Természetesen
minden szülő azt szeretné, ha gyermeke nemcsak egészséges, de szép sudár
termetű lenne. A testmagasságot elsősorban öröklődő tényezők befolyásolják,
tehát a szülők magasságától függ, hogy mekkorára fog nőni gyermekük.
A normális
magasságnak elég tág határai vannak (ezek életkor szerint különböző görbékből,
táblázatokból leolvashatóak). Amennyiben a gyermek hossza nem éri el az
életkornak megfelelő 3 percentilis értéket (vagyis a vele egykorú és nemű
egészséges gyermekek 97 százalékánál alacsonyabb), orvosi vizsgálata javasolt.
A magasság
mellett az egészséges fejlődés megítélése szempontjából fontos a növekedési
sebességnek az ismerete is (tehát, hogy egy év alatt hány centimétert nő a
gyermek). Ezt a fontos információt leginkább a szülőktől tudjuk beszerezni.
Tanácsoljuk, hogy a gyerekeket minden születésnapjukon állítsák az
ajtófélfához, és jelöljék be magasságukat. Az orvosi vizsgálatra hozzák
magukkal ezeknek a méréseknek az eredményeit. Az ennek alapján megrajzolt
növekedési görbe sokszor már önmagában, más bonyolult vizsgálat nélkül is
eldöntheti, hogy van-e a kicsinek növekedési zavara. Természetesen a
magasságméréshez mindig le kell venni a gyermek cipőjét, és a fej tetejére
vízszintesen helyezett vonalzó, vagy könyv segítségével húzhatjuk meg a jelet a
falon. Ha otthon nincsenek ilyen mérési eredményeink, tanácsos elkérni a
háziorvostól a rendelkezésére álló növekedési adatokat.
Amennyiben a
gyermek hossznövekedése valóban nem megfelelő, ennek okát kell kiderítenünk.
Ezt a szülővel folytatott beszélgetéssel kezdjük. Kíváncsiak vagyunk a szülők,
sőt a nagyszülők, testvérek magasságára is, hiszen ezek alapján gondolhatunk az
alacsonynövés familiáris, azaz családi formájára. Érdekli az orvost az is, hogy
volt-e a szülők, testvérek között úgynevezett későn érő típus, aki az általános
iskolában végig a tornasor végén állt, majd amikor osztálytársai már befejezték
a növekedést, akkor kezdte a serdülést és nőtt még egy nagyot. Ez a fejlődési
típus is öröklődik, és ilyen családi adatok birtokában néhány egyszerű
vizsgálat után megnyugtathatjuk a családot, hogy nem marad „törpe” a gyermekük.
A terhesség, szülés lefolyásának ismerete is fontos, hiszen a magzatot,
újszülöttet ért károsodás a gyermek hossznövekedésére is kihatással lehet.
Az elégtelen
táplálkozás szerencsére már nemigen vetődik fel a normális fejlődést
megakadályozó tényezők között, de rossz szociális helyzetű családoknál sajnos
néha erre is kell gondolnunk. Vannak viszont olyan betegek, akiknél a táplálék
felszívódása nem megfelelő, és náluk néha a lassú növekedés hívja fel a
figyelmet felszívódási zavarukra.
Minden hosszan
tartó, krónikus betegség akadályozhatja a hossznövekedést is, így mindig
kíváncsiak vagyunk, van-e a gyermeknek szív-, tüdő-, vese-, vagy egyéb szervet
érintő súlyos betegsége. Különös figyelmet fordítunk a koponyasérülésekre, a
központi idegrendszer, az agy betegségeire. A koponyában elhelyezkedő agyalapi
mirigy ugyanis a növekedési hormon termelődésének a helye. A gyermek
vizsgálatánál különös figyelmet fordítunk esetleges kisebb fejlődési
rendellenességek keresésére, ezek veleszületett, genetikai okokra hívhatják fel
a figyelmet. A serdülési stádiumot is pontosan meghatározzuk, ugyanis
közismert, hogy a nemi érés idején úgy nőnek a gyermekek, mintha húznák őket.
Mind a korai, mind a késői serdülés járhat növekedési zavarral.
Gyakorlatilag
minden alacsony gyermek esetében végzünk kézcsontröntgen-vizsgálatot. A csontok
fejlettsége (csontkor) ugyanis nem mindig egyezik a beteg életkorával, és ez
fontos adat a várható növekedés megítélésére.
A
hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy elégtelen működése és a
növekedési hormon termelésének a hiánya okozhat alacsony növést. Az ilyen
betegek magassága lényegesen, és egyre nagyobb mértékben marad el
kortársaikétól.
Ezeket a
hormonokat vérből határozzuk meg. A növekedési hormon termelődésének zavarát
csak terheléses vizsgálatokkal, azaz tesztanyag beadása utáni többszörös
vérvétellel mutathatjuk ki. Ezek a hormonzavarok csak nagyon ritkán állnak az
alacsonynövés hátterében, de szerencsére ma már ezek is kezelhetőek. A
pajzsmirigyhormont egyszerűen, tablettában pótolhatjuk, de a növekedési hormon
csak naponta adott injekciók formájában pótolható.
A
hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy elégtelen működése és a
növekedési hormon termelésének a hiánya okozhat alacsony növést. Az ilyen
betegek magassága lényegesen, és egyre nagyobb mértékben marad el
kortársaikétól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése