Az elkeseredett gyerek elszökik otthonról: mit tehet a
szülő, hogy ne történjen baj?
Mindig
borzalmas hallani, ha egy gyerek rosszul érzi magát az iskolában. Ha
frusztrálja a közeg és vívódik az eredményei miatt. Az viszont szinte sokkoló
gondolat, hogy vannak gyerekek, akik olyan szinten nem tudnak megbirkózni a
rájuk nehezedő nyomással, hogy egyetlen megoldásnak azt látják, hogy
elszökjenek otthonról. Felfoghatatlan, hogy 2020-ban még megtörténhet ez,
hiszen az élet minden területén egyre nyitottabban próbálunk kommunikálni a
minket érő stresszről. Úgy tűnik a gyerekek és a tinik helyzete még mindig
kevés figyelmet kap, ezért amikor tudomást szereztem róla, hogy egy 14 éves
budapesti fiú elszökött otthonról azért, mert nem sikerült a felvételi
vizsgája, felkerestem Vancsura Petra pszichológust a Hintalovon Gyermekjogi
Alapítvány munkatársát, hogy együtt megfejtsük, hogyan tárhatják
fel, és enyhíthetik a szülők a gyerekükre nehezedő nyomást.
Fotó: Rexfeatures
Mi okozza a legnagyobb frusztrációt
a gyerekekben iskola idő alatt?
Nagyon sok minden. A tanulással kapcsolatos elvárások, megfelelési
kényszer, teljesítménykényszer, amibe bele helyezik a szülők és a tanárok a
gyerekeket. Van egy elég erőteljes teljesítménynyomás, mivel az oktatás
felépítésének fontos mozzanata, hogy a tananyag számonkérhető is legyen és nem
feltétlenül a tapasztalati tanulás kerül előtérbe, hanem a lexikális tudás,
amit sok esetben sokkal szorongatóbb a gyerekek számára visszaadni.
Másrészt az iskolában kialakuló kapcsolatok is okozhatnak frusztrációt a
gyerekekben. Ez lehet a tanár-diák viszony. Ha egy ilyen helyzet áll fenn,
akkor nem biztos, hogy konfliktusmentes tud lenni a helyzet. Lehet, hogy nem
illik össze a tanár és a diák, vagy valamelyiküknek otthoni problémái vannak.
Esetleg a gyereknek magatartásproblémái vannak, ami a tanár munkáját
megnehezíti. Könnyen kialakulhat, hogy ezáltal valaki az osztály ˝rossz
gyerekévé˝ válik, és mindig őt hibáztatja a tanár, ez pedig plusz frusztrációt
eredményez.
De a barátkozás is gondot okoz sok gyereknek. Hogyan kell egy szociális
térben mozogni. Fontos ezeknek a helyzeteknek az átbeszélése. Mert van, akinek már
az stressz, hogy egy iskolában, egy osztályban jelen kell lennie. Emellett
megjelenhet a bántalmazás is, akár az iskolai térben, akár az online
térben.
A tanárok sok esetben kommunikálják
a szülők felé, hogy probléma van a gyerekükkel?
Elég sok visszajelzés érkezik a magatartással és szorgalommal kapcsolatban is.
Ha egy tanár figyelmes és van lehetősége jól megismerni a gyerekeket, akkor
nagyon könnyen tud visszajelzést kapni a szülő. Az viszont nem biztos, hogy a
megfelelő formában, az is lehet, hogy csak egy beírás formájában, esetleg
behívja a szülőt a tanár.
Miből következtethet arra egy tanár,
hogy baj van a gyerekkel?
Kétféle dologból. Vagy abból, hogy kifejezetten visszahúzódó vagy pedig nagyon
reaktív. Az utóbbi sokkal jobban zavarja az osztályt általában és sokkal
gyakrabban is jelzi a tanár, hogy van vele valamilyen magatartásbeli probléma.
Akik például szorongó, visszahúzódó típusok, azokat nehezebben veszik észre.
Mivel az ő munkájukat nem zavarja, így sokszor fel sem tűnik nekik, hogy megváltozott
a gyerek viselkedése vagy a hangulata.
Azt is el tudom képzelni, hogy sok
esetben otthon nem kommunikálja a gyerek, ha baj van. Akkor milyen jelekből
lehet észrevenni?
Jellemző például a visszahúzódás, ha a egy gyerek nem igazán elégedett a teljesítményével.
Azt is szoktam tanácsolni a szülőknek, hogy próbálják elképzelni saját magukat.
Amikor ők diákok voltak. Vagy akár valamilyen paralel helyzetet hozni. Például
az ő munkájukban, ha folyamatosan jelzést kapnak arról, hogy nem jól teljesítenek,
akkor ők hogyan reagálnak rá. Mert lehet visszahúzódás, de lehet
ingerlékenység, folyamatos frusztráció is a reakció. Lehet, hogy
dühkitörésszerű tünetei vannak. Amikor apróságok miatt borul ki valaki, sokszor
nem is gondolják, hogy mi minden van a háttérben. Az is lehet, hogy aggasztani
kezdi a jövője, de az is lehet, hogy a rossz jegyek éppen az ellenkezőjét
váltják ki, és a motivációját veszti el. Figyelmetlen lesz, nem törődik a
tanulással, nem csinálja meg a házit.
Hogyan tudja úgy motiválni a szülő a
gyereket a tanulásra, hogy azt ne érezze nyomásnak? De a motiváció hiánya is
probléma. Hol az egyensúly?
Igen, ez egy nagyon trükkös dolog. Már önmagában az is, hogy a szülőnek mi a
fontos. Itt is lehet az, hogy egy olyan típusú szülőről van szó, akinek nagyon
fontos a tanulás és emiatt nagy nyomást helyez a gyerekére, és már szinte a
szülő motivációja veszi el a gyerek motivációját. Ez átcsaphat egy olyan
formába, amikor a gyerek már nem találja meg a saját belső motivációit, mivel
elnyomja azt a megfelelni vágyás. Ez a későbbiekben mindenképp nagy problémákat
okoz. De van az a szülő is, aki nem tart ott, hogy ideje, energiája vagy ötlete
legyen arra, hogyan tudná motiválni a gyerekét.
Nagyon fontos, hogy hogyan sajátítja el a gyerek a kudarcot. Tovább tud-e
lépni, el tudja-e fogadni, szeretne-e újra próbálkozni, fel tudja-e ismerni,
hogy több lehetősége van, hogy megvalósítson valamit. Fontos, hogy ebben,
hogyan támogatja a szülő.
Próbáljanak meg beszélgetni arró, hogy mi a célja és hogyan szeretné azt
elérni. Aztán pedig, ha kitalált valamilyen motivációs rendszert, abban pedig
legyen következetes. Hogy mi az, amit közösen el szeretnének érni. Akár egy jó
jegy, egy jó eredmény, fejlődés, sikeres felvételi, stb. A célt mindig ki kell
jelölni és a gyerekkel közösen végigvenni a lépéseket. Így sokkal könnyebb
számára is a megvalósítás, mintha csak annyi instrukciót kapna, hogy viselkedj
jól, vagy tanulj jól! Abban nincs megfogalmazva, hogy ez mit jelent. Viszont,
ha le vannak fektetve a szabályok, lépésről lépésre lehet ellenőrizni azokat,
és minden kis lépés sikerélmény lehet. Fontos a dicséret is. Szóbeli elismerés
vagy akár egy apró ajándék formájában.
Gyakran titkoljak el a gyerekek a
jegyeiket?
Ez abszolút a szülő gyerek kapcsolatán múlik. Érdemes a szülőnek elgondolkozni
azon, hogy ha nem mondja el a gyerek a jegyeit, vajon miért nem teszi? Fél a
reakciótól vagy szégyelli a teljesítményét? A szülő nem megfelelően reagált
korábban így a gyerek el akarja kerülni azt a helyzetet? A gyerekeknek kamaszkorig
a legfontosabb személy az életükben a szülő, ők a viszonyítási pontok, akiknek
nem akarnak csalódást okozni. Sok szülő mondja, hogy neki mindegy milyen jegyet
hoz haza a gyerek, közben lehet, hogy ő maga sem tudatosítja, hogyan reagál
egy-egy rosszabb jegyre, amiből a gyerek érzi, hogy ez most nem tetszik neki,
és legközelebb már nem biztos, hogy elmondja. Vannak olyan gyerekek, akik nem
reagálnak ennyire érzékenyen, mert lehet hogy más területen is érzékelik a
szülő elismerését (pl. sport), de sajnos sokszor valamilyen teljesítmény
alapján értékelik a gyerekeket és dícsérik meg a szülők, vagy mutatják ki a
szeretetüket.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése