítódása és minden reakciója minta a gyermek számára.
Az óvodapedagógus kompenzálja a családi nevelésből, szociokultúrális hátrányokból adódó hiányosságokat humánus, demokratikus, szeretetteljes, a szituációhoz igazodva engedékeny vagy korlátozó attitűdjével.
Az óvodapedagógus töltsön minden gyermekkel naponta néhány személyes percet, attól függően, hogy a gyermek mit igényel. Lehet ez meghitt beszélgetés, simogatás, odafordulás, dicséret.
A teljes óvodai élet időtartama alatt gondoskodjon érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörről.
Alakítson ki pozitív érzelmi töltésű kapcsolatot mind gyermek-gyermek, mind gyermek-felnőtt között, segítse elő és erősítse a társas kapcsolatok alakulását, sajátíttassa el a közösségi élet normáit.
Szervezzen olyan óvodai csoportéletet, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység.
A közös együttlétek, együttes munka öröme erősíti a gyermekek tulajdonságainak alakulását.
Alakítson ki olyan következetes életrendet, amelyben a szabályok átláthatóak és kiszámíthatóak.
Teremtse meg a megosztási, felajánlási, ajándékozási helyzeteket, a megszerzés és megtartás pozitív szabályait.
A közösségi élet legfontosabb normái:
* a másik személy elfogadása, tisztelete
* a kisebbek, gyengébbek iránti segítőkészség
* jóhiszeműség, az árulkodás mellőzése
* az ítélkezés és az erőszak kerülése
A kisgyermek öntörvényű lényből egy csoport tagjává válik, megtanul szeretni, alkalmazkodni, odafigyelni, segíteni és elfogadni a különbözőségeket.
Engedjük, hogy a mindennapokban megéljék a negatív érzelmeket. Ők is érezhetnek dühöt, bánatot. Segítsük őket abban, hogy megtanulják kezelni ezeket az érzelmeket.
Arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy konfliktusaikat lehetőleg önmaguk oldják meg.
A gyermekek közötti pozitív kapcsolatok gazdagítják a szociális érzelmeket, ezzel megteremtve a gyermek motivációs bázisát, érzelmi stabilitását.
Csak így válhatnak a világ felé nyitott, mások és önmaguk iránt felelősséget vállaló teljes értékű emberré.
J A gyermekek érdeklődnek egymás iránt, meghallgatják egymást.
J Udvariassági formák betartásával kommunikálnak.
J Ragaszkodnak csoporttársaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez.
3. Anyanyelvi és értelmi képességek fejlesztése
3.1. Anyanyelvi nevelés – kommunikáció
Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.
Beépül a gyermekek valamennyi tevékenységi formájába, megnyilvánulásaiba, valamint társaikkal és óvodapedagógusaikkal való kapcsolataiba.
Az anyanyelvi nevelés szerepe a szocializáció folyamatában egy olyan szeretetteljes beszélő környezet megteremtése, amelyben a helyes mintaadás, szabálykövetés az óvodai nevelés egészében jelen van.
Az anyanyelvi nevelés feladatait tudatosan kell megtervezni, beépíteni a nevelői tevékenységek egészébe.
Az óvodapedagógus beszédének példaértékűnek kell lennie, mondatait úgy fogalmazza, hogy azok a kisebb korosztályú gyermekek számára érthetőek legyenek. A folyamatos napirenden belül, mely hosszabb összefüggő időkeretet biztosít, a gyermekek nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Ez a folyamatosság kedvez a gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek közötti kommunikáció kialakulásának.
A vegyes életkorú gyermekközösségben az érettebb társaktól kapott beszédpélda motiváló erőként hat a kisebbekre.
Tudatosan használja a testbeszédet, metakommunikációt, amivel közvetíti az értő, figyelő, meghallgatni tudó szándékát.
Fejlessze a gyermekek aktív szókincsét az egész nap folyamán.
Minden óvodapedagógus használja saját anyanyelvi játékgyűjteményét.
Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy élményeiket örömmel, szabadon mondják el, ezáltal fejlődhessen szókincsük, kiejtésük, mondatalkotásuk.
A helyes anyanyelv elsajátításához, a jártasság kialakításához biztosítson megfelelő időt (szórend) a gyermekek számára.
Az óvodapedagógus ismerje fel a kisebb beszédhibákat (rosszul képzett hangok, a beszéd folyamatosságának hiánya, anyanyelvi sajátosságtól eltérő ritmus vagy hangsúlyozás).
A beszédhibás gyermekek fejlesztésében a logopédus tanácsaira alapozva, a gyermeki szükségletekhez igazodva segítse a gyakorlást.
Azóvodapedagógus ismerje meg a gyermekek beszédállapotának, beszédhallásának, beszédértésének, mondatszerkesztésének szintjét, szükség esetén a javítás elkerülésével, helyes mintaadással segítsen.
Biztosítson lehetőséget az egyéni differenciálásra, valamint a páros és a kis csoportokban történő megfigyelésre és fejlesztésre.
J A gyermekek a társaikkal és a felnőttekkel szívesen beszélgetnek.
J Beszédük érthető, egyszerű mondatokban, nyelvtanilag helyesen beszélnek.
J Használják a metakommunikációs eszközöket.
J Ismerik a szép, kultúrált, udvarias beszéd legfontosabb elemeit, szabályait.
J A gyermekeknek vannak kedvenc anyanyelvi játékaik.
3.2. Értelmi képességek fejlesztése
A mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében a tehetség kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségeit támogatjuk. Az egyenlőtlen fejlődés következtében tapasztalható elmaradásokat a kompenzáció, korrekció útján segítjük kiegyenlítődni.
A képesség fejlődésének alapja az érés, amely befolyásolja a fejlesztés lehetőségeit.
A képességek hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek három alappillére a figyelem, észlelés és az emlékezet. E három képesség megfelelő fejlettségi szintje nélkül lehetetlen a magasabb rendű funkciók fejlesztése.
A magasabb rendű pszichikus funkciók másik alapozó területe a mozgás, amely programunkban kiemelt szerepet kap.
Számolnunk kell azzal, hogy a képességek nem egyenletesen-, minden gyermeknél eltérő ütemben fejlődnek, ez teszi szükségessé az egyénre szabott differenciált fejlesztést (fejlesztőjáték gyűjtemény, fejlesztést szolgáló ajánlott módszerek, eszközök).
A hátrányos helyzetű gyermekeknél a családi háttér okozta hiány (fizikai, érzelmi, értelmi depriváció) megszüntetése, kompenzálása a célunk, hogy a gyerekek lehetőségeikhez képest felzárkózhassanak.
A pedagógiai munkánk alapja a gyermek sokoldalú megismerése és az erre épülő fejlesztés megtervezése.
A fejlesztés főbb területei:
* mozgásfejlesztés (nagymozgás illetve finommotorika)
* észlelés
* figyelem
* emlékezet
* énkép, testséma
* térorientáció
* kommunikáció, beszédfejlesztés
* gondolkodási műveletek
* képzelet és kreativitás
* szociabilitás
Biztosítson lehetőséget a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, beépülésére.
http://web.mesehazovoda.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO- #1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése