Így védhetők ki gyermekkorban a húgyúti fertőzések!
Egészség - Minden, amit a gyermekkorban második leggyakrabban előforduló bakteriális fertőzésről tudni kell: mi okozza, melyek a tünetei, hogyan kezelhető, miért veszélyes és hogyan előzhető meg a húgyúti fertőzés.
Melyek a húgyúti fertőzések típusai?
Gyermekkorban a húgyúti fertőzések a légúti fertőzések után a második leggyakoribb bakteriális fertőzéstípusnak számítanak. Két fő típusát különböztethetjük meg: az alsó és a felső húgyúti fertőzést. Alsó húgyúti fertőzések alatt a hólyag és a húgycsőfertőzés talaján kialakult gyulladást értjük. A felső húgyutak fertőzése a vesemedence és súlyosabb esetben a veseállomány baktériumok okozta betegsége. A húgyúti fertőzéseket leggyakrabban az Escherichia coli nevű, normálisan a székletben is meglévő baktérium okozza.
Kiket veszélyeztet leginkább?
A húgyúti fertőzések csecsemőkorban kisfiúknál gyakrabban fordulnak elő. Ebben szerepet játszik az is hogy ebben az életkorban a fityma még le van tapadva, a külső húgycsőnyílás nehezebben tartható tisztán, ezért a kórokozók könnyebben megtelepedhetnek. A későbbi életkorban a lányoknál fordul gyakrabban elő a betegség, mivel a húgycső rövidebb, tágabb, így a kórokozók felszálló fertőzés révén könnyebben feljuthatnak a húgycsőbe és a felsőbb húgyutakba.
Melyek a húgyúti fertőzések tünetei?
Az
alsó húgyúti fertőzés tünetei általában helyi jellegűek: sűrűbb,
nehézkes, időnként fájdalmas, csípő vizeléssel kezdődik, amelyet
hőemelkedés, bágyadtság, étvágytalanság és nyűgösség kísérhet. A vizelet
normálistól eltérő színe, erősebb, kellemetlenebb szaga is fertőzésre
utalhat.
A felső húgyutak gyulladását általános tünetek, így például a
magas láz, rossz közérzet, hányinger, derékfájás jelezheti.
Csecsemőkorban a magas láz mellett a betegségre hívhatja fel a figyelmet
a haspuffadás, nyugtalanság és az étvágytalanság is. Gyakran az alsó
húgyutak is gyulladtak, ezért a gyakoribb, fájdalmas, csípő érzéssel
kísért vizelés is megfigyelhető.
Miért veszélyes, ha nem kezelik?
Megfelelő kezelés nélkül csecsemőknél a baktériumok elszaporodása akár szepszishez is vezethet, és nagyobb korban is súlyos szövődményeket, vesemedence-gyulladást, vesekárosodást okozhat.
Hogyan történik a betegség diagnosztizálása?
A
diagnózis felállítása a gyermek alapos vizsgálatával illetve a tünetek
kikérdezésével indul. A has vizsgálatakor húgyhólyag gyulladás esetén a
hólyagtájék, a szeméremtest feletti terület nyomásra érzékeny, míg
vesemedence gyulladásakor a vesetájék ütögetésre fájdalmas. A diagnózis
pontosításában a vizeletvizsgálat nyújt segítséget, amely a reggeli első
vizeletből történik.
Ennek a vizeletnek a laboratóriumi, üledék
illetve bakteriológiai vizsgálata segít a betegség okának a feltárásában
és a megfelelő gyógykezelés – az esetek többségében antibiotikum –
kiválasztásában.
Hasi ultrahangra csak visszatérő esetben – vagy a
vesék érintettségének igazolására - kisebb gyermekeknél, csecsemőknél,
főleg fiúknál lehet szükség. Ezzel a vizsgálattal a hólyag fala,
egyenetlensége, esetleg kövek és kiboltosulások észlelhetők. Bizonyos
esetekben – például vesemedence gyulladás gyanúja esetén- pedig
vérvételre is szükség lehet.
Hogyan kezelhető?
Az
enyhe lefolyású húgyúti fertőzés, a húgyhólyaggyulladás otthoni
kezeléssel megoldható, melynek során 5-7 napos antibiotikus kezelés, bő
folyadékfogyasztás javasolt. Az antibiotikumos kezelés befejezése után
célszerű egy újabb vizeletvizsgálat elvégzése.
A
vesemedence-gyulladás kezelése mindig kórházban történik, mivel ebben az
esetben vénásan adott antibiotikum szükséges, általában 7-10 napig.
Nagyon fontos az ágynyugalom illetve a bő folyadékfogyasztás és a
gyakori vizeletürítés, melynek segítségével meg lehet akadályozni, hogy a
húgyutakban lévő baktériumok tovább szaporodjanak. A kórházi kezelést
követően általában még több héten keresztül kell folytatni az előírt
antibiotikum szedését, amellyel az ismételt fertőzés előzhető meg.
Vesemedence-gyulladáson
átesett gyermekek nefrológiai gondozása a lehetséges szövődmények
elkerülése miatt fontos. A gondozás során rendszeresen történik vizelet
ellenőrzés, vizelettenyésztés illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok
(vérnyomásmérés, a vesék izotópos vizsgálata, hólyagfeltöltéses
vizsgálat).
Hogyan előzhetők meg a húgyúti fertőzések?
- Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, vizelési inger esetén pedig minél gyorsabb vizeletürítéssel. Tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy soha ne tartogassák a vizeletet, mert a pangó vizeletben a baktériumok rohamos szaporodásnak indulnak.
- A higiénés rendszabályok – többek között az intim tájék helyes mosásának - megtanításával és betartásával. Kislányoknak különösen fontos megtanítani, hogy minden alkalommal alapos kézmosás előzze meg az ürítést, idegen helyen soha ne üljenek rá a wc ülőkére, minél nagyobb terpeszben pisiljenek, székelés után gondosan tisztítsák meg a végbél területét és a törlés mindig elölről hátrafelé történjen. Mindig legyen kéznél fertőtlenítő spray/gél/törlő, amivel az ülőkét is át lehet törölni, nedves törlőkendő és eldobható, papírból készült wc-ülőke.
- A hideg nem oka a fertőzésnek, de a lehűlés segíti a kórokozók elszaporodását, ezért a gyermekek öltözéke mindig az időjárásnak megfelelő legyen. Strandolást követően pedig ajánlott a vizes fürdőruha azonnali szárazra cserélése - egy alapos zuhanyzást követően-.
- Csak természetes anyagú alsóneműt vásároljunk gyermekünknek! A műszálas, nehezen szellőző, szoros alsóneműket és ruhadarabokat kerüljük!
- Visszatérő húgyúti fertőzések esetében válasszuk a lezuhanyozást illetve csökkentheti a diszkomfort érzetet a kamillás ülőfürdő.
- Visszatérő húgyúti fertőzések esetén mindenképpen ki kell vizsgálni a gyermeket, hogy milyen hajlamosító – például valamilyen anatómiai eltérés - tényező húzódik meg a háttérben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése