Viszonyulásokra, értékrendre, szokásokra és érdekekre) gyakorolt hatásukban a ktív környezeti nevelést végeznek.A nem -intézm ényes környezeti nevelőhatást a szakm ailag nem neveléssel, befolyásolással és képzéssel foglalkozó intézmények, vállalatok, társadalm i szervezetek, v á lla lkozások fejtik ki. A nem -intézm ényes nevelőhatások lehetnek spontának, vé le tle n sze rű ek és lehetnek tudatosak, tervezettek is. A nem -intézm ényes környezeti nevelőhatást is kifejthet intézmény. Ez esetben az em berekre gyakorolt környezeti befolyás, hatás nem feltétlenül a környezeti nevelés cél- és értékrendszerére épül. Ilyen hatása lehet a v e n déglátóiparnak, a kereskedelem nek, a reklám szakm ának, a m űvészeti életnek, a honvédelem nek és sok egyéb, más intézm énynek. Ezen hatások összekuszáltan befolyásolhatják, m ódosíthatják egym ás hatását. A nem -intézm ényes környezeti nevelés m agasztos feladata lehet kulturális intézm ényeknek, vállalkozásoknak, a m űvészeti s zfé rá nak, a töm egtájékoztatásnak stb. Igen erőteljes és ígéretes a polgári egyesülések, tá rsaságok, civil egyesüléseknek környezettudatot erősítő hatása. U gyancsak ebbe a körbe kívánkoznak a felekezeti kisközösségek, egyházi intézm ények és csoportok, felekezeti bázis-közösségek.Az intézm ényes és a nem -intézm ényes környezeti nevelőhatások kölcsönhatásai m élyebb szociológiai és társadalom lélektani elem zést igényelnek. Izgalm asak e téren az óvodákban, iskolákban érvényesülő nem -intézm ényes környezeti n e velőhatások - akár a rejtett tanterv részeként értelm ezve azokat.Tudom ányköziség, tantárgyköziség a környezeti nevelésbenA környezeti nevelés kom plex közelítésm ódot képvisel. Átfogja a te rm é sze t- és tá rs a dalom tudom ányok igen széles (szinte teljes) körét. M ultidiszciplináris, hiszen az em ber életvitelét, szokásait, m agatartását a környezettudatosság m inőségi kontrollja alá rendeli. A környezettudatosság igényli a környezettudom ányi, az élet- és földtudom ányi, ezek hátterében a fizikai, kémiai, m atem atikai tudom ányok egész rendszerét, ám igényli az em beri viselkedés leírására vállalkozó tudom ányterületeket és tudom ányágakat is. Ezért a társadalom tudom ányok, a hum ánetológia, a jog, a kultúra és politológia, a kö zg a zd a ság és a vezetéstudom ányok széles körét is bevonja. T udom ányközi olyan értelem ben, hogy különböző tudom ányok határterületein lévő jelenségek értelm ezésére is vállalkozik, sőt, arra kényszerít. Például a term észet és a társadalom együttéléséből fakadó h u m á nökológiai problém ák környezetgazdálkodási vonatkozásai erősen inter-diszciplinári- sak, több tudom ány felől is m egközelíthető jelenségek.Az intézm ényes környezeti nevelés a tanulók által végzett tevékenységeken keresztül jelenít meg követelm ényeket, form ál értékeket, attitűdöket. Az elterjedt és hagyom ányos iskolaszervezés a tanulók tevékenységét az egyes tantárgyak óráiba, fo glalkozásaiba utalja, am elyek m eghatározzák a pedagógusképzést és egy sor más iskolai param étert.Ebből (is) fakad az a felfogásm ód, hogy a környezeti nevelést tanórai te vé kenységként értelm ezzék. E gondolatm enet abba az irányba sodor, hogy a környezeti nevelést önálló tantárgyi keretbe kerüljön, hiszen ezáltal biztonságosan, a hagyom ányaink alapján m egtervezhető, tananyaggá szervezhető, a követelm ények elkülönített csoportot alkossanak, és m egindulhasson a „harc” az óraszám okért. Ennek folyom ánya lenne a p e d a g ó g u sképzés terén az önálló szak kidolgozása és elindítása - az egész, hagyom ányosan kudarcos, bürokratizáltan elidegenedett közoktatásügyi m asinéria m egcsontosodott s z a bályai szerint.A környezeti nevelés - világszerte - tantárgyközi. Átitat valam ennyi tantárgyat és ta nórán kívüli tevékenységet. M egjelenik tananyagokban, szakkörökben, klubokban és tá borokban, erdei iskolákban és szabadidős tevékenységek elem eként.A környezeti nevelés (a szerző szerinti értelm ezésben):- integráló szem pont, am ely tantárgyakat egybekapcsol a közös illetékesség, a s z a k m ai-szaktárgyi kapcsolatok alapján,- rendező elv, am ely különböző tanulói tevékenységeket segít m egfelelő „m in tá z a to k ba” elhelyezni. Ö sszhangba hozza az iskolai intézm ényes és nem -intézm ényes n evelőhatásokat,4
ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN- ö s s z e h a n g o lá s t e lő se g ítő é rte lm e zé si keret, a m elyben ará n yo sa n és h a rm o n ikusan e lh e ly e z k e d h e tn e k s z a k k ö rö k és ta n tá rg yi blokkok, kö zö ssé g e k te v é k e n y s é g e és az in té z m é n y t kö rü lv e v ő -fe n n ta rtó kö zö ssé g e k sze m p o n tja i, érd e ke i is e g ye zte t- h e tő e kké válnak.A környezeti nevelés lokális és globális jellegérőlA környezeti nevelés lényegét tekintve ellentétes tendenciákat sűrít és tart e g ye n sú lyban. A lokális jelleg azt jelenti, hogy az „itt és m ost”-ból kiindulva a helyi sajátosságokra, ta pasztalatokra épít, a helyi környezeti elem eket vonja be a szem élyes tapasztalás körébe. A m egism erés ontogenezisét m egejtő tisztasággal ábrázolja Jean Piaget, aki hangsúlyozza szem élyes cselekvési sém ák gondolkodási m űveletekké válását. A lokális elv a környezeti nevelésben tehát egyrészt pedagógiai lélektani szükségszerűségből fakad: csa k az je le n ik m eg a gyerm ek környezet-képében, amely szám ára tapasztalható, azaz ahol létezik. A környezeti attitűdök alakulásában a lokálpatriotizm us, a saját-csoporthoz való tartozás élm énye is m ind-m ind Én-központú helyzetekben gyökerezik. A környezeti nevelés a „T hink globally, act locally!” (G ondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!’’) e rkölcsi hatására a cselekvés felelősségét hangsúlyozza. A környezeti nevelés élénken biztatja az iskolákat: cselekedjenek együtt a helyi közösségekkel környezetük érdekében. A helyi cse lekvések ereje és hatása m ár pedagógiai m etafora is: a két törekvés interakciója pedagógiailag értékes eredm ényt hozhat. Gyerekek, akik családjukkal és ta n ító ju kkal együtt serénykednek saját környezetükben, hitelesnek érzik az iskola erőfeszítéseit telepüíésükön.A fejlődő em ber gondolkodása időben és térben mind tágabbá válik.Képes lesz a m egism erés origójától, az Én-től távolodva „decentrálni" és létrehozni a múlt és a jővő d im e n zióit, valam int a közel és a távol kategóriáit. M indezeket a m egism erési élm ény-szeleteket összeragasztja a létezés ökológiai hálója, az egym ásrautaltságok és kölcsönhatások finom szövedéke.A kölcsönhatások vizsgálatának életkori feltétele a kisiskoláskor végétől elinduló g o n dolkodásfejlődés.A kognitív funkciók m inősége lehetővé teszi a távolabbi, a régebbi je lenségek m egfelelően pontos m egértését és gondolati feldolgozását. U gyanakkor érzelm ileg jóval korábban m egkezdődik a globális jelenségek felfogásának előkészítése. A „m i-tudat" létrejövetele, a „saját-csoport” fogalm i tágassága alapozza meg az e m b e risé get teljességében, a m inoritások kirekesztése vagy alárendelése nélkül.M ár óvodás korúaknái lehetséges az egész em beriséget „saját csoportként” kezelni, am ikor is a földgöm bön a szárazföldeket egységes színnel jelölve az összetartozást, nem pedig az országhatárok által sugalm azott politikai és gazdasági különbségeket han g sú lyozzuk.A globális nevelés az em berek egym ásrautaltságát, a környezetünk m egóvásának közös felelősségét hangsúlyozza. A globális nevelés holisztikus jellegű: helyi problém áink túlnyom ó többsége globális eredete miatt helyileg nem megoldható. E p roblém ákkal csak kínlódni lehet, de m egoldásukhoz széles körű együttm űködésre van szükség. Ebből fa kad, hogy a globális nevelés az em berek közötti szociális technikákkal is foglalkozik: a konfliktusok kezelésével, m egoldási stratégiákkal, a békére neveléssel, m iközben együttm űködésre, toleranciára, em pátiára és a m ásság elfogadásának nyitottságára tesz képessé.A globális és a lokális irányultságok egyazon célnak alárendeltek: a környezet problémáival ism erkedő, azokat m egoldani kívánó em beriség szükségszerű békekötése és egym ásratalálása jelenik meg e célokban, az em beriségnek nincs más alternatívája.Aktualitás és jövő a környezeti nevelésbenA környezeti nevelés jelenidejűsége igen fontos erő, hiszen a tapasztalásra, a sze m é lyes cselekvés konkrét idői-téri kategóriáira épül. A hatékony törekvések a környezeti n e velésben az időtengelyt annak teljes dinam izm usában felhasználják. A jelenidejűség a5
HAVAS PÉTERm indennapok realitását em eli be a nevelésbe. A pedagógiai transzform ációknak köszönhetően m egjelennek a m indennapi esem ények. Már az óvodások körében a napi élet része a vízzel való ésszerű takarékosság, a szelektív szem étkezelés és hasonlók. M indezek jelenidejű esem ények, csakúgy, mint az állatok-növények szépsége, a talaj vé d e lme, a verekedős kisfiú m egfeddése és egyebek. Az iskolásoknak ism eretszerzési he lyzetek a terepséták és terepgyakorlatok, a sajtó és híranyag szem lézése, a környezeti esem ényekből, jelenségekből levonható adatok, következtetések. A jelen vékony hártyája m ögött mind világosabb körvonalakkal rajzolódik ki a közeli és a távolabbi jövő képe. A környezeti nevelés a jelen tapasztalatait felhasználva transzponálja annak ö ssze fü g géseit a jövőre, trendeket, tendenciákat keres és mind pontosabb képet vázol a jelen a lternatív folytatásaiként.A nevelés jövőorientált tevékenység. A környezeti nevelés nem egyszerűen egy álta lános jövőidőt használ, hanem a jelenben mutatja fel a jövő kezdetét. A fenntartható jövő azt jelenti, hogy a jelen életviteli szokásait, jelen szövetségeinket az anyaggal, energiával és egym ással kell úgy alakítanunk, hogy az alternatív jövőképek közül a kedvezőt: a m indnyájunk szám ára fenntarthatót választhassuk. A jövőképek a jelen döntéseitől ka p nak m eghatározást. E döntésekhez erőt ad az a hit, am elynek m élyén szunnyad az a la p vető értékekkel való azonosulás, a partikularitáson felülem elkedő eszm ények és ideák köre. Ez adja azt a belső, szem élyes biztonságot, am ely alapjául szolgál a bizakodásnak.A környezeti nevelés jövőorientáltságát a hit, az értékek és eszm ények elfogadása, a bizakodás és a rem ény határozza meg. Mindezek az entitások m egjelenhetnek különböző ideológiai irányzatok körében, nem feltétlenül kapcsolódnak össze a v a llá s o s s á g gal, még kevésbé a vallásgyakorlással, a hívő életvitellel.A tradicionális környezetvédelm i propaganda világszerte a pusztulástól való rettegésre épít. A katasztrófa-pedagógiák következm énye a sötét jövőt elutasító, a „felnőtt tá rs a d a lom által tönkretett világból” kivonuló, aszociális, cinikusan kiégett fiatalság. A környezeti nevelés jövőorientáltságában a felm utatható értékek, és eszm ények még vonzóbbá te hetik a jövőt. Az elképzelt szép jövőről alkotott képek, az aktív im agináció áte m e ln e k a környezeti károk és pusztulás láttán kialakuló csüggedésen, erőt adnak ahhoz a harchoz, am ely a korlátozás és önkorlátozás konfliktusaiban sok nehézséget okoz. M indez so h a sem jelenthet kozm etikázott, ham isított jövőképet! Am int a piacosodó tá rsa d a lm un k tra- gikom ikusan hazug reklám ideáljai hamis vágyakat és igaztalan ábrándokat g e rje szte nek, élesen el kell különülnie ezek zsibvásárától a jelenben is bem utatható környezeti jövőképnek. Meg kell találni, fel kell mutatni a m egőrzött értékeket, a közösségek erőfeszítéseinek gyüm ölcsét, a szép példázatokat, mint a m egküzdött harcok és m egoldott konfliktusok eredm ényei. A jövőképek a különböző életkorokban m ás- és m ás je le n tő s é gűek. Egy három éves gyerm eknek a jövőképe tagolatlan, m eseszerűen csillogó, m ágikusan erőteljes szívóhatást gyakorol. A nyolcvanhét éves em ber jövőképe részletdús, konkrét, ám igen kevéssé tartalm az „húzóerőt” , hiszen m eghatározza a halálfélelem , a szeparációs szorongás.A környezeti nevelés időtengelye az adott kultúra, az adott társadalom kerekforgása sebességétől függően alakul. Vannak jövőbe forduló, vannak m últba révedő kultúrák. M indezt m ég színezi-differenciálja a konkrét történelm i-politikai helyzet, am elyben a d o m ináns idősík a legm eghatározóbb szerepet vállalja-követeli. A válságokban szenvedő közösségek jövővárása felfokozott, m ár-m ár hisztérikus is lehet, hiszen a p ro b lé m a h e lyzetben az indulatvezérelte gondolkodás veszi át a gyeplőt. A környezeti nevelés jö v ő o rientáltsága olyan alapelv, am ely a jövővel szem ben a racionalitást, a kiérlelt és tá jé k o zottságra épülő döntéseket részesíti előnyben.A környezeti nevelés rendszerszemléleteA környezeti nevelés rendszerszem léletű tevékenység. Mint m inden rendszert, ezt is csak akkor határozhatjuk meg, ha definiáljuk az alrendszereket és azok egym áshoz való viszonyát. További kérdés az, hogy vajon a környezeti nevelés nyílt vagy zárt rendszer-e?A környezeti nevelés alrendszereit a nevelés általános kategóriáiból ve ze th e tjü k le. Az a lrendszerek közül kiemelt helyre kerül a nevelés alanya:6
ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBENA n e v e lő (a pedagógus) szem élyeA nevelési hatékonyság érdekében alapvetően szükséges szakm ai felkészültsége, szaktudása. A szem élyes hatás érdekében környezeti attitűdjei, értékrendje, társas hatékonysága, nevelési stílusa, kom m unikációs kultúrája, toleranciája és életviteli stratégiája közvetlenül részt ve szn e k a nevelési folyam atban: a nevelés eszközei és keretei. A környezeti nevelés (is) csapatm unka, feltétlenül szükséges a nevelő kapcsolatkészsége, nyitottsága, em pátiás érzékenysége és kitűnő kooperációs képessége. A hazai peda g ó gusképzés ism ert hiányosságai és adósságai a környezeti nevelés terén (is) hiányállapotokat terem tettek. U gyanakkor erőfeszítések történnek a hiány felszám olásáért. K ülönösen érdekes a továbbképzések rendszere, am elyekből kibontakozik a p e d a g ó g u stá rsadalom igénye, szándéka és tehetsége.A nevelés környezeteA környezeti nevelés olyan konkrét tevékenység, am elynek tárgyi-anyagi realitásai vannak. Mivel a környezetről szól, az adott környezet vagy összhangban van ezzel a m ondanivalóval vagy azzal diszharm onikus. A folyam at eredm ényessége érdekében m eg kell va lósítani a harm óniát, az egységet a nevelés környezete és üzenete között. Ez vo n a tkozik a környezeti nevelés színterére, ahol a tevékenység folyik: az intézm ény épületére, az építettség kultúrájára. A belső- és külső terek harm óniája, a funkcionalitás, a tájba (környezetbe) illeszkedés, az ergonóm iai tényezők, a helyi hagyom ányok esztétikus m egjelenése és szépsége, a felhasznált anyagok és technológiák ökológiai üzenete: m ind -m ind nevelőhatássá nem esedik. Ezt a kategóriát erősíthetik a m unkaeszközök, a belső terek és berendezés tárgykultúrája, az em beri lépték érvényesülése és a m egfelelő em beri tevékenységeknek, kapcsolatoknak való m aradéktalan megfelelés. A belső tá rgyi-m űszaki környezet a saját energiagazdálkodásával, anyagkezelésével adott ökológiai és ökonóm iai színvonalat képvisel, amely lehet pozitív modell is, de lehet akár kirívó ellenpélda is.A kö rn ye ze ti nevelés tárgya: a tanulóA nevelési folyam at interaktív és adaptív. M esszem enően alkalm azkodik a tanuló é letkorából és egyéni adottságaiból adódó fejleszthetőségéhez, egészleges hatásokra tö rekszik, a tanuló szükségleteire, érdekeire, a közössége elvárásaira épít. A tanuló ennek olyan alrendszere, am elyben érvényesülnek em beri és szem élyiségi jogai, m éltósága. Különös súllyal esik latba az alanyi állam polgári joga a környezet-kultúrához, joga a környezetről szerezhető inform ációkhoz, joga az egészséghez - annak tág értelm ezésében.A környezeti nevelés előfeltételezi a tanuló aktivitását, vágyát a szép, értékes és ta rtalm as élethez, alkotáshoz és boldogsághoz.Ö sszhangot terem t a tanuló közösségéhez való kapcsolódásában, erőfeszítéseket tesz a tanuló önérvényesítése és más érdekek, szükségletek közötti konfliktusok kezelése érdekében. A tanulóval kapcsolatban igyekszik olyan konfliktusm egoldási stra té g iákat képviselni, átadni, am elyek birtokában a tanuló képessé válik nem csak „b e ille szkedni" adott közösségébe, hanem szem élyes értékeit képviselve értékterem tő életviteli stratégiát tud m egalkotni, identitását m egőrizve és m ásokét tiszteletben tartva.A környezeti értékek átadása - tanítási és tanulási folyam atH atározott követelm ény a környezeti nevelésben a tanulás tág, teljeskörű értelm ezése. Ez azt jelenti, hogy ism ereteket közöl a környezetről és inform ációkat nyújt a problém am egoldáshoz, tudom ányos fogalm ak és tényanyag m egtanítására is vállalkozik. S zerepek és m agatartási módok m egtanulása, viselkedési és életviteli stratégiák kialakítása és gyakoroltatása, attitűdform álás, érzelmi viszonyulások és értékek közvetítése is része e folyam atnak. A m odern oktatási stratégiák szétfeszítik a hagyom ányos didaktika kiüresedő kereteit. A környezeti nevelés intézm ényes és nem -intézm ényes form ái m ind hasonlóbbá válnak azáltal, hogy eltünedeznek a sablonos „iskolás" form ák, m egjelennek7
HAVAS PÉTERaz olyan módszerek, mint a projektek, az akciók, a m űvészeti alkotások, a drám a és aterepm unka. . , ,A tanulás ¡tevékenység egybekapcsolódik a mindennapi léttel (óvodai, iskolai és egyéb helyszínek). Tananyagszerűvé válik az étkezés és a tisztálkodás, a vásárlás és az em beri kapcsolatok, a hulladékkezelés és a fogyasztói - vásárlási szokások, a háztartás és a m entálhigiénét szolgáló tevékenységek.A környezeti nevelés az intézm ényes nevelés egészét végigkíséri, mint m ásodelem zés, értelm ezés, életm ód - kontroll és jobbító tö rekvés. .A nem iskoláskorúaknál a tanulási tevékenység túlnyom órészt a közösségen belüli csoportdinam ikára épít: az egyéni attitűdök a csoportértékekhez való igazodás során alakulnak. A környezeti nevelés során a szociális tanulás szerepe is óriási. A kisiskolás kor végéig elsődlegesek a felnőtt (a pedagógus) modellek, m ajd később a kortárs csoport és annak szu b ku ltú rá ja v á lik vita th a ta tla n u l fo n to sa b b á . E zért a kö rn ye ze ti ne ve lés e re d m é n y e s s é g e é rd e ké b e n fokozottan e rő síte n i s z ü ksé g e s a ko rtá rs c s o p o rto k ko hé zió já t, é p íte n ü n k kell a k is kö zö ssé g e k e g y ü tte s-é lm é n yé re , n o rm a - és é rté k k ö z v e títő szerepére. ...A környezeti nevelés a problém am egoldáshoz készít fel, ezért m aga is problém afelvető m ódszereket, heurisztikus eljárásokat használ. A m odern tanítási-tanulási stratégia nem nélkülözi a heurisztikát, a tanuló önálló felfedezését, alkotó kutatását, gondolkodását igénylő feladathelyzeteket.A környezeti nevelés tartalmaA rendszer ötödik elem ét az adott környezetben élők közössége form álja abból a c é lból, hogy fenntartható legyen élete. A környezeti nevelés tartalm ilag tehát elsősorban a közösségből és annak környezeti sajátosságaiból szárm azik.A közösség (az adott társadalom ) saját kultúráját, ökológiai és társadalm i ism ereteit, történelm ileg kialakult környezetképét transzform álja e nevelésbe. A kö rn ye ze ttu d o m á nyok fejlődése, a globalizálódás m ind hasonlóbbá teszik a különböző tá rsa d a lm ak környezeti nevelési tartalm ait. Nyilvánvaló, hogy az általánosan érvényes, a Föld egészét érintő problém ák m egoldása az egész em beriség közös erőfeszítését igényli, ezért a globális környezeti összefüggések tartalm ilag elhagyhatatlanok a tananyagokból.A tartalom szorosan kapcsolt része az emberi viselkedés, reakcióm ódok, cselekvések, problém a-és konfliktusm egoldáshoz szükséges m űveletek sokasága, am elyek a tantervi követelm ények „pszichom otoros” elemei.A környezeti nevelés tartalm azza a társas készségeket, a kapcsolatterem tés és k a p csolattartás eszközeit, az em beri döntések, konfliktusm egoldások egyéni és csoportos változatainak készségeit.A környezeti nevelés program ja tartalm azza az érzelm i viszonyulások, a ttitűdök fo rm álásának, befolyásolásának tervét is. A környezettudatos m agatartást az egyén v is z o nyulásai határozzák meg. Ez vezet el a jellem alakításának pedagógiai feladatához. A környezethez fűző viszonyok értéket is hordoznak. Az em ber környezettel kapcsolatos értékfelfogása a m odern társadalom ban a polgári m agatartás m egítélésében, a jellem értékelésében nélkülözhetetlen. Itt érintkezik a környezeti nevelés a pedagógia etikai fe lelősségével, am ely a polgári nevelés legfőbb tartalm i eleme.A környezeti nevelés: együttm űködésre serkentésA környezeti nevelés összetett szem élyiség-, m agatartás- és attitűdform álás, am ely képessé tesz m ásokkal való együttm űködésre. E társas szokások és b e á llító d á so k a következő elem ekből állnak:- a m ásokra figyelés képessége,- a m ások elfogadása, pozitív attitűdök m ások iránt,- em pátiás kapcsolatok képessége- altruizm us, segítő m agatartásform ák képessége,- önalávetés és dom inancia indítékok egyensúlya,8
ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN- a közös cse lekvések koordinálásának képessége,- t ü r e le m és m egértés m ások hibázásával kapcsolatban- a saját identitástól eltérő tulajdonság (a „m ásság”) toleranciája- a közös csele kvé sek kontrollálási képességeA társas képességek a környezeti nevelésben (is) az „ősbizalom ra” és a m ások iránti szeretetre épülve válhatnak eredm ényessé. M indezek feltételezik a m entálhigiénés egészséget, a közösség „lelki egészségét” és harm óniáját.Az együttm űködés és versengés finom ellentétbe feszülnek, am ely paradoxont csak különleges esetekben lehet feloldani. A v e r s e n g é s - a z önérvényesítés szélsőséges fo rm ája - kizárja az együttm űködést, kivéve akkor, ha a versengésnek speciális szabályai vannak.A környezeti nevelés során ki kell alakulniuk és meg kell erősödniük a versengés fé k jeinek, az azt szabályozó szem élyiség és csoportm echanizm usoknak. Ezt legélénkebben az együttm űködési helyzetek sokasága terem ti meg.A kisiskoláskorig a páros és kiscsoportos tanulási és játékhelyzetek válnak alkalm as gyakorlótereppé a kooperációt illetően. A prepubertáskor a kortárs csoportokat szo ro sa b bá zárja, m e g n ö v e k s z ik a va ló d i e g yü ttm ű kö d é s reális leh e tő sé g e . A s e rd ü lő - és ifjú korban is könnyen halad az e g yü ttm ű kö d é s a ta n u lá s i és p ro b lé m a m e g o ld á s i h e ly z e te k b e n . A c s o p o rtk o h é z ió n ö ve ke d té ve l m e g n ö ve kszik a c s o p o rto n b e lü li k o n flik tu s o k esélye, am e ly a c s o p o rt szé th u llá s á h o z vezet. A be lső riv a liz á lá s t c s ö k k e n ti a c s o p o rt külső fen ye g e te ttsé g e , ám ez a jelenség m ár a csoportközi együttm űködés té m aköre felé vezet el.Az együttm űködési készségek igazi próbatétele, am ikor más csoporttal kell eg yü ttm ű ködni, összedolgozni. A környezeti nevelés sokszor edzi, fejleszti e készségeket a közö sségek egym áshoz irányításával, együttm űködést követelő helyzetek pedagógiai célú életrehívásával. Ezekben a szituációkban a csoportok inform ációgyűjtéssel, problém ák m egoldásával, akciókkal foglalkoznak, és ezt a folyam at végén összegezik. A csoportok egym ásrautaltsága kizárja a rivalizálást, a saját-csoport képzést, a győzelem -vereség alternatíva egyoldalúságát.A környezeti nevelés stílusjegyeiA környezeti nevelés a pedagógiai gyakorlat sajátlagos területe. Ö nálló célokkal, s p e ciális m ódszeregyüttessel, csak e területre jellem ző stílusjegyekkel rendelkezik.A n a litiku s és holisztikusA környezeti nevelés a környezetet elem ző módon vizsgálja, a környezet részeiről és azok kölcsönhatásáról analitikus jellegű képet nyújt. Tényezőnként válogatja szét az e g y m ással összefüggő jelenségeket, elválasztva a biotikus és az abiotikus faktorokat, a va lóság vá lto zá sa in a k term észetét kutatva. A környezeti nevelés szükségszerűen a lkalm azza a környezettudom ányok világszerte elterjedt m ódszereit - mint tudom ányos m ódszereket - ilyenek például a mérés, összehasonlítás, vizsgálat, kísérlet, m odellalkotási eljárások. M indezek rész-egész relációkra bontják szét a valóságban összetartozó e n titásokat és létrehozhatják a m egism erő szem élyben a részlegességet kvázi-teljességnek imitáló benyom ást. A környezeti nevelés veszélyesnek tartja az analitikus stílusú m egism erési utak egyoldalúságát, hiszen a szétszedett világ a világképben elveszíti érté k-p rioritásait.A környezeti nevelés az elem ző m ódszerek használatára kényszerülve arra törekszik, hogy ezt egyensúlyba állítsa a holisztikus közelítésm óddal. A teljesség érzékelhető-ész- lelhető jelenléte a racionalitáson túli élm ényben ad nyom atékot a létezésnek.A teljesség élm ényének érvényesülése a nevelésben a környezeti nevelés olyan s p e cifikum a, am elyet nem képes nyújtani sem a term észettudom ányos sem a tá rsa d a lom tudom ányi nevelés.A teljesség nem differenciálatlan káoszként, hanem a részek összességének önálló m inőségeként jelentkezik, tehát strukturáltan gazdag differenciációval. A holisztikus v i9
HAVAS PÉTERlágkép m agába zárja az embert: védi és fenntartja. A környezetkép holisztikus m in ő sé gében felm érhető az em beregyed picinysége és közösségei felelősségének gigantikus dim enziója. A holisztikus környezetkép teszi beláthatóvá, hogy az élet evolúciójaként fo ly tonosan tovább differenciálódó létformák, az újabb és újabb fajok az alkalm azkodási és ökológiai problém ákra adott átm eneti m egoldások, nem rendelkeznek é rté kkü lö n b sé g e kkel, hiszen koegzisztensen igénylik egymást. Az értékszem pont, a szubordinációs kényszer olyan m esterséges szem pont, am ely torzítja a holisztikus szem lélet arányosságát. A Földön a létezők sokaságának sokféle nézőpontú elem zését m inősítését végezhetik el tudom ányos vagy gyakorlatias módszerekkel, ám értéket mint a létezőket rangsorba vagy fontossági sorozatba elhelyező m egkülönböztető jegyet szükségtelen használni.A holisztikus stílusjegy a nevelésben a tanuló szám ára egyedi létezésének te lje s s é g élményét, a létezők körében a létezés szépségének m egosztását teszi lehetővé. Érzelm i szem pontból ez az öröm -m egosztás vezeti be a létezés egyenrangúságának racionális m egértését. Ez az, am elyet a m ítoszok, eredetm ondák, az ősi eposzok és m esék (az óegyiptom i, az indián, a kínai és a magyar is) úgy rögzítettek, hogy a létező do lg ok „e g y más testvérei” .A holisztikus élm ény a tág értelem ben vett közösségben való feloldódás szépségét is nyújtja. Enyhíti a halálfélelem szorongatását azzal, hogy a szorosan összetartozó részek az összesség teljességében találhatják meg egyedi létezésük utáni küldetésüket. A holisztikus stílusjegy teszi racionálisan felfoghatóvá a globális jelenségeket, problém ákat, az olyan elm életeket is ideértve, mint a Gaia hipotézis.A z értelem és érzelemA környezeti nevelésben a racionalitás jelentősége nyilvánvaló. A folyam at során a mind tudatosabbá váló m agatartásform ák éppen az értelem által kontrollált viselkedés szabályozását segítik elő. A környezetről szerezhető ism eretek, a racionális döntések, az inform ációk kezelése a problém ahelyzetekben m ind-m ind az intellektus világába utalható tevékenységek. A környezeti nevelés erőfeszítéseket tesz arra, hogy felfoghatóvá tegye a gondolkodás szám ára a fenntartható társadalom feltételeit és m indennek a jelen döntéseiben való gyökereit.U gyanakkor a környezeti nevelés nem tarthatja fenn az értelm i tevékenység kizá ró la gosságát a pedagógiában, am int azt fentebb a tanítás-tanulás tág értelm ezése kapcsán m egjegyeztem . A racionalitás hegem onizm usa a hibás döntések sokaságát idézi elő, az em ber racionalitása igencsak korlátozott.Az érzelm i és az értelmi erők együttesen alkotják a m agatartás sza bályozásának azon képződm ényeit, amelyet attitűdöknek nevezünk. A környezeti nevelés attitűdöket form ál: az attitűdök érzelm i viszonyulásait és azok „kognitív csúcsát” is. Az érzelm i v iszo n yu lá so k m eghatározzák az egyén környezetének elem eihez és azok egész rendszeréhez való viszonyát a vonzás és taszítás, az oldás és kötés szem élyes színezetű kapcsolatait. Az érzelm i viszonyulások a tudattalan tartom ányban közvetlenül nem form álhatók, a b o nyolult identifikációs folyam atok során, a m odellkövetéskor, a referencia-közösség hatására, ám m űvészetek által közvetítve is alakulnak.Az érzelm i viszonyulások kapcsolódnak a m otívum ok, a szükségletek világához, h iszen a pozitív érzelm ek m egerősítenek, a negatívok fékeznek, visszatartanak. A környezeti nevelés során az attitűdök form álásával együtt próbáljuk az em ber indítékait, s z ü k ségleteit és értékrendjét pedagógiai eszközökkel form álni, ezzel elősegíteni a m a gatartásszabályozás kívánatos irányú működését.Az érzelm i hatások a környezeti nevelés során nem csak a m űvészetek, a m ítoszok révén, hanem sok-sok egyéb csatornán érvényesülnek. így például a nevelő szem élyes érzelm i hatása, a közvetlen környezet, a társas helyzet, a taneszközök, a tevékenység m ind-m ind érzelm i reakciókat okoz, érzelm eket vált ki.A kiváltott érzelm ek pozitív vagy negatív irányúak, intenzitásuk végtelen sokféle lehet.A környezeti nevelés sok pozitív érzelm et válthat ki: szeretetet, vonzalm at, tiszteletet, kellem es és jó érzések sokaságát.10
ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBENAz élet tisztelete, a létezés öröm teljessége, a gondoskodó érzések az élőlényekkel kapcsolatban hagyom ányosan fontosak a környezeti nevelésben. U gyanakkor ezt eg ye n súlyban tartják a kiváltott negatív érzelmek: gyűlölet és harag a környezetpusztítókkal, a környezetet rongálókkal szem ben. Ellenérzéseket -helyesebben negatív érzéseket kell ébresztenünk a tanulókban azokkal az em berekkel, intézm ényekkel szem ben, akik v e szélyeztetik vagy pusztítják a környezetet. Ezt nem tom píthatják sem a hatalom vagy te kintély tiszteletéből fakadó, sem a szem élyes elfogultságokból adódó más é rz e lm e k 1 A környezethez való szem élyes viszonyulások erkölcsi m egítélését kom oly nevelési fe ladatnak kell te kintenünk - ez ad erőt a későbbiekben az önszabályozáshoz is.A környezeti nevelésben nem választható külön tehát - még didaktikus m egfontolásokból sem - az értelm i és az érzelm i hatások, folyam atok sokasága.Tudom ányos és m űvésziA környezeti nevelés tudom ányos m ódszereket és eszközöket használ fel ahhoz, hogy a ta n u ló k környezetképe pontos, a valóságosnak m egfelelő legyen. A term észet- és tá rsadalom tudom ányok sokaságát „építi be" a tananyagkészítés során. Az alapozó szint integrált tantárgyai, a tantárgyközi helyzetek a term észet- és társadalom tudom ányok széles körének ism ereteit, fogalm ait, eszközeit és felism eréseit ötvözik. A környezettudom ányok, a m agatartás-tudom ányok, a társadalom - és term észettudom ányok né lkü lö zhetetlenek a környezeti nevelésben. Az egyes fogalm ak és fogalm i rendszerek m egőrizve eredeti jelentésüket, bekerülnek olyan tananyagokba, ahol más tudom ányok fogalm aival, eszközeivel kapcsolódnak. A környezeti nevelés a fogalm i kom plexitással igyekszik m odellezni a valóság bonyolult jelenségeit.A m űvészeti tevékenység az alkotás és élm énybefogadás szintjein terem ti meg azokat a lehetőségeket, am elyek során intuitív módon, érzelmi viszonyulásokon keresztül válik m egragadhatóvá a környezet vagy annak egy része. A m űvészet eszközei a környezeti nevelés során a létezés élm ényét sokszínű érzelmi köntössel díszítik, fokozva és kiteljesítve annak szépségét és értékét. A környezeti nevelés során a képzőm űvészetek, a szépirodalom , a drám a, a zene, a m ozgásm űvészetek, a film és videó egyaránt m egtalálják saját helyüket és küldetésüket.A környezet értékeinek és azok fenyegetettségének ábrázolása rajzokon, festm é n ye ken, kollázsokon a szem élyes kreatív erők örvénylő indulataiban hozza intuitív m egragadható közelségbe a szubjektív érzelm eket és értékelést - esztétikailag is élvezhető m ódon. Világszerte terjednek a környezeti tem atikájú rajz- és fényképkiállítások, m ű vé szeti körök, szakkörök, pályázatok, m elyeknek nevelőhatása nyilvánvaló.A ta pasztalás analitikus, tudom ányos eszközökkel történő produktum ait kiegészítik, szem élyesen hitelesítik az ábrázolások, am elyek a szabadrajz vagy más, önkéntesen választott technikával kifejezik a szubjektív élm ény instanciáit.A drám a olyan lehetőség, am elyben a szem élyes érzelmi és indulati tartom ányok fe je znek ki szubjektív üzeneteket. A társas dram atikus játékokban a szerepek sűrítenek em beri értékeket, attitűdöket, és jelképesen bem utatják a konfliktusok lényegét, m egoldásm ódjait. A drám a eljátszásakor átélhetővé válnak a szerep érzelm i-indulati m élységei és kifejezhetők az ezzel kapcsolatos szem élyes reflexiók: öröm ök és félelm ek. M indezzel a drám a katartikus funkciót is betölt: ugyanakkor a drám ajáték látványa em pátiásán követhető, átélhető.M indezek alapján - nem részletezve most a m űvészetek más műfajait, form áit - b e látható, a környezeti nevelés a művészi tevékenység (alkotás és/vagy m űélm ény befogadás) révén képes a szem élyes érzelm i-indulati szféra dinam izálására. A m űvészet a sűrítés, a szim bolikus kifejezés vagy a közvetlen expressziók által a környezethez fűződő szem élyes indulatokat és érzelm eket m egragadhatóvá, követhetővé és érzékelhetővé te szi. A szubjektum átélheti az irracionalitás mélységeit, m egragadhatja a szépség, a jóság és az igazság artisztikum át az esztétikum izzásában.11
HAVAS PÉTERHelyszínek és pedagógiai környezetekA környezeti nevelés téri sajátosságai is kettősséget m utatnak. A nevelés h elyszíneként egyaránt szükségesek a belső, em ber-alkotta terek: mint az óvodai csoportszoba, a tanterem , a laboratórium , a könyvtár, a színház, és hasonlók. A tanulási tevékenység tartalm a, feltételei, eszközei és más szem pontjai segítik m eghatározni, hogy milyen az alkalm as (pontosabban a legalkalm asabb) helyszín.A valóság m egism erésének J. B ru n e rszerint három szintje lehetséges: az enaktív, az ikonikus és a szim bolikus. Az enaktív leképezés a közvetlen konkrétságot igényli: az adott környezet önm agát reprezentálja az adott pedagógiai helyzetben. Ezáltal péidául az iskola épülete, a folyosó, a tanterem , az étterem , a m osdók önm agukat jelentik, m int p e dagógiai környezetek.A környezeti nevelés a term észeti környezet m egism eréséhez, ta pasztalásához v e z e tő úton a legalkalm asabb helyszínként m agát a term észetet választja. A te rm é sze t gyakran a legjobb tanterem .A m egism erés közvetlen varázsát, az élm ény teljességét nem pótolják a hagyom ányos „élősarok” jellegű utánzatok. U gyanakkor ezek igen primitív, durván leegyszerűsítő m odelljei a valóságnak. Az élősarokkal kapcsolatos fellendülő érdeklődés a vá rosiasodással együttjáró, örvendetes pedagógusi hevület - am elyet egyre erősebben b írálnak a környezetvédők. Érveik szerint a kisállatok m esterségesen elkülönített tartása az állatoknak szenvedést, a term észet-egésznek pedig kárt okoz. Az iskolaszervezet nehezen b irkó zik meg azzal, hogyan lehet összeegyeztetni egy bárm ennyire is kism éretű biotóp m esterséges fenntartását és az iskola pedagógiai és egyéb funkciói teljesítését. M egjegyzést érdem el, hogy minél kisebb az adott biotóp, fenntartása annál bonyolultabb te chnikákat és eszközöket igényel.A külső term észeti környezet kínálja önm agát a pedagógiai folyam atok szám ára az iskolaudvaron, iskolakertben, a táborban, az erdei iskola helyszíneken, a te re p g y a k o rla tok során.Nem m indig a term észeti környezet jelenti a „külső” helyszínt, lehet ez a város, az utca; a falu egyik tere vagy vasútállom ása is. Ezeken a helyszíneken az adott környezet s a já tosságairól valóságos és konkrét képet lehet nyerni, azzal interaktív kapcsolatba lehet kerülni.A Bruner-i szim bolikus és ikonikus leképezésnél ugyanis sohasem jö h e t létre a tanuló és a valós környezet közötti interakció!A szabadban folytatott környezeti nevelés során az élm ény ingergazdagsága p ó to lh a tatlan, hasonlóan azokhoz az érzelm i és racionális hatásokhoz, am elyek a ta p a szta lá s közvetlensége révén az élm ény hitelességét biztosítják.Term észetközpontú és társadalom központúA környezeti nevelés az em berre, az em ber m agatartására, annak szabályozására irányul. Közvetlen céljai tehát alárendeltek a viselkedésszabályozás társas m e ch a n izm u sainak. Az em bert felkészíti e pedagógiai folyam at arra, hogy tá rsadalm i környezetében hogyan vezesse életét a term észeti erőforrások, a term észeti lényként történő létezése fenntarthatóságának érdekében. A környezeti nevelés naprendszerében kettős n a p ko rong világít.Az összefüggések vonatkoztatási pontjaként alapvető módon érvényesül a term észet, a term észeti jelenségek és erők világa. Az em ber a term észet része, a Föld környezetét e term észeti erők alakítják.A term észettudom ányok szerepe ezért a környezeti nevelésben kétségbevonhatatlan. A term észet részeként tételezett em beriség azonban - jól-rosszul - m egalkotta önm aga környezetét, szabályozóit. Az evolúció során az em berré válás a biológiai sza bályozók egy részének elvesztését e re d m é n y e z te -a m in t azt K onrad L o re n zé s m ások tanítá sá b ó l felism ertük. Az em beri csoportok agresszióját, a tulajdonhoz és territó riu m h o z való v is e lkedési sztereotípiáit többé nem a csupasz majom biológiai öröksége, hanem a H om o sapiens által m egalkotott törvények, tabuk és erkölcs szabályozzák.12
ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBENA barlang helyett a mai m etropolisok, a szavannák ösvényei helyett aszfalt és b etonozott úthálózat, a gyűjtögetett és vadászott élelem helyett a kisebbség a konzum álódott piac m anipulációkkal kísért és túlcsom agolt táp-csodáit csipegeti, a többség a hagyom ányos éhezés és alultápláltság nyomorát szenvedi.A környezet valós állapotának m egism eréséhez hol a term észetet, hol a társadalm at kell szem lélnünk, élvezve és gyötrődve a két középpont által vonzásban tartott naprendszer bonyolultságában.A környezeti nevelés a term észetről és a társadalom ról, mint a földi jelenség összefonódott hiperstrukturájáról szól. Ennek a tevékenységnek alanya és tárgya is az ember, az a term észeti-társadalm i képződmény, akit biológiai léte a term észeti erők által vezérel - s z ü k s é g e van fogyasztható vízre, levegőre, kell oxigén és m egfelelő m ennyiségű sze rves anyag is - ám viselkedését, m agatartását a közösségi lét (am ely az egykori hordát felváltotta) határozta meg. Értékrendjét, attitűdjeit a társas helyzetek kom m unikációs tö rténései form álják, fogalm akat és szavakat tanul, létform ákat és életvitelt utánoz, eszm é kben hisz és hitet kovácsol biztonsága és üdve érdekében. Tehát nem csak a term észeti erők vonzásában kering (a M adách-i Föld Szellem e analógiájaként), hanem tagja-rabja annak a kultúrának, am elybe beleszületik.A környezeti nevelés e kultúrális örökséget igyekszik ökológiai szem pontokkal, a fe n n tarthatóság érdekében értékprioritásokkal, az egyéni m agatartás és életvitel racionálisan kontrollált form álásával erősíteni.G ondolkodás és cselekvésA környezeti nevelésben a külső és belső tevékenységnek egyaránt jelentős szerepe van, nem szorítkozhatunk csak az egyikre, illetve csak a másikra.A környezetről szerzett ism eretek, a problém ák felism erése, a m egoldás m egtalálása, a döntést előkészítő m érlegelés eléggé belső, kívülről nem látható folyam atok. A kognitív tevékenység nem -látványos, ám fontos előkészület! A tanuló gondolkodását kell, hogy fejlessze a környezeti nevelés, hiszen a környezettudatos m agatartás a jó döntésekre épül. A környezet elválaszthatatlan része a belső környezet, a lelki-m entális szféra. E nnek történései, belső folyam atai a cselekvést, a döntéseket előkészítő érzelm i-indulati folyam atok. A lelki feszültség által létrejött intuíciók és im aginációk az em ber cselekvő válaszait vetítik előre, a képzelet képernyőjére.A környezeti nevelés nem csak a cselekvés előkészítésével, hanem annak konkrét kivitelezésével, edzésével és gyakorlásával is foglalkozik.A környezetről az aktív cselekvés nyújtja a legpontosabb képet. A tanulók környezeti nevelésre az életvitelük cselekvő m agatartásában nyilvánul meg. A környezeti nevelés célja nem arra irányul, hogy eredm ényesen tudjanak a tanulók környezeti vetélkedőkön teszt feladatokat m egoldani, vagy ezzel kapcsolatos elm életi felism eréseket hozni. Még kevésbé a környezeti szépségeken vagy katasztrófákon való szépelgés, bájolgás vagy szörnyülködés a cél.A tevékenység központúság az a szem léleti alap, am elyre biztonsággal helyezhető el a környezeti nevelés pedagógiai építménye. Ebből az következik, hogy a program m egalkotásakor az álljon a középpontban: mit cselekdjen, mit tevékenykedjen a tanuló? A követelm ények felvázolásakor nem csak ismereteket, érzéseket, hanem konkrét c s e le k vési elem eket és komplex tevékenységeket igyekezzünk megragadni. A tanulókkal sze m ben tám a szto tt igények lehetőleg m aguk a cselekvések, tevékenységek legyenek.A tevékenységet nehéz standardizálni, hiszen végtelenül sok helyi, szem élyiségbéli és más változótól függenek. Meg kell alkotni az óvodai, iskolai életnek azt a te vé ke n ység-készletét, am elyet elsajátíthat, fejleszthet és megalkothat minden tanuló. M ind több olyan feladatot és problém át kell beem elni a „tananyagba” , am ely a tanulási folyam atban egyensúlyba hozza a belső és a külső cselekvéseket. A projektek, a problém afelvető m ódszerek, a heurisztikus tanulási helyzetek sokféle lehetőséget nyújtanak.A környezeti nevelés követelm énykészletét úgy kom ponálhatjuk meg, ha az adott iskolatípus adott évfolyam ának valam ennyi tantárgya valam ennyi követelm ényéből ösz- szerendezzük azokat, am elyeket integráló erővel strukturál a környezeti nevelés cé lkitű 13
#1 Dr.BauerBela
