A jelenlegi helyzetben a gyermekek önállóan is sok időt töltenek a képernyő előtt, érdemes esetleg szűrőszoftver telepítenem, ha igen, hogyan tudom ezt megtenni?
Az internetszolgáltatók kötelesek honlapjukon valamilyen gyermekvédelmi szűrőszoftvert letölthetővé és használhatóvá tenni az érdeklődők számára. Ezekkel a „szülői felügyelet programokkal”, az ún. szűrőszoftverek segítségével beállíthatjuk és felügyelhetjük gyermekeink online tevékenységeinek jó részét. Természetesen ez a fajta technikai védelem sem jelent teljes biztonságot. A legfontosabb „védőfal” mindig maga a szülő, aki odafigyel a gyermekére, és saját viselkedésével is mintát mutat neki. A szűrőszoftver blokkol számos nem kívánatos tartalmat, meggátolhatja az adatok véletlen megosztását és védhet a túlhasználattól is. Mindez komoly, olykor nélkülözhetetlen segítség, főként a 14 év alatti gyermekek számára. Az elérhető és ajánlott szűrőszoftverekről a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, illetve a szolgáltatója oldalán lehet tájékozódni.
Vajon a gyermekeim nem fogják azt gondolni, ha szűrőszoftvert telepítünk az eszközeikre, hogy kémkedünk utánuk?
Az online világban való barangolást gyakran hasonlítják az utcai közlekedéshez – ahogy ott sem engedjük el gyermekünk kezét, amíg meg nem tanul biztonságosan közlekedni, úgy az online világban is így kell tennünk. A korlátozás és a kockázatminimalizálás nem jelent kémkedést. A jól beállított szabályokat és szűrést minden esetben a gyermekekkel egyeztetve, az ő véleményüket is szem előtt tartva vezessük be, hiszen, ha érti és elfogadja, hogy a biztonsága érdekében van szükség a szűrőszoftver használatára, akkor nem, vagy jóval kevésbé fogja kijátszandó nehézségként azt megélni. A szűrőszoftver a nagyobb gyermekeknél is hasznos lehet, mert sokat segít abban, hogy bizonyos fokig rálássunk, mivel tölti idejét az online térben – fontos azonban, hogy ezt ne a háta mögött, ne titokban tegyük. Gyermekünk bizalmát minden esetben azzal őrizhetjük meg, ha partnernek tekintjük, őszintén beszámolunk nekik aggodalmainkról, és figyelmes, megértő párbeszédet folytatunk velük az online világban szerzett élményeiről.
A gyermekem óvodás, így még kicsi ahhoz, hogy saját eszköze legyen, de most néha hagynám önállóan játszani a telefonomon. Milyen beállításokat alkalmazzak, hogy biztonságos legyen számára az eszköz használata?
Nagyon fontos, hogy óvodás korú gyermeket ne hagyjunk felügyelet nélkül digitális eszközökkel: fél szemmel mindig figyeljünk a képernyőre, fél szemmel pedig kövessük gyermekünk arckifejezéseit és reakcióit is. Technikai védelem tekintetében a szülő minden esetben képernyőzárral (jelszóval, ujjlenyomat-felismeréssel) védje a telefonját, hogy a gyermek a beleegyezése nélkül ne férhessen hozzá. Minden okostelefonon lehetőség van szülői felügyelet beállítására, amelyekkel a képernyőidőt, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést korlátozhatjuk (Android esetében a Play Store-ban, iOS-nál a Korlátozások menüpont alatt). A KidsPlace alkalmazás Androidos telefonra, vagy a Kido’z Androidra és iOS-re is e kérdéskörben segíthet. Ezen keresztül a gyermekek csak az általunk engedélyezett alkalmazásokhoz férhetnek hozzá. Egyes gyártók (például a Samsung) saját gyerekfelügyeleti megoldást is kínál. A legtöbb telefonban a „Digitális Jólét” menüpont alatt állítható a képernyőidő korlátozása is. További információ itt.
Hogyan tudok gyermekfelügyeletet beállítani a gyermek saját használatú digitális eszközein?
A szülői jelenlétet semmilyen technológiai megoldás nem helyettesíti. A kisebb gyermekek esetében úgy adjunk a kezükbe saját eszközt, hogy előtte megfelelő korlátokat állítunk be rajta, majd fokozatosan tágíthatjuk a lehetőségeket. A legtöbb online szolgáltatásra – így pl.: a Google-ra – 13 éves kor alatt önállóan nem, csak kizárólag szülői felügyelettel ellátott fiókkal lehet regisztrálni. Így, ha 13 év alatti gyermekünknek Android operációs rendszerű telefont, tabletet adunk, mindenképpen a Google Family Link szolgáltatását kell használnunk, amely távoli felügyeletet biztosít. Az Apple-ID szintén nem hozható létre 13 éves kor alatt, az Apple Családi megosztás segít az Apple-szolgáltatások – például iCloud, iMessage, FaceTime, Game Center – elérésben. Mindezekkel kapcsolatban további információ az alábbi linken érhető el. A Microsoft által üzemeltett fiókok és operációs rendszerek a fentiekhez hasonló módon a Microsoft Family-n keresztül működtethetők.
Szeretném kihasználni az itthon együtt töltött időt, például filmnézéssel. Tényleg olyan fontos a korhatár-besorolás?
A korhatár-jelzések (a film leírásánál vagy a képernyő alján található kis, színes karikák) a szülőknek szolgálnak információként arról, hogy az adott filmet milyen korosztálynak ajánlják. A gyermekek érettsége természetesen nagyon eltér egymástól és alapvetően más a helyzet, ha a szülő és a gyermek együtt nézi a filmeket, vagy ha a kicsi egyedül szembesül a nem neki való tartalommal. Az sem mellékes, hogy milyen gyakran találkozik a gyerek kockázatosnak tűnő információkkal, illetve, hogy az adott filmet egyszer vagy sokszor nézi meg. Mindezekre tekintettel célszerű megfontoltan kezelni az adott besorolásokat, de ettől még egyértelmű, hogy a harmonikus testi-lelki fejlődésre bizonyos kockázatot valóban jelenthet az életkori szempontból nem megfelelő mozgóképes tartalom. A valószerű és ijesztő képeket nehezebb feldolgozni, mint a mesék szövegeiből megteremtett saját képeket, illetve kisebb korban a mozgóképes fikciót is nehezebb megkülönböztetni a valóságtól. Bár a korhatár besorolások elsősorban az erőszak vagy a szexualitás megjelenése alapján készülnek (ami megijesztheti, vagy érzéketlenítheti az agresszió egyes formáival szemben a kisebbeket), de a kicsik nem feltétlenül értik egy bonyolultabb film sokszor több szálon futó cselekményét sem, nem ismerik fel a szereplők indítékát, nem értik, mi a vicc és mit kell komolyan venni. A filmekről az IMDB Parental Guide-jai között vagy a CommonSenseMedia oldalán is érdemes tájékozódni.
A korhatár-besorolás a játékokra is vonatkozik?
Míg a filmek korhatár-besorolását az egyes országok ezzel megbízott testületei végzik, a számítógépes játékok besorolásának rendszere az ún. PEGI (Egységes Európai Játékinformációs rendszer) alapján Európa-szerte egységes. A besorolás független a játék nehézségi szintjétől vagy a játékhoz szükséges életkori készségektől, a besorolás minden esetben arról ad információt, hogy a játék a benne szereplő tartalmak tekintetében milyen korosztály számára ajánlható. Ezekről a Digitális Család oldalán olvasható részletes leírás.
Óvodás gyermekem is szenved a bezártságtól. Szeretném, ha neki való, színvonalas meséket nézne, esetleg megfelelő játékokkal játszana. De mi alapján válasszak?
A mai online környezetben komoly kihívást jelent a gyermekek által választott médiatartalmak követése, hiszen sokféle csatornán rengeteg tartalommal találkozhatunk. Létezik néhány olyan módszer, amit – különösen óvodás és kisiskolás korban – célszerű alkalmazni. Fontos, hogy a tartalomválasztás a gyermek és a szülő közös döntése legyen, még akkor is, ha azt értelemszerűen a szülő irányítja. Kövessék a gyermekek által kedvelt meséket, sorozatokat: nézzenek bele, szerezzenek saját benyomást azokról! Hacsak lehet, kerüljék azt a fajta televíziózást, amikor a gyermek hosszabb időn keresztül sorra nézi egy mesecsatorna műsorát, még akkor is, ha az életkori szempontból megfelelőnek tűnik. Jó, ha a kicsik mindig csak egy-egy adott műsort vagy filmet nézhetnek meg, amit várnak és amit meg is beszélnek.
A játékokkal kapcsolatosan az alkalmazásbolt „Családbarát tartalom” jelzése lehet irányadó. Kerüljük a játékon belüli reklámokat, az alkalmazáson belüli vásárlásokat. Nem szükséges kifejezetten „oktató” játékokat választanunk, törekedjünk viszont arra, hogy szabad, kreatív, több bejárási utat lehetővé tevő játékot (például rajzolás, zenélés, építkezés stb.) válasszanak, ne olyat, ahol mindössze egyetlen ismétlődő feladatból áll a játék.
Beszélgessek-e óvodás gyerekemmel a mesékről, amiket nézzett, illetve videojátékokról, amivel játszott?
Talán ez az egyik legfontosabb, ami a kiskorúak médiahasználatával kapcsolatban ajánlható. Nem csak a felnőttek, a gyerekek is egyre nagyobb mértékben a médiaszövegekre alapozva alakítják a világhoz való viszonyukat - azzal a jelentős különbséggel, hogy ők jóval szűkebb személyesen megtapasztalt élménykészletből gazdálkodhatnak, míg virtuális élménykészletük elképesztő sebességgel bővül. Ezért olyan fontos, hogy a virtuális élményeket értelmezzük, kössük valami kézzelfoghatóhoz, segítsük azokat feldolgozni. Az egészen kicsiknél ezek az élmények azonnal meg is jelenhetnek a gyermekek rajzaiban, játékaiban. Kérdezzünk rá az ezekhez kapcsolódó érzésekre, gondolatokra. Nyitottan, kíváncsian – ne ítélkező, minősítő módon – érdeklődjünk a gyerekeket megragadó médiafigurákról, videojátékokról, felderítve, hogy miért szereti az adott karaktereket és tartalmakat a gyermek, mi a fontos számára azokban.
Nem szeretnék beleszólni abba, hogy iskolás gyerekem mivel játszik a telefonján, milyen applikációkat tölt le, akár az otthoni tanuláshoz, akár szórakozáshoz, de szívesen elbeszélgetnék vele arról, hogy mire kell odafigyelnie, ha alkalmazást tölt le.
A különböző alkalmazásboltok (Google Play Store, AppStore) felületén a legtöbb információ megtalálható. Fontos, hogy sose válasszunk alternatív letöltési helyet, csak a hivatalos, legális forrást, különben veszélyes tartalmakat is telepíthetünk a telefonra. Az ingyenes alkalmazások csak látszólag azok, kétféle módon fizetünk értük: részben a figyelmünkkel (ezt használják ki a célzott reklámok), másfelől a viselkedésünkből, személyes adatainkból és alkalmazás által gyűjtött egyéb információkból kialakított „profilunkkal”. Bár nehezen szánjuk rá magunkat, mert az ingyenesség valóban csábító, mégis gyakran érdemes ugyanannak az alkalmazásnak a fizetős, de reklámmentes változatát választani. Kerüljük az alkalmazáson belüli vásárlásokat! Ez a legtöbbször éppen olyan „impulzusvásárlás”, mint amikor a friss péksütemény illatát megérezve további finomságokat vásárolunk, pedig nem is vagyunk éhesek. Az alkalmazásboltban a gyártóról, a többi felhasználó véleményéről is tájékozódhatunk, az online világban a közösség ítélete fontos és valódi információforrás lehet. A biztonságunk érdekében célszerű végigböngészni az alkalmazásengedélyeket is (mi mindenhez kér hozzáférést az eszköz). Például egy madárhatározó appnál érthető, miért kér hozzáférést a program a helyadatainkhoz, egy konyhai alkalmazásnál viszont már inkább gyanús.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése