Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2015. október 14., szerda

„Érintéstől a klikkelésig” – Internethasználat 0–8 éves korban



„Érintéstől a klikkelésig” – Internethasználat 0–8 éves korban
Zero to Eight – Young children and their internet use
Donell Holloway, Lelia Green, Sonia Livingstone, EU Kids Online network
The London School of Economics and Political Science, London, 2013.
36 oldal, ISSN 2045-256X

Az EU Kids Online vállalkozott arra a kihívásokkal teli, ám sürgető feladatra, hogy fel
térképezze a 0–8 év közötti gyermekek internethasználatát. Az EU Kids Online olyan
nemzetközi kutatási együttműködés, melyet az
Európai Bizottság Biztonságos Internet Programja támogat.
Nem az első olyan vizsgálatuk ez, mely a gyerekek internetezé
sét helyezte a fókuszba, hiszen korábban a9 és 16 év közötti fiatalok internetezési
szokásait, ezek előnyeit és kockázati tényezőit tárták fel(e tanulmány honlapjukon
magyarul is elérhető). Vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy kritikus
fontosságúvá vált mára az iskoláskor előtti időszak (0–8 év) vizsgálata, internethasz
nálatuk feltárása is, hiszen a gyerekek egyre korábbi életkorban találkoznak internet
elérésre alkalmas eszközzel. Ebben több korábbi kutatási eredményre is támaszkodni
kívántak. Az általuk vizsgált korosztály internethasználatára vonatkozóan kevés adat
található, ezért gondoltam, hogy összegezése és bemutatása érdekes lehet mindazok
számára, akik közvetlenül találkoznak ilyen korú gyerekekkel.
A tanulmány megállapítása szerint elmondható, hogy az elmúlt években erősen
növekvő tendenciát mutat az internethasználat egyre korábbi életkorra tolódása. Ehhez
képest csekély ismeretekkel rendelkeznek az ilyen korai használatról, hasznosságá
ról, valamint veszélyeiről. Ez főképpen a vizsgálati metódusok nehézségéből adódik,
hiszen ebben a korai életkorban a gyerekek még nem tudnak sem írni, sem olvasni,
így vizsgálatuk más módszertani felkészültséget igényel, az életkori sajátosságok is
mérete miatt. Ezen túlmenően a kvalitatív kutatás időigényessége is nehézkesebbé
teszi, hogy e korosztály hangját hallathassa.
Megállapításaik szerint a kilenc év alatti gyerekek is aktív részesei az online tevékeny
ségeknek, így játékoknak, videómegosztó oldalaknak és közösségi oldalaknakis. Ez főkép
pen az okostelefonokés a táblagépekelterjedésének köszönhető, ami egyszerűbb használa
tuk révénkönnyű csatlakozást biztosít a világhálóhoz az egészen fiatal gyerekek számára is.
Ezek fényében kikerülhetetlenné válik az iskoláskor előtti internethasználat vizs
gálata, tekintve az előnyeit, hátrányait, hiszen a gyerektől csak egy „
érintésre” vannak a számára nem veszélytelen és életkorának nem megfelelő tartalmak. Az is egyértel
mű, hogy a gyerekek esetében nem elhanyagolható a szülői magatartás sem, hiszen
a gyermekük minél korábbi digitális lábnyomának
sokszor ők az életre hívói. A tanulmány ezek feltárására és összefüggéseinek vizsgálatára vállalkozott, ami egészen
újszerű perspektívából tekint rá erre a problémára.
A tanulmányban hat fő fejezetre osztották az eredményeket, amelyek az Európai
Unió több országából származnak, ígytöbbek között azEgyesült Királyság, Németország, Belgium, Svédország, Hollandia, Ausztria és Norvégiaadatai.
Néhol EU-n kívüli adatokat is bevontak az érzékletesebb szemléltetés végett, például
Dél-Korea, Egyesült Államok, Ausztrália
Több helyen korábbi eredményeket is közzétettek, ha a témában voltak, ezzel is
rávilágítva a növekvő tendencia mértékére.
Fő vonalakban arra vonatkozóan informálódtak, hogy ebben a korosztályban
(0–8) hányan használják az internetet, mit csinálnak ott, mik lehetnek a lehetséges
előnyei és hátrányai ezeknek a tevékenységeknek, valamint hogy milyen a gyerek
közvetlen közelében élők szerepe.
A kutatás első fejezetea kilenc éven aluli, internetet aktívan használó gyerekek
százalékszámát adta meg, 3–4 éves, 5–7 éves és 8–9 éves életkori bontásban, a már
említett EU tagországokban és EU-n kívüliekben egyaránt.
Egészen megdöbbentő adat, hogy a holland1 éven aluli gyerekek 5%-a már
jár online. Magas számú a svéd, belga, hollandgyerekek (3–4 éves kor) aktív inter
nethasználata is, 70–80%. Az osztrákok–6 éveseinek majdnem fele, norvégok
0–6 éveseinek pedig 58%-a, míg az Egyesült Királyság5–7 éves gyerekeinek 87%-a in
ternetezik. A legalacsonyabb számban a német gyerekek interneteznek, a 6–7 évesek
csupán 21%-a, a 8–9 évesek 48%-a. Itt említésre került még Dél-Korea, ahol a 3–9
éves gyerekek 93%-a internetezik, átlagban heti 8–9 órát. Az Egyesült Államokbanaz
ötévesek 50%-amíg a 8 évesek 70%-a használó, az ausztrál5–8 évesek 79%-a.
Ezen adatok hiánytalan leírása elengedhetetlen ahhoz, hogy érzékelhetővé váljon
e probléma aktualitása, valamint további kutatások fókuszává válásának fontossága.
Az is kiderül, hogy a korosztály által leginkább használt eszközök egyértelműen
az okostelefonokés a táblagépek
. Az érintőkijelzős eszközökkel a gyerekek egy része 3 éves koruk előtt már találkozik és használja is.
A következő fejezetrész a „mit” kérdésre keresi a választ, tehát mi az a tevékeny
ség, amit ez a korosztály végez az interneten. A 3–4 évesek, illetve ez alattiak legin
kább videókat néznek. Az Egyesült Királyságban az öt éven aluli gyerekek második kedvenc oldala a
YouTube Ezen túlmenően online játékokat játszani, kicsit idősebben (6–9 évesek) pedig részeseivé válnak a
közösségi oldalaknak főképpen a Facebooknak. Itt az eredményeket tekintve a
spanyol gyerekek 61%-a, az Egyesül Királysággyerekeinek 56%-a már tag a Facebook
on 6–9 éves korában, holott annak elméleti regisztrációs korhatára a 13.
életév.
Az internethasználatot tekintve kikerülhetetlen az előnyök és hátrányok, „pro és kontra” felvázolása. A harmadik fejezet
erre tesz kísérletet, amely egyben a legterjedelmesebb része is a tanulmánynak.Előnyök között megjelenik a elsajátításának segítése hasz
nálat közben, ezen túlmenően a tanulmányi előmenetelre is támogatóan hat, valamint interakciókat
tesz lehetővé. A számítógép használatának képessége és az internet eredményes és felelősségteljes használata segíti az
interperszonális kapcsolatokat fejleszti a kreativitástönkifejezéstés a személyiség kialakításábanis közrejátszik.
Ezeken túlmenően megerősíti a valahova tartozás érzésétdigitális szociális képességeités a felhasználó „digitális állampolgárságát”.
Korábbi kutatási eredményre hivatkozva az is leírásra került, hogy a gyakori internethasználat korrelál a pozitív tanulmányi előmenetellel. Ezen túlmenően a matematikai és olvasási készségeketis segíti a géphasználat. Ausztrál vizsgálatban pedig arra mutattak rá, hogy a
Szókincsüket nagyobb mértékben bővíti az internet. Egy kivételt említettek meg a gép használatát tekintve, mégpedig a játékkonzolt, mely a nyelvi készségekre negatívan hat. Ezeket az eredményeket tekintve fontosnak vélik, hogy a kora gyermekkor szakembereimegértsék a digitális technológiák fontosságát és valamilyen formában integrálják azt gyakorlatukba. A pozitívumok mellett a lehetséges rizikófaktorokemlítése is elengedhetetlen.
Annál is inkább, hiszen az eredmények tanúsága szerint már kora gyerekkorban sem ismeretlen az internetezés közben elszenvedett rossz tapasztalat. Például a svéd 3–7 éves gyerekkel rendelkező szülők 13%-a számolt be arról, hogy gyermekét érte nega
tív hatás az interneten.
A 8–11 évesek szüleinek 20%-a számolt be hasonló tapasztalatról. Az ilyen életkorú gyerekek még inkább ki vannak téve a veszélyeknek, hisz sebezhetőbbek még, mint a már idősebbek. Az 5–8 évesek ugyan felismerik a szexuális kontextust erőszakot vulgáris beszédet
, de gyermeki naivitásuk megmutatkozik, ha valóságosnak tűnő helyzetet prezentálnak nekik az interneten. Ebből következik, hogy hiába tudnak az internet kockázatairól, nem minden esetben eredményez biztonságos magatartást a valóságban is.
A közösségi oldalakveszélyeit tekintve, azokat a gyerekeket emelték ki, mint nagyobb kockázati csoportot, akik a szüleik tudta nélkül hoztak létre maguknak profilt.
Fő potenciális rizikófaktorok itt a bántalmazás)cyberbullying) és a túlzott kitárulkozás
A videónézés az egyik legkorábbi tevékenység, amelyet a gyerek végez az interszintén magában hordoz számtalan problémát. Ez leginkább olyan tartalom elérésben nyilvánul meg, mely életkorukat tekintve nem megfelelő számukra (porno
gráfia, erőszak, iskolai bántalmazás, kegyetlenkedés az állatokkal, valós autóbalese
tek
Megemlítettek a veszélyforrások között még a mobiltelefonos alkalmazások melyek olykor a felhasználó adatait a tudtuk nélkül halássza el, ami szintén veszélyezteti a privát szférát.
Mind a pozitív, mind a negatív faktorok számbavétele fontos, a gyerekek biztonságos internethasználatának segítéséhez. Mindenképpen limitálni kell a használatukat, de teljesen megfosztani őket a lehetséges előnyei miatt nem ajánlatos.
Az is leírásra került, hogy sokszor az IKT-eszközökkerülnek górcső alá, amikor a gyerekek hagyományos játéktevékenységének hanyatlásáról esik szó, teljesen figyelmen kívül hagyva a szociális és gazdasági változásokat, melyek végbementek az
elmúlt évtizedekben. Nem elhanyagolható tényszerűség, hogy a szülők feszítettebb munkatevékenységei miatt csökkent a közös kültéri játékidő, valamint a gyerekek szabad játéktere is megnyirbálásra került.
A tanulmány utolsó részea gyereket körülvevő személyek szerepét vizsgálja. Ki
emelésre kerültek a svéd25–45 év közötti szülők, akik maguk is tapasztalt internetező
nek számítanak. Vizsgálat szerint ők nagyobb számban teszik elérhetővé az eszközök
repertoárját gyerekeik számára. A tehetősebb szülőkre pedig még inkább jellemző ez
a tendencia. Az EU-n belül különböző mintázatokat mutat a családi gyakorlat ezen a
téren. A dánszülők aktívan bevonódnak a 2–12 éves korú gyerekek internethasznála
tába, figyelemmel kísérve őket. Ezzel szemben az észteknél
az látható, hogy vagy egy idősebb testvérre ruházzák át a feladatot vagy erősebb korlátozást kényszerítenek
ki. Az idősebb testvérszemélye semmiképpen sem elhanyagolható tényező, hiszen
internethasználata potenciális behatást jelenthet a fiatalabb gyerek számára. Valószí
nűsíthető, hogy a kisebb testvér hamarabb kezdi el ugyanazon eszközt használni, amit
az idősebb, akitől ehhez még támogatást is kap.
A szülők szerepeabból a szempontból is jelentős, hogy gyakran ők azok, akik a
gyerekük digitális lábnyomátlétrehozzák. Ezt tehetik képek, videók megosztásávalés blogbejegyzésekkela gyerekükről. Ebben a kérdésben vizsgált tíz országadataiból elmondható, hogy átlagosan az anyák23%-a osztja meg az ultrahang során készült
képet magzatáról, 33% az újszülöttéről, míg 81%-uk két éven aluli gyermekéről. A szülőknek fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy gyerekük egész életét végig fogják kísérni ezek a megosztott tartalmak. Az sem mellékes gondolat, hogy mindez a kisgye
rek beleegyezése nélkül történik, aki nem biztos, hogy első lépéseinek „lábnyomát” az interneten szeretné hagyni.
A tanulmány készítői arra a feladatra vállalkoztak, hogy a 0–8 év közötti gyerekek
internethasználatát derítik fel.
A szerzők valós adatokkal igyekeztek alátámasztani következtetéseiket. A tanul
mány mindenképpen hasznos olvasmány mindazok számára, akik közvetlenül ezzel a
korosztállyal érintkeznek, legyen szó szülőről vagy pedagógusról, hiszen fontos meg
ismerni a gyerekek e világát, tevékenységeit. Ez azért is lényeges, mert a bizalmuk
csak aktív odafigyeléssel érhető el, ami elengedhetetlen a biztonságos digitális életük
segítéséhez.
Szükséges ismerni mind az előnyeit és hátrányait az internethasználatnak ah
hoz, hogy a felnőttek felelősségteljesen tudják vezetni a fiatal életkorúakat, digitális
lábnyomaikat leginkább az úton rajta tartva, biztonságban.
A téma iránt érdekelődök számára érdekes lehet az a tanulmány is, mely szintén
az EU Kids Online kutatása. Ennek célja a preventív megoldások keresése volt arra
vonatkozóan, hogy a fiatalok hogyan küszöbölhetik ki az online rizikófaktorokat. Eb
ben kilenc országban végzett kvalitatív kutatás eredményeit közölték, mely szintén a

#1 Dr.BauerBela

1 megjegyzés:

  1. Tisztelt doktor Úr!

    Nem korrekt dolog más szellemi alkotását annak szerzője és forrása megjelölése nélkül felhasználni.
    Ezúton pótolom ezt a hiányosságot:

    Janek Noémi 2015. „Érintéstől a klikkelésig” – Internethasználat 0–8 éves korban. Gyermeknevelés, 3 1. sz. 137–140.


    VálaszTörlés