A játék a gyerekek lételeme 3. rész - Különböző játékfajták óvodás korban
Elérketünk hát a játékról, mint a gyermekek egyik legfontosabb tevékenységéről szóló cikksorozatunk 3. részéhez, amelyben a különböző játékfajtákról esik néhány szó. Amelyek bemutatásra kerülnek: a gyakorlójáték, a konstrukciós játék, a barkácsolás, a szerepjáték/szabad játék, a didaktikai játék, és a szabályjáték.
A cikksorozat első részében arról volt szó, hogy egyre több szülő kezdi háttérbe szorítani az önfeledt játékot annak érdekében, hogy kisfia vagy kislánya vélt vagy valós előnyökre tehessen szert mindenféle különóra által a felnőttéválás során a jövőre nézve. Ugyanakkor nem biztos, hogy valóban az a sikeressé válás feltétele, hogy a gyermekkor, mint olyan, megszűnik létezni. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a kellő egyensúlyt a játék és az egyéb tevékenységek között. Ha még nem olvastad az első részt, és érdekel, ide kattintva érheted el.
A cikksorozat második részében pedig arról volt szó, milyen jellemzői vannak a játéknak, valamint milyen fontos szerepet töltenek be a gyermekek életében. Kitértünk az örömforrás mivoltára, a készségfejlesztésre, a feszültségoldásra, a megismerésre és tanulásra, valamint a szocializációra és társas kapcsolatokban betöltött szerepére. Ezután pedig a játék feltételeiről is esett néhány szó: a megfelelő időről, helyszínről, valamint eszközökről. Ha még nem olvastad a második részt, és érdekel, ide kattintva érheted el. A harmadik részben pedig a különböző féle játékokat mutatjuk be, amelyek az óvodáskorú gyermek esetében leginkább megjelennek.
1. A gyakorlójáték
Miután egy gyermek folyamatosan újabb és újabb készségeket, funkciókat sajátít el, így nagyon fontos ezek gyakorlása. Ez a gyakorlás többnyire játék formájában történik, amelynek nem csak feszültségcsökkentő hatása van, de örömforrást is jelent számára. Az önfejlesztés fontos tényezője ez: fontos szerepet játszik benne, hogy megtapasztalhatja, bizonyos dolgokat már magától is meg tud csinálni, és erre gyakran teret ad a játékidő.
Ez a játéktípus ugyanakkor nagyobb arányban a bölcsődések, illetve a kis- vagy középsőcsoportos gyerekeknél figyelhető meg, idősebb korban már más játék részeként jelenik meg inkább. És hogyan nyilvánulhat ez meg? Például a kisgyerekek számára gyakran szórakoztató az őker körülvevő hangot, vagy a hallott beszéd játékos utánzása, de a mozgás terén is megjelenhet, például bizonyos útvonal megtétele akár szökdelve újra és újra. Az ilyen fajta játékok általában addig kötnek le egy gyermeket, amíg nehézséget talál bennük, éppen ezért növik ki többnyire már nagycsoportos korukra.
2. A konstrukciós játék
A konstrukciós játék lényege az alkotás: hogy a gyermek valamiből létrehozhat valamit. Például amikor anyáknapjára virágokat hajtogat, vagy játék gyanánt papírgurigából békát készít. Nagyon fontos szerepe van ennek a tevékenységnek a kreativitás fejlesztésében, része ugyanis a megfigyelés, a problémamegoldás, a képzelet használata, az esztétikai érzés és az ügyesség fejlesztése is.
Ilyen konstrukciós játék az is, amikor a gyerekek például fakockákkal építenek, vagy legóval játszanak, de az is, amikor a székek összetolásából épül meg egy vár. Alkotásaikra többnyire a környezetük is hatással van: akár utcák, ahol gyakran megfordulnak, akár a televízióban vagy könyvekben látottak. Ugyanakkor gyakori az is, hogy a gyermek számára az anyag, a játékeszköz - legyen az papír, doboz, vagy fakockák - motiválják az alkotást. Természetesen a korral ez is váltoik: kisebb gyermekeknél még a spontán próbálkozás a gyakoribb, idősebbek esetében már tervezett folyamatról beszélhetünk a konstrukciós játék során.
3. A barkácsolás
A barkácsolás lehet része a konstrukciós játéknak, de szólhat önmagában a tevékenység öröméről is: a fúrás-faragás önmagában is jelenthet szórakozást a gyerekek számára. Azt is érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a barkácsolás akár a szerepjáték részét is képezheti. Valamint éppen úgy, ahogyan a korábban tárgyalt játékformáknál: a barkácsolás esetében is fejlődik a tevékenység a gyermek korának növekedésével. A barkácsolásnál azonban, különösen ha olyan eszközökkel dolgoznak a kisfiúk és kislányok, ami akár balesethez is vezethet, kimondottan fontos a felnőtt felügyelet: legyen szó ollóról, kis kalapácsról, vagy kis fűrészről.
A barkácsolás megszeretése gyerekkorban ráadásul fontos tanulságot hordoz magában: ha valami elromlik, még megjavítható, ha valamire szükségünk van, magunk is elkészíthetjük. Éppen ezért a problémamegoldás készsége is fejlődik ezáltal a tevékenységgel. Azt viszont érdemes látni, hogy általában azok a gyerekek szeretnek barkácsolni, akik otthon, vagy más közegben, ahol gyakran vannak (pl.: óvoda) is azt látják, hogy ezt a tevékenységet mások is örömmel végzik, illetve ha vannak hozzá eszközök és megfelelő hely.
4. A szerepjáték / szabad játék
Természetesen a többi említett játékformára is igaz, de a szerepjátékra méginkább: külön cikket is megérne ennek bemutatása. A szerepjátékban a gyerekek mindig valamilyen szerepet öltenek (akár egy színdarabban) - ez az óvodáskorban lévő gyerekek leginkább szeretett és legtöbbet művelt játéka, de nevelés szempontjából is a legfontosabb játékformának mondható. Több elnevezésével is találkozhatunk máshol: más helyenek fantázia játéknak, szabad játéknak, vagy projekciós játéknak is nevezik. A szerepjáték általában a gyakorló játékból alakul át az idő múlásával.
A szerepjáték általában önmagáért végzett aktív tevékenység a gyermek által, ami többnyire valamilyen belső feszültség csökkentésére irányul. Szinte mindig valamilyen társadalmi élményből fakad: valamilyen társas kapcsolat, vagy annak hiánya, átélt élmény hozza létre. A gyermekek próbálják utánozni a felnőtteket: mivel azonban a valóságban nem élhetnek pontosan ugyan úgy mint ők, így eljátsszák azt, amit tőlük látnak. A szabad játék vagy fantázia játék során újraélhetik örömeiket, beteljesíthetik vágyaikat, feloldhatják félelmeiket, szorongásaikat, sérelmeiket, agresszióikat és haragjukat, újonnan szerzett ismereteiket pedig életszituációk eljátszásával, újraalkotásával alkalmazhatják - mindezt ráadásul úgy, hogy az irányítás az övék.
A legtöbb esetben az őket körülvevő felnőttek életéből merítenek, vagy olyan történetekből amiket hallottak vagy láttak, és az így tapasztalt valamilyen tevékenységet játszák újra. Így lehet egy szerepjáték során a gyermek rendőr, orvos, fodrász vagy anyuka, ennek a tevékenységnek a sajátossága pedig a gyermek kettős tudatállapota. Ez azt jelenti, hogy tudja, hogy ő továbbra is az a kisgyermek aki eddig volt, de emellett ő lesz a fodrász is. Gyakori, hogy a gyerekek játék közben kilépnek a szerepükből, majd néhány perc után ott folytatják a tevékenységet, ahol abbahagyták. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gyerekek mindig olyan szerepeket és tevékenységeket játszanak el, amelyek hatással voltak vagy vannak rájuk, ezért sokat mondó lehet ez a tevékenységük.
5. A didaktikai játék
Didaktikai játék alatt a szakirodalom azt érti, hogy a gyermekeket a játék elemeivel segítjük hozzá az új ismeretek, új készségek alkalmazásához, gyakorlásához, vagy éppen összefüggések felismeréséhez. A legtöbb óvodás korú gyermek szinte mindenre nyitott, minden érdekli őket, igénylik a tudást és az ismereteket: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy mennyit kérdeznek mindenféléről. A legtöbb gyermek számára tehát örömet szereznek az olyan játékok, amelyek segítségével újabb és újabb ismeretekre tehetnek szert, valamint alkalmazhatják is azokat, amelyekkel a készségeiket, képességeiket fejleszthetik.
Azonban ne rugaszkodjunk el: képességeiknek és felfogásuknak megfelelő tudással igyekezzünk gazdagítani a gondolkodásukat, ne várjunk el túl sokat, és őrizzük meg azt, hogy szívesen foglalkozzanak ilyen játékokkal is, ne legyen kényszer. A legegyszerűbb didaktikai játékoknak tekinthetőek például a képes kockák, amelyek segítségével, azokat egymás után téve a gyermek saját mesét költhet a látottakhoz, vagy az egymásba rakható kockák, azonos színű táblák pároztatása, és így tovább. Az egy korábbi cikkünkben tárgyalt Montessori-módszer nagy hangsúlyt fektet az ilyen típusú játékokra és játszásra (ha érdekel a téma, kattints ide). Ennél a módszernél meghatározásra került az, hogy a gyermeknek milyen képességeit fejleszteni képes játékokra, tevékenységekre van szüksége az életkora alapján, annak megfelelően.
6. A szabályjáték
A szabályjáték lényege, hogy a játék tevékenységének alapját bizonyos megszeghetetlen szabályok alkotják, amelyet minden résztvevőnek be kell tartania, különben felborul a játék. Ezek a szabályok azonban nem mindig merevek, sok esetben a játék folyamán, közös megegyezéssel változhatnak is. Fontos szerepe van a fejlődés tekintetében az így működő játékoknak is: önfegyelmet tanulhatnak általuk a gyerekek, megtanulnak csapatban működni, könnyebbé válik a szocializáció.
Két fajtája létezik: vagy már hagyományosan létező szabályokkal működő játékot játszanak (a táblás társasjátékok is ilyenek), vagy saját maguk találnak ki szabályokat az általuk kreált játékokhoz (például csak a kék kövekre lehet lépni, úgy kell eljutni valahová). Ahhoz, hogy a gyerekek élvezzék ezt a tevékenységet az szükséges, hogy könnyen megértsék a szabályokat, viszont a betartásukhoz legyen fontos a koncentráció, a figyelem, az erőfeszítés. Ha ugyanis túl könnyű betartani a szabályt, nem lesz elég érdekes a játék, és a gyerekek hamar elunják majd.
Zárszó
Reméljük ezzel a 3 részes cikksorozattal sikerült rávilágítani arra, mennyire fontos egy gyermek számára a játékkal töltött idő, és mennyi formájában valósulhat ez meg a gyakorlatban, ami megannyi készséget és ismeretet fejleszthet. A játék tehát nem felesleges, és egyáltalán nem haszontalan. Hagyjuk hát kibontakozni a gyerekeket ebben a tevékenységben: had legyen a gyermekkor középpontjában az önfeledt játék öröme.
[Forrás: B. Méhes Vera - Az óvónő és az óvodai játék]
- Amennyiben mesét kerestek, nézzétek meg Dinó Tivadar és barátainak történeteit, amelyek nem csak kikapcsolódni segítenek, de mindig tanulságos mondanivalóval is szolgálnak - kattints ide! Ha pedig érdekesnek találtad a cikket, és további hasonló tartalomra is kíváncsi lennél, nézz szét a honlapon, valamint kövesd be a Facebook oldalunkat! -
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése