A gyermek külföldre viteléről

Jóllehet az Európai Unió területén mindenki szabadon oda költözik, ahova akar, ez nem jelenti azt, hogy a gyermekét mindenki oda viszi, ahova akarja.

Napjainkban gyakori, hogy a szülő a külföldi munkavállalás mellett dönt, és az sem ritka, hogy valaki külföldi személlyel közösen vállal gyermeket. Noha az EU területén a mozgásszabadság érvényesül, de akinek kiskorú gyermeke van, az mégsem élhet ezzel a szabadsággal korlátlanul.

Együtt élő szülők gyermeke külföldön

A kiskorú gyermek ideiglenes külföldi tartózkodásához (rövidebb utazások, nyaralás, rokonlátogatás, egy évet meg nem haladó külföldi út) mindkét szülő hozzájárulása szükséges. (Nem véletlen, hogy az útlevél kiállításához is mindkét szülő aláírása kell.)

Egy évet meghaladó tartózkodás, vagy végleges külföldi letelepedés esetén pedig a szülők egyetértő hozzájárulása mellett még a gyámhatóság engedélyét is meg kell kérni a kiskorú gyermek végleges külföldre távozásához – még akkor is, ha a gyermek szülei egyébként együtt élnek, és közösen döntenek arról, hogy a család külföldre költözik. Ezt a kérelmet a gyermek állandó lakóhelye szerinti illetékes gyámhatósághoz kell benyújtani, csatolva azokat a mellékleteket, amelyek igazolják, hogy a külföldi tartózkodási helyen a gyermek lakhatása, taníttatása, egészségügyi ellátása, és megélhetése biztosítva lesz.

A gyermek külföldre vitele különélő szülők esetén

• A szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül nem viheti külföldre, sem átmeneti, nem tartós időtartamra, sem a végleges letelepedés szándékával.
• A szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy a végleges letelepedés szándékával nem viheti külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé teszi.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis – és ilyennek minősül például a gyermek tartózkodási helyének megválasztása – a szülők még akkor is közösen döntenek, ha egyébként már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal, vagy a bíróság dönt.

Mindes esetben jogellenes a gyermek elvitele, ha ezzel a másik szülő a felügyeleti jogát, vagy – különélő szülők esetén – a kapcsolattartási jogát nem tudja gyakorolni:

– akkor is, ha Magyarországról viszik el külföldre,
– akkor is, ha a gyermek szokásos tartózkodási helyének éppen egy külföldi lakcím minősül, és onnan hozza el az egyik szülő Magyarországra, vagy bármilyen más országba. (Például: külföldön élő szülők összevesznek, és egyikük a gyerekekkel a másik beleegyezése nélkül hazaköltözik Magyarországra.)

A gyermek szokásos tartózkodási helye

A fent írtak szerint jogellenes tehát a gyermek elvitele a szokásos tartózkodási helyéről (legyen az Magyarországon, vagy külföldön) a másik szülő beleegyezése hiányában.

Mi minősül szokásos tartózkodási helynek?

A vonatkozó EK Rendelet nem határozza meg a szokásos tartózkodási hely fogalmát, azt a bírónak kell minden egyes esetben meghatároznia, az EK Rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a gyermek szociális ellátás szempontjából, illetve társadalmilag mely tagállamban illeszkedett be leginkább, és lényeges a családhoz, az esetleges nevelési, oktatási intézményhez való kötődés is. Döntő lehet a gyermek nyelvi szocializációja, mint kapcsoló tényező, továbbá a gyermek külföldre utazása, ott-tartózkodása esetén az, hogy hol volt zavartalan a család együttélése, mi volt az életterük központja. Természetesen a szokásos tartózkodási hely megállapítása során az ott töltött időnek is jelentősége van, illetve annak, hogy az ott-tartózkodás végleges vagy határozatlan időre szóló letelepedés szándékával történt-e.

Mi a teendő, ha a másik szülő jogellenesen vitte a gyermeket külföldre?

Ilyen esetben haladéktalanul eljárást kell kezdeményezni annak az államnak a hatóságainál, amelynek a területére a gyermeket elvitték. (Az eljárást akkor is meg lehet indítani, ha ugyan még nem telt el egy év, de nyilvánvaló, hogy a jogsértő szülő szándéka kiterjed a tartós külföldi tartózkodásra.)

Ha tájékozódni szeretne családjogi ügyekben, válással vagy gyermekelhelyezéssel kapcsolatos jogi kérdésekről, látogasson el a www.ugyvedmediator.hu oldalra, vagy hívjon a 06-30/989-7662 telefonszámon.

Dr. Frei Anita ügyvéd

Az alábbiakban közöljük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatását a jelenlegi és a hamarosan megváltozó – a gyermekek külföldre viteléről szóló – szabályozásokkal kapcsolatban: 

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a gyermekek tartós külföldre távozása esetén szükséges gyámhatósági jóváhagyással kapcsolatban  felhívja a figyelmet, hogy hamarosan hatályát veszti az a jelenlegi szabályozás, amely szerint szükséges a gyámhatósági engedély beszerzése akkor, ha a gyermek mindkét szülőjével együtt, vagy különélő szülőjének belegyezésével távozik véglegesen külföldre.

Az új Polgári Törvénykönyv március 15-i hatálybalépésével egy korszerűbb és egyszerűbb szabályozás lép életbe, amely a jelenleginél hatékonyabb eljárást biztosít, és számos tehertől mentesíti az érintett családokat.

A – jelenleg is hatályos – házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerint a szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyására van szükség. A szülő nyilatkozatának jóváhagyása iránti kérelméhez csatolni kell a gyámhatóság részére mindazokat az iratokat, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek lakhatása, tartása, fejlődése, iskoláztatása külföldön megfelelően biztosított lesz. Hangsúlyozandó, hogy a gyakorlatban a gyámhatóság a hozzájárulást rendszerint megadja a gyermek szüleivel együttesen történő külföldre utazásához, a családjogi törvény fenti szabálya tipikusan arra az esetre jelent biztosítékot, amikor a gyermeket nevelő egyik szülő kíván a gyermekkel végleg külföldön letelepedni.

2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv, amely Családjogi Könyvének szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezései már nem követelik meg a sajtóban „állami kontrollnak” nevezett gyámhatósági jóváhagyást a gyermek tartós külföldre utazása esetén, vagyis, ha a gyermek huzamosabb időre vagy „véglegesen” külföldre utazik. Ha a szülők között nincs erre vonatkozóan vita, akkor az új Ptk. alapján már nem kell gyámhatósági jóváhagyás a gyermek külföldre távozásához.

Ugyanakkor továbbra is irányadó, hogy a gyermek önállóan vagy egyik szülőjével csak mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat hosszabb ideig külföldön. E tekintetben újdonság, hogy az új Ptk. a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a szülői engedély megadását, így kimondja, hogy „a gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.”

A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához az újonnan hatályba lépő törvény szerint is szülői engedély szükséges. Ebben az esetben a másik szülőnek nem egyszerűen a gyermek huzamos külföldön tartózkodásához, hanem kifejezetten külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. Az erre vonatkozó információ másik szülőtől való visszatartása a gyermek jogellenes elvitelének megállapítását és visszavételének elrendelését vonhatja maga után. A szülők egyetértése esetén ugyanakkor március 15-től már nincs szükség gyámhatósági jóváhagyás beszerzésére is.

#1 Dr.BauerBela

---