Ne vágjunk más fejéhez egyetlen
meggondolatlanul kiejtett szót sem.
Ezt ne hagyja ki! Kattintson
ide: hirvilag.hu - Több tucat újság, hírportál, rádió és televízió
legérdekesebb és legfrissebb hírei - Kattintson ide: hirvilag.hu
Hirdetés
Nyíregyháza – Ne vágjunk más fejéhez
egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem.
A gyermekkori bántalmazás
legsúlyosabb formája, ha a sérelem a családon belül történik. Régi beidegződés,
hogy e szavak hallatán nagyon sokan magasba emelt szülői kezekre gondolnak, s
maguk előtt látják az elcsattanó pofont/pofonokat.
A fizikai bántalmazás súlyos
bűncselekmény, és sajnos tragédiával végződő esetekről is beszámolnak a
statisztikák. A probléma rejtőzködő, s meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz,
hogy a sértett jelezze, de ami leginkább megbúvó marad, az az érzelmi
bántalmazás.
Családi
titok marad
A gyermeklélektan homlokterébe az
utóbbi évtizedben került a téma, amelynek következményeit és súlyosságát
hajlamosak az emberek alábecsülni, hiszen nincs jól látható jelük, mint egy
esetleges fizikai bántalmazásnak. Pedig a szülők ilyenkor a legkegyetlenebb
fegyverüket: a szavakat használják, s azzal rombolják saját gyerekük érzelmeit,
önértékelését.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy a
szülők nevelési célzattal használt büntetési eszközei helyénvalók-e; hol
húzódik meg a határ a szidás, a dorgálás és a lelki bántalmazás között. Lévai
Ágnes szakpszichológust kérdeztük.
– Bántalmazásnak azt tekintjük,
amikor a szülői bántás, ridegség, a gyerek felé irányuló negatív viszonyulás
folyamatosan fennáll, nem egyszeri „helyzetmegoldás” a szóbeli agresszió.
Sebeket
ejtenek
– Az elszenvedett sérelmek
nagymértékben hatással vannak a gyermek fejlődésére. Károsodik a kognitív,
társas, érzelmi fejlődés, a viselkedés. A gyermek megalázása, hibáztatása,
ijesztgetése, elutasítása, a mozgásszabadságának korlátozása (szobafogságra
ítéli a kiskorút, kedvenc időtöltéseit, hobbiját nem űzheti) – mondott néhány
konkrét , és gyakorta előforduló példát a szakember.
– A fizikálisan és verbálisan
sértettek azt élhetik meg, hogy értéktelenek, nem méltóak a szeretetre. Magukra
hagyatottan, egyedül cipelik a családi titkokat. Az ilyen gyerekek valós
érzelmi támogatás nélkül élnek a családban – fejtette ki szakmai álláspontját
Lévai Ágnes
Mit is nevezünk érzelmi
bántalmazásnak? A szakemberek úgy tartják: az érzelmi bántalmazás „csírái” a
szülők negatív szóbeli megnyilvánulásaiban gyökereznek.
Számolj
tízig!
– Becsmérlik, szidják, kritizálják a
gyereket, aki szeretetet várna elsődlegesen szüleitől, nem szitkozódást –
mondta a családterapeuta, és így folytatta: számtalan esetben fájdalmat okozó,
képességüket alábecsülő kifejezéseket, gúnyneveket használnak rájuk,
összehasonlítják másokkal viselkedésüket, tudásszintjüket, amellyel életre
szóló sebeket ejtenek.
Ne legyen megszokott mondat a „rossz
vagy”, „hülye vagy, fiam”, „elment az eszed”, súlyosabb esetben: „inkább meg
sem születtél volna” – sorolta a negatív példákat.
– A dühös ember meggondolatlan,
érdemes elszámolni magunkban ötig, egyeseknek tízig is, amíg lehiggadnak, s
átgondolják a kimondott szavak súlyát.
„Időhiánnyal küzdöm, türelmetlen
vagyok.” – Emiatt nem kaphatnak felmentést a vétkük alól, s ne feledjük: ha
tévedett, a szülő is kérhet bocsánatot. Megjegyzem: a felnőttek egymás közötti
kommunikációjában sem szembeötlő a „bocsánat, én tévedtem”, vagy a „nem
akartalak megsérteni” kifejezések.
A pszichológia tudománya bizonyos
lelki illetve mentális betegségeket is azzal magyaráz, hogy egy versennyel teli
világban élünk, túlzott követelményeknek kell megfelelnünk, és ez így van már
gyerekkorban is. – A szülő dolga a támogatás, az érzelmi biztonság
megteremtése, nem pedig a „ha teljesítesz, akkor szeretlek” sugallása –
világított rá a családterapeuta.
A
bántalmazás nyomai felnőttkorban
A gyermekkori traumák nem múlnak el
nyomtalanul, a lélekben megmaradnak, és negatív következményeit tapasztalják a
felnőttkorban is. Kutatások igazolják, hogy az egészségi állapotban megmaradnak
a hegek. A szándékos fizikai erőszak alkalmazása a gyermek testi épségét és
emberi méltóságát károsítja, összekapcsolódik az érzelmi bántalmazással. A
kérdés ezután ott lebeg: milyen családja lesz; milyen szülő lehet majd egy
gyerekkorában bántalmazott ember?
KO
Hirdetés
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése