Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2021. október 31., vasárnap

WARDEBURG SINDRM


 

#1 Dr.BauerBela

Gyakori gyermekkori gondok: körömrágás, bepisilés

 

Gyakori gyermekkori gondok: körömrágás, bepisilés

Dr. Fáklya Mónika
Szerző: WEBBeteg - Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus

Sok családban küzdenek kisebb-nagyobb gondokkal a gyermeknevelés terén. Ezek közül van néhány olyan, amelyik hátterében a leggondosabb orvosi vizsgálat sem derít fel szervi okokat, így felmerül a pszichés háttér.

A gyermekek rendkívüli mértékben érzékenyek környezetük, személyes kapcsolatrendszerük változásaira.

A legjobb, ha a környezet kiszámítható a gyermek számára, megnyugtató és stabil családi kapcsolatok veszik körül. Tudja, mert megtanítják neki, hogy meddig mehet el, mi az, amit szabad, és hol vannak a határok.

Határok megszabása nélkül nevelni a gyerekeket éppen olyan hiba, mintha folyton folyvást csak korlátozzuk őket, nem engedve azt, hogy felfedezzék a körülöttük levő világot.

Már igen kis korban szorongásos és depressziós tünetek lehetnek megfigyelhetőek, ha a gyerek szülei között látható, vagy akár csak fojtottan érezhető krónikus feszültség van. Problémát okozhat, ha ellentétesek a nevelési elveik, és ezt nem tudják közös nevezőre hozni.

A közösségbe való beilleszkedés nehézségeinél, teljesítési problémáknál, nagy megterhelésnél is tapasztalhatunk kóros viselkedési tüneteket.

Ujjak szopása

Az ujjak szopása kis csecsemőkorban normális jelenség. Minden kisbaba előbb-utóbb rájön arra, hogy az ujjacskájával remekül el tudja magát foglalni, és ez nagyon kellemes tevékenység. Nagyobb gyermekkorban önvigasztalásként használják a gyerekek. Sajnos ronthatja a fogak növekedését, és éretlen küllemet ad a gyermeknek.

Ezzel akár csúfolódás céltáblájává is válhat. Megoldásként a gyermek kezének egyéb tevékenységgel való lekötése, közös játék javasolható. E mellett nagyon fontos a kicsi önbecsülésének növelése is, sok dicsérettel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a leghatékonyabb nevelési mód a dicséret.

Fontos, hogy ne csak azt vegye észre a szülő, ha a gyermek rossz fát tett a tűzre, hanem leginkább azt, ha ügyes volt, vagy jól csinált valamit!

Körömrágás

A körömrágás gyakran jelentkezik olyan gyermekeknél, akik korábban szopták az ujjukat. Már „nagyok”, szeretnék elhagyni az ujjszopást, és e helyett a körömrágást kezdik el. Ezt feszültség levezetéseként is alkalmazzák. Gyakran a körömrágó gyermek nem is veszi észre, hogy megint a szájában van a keze.

A tevékenység megnyugtatja, de sokszor súlyos formát is ölthet, károsíthatja a körömágyat, fertőzésekhez vezethet.

A szülők természetesen folyton rászólnak a kicsire, de ez nem sokat segít, mert nem a probléma okát szünteti meg. Kicsiknél a gyakoribb személyes foglalkozás, játék szüntetheti a szorongást.

A nagyobb gyermeknél is hatékony, ha a problémát okozó lelki terhet szüntetjük meg, akár gyermekpszichológus segítségét is igénybe véve. A körömrágás ugyanis nagyon sok gyermeket elkísér egészen késő felnőttkoráig, nehéz leszokni róla.

A kapható keserű lakkok segítenek ugyan abban, hogy a gyerek észrevegye azt, amikor a szájába veszi a kezét, de többnyire csak ideiglenes megoldást nyújt.

Dadogás

A dadogás a beszédfejlődés kezdetén normális jelenség. A kisgyerek gondolkodása gyorsabb annál, amennyire beszélni tud, és e miatt jelentkezik a dadogás. Ez többnyire, ahogy egyre ügyesebben beszél a kicsi, magától megszűnik. Gond akkor van, ha a gyermek szorongani kezd attól, hogy ő dadog.

Ez azért is kialakulhat, mert a szülő folyton rászól, kijavítja, sürgeti. Ilyenkor a dadogás rögzülhet. Ebben az esetben logopédus segítségét kell igénybe venni. Statisztikák szerint a gyermekek 5 %-a dadog, és közülük kb. 20 % válik dadogó felnőtté.

A legjobb megelőzés az, hogy a beszédfejlődés elején tartó gyermeket nem figyeljük állandóan, nem javítgatjuk, nem siettetjük. A más tevékenységben ügyes kicsiket gyakran dicsérjük.

Gyermekkorban jelentkező gyakori probléma még a vizelet és a széklet ürítésével kapcsolatban jelentkező visszatartási gondok is.

Bevizelés

A szobatisztaság kora után jelentkező bevizelés elég gyakori. 5 éves fiúkban 7 százalék, lányokban 3 százalékos gyakorisággal fordul elő. A 10 éves fiúk között 3 százalék, lányok között 2 százalékos a gyakorisága.

Elsődleges az a forma, amikor a gyermek sosem volt szobatiszta, a másodlagos formában korábbi, problémamentes időszak után jelentkezik újra a bevizelés.

Az éjszakai ágybavizelés is gyakori. Ilyenkor nappal nincs bevizelés. A gyermekek idegrendszere különbözőképpen érik. Az éjszakai vizelettartás képessége később alakul ki, mert ez nem tudatos tevékenység.

Ezért 5 éves kor alatt nem is igényel kezelést, fontos a szülők türelme és az, hogy nem szégyenítsék meg a gyermeket. Ő nem tehet arról, hogy később érik, mint a „barátnő gyermeke”.

A bevizelés szervi okainak kizárása után a lelki okokat kell megkeresni a probléma hátterében. Ezek között az erőszakos bilire szoktatás, tartós pszichés megterhelés, kistestvér születése, haláleset, családi konfliktus szerepelhet.

A másodlagos forma többnyire enyhébb és jobban is kezelhető. Mindenképpen indokolt a részletes, szervi okokat kizáró vizsgálat. Ha nincs szervi ok néhány általános tanácsot érdemes betartani.

Fontos, hogy a gyermek velünk együtt, akarjon szobatiszta lenni. Ezt legkönnyebben jutalmazással, dicsérettel tudjuk elérni. Lehet pl. kis naplót vezetni, ahol a száraz napok, vagy éjszakák után apró matricát ragaszthat be a gyerek.

Fontos, hogy a nedves napokon ne kapjon büntetést. (persze jutalmat sem) A családtagokkal is beszéljük meg, hogy semmiképpen ne alázzák meg a gyermeket a bevizeléssel kapcsolatban.

Vacsora után a gyermeknek már ne adjunk inni, és lefekvés előtt menjen el a WC-re.

Székletürítési gondok

A székletürítési gondok talán még nagyobb problémát jelentenek a szülőknek és persze a gyerekeknek is. Nagyon gyakori, hogy a kisgyermek nem hajlandó székletet üríteni napokig. Ennek hátterében az szokott állni, hogy egy keményebb székletrög fájdalmat okoz a kicsinek, ezért ő legközelebb, félve az ismételt kellemetlenségtől visszatartja a székletét.

A bélsár víztartalma a visszatartás alatt egyre jobban csökken, így egyre keményebb lesz, egyre nehezebb kiüríteni, ami természetesen ismételten fájdalmat okoz. Így ördögi kör alakulhat ki.

A kör megszakítására a székletlazítás javasolt a gyermekeknek való székletlazító szirupokkal, ill. rostdús étrenddel, hámosító popsikenőcs alkalmazása mellett. Amikor a kicsinek már nem társul kellemetlen élménye a székletürítéshez, a probléma megoldódik.

A beszékelés mindig nagyobb gondot jelez, mint a bevizelés. Hátterében állhat szervi ok is, ezt ki kell zárni gondos kivizsgálással. Ha ilyen nincs, megint csak a lelki tényezők jönnek szóba.

Előfordul, hogy krónikus székrekedés áll a háttérben és az elakadt, kemény széklet fölötti híg széklet csorog le és a szennyezi a fehérneműt. Ilyenkor nincs székürítési inger a probléma idején.

Sajnos a gyermek ebben az esetben sokkal nagyobb probléma elé néz, mert a kellemetlen szag miatt pl. az osztálytársak kiközösítik, de a szülő is hevesen szokott reagálni. Ebben az esetben a székletrendezés a megoldás, de a szervi okot ki kell zárni.

Súlyos pszichés gond, szorongás esetén a beszékelés lehet ún. regressziós magatartásforma, vagyis olyan, amikor a gyermek egy korábbi életkorba tér vissza érzelmileg. Ilyenkor a gyermekpszichológus segíthet a probléma feltárásában és orvoslásában.

Itt is nagyon fontos, hogy jutalmazással próbáljunk eredményt elérni.


Forrás: WEBBeteg

#1 Dr.BauerBela

2021. október 30., szombat

XANTOMATOSIS


 

#1 Dr.BauerBela

Amikor a gyerek nem akar iskolába menni: ezek a jelek mutatják, hogy komoly a baj

Amikor a gyerek nem akar iskolába menni: ezek a jelek mutatják, hogy komoly a baj


Az idei őszi iskolakezdéssel kapcsolatban sokaknak vannak kétségei. Ám nemcsak a szülőknek, hanem a gyerekeknek is. Néhányuk egész komoly tüneteket mutat, és semmi áron nem szeretne iskolába menni.

Iskolaundora mindenki volt már. Felnőttként nagyon könnyen megtaláljuk magunkban az érzést, elég egy esős hétfő reggelre gondolni, amikor hatkor ki kéne kelni az ágyból munkába menet. Felnőttön és gyereken is könnyen erőt vesz a kialvatlanság, a stressz, a lustaság, szinte érezzük, ahogy húz az ágy és a csalónap lehetősége. A gyerekek még csak most szoknak hozzá a számukra túl korai keléshez, az intenzív koncentrációhoz, a közösségben létezéshez. Persze hogy nincs mindig kedvük hozzá. Ám az időnként jelentkező elégedetlenkedést, esetleg sírást meg kell különböztetnünk attól az állapottól, amit már iskolafóbiának neveznek. Erről a jelenségről beszélgettünk dr. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológussal, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia szakértőjével, aki egyben a Vadaskert Alapítvány igazgatója is. 

„Több tízezer gyerek szenvedi meg a becsengetést, és bár minden diáknál előfordul, hogy ellenáll egyszer-egyszer az iskolába járásnak, a tartósan fennálló iskolafóbia létező jelenség, és valódi problémákat okoz a gyerek és a család számára. Hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll, ezek jellemzően az iskolai környezetre koncentrálódnak. Azt is tudni kell, hogy hivatalosan a gyermekpszichiátriában ilyen diagnózis nem létezik. Az iskolafóbia hátterében álló szorongásos probléma az, amit fel kell tárnunk. Ez lehet szociális szorongás, teljesítményszorongás, akár kortárs csoportban tapasztalt bántalmazásból adódó szorongás is. A problémát okozó tényezők között szerepel a szelektív mutizmus, ami annyit, tesz, hogy az adott gyerek nehezen szólal meg a családon kívül, ez pedig nagyon nehézzé teszi például a felelést. Számtalan formája létezik a mögöttes oknak. A tünet azonban ugyanaz: a gyerek nem akar iskolába járni.”


Ha a gyerek nem akar iskolába menni, iskolafóbia is állhat a háttérbenpetekarici / Getty Images Hungary

A tünetek egész változatosak a hányástól a dühkitörésekig

Az iskolafóbia fokozatosan alakul ki. Ilyenkor nehezebben megy a felkelés, készülődés, iskolába indulás, de megjelenhetnek testi tünetek is, például hányás vagy szédülés. Ezek idővel odáig súlyosbodhatnak, hogy a gyerek nem is képes egy ideig iskolába járni. Eleinte csak kedvetlen, elhúzza az időt, később befelé fordul, dühkitörései vannak, agresszív lesz, ha indulni kell. Más gyerekek kényszerbetegségük miatt nem képesek az elindulásra, megint mások inkább pszichoszomatikus tüneteket mutatnak, ilyen jellemzően a hasfájás, a fejfájás. Ilyen esetben először ki kell vizsgáltatnunk, nincs-e valami fizikai betegség a háttérben. Amennyiben a leletek negatívak, ám a tünetek továbbra is rendszeresen előfordulnak, jellegzetesen hétfőn vagy a dolgozatok előtt, akkor valószínű, hogy az iskolával szemben van ellenállás. A kortársak közti konfliktust, a számonkérés kiváltotta helyzeti szorongást könnyebben, gyorsabban lehet orvosolni. Egy gyerekpszichiátriai tünetet, betegséget, krónikusan fennálló problémát hosszabb idő felderíteni és segíteni. 

Idén ősszel még a szokásosnál is motiválatlanabbak a diákok

A kedvetlenség, a motiváció hiánya is egy tünet – teszi hozzá dr. Tárnok Zsanett. A gyerek rosszul érzi magát valami miatt, nincs sikerélménye, bántják, nem érzi jól magát a szociális közegben, nem tud úgy teljesíteni, megfelelni az elvárásoknak. Ez időnként teljesen természetesen is előfordul. Akkor érdemes iskolafóbiára gyanakodni, ha rendszeressé válik. A kisebbeknél még erős a megfelelési vágy, ezért könnyebben elindítjuk őket az iskolába, ám a kamaszok esetében már erős szerepet kap a lázadás. Ugyanakkor az iskolába indulás nehézsége mögött egy kis kori szeparációs szorongás is állhat, azaz a kisiskolás nem tud leválni a szüleiről. 

A cikk az ajánló után folytatódik


Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

„Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Mikor érdemes kivizsgáltatni a gyereket?

A kicsik nem mindig tudják pontosan, hogy miért érzik magukat rosszul. Nehezen kommunikálják, mi okozza a szorongásukat vagy félelmüket, nincs még olyan fejlett önreflexiójuk. Éppen ezért fontos az orvosi vizsgálat, amely kizárhatja a testi betegséget, ha szomatikus tünetek is fennállnak. Ha ezen túl vagyunk, akkor érdemes megnézni, milyen gyakorisággal jönnek elő a tünetek. Ha heteken át tartanak, akkor már iskolafóbiáról lehet szó. Nagyon fontos erről beszélni a tanárokkal és a gyerekkel is. Ő akkor tud jól kommunikálni, ha biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy elmondhatja, ha valami baj van. A kisebbeket érdemes szakértőhöz, azaz gyermekpszichológushoz vinni, aki a megfelelő – többnyire játékosnak tűnő – pszichológiai tesztek segítségével segít a valódi probléma feltárásában.

Nagyon fontos szerepet játszanak a gyerekorvosok is. Amikor a gyerek elkezd sorozatosan hiányozni, s ennek már jogi következményei lennének, sokuk segítő szándékból igazolást ad a hiányzásokról. Ezzel azonban gyakorlatilag megerősíti a tünetet. Legalizálja, ami azt eredményezheti, hogy az megerősödik. Minden pozitív következmény – ami a gyerek számára pozitív, azaz például egész nap otthon maradhat és játszhat, azt csinál, amit akar – tünetfenntartó hatású. Ebben a szülőknek nagyon következetesnek kell lenniük. Ha megengedik a gyereknek, hogy hasfájás vagy fejfájás miatt ne menjen iskolába, érdemes úgy alakítani a napirendet, hogy ez az idő ne legyen pluszjutalom. Jó ötlet valamilyen, az iskolainak megfelelő szabályrendszernek megfeleltetni a gyereket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerek színlelné a tüneteket. Sokuk meg is éli az adott fájdalmat, kifejezetten rosszul érzi magát. Ha nincs szervi baj a háttérben, fontos tudatosítani a gyerekben, hogy ezek a tünetek lelki eredetűek. Emellett validálni a negatív érzéseit és elfogadni őket, de valamilyen alternatívát, megoldást, kivezető utat is kell mutatnunk. Erre szülőként nem biztos, hogy egyedül képesek vagyunk, ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Addig pedig néhány jó tanács:

Módszerek, amik segíthetnek iskolába menni

  • Beszélgessünk!

    Kezdeményezzünk beszélgetést a gyerekkel arról, hogy miért nem akar iskolába járni, zaklatottságát kezeljük együttérzéssel, támogatással. Biztosítsuk őt arról, hogy megértjük az aggodalmait, de tudatosítsuk benne azt is, hogy az egészsége rendben van, testi tüneteit pedig a szorongás okozza. Próbáljuk együtt kideríteni, mi lehet ennek az oka.

  • Legyünk reggelente határozottak!

    Minél tovább marad otthon a gyerek, annál nehezebb lesz a visszatérés, ezért ragaszkodjunk ahhoz, hogy neki az iskolában van a helye. Ha nehezen indul el reggel, és az iskolafóbia tünetei felerősödnek, érdemes határozottan fellépni: ne kérdezgessük, hogy hogy van – ha elég jól van ahhoz, hogy felkeljen és összekészülődjön, akkor képes iskolába is menni. 

  • Súlyos esetben a fokozatosság a célravezető

    Ha a gyerek súlyosan szorong, akkor – egyeztetve az iskolával – a fokozatos visszatérés mellett is dönthetünk: például az első nap csak elvisszük őt az iskola mellett, a második nap bevihetjük őt fél napra, vagy csak egy-két kedvenc órájára, a harmadik nap próbálkozhatunk a teljes nappal.

  • Kérjük az iskola segítségét!

    Ahhoz, hogy az iskolában is segítséget kapjon, mindenképpen egyeztessünk a tanárokkal a gyerek állapotáról, és kérjük a támogató segítségüket. A szorongásos tünetek megjelenésekor bátoríthatják a gyereket arra, hogy például bemenjen a tanterembe.

  • Forduljunk szakértőhöz!

    Ne feledjük, az iskolafóbiának komoly okai lehetnek. Ne féljünk segítséget kérni a szakértőktől (gyermekorvos, pszichológus, pszichiáter), ha úgy érezzük, az iskolafóbia tartósan fennáll, megkeseríti a mindennapokat, és semmi sem segít a leküzdésében.

 

#1 Dr.BauerBela

2021. október 29., péntek

GENERALIZÁLT EKCÉMA


 

#1 Dr.BauerBela

Rossz gyerek nincs, csak olyan, akit magára hagytak 2.

Rossz gyerek nincs, csak olyan, akit magára hagytak

2.

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek olyan helyzetekkel találkoznak, amelyekről sokan hallani sem szeretnének. Hatalmas felelősséggel jár, ugyanakkor rengeteg lehetőség rejlik a munkájukban. A gyermek- és ifjúsági felügyelők arra készülnek fel, hogy a sokszoros hátránnyal érkező gyerekek számára megmutassák egy pozitív életpálya kilátásait és elindítsák őket a kiutat jelentő jövő felé.

Mindenki hoz egy történetet

A gyermekkorban, főleg a korai kötődés szakaszában szerzett traumák, hiányok, átélt fájdalmak az egész felnőtt létet megpecsételik. Egy súlyosan terhelt múlt legbelül akkor is nyomot hagy, ha sikerül kitörni a nehézségekből és új életet építeni. De egy jobb jövő esélye mindig ott van. Éppen ezért lehet kulcsfontosságú a gyermek- és ifjúsági felügyelők szerepe, hiszen a fiatalok között dolgozva, velük beszélgetve fel tudják építeni azt a bizalmat és azt a pozitív hitet, ami elindítja őket a saját útjukon.

„Jogásznyelven szólva a gyermek egy teljesen kitett jogalany.” – mondja Gaszler István, oktató, gyermekvédelmi szakember, a Bolyai Gyermekotthoni Központ szakmai egység vezetője. „Vagyis nem tudja megvédeni magát. Ezért kell nagyon alaposan felkészülnünk, sokféle szakmai, jogszabályi, gyakorlati ismerettel felvérteződni, hogy segíteni tudjuk őket.”

„Sokan érkeznek a képzésre a saját hasonló élettörténetükkel. Azok, akik maguk is halmozottan hátrányos helyzetből indultak, gyermekvédelmi intézményben nőttek fel, gyakran éppen azért választják a segítségnyújtásnak ezt a formáját, mert ők tudják a legjobban, milyen nehéz gyereksorsok vannak, és mennyire fontos egy hiteles felnőtt támogatása ahhoz, hogy végigjárják a kivezető utat” – osztja meg oktatói tapasztalatait Sümeginé Hamvas Enikő, a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budakeszi tagintézményének gyógypedagógusa. „Számomra mindig nagyon megható ez az elhivatottság. Amikor kisebb csoportokban dolgozunk együtt, beszélgetünk arról is, ki milyen indíttatással érkezett. Az ország különböző részeiből jelentkeznek, nagyon változatos háttérrel. Van, aki már nevelőszülőként gondoz gyerekeket és a képzéssel bővíti az eszköztárát. Van, akit megérint egy helyzet és megszólítja ez a hivatás. Minden tanulónk hoz egy történetet és nagyon jó érzés együtt látni ennyi segítő szándékú embert.”

zépítés nélkül

A képzést elvégző gyermek– és ifjúsági felügyelők a kiskorúak számára otthont nyújtó intézmények vezetőinek és nevelőinek irányítása mellett végzik majd napi munkájukat. Közreműködnek a nevelési-gondozási tevékenységekben, részt vesznek a gyerekek önálló életvitelre való felkészítésében, a szabadidős programok lebonyolításában. Emellett a gyermekek befogadásához kapcsolódó feladatokat is ellátnak, közreműködnek az intézménybe való felvétel előkészítésében, elkészítik a munkakörükhöz kapcsolódó dokumentációt.

„A szakmai tudást megalapozó felkészítő elméleti ismeretek után a képzésben is a jön a gyakorlat. Az élet sokféle helyzetet hoz majd és ezt itt lehet igazán megtapasztalni” – hangsúlyozza Sümeginé Hamvas Enikő. „Bár ahogy mondtam, aki erre a képzésre jön, nagyrészt tudja, mivel fog találkozni, hiszen sokszor a saját életük is hasonlóan indult, vagy más munka kapcsán, de eddig is találkoztak nehéz sorsú fiatalokkal. Volt például olyan tanulóm, aki portásként dolgozott gyermekvédelmi intézményben.”

Ehhez csatlakozva emeli ki Gaszler István is a gyakorlat fontosságát: „Teljesen életszerű gyakorlati helyzetekkel fognak találkozni és ez nem is működhet másként, mert mi olyan dolgokkal találkozunk, amelyektől sok más ember inkább menekülne. A kora gyerekkori sérülések egy életet meghatározó veszélyforrások. Mi pedig traumatizált, súlyos hátrányokkal induló gyerekekkel foglalkozunk. Erre készülünk fel, ezt támasztjuk alá a gyakorlattal is. Ebben a szakmában nem lehet szépíteni a dolgokat. Megmutatjuk a tanulóknak, hogy a kisiklott gyereksorsok milyen felnőtt létbe tudnak kifutni. Beszélünk a kriminalizálódásról, a hajléktalanságról, az addikciókról, és lehetőségeket mutatunk, hogy milyen problémával hová, milyen szakemberekhez lehet fordulni segítségért, hová irányíthatók tovább a gondozottak.”

Stabil hátországból töltődni

Minden segítő munka stabil személyiséget kíván. Különösen igaz ez, ha gyerekek életútjának támogatásáról van szó, és még nagyobb a kihívás, ha ennyire nehéz helyzetek szegélyezik ezt az utat. „Amit a legfontosabbnak tartok, az az önismeret” – hangsúlyozza Gaszler István. „A tanulóimnak is ezt mondom, nézzenek magukba és gondolják végig: hogyan neveltek, mit hozok magammal és én ezt hogyan tudom úgy átforgatni, hogy a megélt dolgokat felhasználva képes legyek valódi segítséget nyújtani.”

„Mindenképpen érett személyiség kell hozzá” – erősíti meg Sümeginé Hamvas Enikő. „Kiborulni nem lehet a gyerekek előtt, hiszen nekik egy határozott felnőttre van szükségük. Ezzel a határozottsággal kell jelen lenni minden napi feladatban. Ezért nagy szükség van arra, hogy magának a szakembernek is meglegyen a támogató háttere, a szerettei, akik között töltődni tud. A munka során pedig nagyon össze kell dolgozni a kollégákkal és csapatként segíteni egymást.”

„István bácsi, ez jó volt!”

A végzett, elhivatott szakemberekre nagy szüksége van a szakmának, és persze legfőképp a gyerekeknek. Minden nehézség ellenére a felelősség mellett rengeteg a lehetőség is. „A gyerek olyan, mint a szivacs” – mondja Gaszler István. „Mindig van rá esély, hogy a még kiforraltan személyiség időben kap segítséget és elindul egy jó irányban. Egy professzorom mondta mindig, hogy nincs elvetemült gyerek, csak elhagyott, elkeseredett. Én is ezt tapasztaltam meg a sok-sok évnyi munkám során. A gyerek a társadalom visszatükröződése. Programokat kell nekik csinálni, bevonni minél több dologba, elfoglalni őket, és akkor partnerek lesznek.”

Ahogy Sümeginé Hamvas Enikő látja: „A mellettük dolgozó szakemberek kicsit szülőkké válnak a gyerekek szemében. Mivel ők vannak velük, hatalmas lehetőség van a kezükben: ők segíthetnek abban, hogy a saját példájukon keresztül megmutassák egy pozitív életpálya kilátásait és elindítsák őket a kivezető úton.”

„Aki komolyan veszi a képzést, a hivatást, és megszerzi a képesítést, annak nagyon sokat tudunk segíteni a továbbiakban is. Már a gyakorlat során is olyan helyekre megyünk, ahol később is el tudnak helyezkedni és mindig van állásajánlat. Óriási lehetőségeink vannak, csak foglalkozni kell a gyerekekkel” – foglalja össze az elmondottakat Gaszler István. „Az eredmény pedig önmagáért beszél, amikor évekkel később is a nyakunkba ugranak az utcán vagy egy bevásárlóközpontban, és sorra kapjuk a beszámolókat arról, hogy milyen szakmát szereztek, fotókat a saját családjuk bővüléséről. Ennél nagyobb elismerés nem kell. A gyerekektől kapott ’köszönöm’ és egy szívből jövő mondat, hogy ’István bácsi, ez jó volt!’ – ez mindennél többet ér.” 

#1 Dr.BauerBela

2021. október 26., kedd

ORR OLIP



 

#1 Dr.BauerBela

 

Szuperérzékeny gyerekek: válogatós, álmodozó vagy hisztis?

Járt az osztályunkba egy fiú. Ritkán hallottuk a hangját. Kicsit furcsálltuk, hogy annyira szótlan, de titokban hálásak voltunk neki, mert olyan lassan írt, hogy a tanárok a kedvéért olykor meghosszabbították a dolgozatírásra szánt időt.Egy nap aztán alaposan megdöbbentett mindnyájunkat. Valamelyik nagyképű osztálytársunk lazán a padjához lépett és a kukába dobta a zöld ceruzáját, mondván, az már úgyis csak csonk. Tényleg nem volt hosszabb négycentisnél, megfogni alig lehetett, nemhogy kihegyezni vagy írni vele. A fiú zokogva felállt. Rendíthetetlenül sírt, miközben kihalászta a ceruzát a szemetesből és visszaült a helyére. Mi csak álltunk és néztük a könnytengert. Még sokáig jártunk egy osztályba, de attól kezdve soha nem bántotta senki.

Szuperérzékeny gyerekek


Aki ismer hasonlóan érzékeny gyereket vagy talán maga is az volt egykor, jól tudja, a fokozott érzékenység próbatétel elé állítja a gyermeket éppúgy, mint a környezetét. Elaine N. Aron, a Szuperérzékeny gyerekek című könyv szerzője nem kevesebbet állít, mint hogy a gyerekek 15-20 százaléka szuperérzékeny. Ez pedig azt jelenti, hogy egy húszfős osztályban legalább három olyan diák van, aki hamarabb elfárad óra alatt, elsírja magát dolgozat közben, azonnal haza akar menni, ha a kiránduláson elered az eső, vagy még soha nem tudott ötösre felelni a táblánál. Pedig aki rövidebb ideig tud figyelni, talán tehetségesen rajzol, aki délelőtt megijed a dolgozattól, délután nagyszerűen véd a focikapuban, aki utál nedves cipőben szaladgálni, az a legjobb úszó a csapatban, a lámpalázas pedig azonnal rohan, ha meg kell vigasztalni valakit.

A szuperérzékeny gyerekek sok esetben az átlagosnál több törődést igényelnek - cserébe viszont megajándékoznak bennünket különleges képességeikkel, kreativitásukkal, mély érzéseikkel. Ha ezt tudjuk, már megtettük az első lépést afelé, hogy boldog gyermeket neveljünk, és közben mi, felnőttek sem érezzük magunkat a szükségesnél jobban megterhelve. Igen ám, de ez nem mindig elég! A szuperérzékenységből adódó helyzeteket mindig ott és akkor kell jól megoldani, és nem csak egyszer, hanem rendszeresen. Ebben segít Elaine N. Aron könyve.

Mondták már a gyerekére?

  • félénk
  • kényes
  • koravén
  • makacs
  • álmodozó
  • túl óvatos
  • finnyás
  • kilóg a sorból
  • hisztis
Ha igen, akkor figyelmébe ajánljuk
Elaine N. Aron most megjelent könyvét,
a Szuperérzékeny gyerekeket!

Kinek érdemes elolvasnia?

  • Azoknak a szülőknek, aki szeretnék, hogy gyermekük kiegyensúlyozott legyen.
  • Azoknak a pedagógusoknak, akik szeretnék, hogy a rájuk bízott gyerekek minél jobban kibontakoztathassák tehetségüket.
  • Azoknak a nagyszülőknek, akik szeretnék megérteni, miért nem ül fel a kisunokájuk a körhintára, amikor a többiek nem akarnak leszállni róla.
  • Azoknak, akik még nem értik, miért jár a szomszéd fiú nyáron is sapkában.
  • És mindenkinek, aki a fenti szereplők közül bármelyikben magára ismer - lehet, hogy szuperérzékeny!



További információ a könyvről és a szuperérzékenyekről:
http://www.szupererzekenyek.hu/
www.facebook.com/Szupererzekenyek
#1 Dr.BauerBela

 

Lelassult, feledékeny, álmodozó gyerek

Tisztelt Doktor Úr/Nő! A családban van egy 17 éves fiú, akinek jópár éve érdekes a viselkedése. Álmodozik, több idő kell neki mindenre, télen képes otthagyni a kabátját az iskolában, akkor is elfelejt dolgokat, ha többször el van neki mondva, mindenhonnan elkésik, egyébként nagyon sokat beszél, mindenre rácsodálkozik, és egyértelmű dolgoknak sem mindig érti a logikáját. Járt pszichológushoz, aki azt mondta, hogy nem tud vele foglalkozni, mert elkésik mindig. Ezután elvittük egy másikhoz, aki azt mondta nincs semmi baja a gyereknek, legyenek vele a szülők megértőbbek... De még mindig nyugtalanító ez a viselkedés. Mi lehet ez? Köszönöm Ildikó

Legfrissebb cikkek a témában

Dr. Pálvölgyi Rita válasza feledékenység témában

Tisztelt Kérdező,

Ebben a korban még gyermekpszichológust, esetleg gyermekpszichiátert érdemes felkeresni. Több minden állhat a háttérben. / figyelemzavar, autisztikus jegyek, depresszió.../

Pszichológusok teszteket is csinálnak, amivel igyekeznek segíteni a diagnózis megállapítását.

Üdvözlettel:

Dr. Pálvölgyi Rita

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Dr. Pálvölgyi Rita
Dr. Pálvölgyi Rita pszichiáter, pszichoterapeuta
Kérdés: 2018. július 22., 20:48; Megválaszolva: 2018. szeptember 15., 13:45
Kérdések és válaszok: Egyéb
Feledékenység
Tisztelt Doktor Úr/Doktornő! 20 éves vagyok, és egy fél éve kezdtem el észre venni magamon,hogy elég intenzíven elfelejtek dolgokat. Például...
Feledékenység
Számomra ijesztően feledékeny vagyok, szinte fárasztó olyan mintha fizikai akadálya lenne a fejemben. Nagyon kevés a türelmem, folyton attól félek...
Kurkumin étrend kiegészítő...
Tisztelt Doktornő/Úr! Több helyen olvastam a kurkumin kedvező hatásairól. A kérdésem, hogy javasolják -e, és milyen dózisban az ilyen étrend...
Koleszterin csökkentés aktív...
Tisztelt Címzett! Elmentem nagy-labor vizsgálatra és magas lett a labor eredményemben a koleszterin szint, azaz: Se koleszterin: 6,9 mmol/l...
Koleszterin szint, jó és rossz...
Tisztelt Címzett! Kérdésem a koleszterin szintemmel kapcsolatos, ami a következő a labor leletem szerint: Se koleszterin: 7,3 mmol/l (Referencia...
#1 Dr.BauerBela

2021. október 20., szerda


 

#1 Dr.BauerBela

etikett a gyermeekn;l


 

#1 Dr.BauerBela

 

Etikett avagy hogyan tanítsuk meg gyermekeinknek a helyes viselkedést

6 perc
17. jún'17

Fontos, hogy a gyerekek még az iskolába lépés előtt megtanuljanak illedelmesen viselkedni. Az idősebb generáció az illemtan alapjait A legkisebb ugrifüles bábmeséből is megismerhette. Manapság is számos mesesorozat mutatja be a legkisebbeknek a helyes viselkedés szabályait, de semmi sem helyettesítheti a szülői példamutatást.

Segítségül hívhatja Pamela Duckerman Nem harap a spenót – Gyereknevelés francia módra című könyvét, amely a francia édesanyák nevelési szokásáit mutatja be. Van aki azt gondolja, hogy a gyerekeknek el kell érni egy bizonyost kort ahhoz, hogy megértsék az illemszabályokat, ám az etikett alapjaival a csöppség már akkor szembesülhet, amikor képes beszélni, szilárd ételt enni és megfogni a poharat.

Köszönöm és kérem – a két varázs szó

A kisgyerekek is képesek megköszönni az édesanyjuktól kapott ételt, ajándékot vagy dícséretet. Ha kislánya vagy kisfia nem tudja egy „köszönöm“ szóval kifejezni háláját, lehet hogy ideje szétnézni a családban. Partnerével, szüleivel megköszönik egymásnak a segítséget, szolgálatot? Ha önök is használják e varázs szavat, csemetéik is elsajátítják. Ugyanez érvényes a „kérem“ szóra is.  

Köszönés, az illedelmes viselkedés alapja

Ma sajnos a modortalan viselkedés sok felnőttre is jellemző. Lehet az a pénztár mögött ülő eladó, a taxi- vagy az autóbuszvezető, akik köszönés helyett hangoskodik a nagyobb értékű bankjegy vagy a nehéz poggyász miatt. Sőt, néha az orvosok is megszidják a riadt gyermeket vagy szülőt. A mai szülőknek meg van a lehetőségük arra, hogy illedelmesebb generációt neveljen. Az, hogy a templomból jövő idős hölgyek nem köszönnek még nem jelenti azt, hogy mi is így tegyünk. Ilyenkor magyarázzuk meg gyermekünknek, hogy minden ember életében vannak jobb és rosszabb napok, de a világban rengetek udvarias ember van és önök is azok, ezért inkább mutassanak példát. Már a 2-3 éves gyerekek képesek szépen köszönni a barátai szüleinek, a szülők barátainak vagy kollégáinak, a szomszédoknak, sőt vidéken minden embernek, hiszen a kis községeken belül szinte mindenki többé-kevésbé szomszédnak számít.


Étkezés közben nem beszélünk, nem kiabálunk, nem szemetelünk az étellel

Az étkezés az etikett fontos része, de vannak szabályok, amelyekről gyakran a felnőttek is megfeledkeznek. A viselkedés alapjainak tanítása nem megy egyik napról a másikra és sok türelmet igényel a szülők részéről. Nevelés során fontos figyelembe vennünk a gyermek életkorát. Ha már a csöppség képes nyugodtan ülni az asztal mögött, próbálja meg neki megtanítani a következő szabályokat:

  • Evés közben nem nézünk televíziót és nem táblagépezünk. Mi ugyan úgy voltunk nevelve, hogy evés közben nem beszélünk, de egy közös ebéd remek alkalom az étellel kapcsolatos érzések és élmények megosztására.
  • Enni akkor kezdünk, ha a megvendégelő személy, azaz az édesanya, nagymama vagy más személy nekilát az étkezésnek. Ideális esetben az asztalt csak azután hagyjuk el, ha ezt a megvendégelő személy is megtette. A második szabályt saját körülményeihez igazíthatja, de ha gyermeke elutasítja az ételt és nyavalyog, mert nem akar enni, szabjon meg egy bizonyos határidőt, amíg az étel előtte lesz. Ha ez időn belül nem étkezik, a következő étkezésig várnia kell.    
  • A gyerekek imádják az apró harapnivalót és ezzel gyakran visszaélnek. Ugyan ki vacsorázna, ha nap közben édességekkel és más nasival telt meg? Ezért falatozzunk minden nap ugyanabban az időben és igyekezzünk, hogy a snack egészséges legyen (gyümölcs, diófélék, natúr joghurt, ha pedig édesség, akkor leginkább otthon készített kalács).
  • Az egyes falatok után nem iszunk! A társadalmunkon belül megszoktuk, hogy az étel és az ital együtt van tálalva. Ez redben is van, de ha azt szeretné, hogy csöppsége megegye az elé helyezett ételt, ügyeljen arra, hogy legkésőbb fél-egy órával étkezés előtt illetve fél-egy órával étkezés után igyon.
  • Nem támaszkodunk könyökkel az asztalon, hanem azokat test mellett tartjuk.
  • Az ajkaink és kéz tisztításához használjon szalvétát vagy asztalkendőt. Ez lehet papírszalvéta vagy vászon kendő. A ruhát szintén a lábunkra terített kendővel védjük.
  • Tanítsa meg gyermekeinek a kanál, villa és kés használatát. Vonja be csöppségét az asztalterítésbe és tanítsa meg neki, hol van az egyes evöeszközök helye illetve hogyan helyezzük el az evőeszközöket étkezés után.
  • Nem isszuk a tányérból a levest! Ez érvényes az éttermekben kistálakban tálalt levesekre is. De valljuk be, ki nem tette ezt meg néha? A gyerekek e téren nagy spekulánsok, a levest szívesen isszák, sőt a tányért kinyalják. Odahaza ez vicces, de étteremben vagy ünnepségen már kevésbé.

Amikor asztalt terítünk, gyermekeink elé is minőségi tányért tegyünk. A gyerekek esetében ugyan biztonságosabbak a műanyag étkészletek, de ha már a felnőttekkel egy asztalnál ülnek, egyenek porcelán tányérokból és használjanak fém évőeszközöket. Minél aktívabban vesznek részt a gyerekek az étel készítésében és tálalásában, annál jobban élvezik és könnyebben megjegyzik a terített asztalnál való illedelmes viselkedést. A csöppségek az asztal leszedésénél és az edény törölgetésénél is segíthetnek. Egyre gyakrabban vagyunk szemtanúi annak, hogy az óvodások és kisiskolások a kenyerüket sem tudják megkenni, miközben erre egy két éves gyermek is képes lenne, ha szülei megmutatnák és hagynák őt érvényesülni. Nevelje gyermekét önállóságra, ennek nagy hasznát veszi a későbbiek folyamán is.  

Viseljünk tiszta öltözetet


Különböző társasági rendezvények bizonyos öltözködési szabályokkal járnak. Ha esküvőre vagy születésnapi ünnepségre hivatalosak, ehhez megfelelően öltöztesse fel gyermekét. A kisfiúk imádják a színes nadrágtartókat vagy csokornyakkendőket, a kislányok pedig megőrülnek a csodálatos ruhácskákért. De normál körülmények között is viseljen a gyermek tiszta ruhát. A tépett melegítőnadrágot inkább felmosórongynak használja. Jó ha a gyerekek becsülik és törődnek a ruháikkal illetve megpróbálnak legalább 10 percnél tovább tiszták maradni :)

Játékos illemtan

Tanítsa meg gyermekeit helyesen viselkedni játékos módon. A gyerek házikóban üdvözölhetik a látogatókat és a piknik asztalon különböző ételekkel vendégelhetik meg. Így játékosan megtanulják megteríteni az asztalt, fogadni és kikísérni a vendéget és elrakodni a vendégek után.

Házikó gyerekeknek Pretty Nature Smoby és asztal Piknik

#1 Dr.BauerBela

2021. október 18., hétfő

MENINGOCOCCUS SZEPSZISBŐTÜNETEI


 

#1 Dr.BauerBela

Mit adjunk torokfájásra gyerekeknek?

 

Mit adjunk torokfájásra gyerekeknek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyermekkorban gyakori panasz a torokfájás. Évente átlagosan öt alkalommal fordul elő felső légúti megbetegedés, ez pedig egy jellegzetes tünete. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy mit adhatunk torokfájásra gyerekeknek, és mikor forduljunk mindenképp orvoshoz.

A torokgyulladás tünetei

A torok az első védelmi vonalban helyezkedik el, a külvilágból érkező kórokozók ezért gyakran okoznak ezen a területen fertőzést, melynek első jele a torok fájdalma. A szervezetbe jutó kórokozók gyulladást okoznak a torok területén, emiatt vérbőség, duzzanat és rekedtség is jelentkezhet. Ha a gyermek torkába nézünk, láthatjuk, hogy vörösebb a szokásosnál. A fájdalom nyeléskor és étkezéskor fokozódhat, emiatt étvágytalanság is előfordulhat, de nem ritka a rossz közérzet, gyengeség, és hőemelkedés vagy láz is előfordulhat. A tünetek általában 7-10 napig megmaradnak.

Fontos tudni, hogyan kezdődött a torokfájás. Ha hirtelen jelentkezett, az bakteriális fertőzésre utalhat, ha náthás tünetek – orrfolyás, köhögés, tüsszögés – előzték meg, akkor valószínűbb, hogy vírusos eredetű. Attól függően, hogy milyen vírus okozta a fertőzést, egyéb kísérőtünetek is jelentkezhetnek, például kötőhártya-gyulladás, íny- és szájnyálkahártya-gyulladás, manduladuzzanat is kialakulhat. A torokfájást fájdalmas nyirokcsomók, fájdalmas hólyagok a szájban és fejfájás, esetleg hányás is kísérheti.

Torokfájásra gyerekeknek – házi praktikák

A torokgyulladás az esetek többségében magától gyógyul, a kezeléséhez többnyire elegendő a tüneteket csillapítani. A jól bevált ágynyugalom és bőséges folyadékfogyasztás – langyos tea, levesek – otthoni gyógymódok most is segíthetnek, de ha a gyermek bírja, érdemes enyhe sós vízzel is gargarizálni naponta 3-4 alkalommal.

Torokfájásra gyerekeknek adható fájdalomcsillapító ibuprophen vagy acetaminophen hatóanyag tartalmú gyógyszer. Vigyázzunk, acetilszalicilsav – az aszpirin hatóanyaga – tartalmú gyógyszert 12 éves kor alatt ne adjunk gyerekeknek a Reye-szindróma veszélye miatt!

Torokfertőtlenítő tablettát is érdemes használni – a gyermek életkorának megfelelő készítményt a betegtájékoztatóban leírt adagolásban alkalmazzuk.

Antibiotikumot csak orvosi utasításra szedjünk! Az antibiotikum vírusfertőzések ellen hatástalan, pedig az esetek többségében a torokfájást vírusok okozzák. Torokfájásra antibiotikum kezelés csak Streptococcus torokgyulladás esetén indokolt, ez viszont 3 év alatti gyerekeknél gyakorlatilag nem fordul elő.


Mikor vigyük orvoshoz?

– Ha a gyermek láztalan, van étvágya, és a torokfájástól eltekintve egyéb panasza nincsen, akkor otthonában lábadozhat, a torokfájásra alkalmazandó házi praktikákkal kezeljük.

– Ha lázas és torokfájása van egyéb hurutos tünetek nélkül, féloldali manduladuzzanat, fájdalom esetén, vagy ha a tünetek 2-3 nap elteltével sem javulnak, akkor mindenképp orvosi vizsgálat indokolt. Ez alapján a szakember eldönti, hogy szükség van-e esetleg egyéb kezelésre, akár antibiotikum szedésére.

– Szintén javasolt az orvos felkeresése, ha a gyermek nem fogyaszt elegendő folyadékot. Kisebbeknél erre a kutacs besüppedése és a ritkuló pelenkacsere figyelmeztethet, de a bőr kiszáradása, a cserepes ajkak is intő jel!

– Hívjunk azonnal orvosi segítséget, mentőt lázgörcs és nehézlégzés, tudatzavar esetén!

#1 Dr.BauerBela

Torokgyulladás okai gyerekeknél

 

Torokgyulladás okai gyerekeknél

Azt hihetjük, a torokgyulladásról tényleg mindent tudunk. Vagy mégsem? Hogy is áll a dolog a nyirokcsomókkal, a mandulákkal, az antibiotikummal meg a lázzal? És a náthával?

Tünetek

Amikor egy gyerek fájlalja a torkát, bágyadt és csorog az orra, a szülő máris tudja, hogy torokgyulladása van. Próbáljuk meg egy kicsit orvosibb szempontból is végiggondolni a tüneteket. A to­rokgyulladás elnevezés tulajdonképpen elég pongyola, általában a faringitisznek, tehát garatgyulladásnak nevezett betegségcsoportot értjük rajta, de – majd később látni fogjuk – néha a mandulák beteg­ségét is.

Fő tünete a torokfájás, de mivel a felső légutak többi része is sokszor érintett, gyakran náthaszerű panaszok, tehát orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás vagy fülfájás, vagy épp köhögés, légcsőhurut is kíséri. A gyulladásért leggyakrabban olyan vírusok a felelősek, amelyek cseppfertőzéssel terjednek – tehát a beteg orrváladéka, nyála fertőz – ezt szokták a reklámokban nagyon szemléletesen úgy bemutatni, hogy a prüszkölő utas orrából-szájából riasztó rajzfilm-figurák ezrei repülnek szét a buszon.

Épp ezért fontos, hogy már a kisgyereket is megtanítsuk rá, tüsszentésnél-köhögésnél tegye az orra-szája elé a kezét – és rendszeresen mosson is kezet, használt zsebkendőit ne szórja szét a környezetében, ne egyen más­nak az evőeszközével, ne igyon bele az asztalszomszéd bögréjébe – és persze ez az a helyzet, amikor nem bölcs nekünk sem a kicsi otthagyott korty gyümölcslevét, falat süteményét megenni.

További tünetek vírusos fertőzéskor

A vírusfertőzés okozhat lázat is és általában a nyaki nyirok­csomók is duzzadtak, fájdalmasak – tehát a láz és a nyirokcsomó­ megnagyobbodás nem annak a jele, hogy baktérium okozta torok­ gyulladással állunk szemben. Sőt, akár a mandulák is duzzadtak, erezettek lehetnek. A nagy nyaki nyirokcsomókkal járó vírusos mandulagyulladás egy speciális formája a mononucleosis vagy Pfeiffer-féle mirigyláz.

Élhártyás garatgyulladás

Van egy speciális garatgyulladás-fajta, amire – szerencsére – gondolni is ritkán kell: az álhártyás garatgyulladás vagy torokgyík, azaz a diftéria. Ezt baktérium, a Corynebacterium diphtaeriae okozza. A XX. század első fele óta oltással védekezünk ellene, így ma Magyarországon nemigen számíthatunk a megjelenésére, régen azonban gyakori betegség volt és rengeteg gyerek halálát okozta, gondoljunk csak a XIX. századi irodalom gyerekhőseire.

Betegség lefolyása

A torokgyulladások elsöprő többsége néhány nap, egy hét alatt magától meggyógyul, a szervezet saját védekező rendszere elegendő ahhoz, hogy legyűrje a betegséget. A torokfájás miatt sokat segíthetnek a szopogatós cukorkák, vagy oldat formájában kapható száj fertőtlenítők, melyek akár fájdalomcsillapító hatóan­yagot is tartalmazhatnak – ezek természetesen egészen kicsi gyer­eknek, aki még nem tudja elszopogatni a cukrot vagy kiköpni az öblítő oldatot, mert mindent lenyel, nem adhatók.

A láz- és fájdalom­csillapító szirupok, kúpok viszont az ő panaszaikat is enyhítik. A folyadékbevitelre több ok miatt is feltétlenül oda kell figyelni. A bedugult orr miatt a betegek sokszor a szájukon veszik a levegőt, ami fokozott folyadékvesztést okoz, hasonlóan a lázhoz, a mege­melkedett testhőmérséklethez. A torokfájás miatt nem, hogy inni nem szívesen iszik sokszor a beteg gyerek, de a nyálát sem nyeli le, ami szintén vízveszteséget jelent.

Sok folyadékot!

A gyulladt nyálkahártyákon váladék képződik, ami szintén a szervezettől von el „innivalót”. Ezek a váladékok könnyebben ürülnek ki, ha hígabbá tudjuk tenni őket. Mindezek miatt tényleg figyeljünk arra, hogy a kicsik sokat igyanak – a savas gyümölcslevek, tej helyett kínáljunk teát: a méz, a citrom még segíti is a gyógyulást.

Baktérium okozta torokgyulladás

Antibiotikumra csak abban a ritka esetben van szükség, ha az orvos úgy látja, a gyulladt torok, a mandulák képe (esetlen a to­rokváladék mikrobiológiai vizsgálata) baktérium kórokozó szere­pére utal. Ilyenkor általában penicillint vagy annak valamilyen származékát rendelik, mert a tüneteket okozó baktérium, a Strep­tococcus gyakorlatilag mindig érzékeny ezekre a gyógyszerekre.

#1 Dr.BauerBela

MInden, amit tudni kell a torokgyulladásról, a mandulagyulladásról és a gégegyulladásról

MInden, amit tudni kell a torokgyulladásról, a mandulagyulladásról és a gégegyulladásról

Egészség - Melyek a torokgyulladás, mandulagyulladás és gégegyulladás tünetei, hogyan kezelhetők és mikor érdemes orvoshoz fordulni


Torokgyulladás

A torokfájás, és ezzel kapcsolatos gyulladás fájdalmas, kaparó érzéssel jár, amely minden egyes nyeléssel fokozódik. Leggyakoribb oka vírusfertőzés, megfázás vagy influenza.
A víruseredetű torokgyulladás (általában) magától is elmúlik. Előfordul azonban baktériumok okozta torokgyulladás is, amelyre az orvos antibiotikumot ír fel az esetleges szövődmények megelőzésére. Ritkán előfordulhat egyéb kórokozó által kiváltott torokgyulladás is, ezt általában komplex módon szükséges kezelni.

A torokgyulladás tünetei

A tünetek a kiváltó októl, a kórokozótól is függnek. Általában az alábbiak lehetnek: kaparó, fájdalmas érzés a torokban, amely nyeléskor fokozódik, nyelési nehézség, nyaki mirigyek duzzanata. Ezekhez a tünetekhez társulhat rekedtség, láz, köhögés, orrfolyás, orrdugulás, fejfájás, hányinger és kísérheti mandulagyulladás is.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Gyermekünk torokfájása esetén meg kell figyelni, hogy a reggeli első folyadékfogyasztást követően fennmarad-e a torokfájás és a további tünetek. Amennyiben igen, javasolt felkeresni a gyermekorvost. Ha légzési vagy nyelési nehézség kíséri a torokfájást, azonnal orvosi ellátásra van szükség!
Ha a torokfájás enyhébb – főként vírusos eredetű torokgyulladás kezdeti stádiumában - a gyógyszertári készítmények, vény nélküli gyógyszerek pl. a szopogatós tabletták, torokfertőtlenítő spray és a mézes-citromos csipkebogyó-, bodza- és hársfatea bőséges fogyasztása is segíthetnek.

Mandulagyulladás

A mandulagyulladás az egyik típus, amely a torok/garat hátsó falán lévő ovális alakú garatmandulák gyulladásos megbetegedése. Jellemző tünetei a torokfájás, a mandulák duzzadt állapota, gyulladása, a nyelési nehezítettség, és a nyaki nyirokmirigyek megnagyobbodása.
A garatmandulák gyulladása általában víruseredetű, de okozhatja bakteriális fertőzés is. Mivel a mandulagyulladás kezelése az oki tényezőtől függ, ezért minden esetben nagyon fontos az orvosi diagnózis. A garatmandulák eltávolítása csak abban az esetben indokolt, ha baktérium-eredetű és gyakran ismétlődik, valamint ha antibiotikumos kezelésre nem reagál, és súlyos szövődményeket okozhat.

A mandulagyulladás jellemző tünetei

A garatmandulák gyulladása kisgyermekkortól kamaszkorig nagyon gyakori (felnőttkorban is előfordulhat). Jellemző tünetei: a garatmandulák gyulladtak, vörösek, duzzadtak, a mandula felszínén fehér foltok, tüszők észlelhetőek, torokfájás, nyelési nehézség, fájdalom, láz, a nyaki nyirokmirigyek duzzanata, rekedtség, kellemetlen lehelet, gyomorfájás, étvágytalanság, fejfájás. Egészen pici gyerekeknél mandulagyulladásra utaló jel lehet a fokozott nyáladzás, nyálfolyás, az étkezés elutasítása, bágyadtság.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Mandulagyulladás gyanúja esetén minden esetben mielőbb keressük fel a gyermekorvosunkat. Erre a betegségre utaló jelek lehetnek, ha a torokfájás 1-2 napon belül nem múlik, ha a nyelés fájdalmas, nehezített, ha a gyermekünk szokatlanul bágyadt, fáradt és aluszékony.

Gégegyulladás

A gége gyulladása általában mindig a hangszalagokkal van összefüggésben, okozhatja ezek túlterhelése vagy fertőzés. Normál esetben a hangszalagok „nyitottak”, és a szokásos hangképzésre megfelelő állapotúak. Gégegyulladás esetén a hangszalagok irritálódtak, a gyulladás következtében duzzanat lép fel és így a képződő hang megváltozik, a levegő másképp áramlik kifelé, a hang torzul, rekedtté válik és akár az is előfordulhat, hogy teljesen lehalkul, vagyis a beteg csak suttogásra képes. Leggyakrabban víruseredetű a gyulladás, és enyhébb lefolyású. A hosszan fennálló rekedtség azonban súlyosabb betegséget is jelezhet.

A gégegyulladás jellemző tünetei

Legtöbb esetben a hangszalagok gyulladása- vírusos eredet esetén- néhány hét alatt lezajlik. Jellemző tünetei a rekedtség, a hangképzés nehezítettsége – amikor csak suttogásra képes a beteg-, a torokszárazság, viszkető jellegű érzés és száraz köhögés.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A hangszálak gyulladása enyhébb esetekben nagyszerűen kezelhető otthon is, házi módszerekkel: pihentetéssel, száj- illetve toroköblögetéssel – a patikában kapható kifejezetten erre a célra szolgáló készítmény- és bőséges folyadékfogyasztással, ami elsősorban citromos-mézes gyógyteát jelent. Ha azonban a rekedtség és gyulladás két hétnél tovább tart, orvoshoz kell fordulni. 

#1 Dr.BauerBela

2021. október 17., vasárnap

GYOMOR ;;ÉS BÉKITÜREMKEDÉS


 

#1 Dr.BauerBela

 

Sumákol a gyerekem

Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várjuk leveledet a gyermeknevelés, gyermekvárás témakörökben. Akkor is írj bátran nekünk, ha gyermekednek vannak lelki gondjai. Sződy Judit pszichológus segíti munkánkat. A hozzá érkezett levelekből és Judit válaszaiból gyűjtöttünk össze egy újabb csokorravalót.

33 éves anya vagyok. Két gyermekem van, akik már annyira nem kicsik. Most olvastam, hogy Ön segít a gyermeknevelési kérdésekben, ezért írom most Önnek ezt a levelet. Úgy gondolom, hogy nagyon sok kérdésem lenne és nem is tudom igazán hol kezdjem.

A kisfiam 11 éves, 5. osztályos. Mindkettőjüket nagyon szeretem és nagyon jó anyukájuk szeretnék lenni, de sajnos ez nem mindig sikerül. Úgy érzem, hogy sok mindent megengedtem és megengedek nekik. Kisfiammal az a problémám, hogy ötödikes létére nem akar tanulni, soha nem tudja, hogy mi a házi feladat és ha rossz jegyet hoz nem mondja meg, inkább az ellenőrzőjét "ottfelejti" az iskolában és össze-vissza beszél. Annyira szeretném ha megértené, hogy nem nekem tanul és én csak jót akarok neki. Úgy érzem, nem érzi a súlyát a tanulásnak. Hogyan tudnám kicsit felkelteni az érdeklődését? Különben egy csendes kisfiú, igazán semmi nem érdekli, zeneiskolába jár, nagyon jó a hallása, de ha lehet a szolfézsról mindig ellóg és én igazolhatom az óráit személyesen vagy írásban. Mindenáron számítógépet szeretne, de úgy érzem, ha kapna egyet, akkor még inkább nem tanulna.

A kislányom 8 éves. Mindig ő volt a kicsi, a kislány és őrá mindenkinek nagyon kellett vigyázni. Ennek meg is lett a következménye, nem lehet értelmesen beszélni vele, óriási a mozgásigénye, az iskolában pedig állandóan panasz van a magatartására, hogy nem figyel oda órán, állandóan szólítgatni kell. Otthon is annak kell lenni mindig, amit ő akar, mert különben sír, ordít. Ha matematikából gyakoroltatni szeretném és el akarok neki valamit magyarázni, elkezd sírni, hogy ő nem tudja és nem hallgat végig figyelmesen. Persze ettől mindenki ideges lesz és nem haladunk egyről a kettőre.

Nagyon szeretem őket, nagyon szépek és aranyosak, de annyi problémánk van. Ha együtt vannak veszekednek, verekednek. Most szünetben Mamival vannak, de állandóan panaszkodik, hogy nem fogadnak szót, verekszenek. A kicsinek mindig az kell ami a nagynak és ha nem kapja meg, akkor sír és kiabál. A férjem sem igazán szigorú hozzájuk, mindent megadna nekik ő is és én is, de ez nem elég. Nagyon szeretném, ha segítene nekem kicsit. Azt hiszem most már elhiszem azt, hogy nagyon nagy dolog a gyermeknevelés. Igazán jól nevelni valakit nagyon nehéz.

Szia Bogi!

A fiadnál igazából nem a "nem tanulást" látom problémának, hanem a sumákolást, hazudozást, lógást. Ebben nagyon a sarkadra kéne állni, és nem engedni egy tapodtat sem. Ha igazolod a lógásait, azzal igazolod a módszereit is. Ne várd, hogy megjavul, ha azt látja, hogy támogatod a sumákolásban - hiszen éppen te vagy számára a legfőbb minta. Nincs több szülői igazolás, szolfézsra menni kell. Itt nem lehetsz demokratikus, középút meg végképp nincs. Ha viszont azt látod, hogy annyira nem megy a szolfézs, és a zene sem, hogy fölöslegesen jár, akkor ne járjon. A leckéről: ne legyen megoldás az iskolában felejtés. Legyen egy anyatársad, akivel megbeszéled, hogy lehet, hogy néha fel fogod hívni a lecke miatt. Egyszerűen akadályozd meg, hogy ezek a mellékutak működjenek. Ne az ilyesmiben legyél engedékeny, hanem abban, hogy hagyd megtalálni a saját útját, legyen mindegy, hogy miben jár, milyen a frizurája, milyen zenét hallgat, melyik tantárgyat szereti stb. De vannak alapkövetelmények, amikben nincs engedékenység. Az egyik ilyen az, hogy nem hazudunk.

Ahogy látom, a lányodnak is megvan a magához való esze - megtalálta ő is, hogy mivel lehet elkerülni a kellemetlen helyzeteket, hogy hogy lehet kiborítani a családot. Ugye, végül néha engedsz? Próbáld meg kerülni az olyan helyzeteket, amikor hiszti tör ki. Muszáj neked matekozni vele? Muszáj egyáltalán matekozni vele? Ha tényleg muszáj, akkor inkább keress valaki mást, aki vállalja, és aki elég határozott ahhoz, hogy a gyerek végre ERŐT érezzen, aminek meg kell adnia magát. Mert úgy látom, ti ezt nem tudjátok biztosítani. Pedig a gyerek is akkor érzi magát jobban, ha biztonságos határok között tartják, ha érzi a korlátokat, és közben azt is, hogy a szülei figyelnek rá, és, hogy a szülőket tényleg érdekli, hogy mi történik velük. Ha csak a bizonytalanságot érzik, és a szétesettséget, az nekik is rossz. Rossz most is, de rossz lesz a későbbi életükben is. Hiába vannak jó adottságaik, nem biztos, hogy ki tudják majd használni, hiszen ahhoz önfegyelem és motiváció is kell.

Javaslom, hogy keressetek fel egy családterapeutát, aki biztosan segít "összeszedni" a családot, és élhetővé tenni az életet, hogy ne ugorjon össze a gyomrod minden reggel, ha a nap további várható eseményeire gondolsz.

Szia, Judit

Mikor elolvastam a leveledet, úgy éreztem, mintha teljesen ismenél minket és úgy gondolom teljesen igazad van. Nagyon engedékeny vagyok, hagyom, hogy ők "irányítsanak".
A 11 éves nagy fiamnak nagyon jól megy a zeneiskola, nagyon jó hallása van, csak a szolfézst utálja nagyon. A 8 éves lányom is igazán ért hozzá, hogy az ő akarata érvényesüljön. A kislányom még csak másodikos és már különórára járjon? Azt gondoltam ezeket, amiket most tanulnak mindenki meg tudja tanulni, ahogy annak idején mi is különóra nélkül megtanultunk.
Úgy érzem igazad van és a sakramra kellene állnom nekem is és a férjemnek is, de nagy kérdés hogyan. Büntessem őket meg? Nagyon szeretnek tévét nézni és ezért ezt szoktam büntetésként adni, de úgy érzem, nem nagy eredménnyel. A fiam az úgy tesz mintha nem is érdekelné, de őt igazán otthon semmi nem köti le, csak a tévé nézés. Ha a lógásért, hazudozásért és a rossz jegyekért (amit azért kap mert elfelejtett megtanulni, házi feladatot készíteni) mindig megbűntetem, akkor mindig büntetés alatt állna.
Egy kisvárosban élünk, ahol nincs igazán szakember, de ha tudnál nekem valamilyen neveléssel kapcsolatos könyvet ajánlani, vagy ami tudna nekem segíteni, nagyon megköszönném.

Szia Bogi!

Remélem, nem bántottalak meg levelemmel, de azt hiszem, csak úgy tudunk  változtatni, ha felismerjük, mi a baj.  Természetesen nem azt gondolom, hogy állandóan büntetni kell a gyereket. Egyrészt azért, mert a klasszikus büntetések nem működnek. A gyerek nem fog a javulás útjára térni, legfeljebb érdekből, néha teljesíteni fogja a szülők kérését. De nem azért, mert belátja, hogy igazuk van, hanem azért, mert szeretné elkerülni a büntetést. Ugye, érted a különbséget?
Azt kellene valahogy éreztetni velük, hogy nekik lesz jobb, ha megpróbálnak a maguk erejéből elérni valamit. De ez kicsit ködösnek hangzik. Kezdjük az elején. A dolog komoly erőfeszítést fog jelenteni neked is, és a férjednek is, de próbáljátok következetesen MEGELŐZNI a svihákságokat. Talán már írtam is - ne hagyjátok, hogy túljárjon az eszeteken a gyerek - érezze, hogy van bennetek erő, és van eszetek is. De ehhez az kell, hogy figyeljetek rájuk - nehogy kicsusszanjanak megint a kezetek közül. Ha a leckével akar átverni a fiatalúr, ezt ne tudja megtenni. Legyen forrásod, ahonnan megbízhatóan meg tudod szerezni a leckét - akár az osztályfőnökkel is szövetkezhetsz, vagy egy másik szülővel.
Jelölj ki időhatárt a tanuláshoz, csak utána nézhesse a tévét, vagy utána csinálhasson, amit akar. Így nem elveszed tőle a tévét, hanem jutalmazod vele - ez ugye teljesen másképp hangzik (mondjuk, még jobb lenne, ha valami olyan tevékenységgel jutalmaznád, amit együtt csináltok - egy társas, egy pókerparti, jó időben egy közös biciklizés, rossz időben közös filmnézés - egy tényleg jó film a videotékából).

A lánnyal én higgadt hangon közölném, hogy pocsék módon viselkedik, és nem vagyok hajlandó vele szóbaállni, amíg össze nem szedi magát. Olyan, mint egy óvodás. Ha viszont leül a matek mellé, tíz perc alatt megcsinálja, utána szívesen sütök vele sütit, vagy megnézem vele a kisbaba-kori fényképeit, vagy ilyesmi.

Lehet, hogy furcsa jutalmakat találok ki. Mi a közös bennük: hogy rövid időre ugyan, de azt biztosítják, hogy egy kedvelt tevékenység közben csak a gyerekedre figyelj. Ebben a széteső életben, amit nagyon sokan élnek (ti is, de sokszor mi is) ezek a félórák - órák értékes szigetek, amit megszeret az ember, és a gyereke is.

Végül a könyv, amit lehet, hogy nagyon nehéz lesz megszereznetek, de éppen, mintha nektek írták volna (én nagyon sokat tanultam belőle):

#1 Dr.BauerBela

2021. október 14., csütörtök

mnyul;kony bor


 

#1 Dr.BauerBela

duktusz thyroglossus cyst


 

#1 Dr.BauerBela

ductus thyreoglossus cyszta


 

#1 Dr.BauerBela

 


Kényes téma, keveset beszélünk róla,

de sajnos sok családban jelen van a szülői elidegenítés. Főként válás előtt álló vagy azon átesett szülőkre jellemző, hogy a közös gyerekre zúdítják az egykori párjuk iránt érzett haragjukat, utálatukat, és próbálják a gyereket ellene hangolni, mit sem törődve azzal, hogy a bosszúállás közepette, a két felnőtt harcában felőrlődik a gyermek, akinek mindkét szülője fontos, és mindkettőre szüksége van. Ezen kényes téma különböző vetületeit boncolgatták azon a beszélgetésen, amit nemrég a marosvásárhelyi Védem Egyesület kezdeményezett. 

A családon belüli erőszak egyik formája a lelki terror. A gyerekelidegenítés ennek egy módozata, amikor a lelki és mentális bántalmazás valamelyik szülő részéről a gyerek/ek felé vagy a másik szülő ellen irányul. A jelenség csíráit már nagyon korán fel lehet fedezni egy szülő–gyerek–szülő hármas kapcsolatban, ahol gyakoriak a „látod, apád milyen”, „most is anyád miatt van az egész” típusú kijelentések, pejoratív jelzőkkel kiegészítve. Tudatosan vagy tudatalatt így kezd kommunikálni egyik vagy másik szülő, mintegy meggyőzve a gyereket a maga igazáról, az ő pártjára állítva, miközben az őrlődik középen, mert neki mindkét szülő fontos. Ennek a jelenségnek a súlyos formája a válófélben lévő vagy válás utáni szülői viselkedés, amikor az egyik szülő megpróbálja a másiktól elidegeníteni a gyereket, ami ahhoz vezet, hogy a gyerek nem akar a másik szülővel élni, csúnyán beszél vele, esetleg látni sem akarja, és manipuláció áldozataként megveti azt a szülőt, akivel azelőtt jó kapcsolata volt. Mivel magyarázható mindez? Miért viselkedik így egy felnőtt ember? Hogyan lehet ezeket a helyzeteket megelőzni, ha lehet egyáltalán? Mit tehet a sértett fél? Miként érinti ez a gyerek mentális és lelki egészségét, hogyan hat ki az érzelmi fejlődésére? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ – konkrét eseteket is bemutatva – a Védem Egyesület által szervezett beszélgetésen. 

A szülői elidegenedés fogalmát (Parental alienation syndrome, rövidítve: PAS) 1980-ban vezették be egy pszichiáter, Richard A. Gardner javaslatára. Ő számos válófélben lévő szülővel folytatott klinikai vizsgálatot, és elsőként fogalmazta meg a szülői elidegenedést mint tömegesen létező jelenséget. Lényegében arról szól, hogy az egyik szülő a másik ellen hangolja a gyermeket. Ez egy folyamat, melynek következménye a másik szülővel szembeni indokolatlan tiszteletlenség, ellenkezés és a teljes elutasítás. A legtöbb esetben azért kezdik meg ezt a fajta manipulációt, hogy a másik felet végleg kizárják a gyermek életéből. 

A szakirodalom szerint a manipulatív szülő nagyon finom módon éri el, hogy a gyermek kötődése és érzelmi kapcsolata a másik szülővel lépésről lépésre mérséklődjön, a folyamat végén pedig teljesen megszakadjon. Gyakran bevonja a gyereket a felnőttkonfliktusba, melyben eljátssza az áldozat szerepét, vagy épp olyan helyzetet generál, melyben a másik szülő csak negatív szereplőként tud részt venni. A szülői elidegenítés áldozataiként általában az apákat nevezik meg, holott ritkábban ugyan, de előfordul, hogy édesanyák találják magukat ebben a helyzetben. 

Édesanyák, távol a gyerekeiktől

A beszélgetésen jelen volt két édesanya is, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy meddig fajulhat az elidegenítés, mennyire kiszolgáltatott helyzetben találja magát egy édesanya, amikor hónapok óta kitartóan harcol a gyerekeiért, akiket az apjuk ellene hangolt, és a törvényesen megítélt láthatást is akadályozza. És hiába kopogtatnak a hatóságok, a rendőrség, a gyámügy ajtaján, hiába bizonyítják az igazukat, nem találnak valós támaszra. Vívják ezt a harcot úgy, hogy közben nem telik el perc, amikor ne azon emésztenék magukat, hogy amíg mindez zajlik, lelkileg tönkremennek a gyerekeik. 

Ha azt mondja, utállak, az nem az ő „lemeze”

Lazsádi Csilla szociálpszichológus elmondta, gyakori, hogy a szülők közötti konfliktus esetén az egyik szülő a másikkal szembeni negatív érzéseit a gyerekre zúdítja, és rendszeresen elhangzik a kijelentés, hogy: olyan vagy, mint anyád/apád. De bármennyire is haragszunk a másik félre, a gyereknek ebben a konfliktusban nincs keresnivalója – hívta fel a figyelmet a szakember. Nem kell a problémákat titkolni a gyerek elől, tudnia kell, hogy vannak nehézségek az életben, és azokat meg kell oldani. Viszont sok esetben csupán érzi a feszültséget a családban, de nem tudja pontosan, mi történik, és nem látja, hogy mi lesz a megoldás. Ez azért veszélyes, mert elindítja a fantáziáját. Az elidegenítés kapcsán hozzátette: a gyerekek, főként óvodáskorban, fokozottan manipulálhatók. A gyerek nagyon nehéz helyzetben van, mivel szereti azt a szülőt is, akiről folyton rosszat hall, ezért védekezési mechanizmusként, mivel neki túl kell élnie a helyzetet, az erősebb fél oldalára áll, és egy idő után elvesztődik a kritikai ellenállása, és átveszi a szidalmazó szülő gondolatait. Mint mondta, nagyon ritka, hogy egy gyerek csak a rosszat lássa a szülőben, a gyerek–szülő kapcsolatra jellemző az ambivalencia, azaz egyik pillanatban borzalmasan haragszik a szülőre, mert például nem vásárolta meg neki az áhított játékot, annak ellenére szereti, és meg akar felelni neki. Tehát amikor az elidegenített gyerek a szülő fejéhez vágja, hogy utálja, az nem az ő „lemeze”.

A kérdésre, hogy milyen nyomokat hagy a gyerekben a szülők között elfajuló viszály, Lazsádi Csilla rámutatott, nagyon sok veszélyt rejt magában az elidegenítés, egyrészt megzavarja a gyerek énképét, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a szülőktől látott kapcsolati minta majd utólag az egyéb kapcsolatait is negatívan befolyásolja. A szakember határozottan állítja, az elidegenített gyerek részéről érkező visszautasítások, illetve becsmérlő szavak ellenére a gyerekért folytatott küzdelmet nem szabad feladni, még akkor sem, ha a nehéz helyzetben lévő szülő nem tehet mást, mint továbbra is „keresi” a gyermekét. 

Tudni kell, hogy ezekben az esetekben a gyerek az egyikük pártjára állt, és az állítások hitelességét nem kérdőjelezi meg, hiába próbálja a szülő bizonyítani a saját igazát. Fontos azonban, hogy a szülő a gyerek bántó szavai ellenére se vegye fel a másik fél viselkedését, és ő se kezdje el a másikat befeketíteni. Lazsádi Csilla úgy véli, egy válás önmagában nem jár feltétlenül traumatizáló hatással a gyerekre, ha a szülők jól kezelik a helyzetet. A gyerek számára a legfontosabb, hogy védett maradjon a szülői kapcsolat. Tudnia kell, hogy a szüleinek a párkapcsolata romlott meg, de az ő viszonya a két féllel nem változik. A mindennapokban gyakori, hogy annak ellenére, hogy megromlott a párkapcsolatuk, a felek a gyerek érdekeire hivatkozva mégis együtt maradnak, hogy teljes családban nőjön fel. Családon belül is lehet egy gyerek két szoba között hírvivő, és óriási terhet jelent a gyereknek az, hogy ő tartja össze a szülőket. Neki nem dolga összetartani a családot. És bármekkora ellenszenvet is érez az egyik szülő a másik iránt a jelenben, a gyereknek tudnia kell, hogy egykor ő szeretet gyümölcseként fogant meg, és a szülei szeretetben várták őt – mutatott rá a szociálpszichológus. 

Hogy mi lehet az oka annak, hogy valaki tudatosan egykori társa ellen hangolja a közös gyerekeket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek megszakítsák a másik féllel a kapcsolatot, dr. Láday Noémi pszichiáter úgy véli, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az illető személyiségzavarral küszködő egyén. Viszont ahhoz, hogy felállítsák ezt a diagnózist, messze nem elegendő egy-egy félórás-órás beszélgetés vele, mint amit sok esetben a bíróság elrendel, hanem hónapok vagy akár évek szükségesek hozzá. A személyiségzavaros egyén általában jól el tudja hitetni a környezetével, hogy vele minden rendben van, nincsen betegségtudata. Viszont amikor valaki azt állítja, hogy körülötte mindenki rossz, csupán ő cselekszik helyesen, az már nagy felkiáltójel a szakemberek 

#1 Dr.BauerBela

A szavak is fájnak – Így ne okozz velük sérülést

 

A szavak is fájnak – Így ne okozz velük sérülést

A lelki bántalmazás csak annyiban különbözik a fizikaitól, hogy nem a test viseli a nyomait.

De kezdjük az elején. Amikor megszületik egy baba, tündéri, elbűvölő. Csakhogy ez az 50 centis kis tünemény néha próbára teszi a szülei türelmét, mert hosszú-hosszú percekig, sőt akár órákig is képes sírni, pontosabban időnként torkaszakadtából üvölteni. Vannak felnőttek, akiknek a bántalmazói attitűdjük már ilyenkor megnyilvánul, akik a babasírástól olyan önkívületi állapotba kerülnek, hogy mindenféle ocsmány megjegyzéssel illetik a kisbabát, esetleg fenyegetik, nemritkán rázzák, rángatják, dobálják. Mintha komolyan elhinnék, hogy a baba azért sír, hogy őket idegesítse, vagy az ő életüket nehezítse.

Bár a babák a szavakat még nem értik, a hangsúlyra, a gesztikulációra, a nem verbális jelzésekre viszont annál érzékenyebben reagálnak. Ha valaki már egy kisbabát is képes bántó megjegyzésekkel illetni, ez sok esetben akkorra sem változik, mire a gyerek érti a beszédet.

A feszültség, a tehetetlenség kezelése

Szülőként számtalanszor találkozunk a türelmünket próbára tevő helyzetekkel: a különböző életkorú és személyiségű gyerekekkel való együttélés eltérő nehézségekkel jár együtt. Minden szülőben feszültséget okoz az órákig síró baba és az ezzel néha együtt járó tehetetlenség érzése, csak az nem mindegy, hogy ki miként kezeli ezt. Vannak felnőttek, akiket a dackorszak hisztijei, az ellenkezések hoznak ki a béketűrésükből, más szülők a gyerek iskolai teljesítményére helyeznek olyan észszerűtlenül nagy hangsúlyt, hogy akkor kezdik a gyereket szidalmazni, amikor az nem tud az elvárásuknak megfelelni. Lényegtelen, hogy melyik szülőből mikor és miért jön elő ez a fajta agresszió, fontos tudni és beszélni arról, hogy mekkora károkat okoz ez a gyereklélekben.

A gyerek magáról alkotott képét a szavaink is formálják

Sok gyerekhez, mire már ismeri a szavak jelentését, jelzők és megjegyzések egész változatos sora nő hozzá. De míg a felnőttek számára ezek a negatív megjegyzések csupán pillanatnyi feszültséglevezető eszközök, addig a gyerek életének hosszú távra ható, az énképét meghatározó részévé válnak. Egy olyan gyerek, akit szavakkal állandóan kritizálnak, lealacsonyítanak, ne szépítsünk, nem sérül kevésbé, mint akit fizikailag bántalmaznak. Sőt gyakran a környezet sokkal elnézőbb a verbális bántalmazással szemben, ezért sokkal kevésbé kapnak segítséget az ilyen módon bántalmazott gyerekek. Pedig ezek a szóbeli pofonok ugyanúgy fájnak, és ugyanannyit ártanak a gyerekléleknek, mint a fizikai bántalmazás.

A szülő mint tükör – amit te tartasz a gyerekednek, abba jó belenézni?

Amikor megszületik egy gyerek, nem tud magáról és a világról semmit. Az énképét és a világképét a szülei formálják, és ez óriási felelősséggel jár. Tükrök vagyunk az ő szemében, rajtunk keresztül látja magát: amilyennek a szülő látja őt, amilyen jelzőkkel illeti, abból alakul ki az, hogy ő mit gondol saját magáról. Természetesen a viselkedését is befolyásolja. Ha valakit állandóan szerencsétlennek titulálnak, annyira erősödik majd a szorongása, hogy ez valóban ügyetlenebbé teszi. Akit rossznak mondanak, elkezd annak megfelelően viselkedni.

A gyerek nem kérdőjelez meg

A gyerekek nem csak azért kiszolgáltatottak, mert nem tudnak gondoskodni magukról. A saját magukról alkotott képük is ki van szolgáltatva a szüleiknek. A gyerekek, akiket szapulnak, kritizálnak, megaláznak és negatívan minősítenek, elhisznek mindent a szüleiknek. Elhiszik, mert kiskorukban még nincs más választásuk. Akkor még annyira rá vannak utalva a szüleikre, hogy muszáj őket jónak látni. Olyannyira szükségük van rájuk, hogy nem kérdőjelezhetik meg az igazukat, a jó szándékukat. Az életük függ a szülőktől, nem engedhetik meg maguknak, hogy kétségbe vonják a szavaikat. Ha ez a szülő éppen azt mondja, hogy ő szerencsétlen, buta, rossz, hibás, selejtes, akkor abban igaza van, véli a gyerek.

Jelzők és minősítések

Ha egy gyereket a szülője torzan lát, negatívan, annak az egész életét kísérni fogják a szülők által használt jelzők és minősítések, nem élheti át, hogy ő szerethető, csodálatra méltó, hogy benne gyönyörködnek ‒ de ne menjünk ilyen messzire, még csak azt sem érezheti soha, hogy elégedettek vele. A későbbiekben állandóan megkérdőjelezi saját magát, állandó önkritikára ítélik a szülei. A fájdalmat okozó szavak beégnek a bőre alá. Elkezdenek önálló életet élni, méregként terjednek a lelkében, fájnak, véreznek és bántanak. A szavak után évekkel, évtizedekkel később is.

A verbálisan bántalmazott gyerekek nagy részének jellemzően fogalma sincs, éppen mit tett rosszul, mivel váltotta ki a rá zúduló „jelzőáradatot”. 

A viselkedését vagy a személyiségét minősíted?

Jellemzően nem a viselkedését kritizálják, amivel még esetleg talán tudna is mit kezdeni, hanem a személyiségét. Mivel a szavakkal történő bántás a szülő számára inkább feszültséglevezető eszköz, ezért nagyon gyakran köze sincs a gyerek viselkedéséhez. Semmilyen következtetést nem tud tehát levonni arra vonatkozólag, hogy mit tett rosszul, mit tehet másképp legközelebb, hogyan kerülhetné el az újabb támadást. Kétféleképp szoktak reagálni ezért a szóbeli bántásra. A gyerekek egy része „magáévá teszi” az őt ért vádakat, olyanná válik, ahogy ezek a jelzők leírják, ezzel legalább valamiféle értelmet ad az egész helyzetnek.

Okot, értelmet keresni – gyakran hiába

A gyereknek akármilyen rossz, ha bántják, egy fokkal könnyebb, ha valamiféle értelmet láthat a viselkedése és a bántások között. Ha talál ok-okozati összefüggést. Ha elkezd a vádaknak megfelelően viselkedni, tudja, hogy bántás lesz a vége, de legalább érti, hogy miért bántják. Ezzel is segíti magát abban a gyermeki törekvésben, hogy a szülőjét jónak lássa. A másik reakció, ha megpróbál a lehető legészrevétlenebb maradni. Megpróbál lábujjhegyen járni, minél halkabb lenni, minél láthatatlanabb. Sok szülőnek ez kevesebb problémát okoz, hiszen fel sem tűnik.

A csend is jelzés

De a gyerek ilyenkor valójában halálosan fél, és az észrevétlenségével csak magát védi. Ettől még sóvárogva vágyik rá, hogy észrevegyék, hogy hozzászóljanak, hogy beszéljenek vele, róla, mégis azt tartja biztonságosabbnak, ha némán és rezzenéstelenül meghúzódik. Sóvárogva vágyik ő is arra, hogy kiereszthesse a hangját, hogy ugrálhasson, hogy felé forduljanak, de nem meri felhívni magára a figyelmet. Túl kockázatos. Ha már feltesznek egy kérdést, görcsbe rándul az egész teste, hiszen előre tudja, hogy bármit válaszol, úgyis rossz lesz. Egy észrevétlen gyerek lehet kényelmes a szülőknek, a pedagógusoknak, de muszáj észrevennünk, hogy egy ilyen gyerek nagy bajban van, és retteg.

A fájdalom megmarad

Jó lenne, ha minden felnőtt belegondolna abba, hogy ami számára nem egyéb, mint indulat/feszültséglevezetés, az a másikban éppen egy életre szóló nyomot hagyhat, és éveken, évtizedeken keresztül cipelheti a fájdalmát ezeknek a nyomoknak. Arra is hajlamosak olykor a felnőttek, hogy az indulataikat a gyengébbeken éljék ki, akik védtelenek, tehetetlenek ezzel szemben. Az erősebbeken nem merik. Csak éppen belegondolni nem sokan szeretnek abba, hogy ami nekik egy indulat/feszültséglevezetés, az éppen a másikban egy életre szóló nyomot hagyhat, éveken, évtizedeken keresztül cipelheti a fájdalmát ezeknek a nyomoknak.

Senki nem tökéletes

Mindenkivel előfordulhat persze, hogy életkörülményei, személyes problémái, pszichés állapota miatt úgy érzi, nincs ereje, türelme, nem tud olyan szülő lenni, amilyen szeretne, ilyenkor mindenképp kérjen segítséget. Legyen bizonyos időközönként gyerekek nélkül, töltődjön fel. Ha pedig lelki problémái vannak, kérjen szakmai segítséget, ezáltal megmentheti a gyerekeivel való kapcsolatát.

Megőrizhető a méltóság?

Olyan jó lenne, ha senki nem érezné magát jogosultnak arra, hogy egy másik ember méltóságába tiporjon. Olyan jó lenne, ha felmérnénk szülőként, hogy pusztán szavakkal a gyereknek egy életre a bőre alá égetjük a fájdalmat, amit többévnyi kőkemény lelki munkával lehet csak valamelyest enyhíteni. Olyan jó lenne, ha minden gyerek olyan közegbe születhetne, ahol gyönyörködnek benne, ahol felfedezik az egyéniségét, és őt csodálva engedik azt kibontakozni. Ezt minden gyerek megérdemli, kivétel nélkül. Minden gyerek méltó a szülei csodálatára, minden gyerek méltó arra, hogy kivételesnek, gyöngyszemnek érezhesse magát. Ez nem kérdés. 

Minden gyerek szerethető – de nem mindegyik láthatja magát ilyennek

A kérdés sokszor inkább az, hogy van-e olyan felnőtt a környezetében, aki kellőképpen érzékeny ahhoz, hogy a gyerek különlegességét észrevegye.

Annak a gyereknek, akit nem látnak szerethetőnek, akinek a szépségét és a kivételességét nem veszik észre, sérül az énképe. Éppen ezért kellene zéró toleranciának lenni a gyerekbántalmazás verbális és mindenféle formájával szemben. Senki nem engedhetné meg magának, sem senki másnak, hogy visszaéljen a gyerek kiszolgáltatottságával. Hiszen aki visszaél egy gyerek feletti hatalmával, az nem méltó arra, hogy a gyerek felett hatalma legyen.

#1 Dr.BauerBela