8 tipikus nevelési hiba óvodás gyerekeknél
Facebook
A 3-5 éves kor az egyik
legfrusztrálóbb és legnehezebb időszak a szülők számára, hiszen a
gyerekek ilyenkor egyszerre szeretnék a frissen felfedezett szabadságuk
minden aspektusát megtapasztalni, és a figyelmünket és szeretetünket
élvezni.
A Babaszoba összegyűjtött néhány tipikus szülői hibát, és ezekre megoldást is javasolnak.
1. Nem vesszük komolyan a napi rutint
“A kiszámíthatóság kulcsfontosságú az óvodás korú gyerekek életében” – mondja Tanya Remer Altmann,
gyermekorvos. Ha nem vagyunk következetesek a naprenddel, a kicsik
összezavarodnak és hajlamosabbak többet hisztizni. “Ha néha megengedünk
nekik valamit, néha meg nem, azt egy 3-5 éves gyerek nem érti.” Ha
például egyik nap hagyjuk, hogy ovi után a játszótéren játsszon egy
órát, másnap viszont azt szeretnénk, ha azonnal beszállna az autóba,
akkor a gyerek nyilván ellenkezni fog. Ugyanígy garantált a hiszti, ha
egyszer hagyjuk, hogy velünk aludjon egy ágyban, máskor pedig azt
mondjuk, hogy most nem lehet.
Megoldás: Légy következetes a
legfontosabb dolgokban: evés, alvás és magaviselet. Altmann szerint, ha a
napi rutin 90%-ban kiszámítható és a gyerek jól viselkedik, akkor néha
egy-egy kilengés nem fog gondot okozni.
2. A negatív dolgokra koncentrálunk
Könnyű a gyerek negatív viselkedésén
fennakadnunk (pl. mikor kiabál vagy ordít), közben pedig tudomást sem
venni a pozitívokról. A gyermekorvos szerint a szülők hajlamosak arra
fókuszálni, hogy hogyan nem szeretnék, ha a gyerekük viselkedne. “Ezért
gyakran hagyják el a szájukat olyan felszólítások, hogy Ne üsd meg! Ne
dobálj! vagy Ne mondd, hogy kaki.”
Megoldás: Vegyük észre azt is,
ha a gyermekünk valami jót csinál, és dicsérjük meg érte. Öleljük meg
és/vagy adjunk neki puszit. “Ezek a visszajelzések nagyon jól esnek a
kisgyerekeknek” – mondja Altmann. Mondhatjuk például ezt: “Nagyon ügyes
voltál, hogy végig szépen csendben ültél” vagy “Büszke vagyok rád, hogy
ilyen kedves voltál azzal a kisfiúval a játszótéren.”
3. Nem vesszük észre a figyelmeztető jeleket
Már amik a hiszti kitörését megelőzik. Sokszor csak akkor próbálunk érvelni és fegyelmezni, amikor a gyerek már a földre vetette magát és torka szakadtából üvölt. Pedig ez pont annyit ér, mintha egy aranyhalnak tartanánk prezentációt a jó magaviseletről. “A hiszti előtt viszont egész sokáig megvan a lehetőségünk arra, hogy eltereljük a gyerek figyelmét, és valahogyan megelőzzük a bajt. Azonban, ha már tombol a hiszti, sajnos elvesztettük a meccset. A gyerek nem fog meghallani minket.”
Megoldás: “Figyeljük meg és
próbáljuk rájönni, hogy milyen jelek előzik meg a gyermekünk hisztijeit.
A legtipikusabbak: az éhség, a fáradtság és az unalom.” Magyarán ne
induljunk el a gyerekkel nagybevásárolni közvetlenül a délutáni alvása
előtt, és úgy sem, hogy nincs a táskánkban valami egészséges
harapnivaló.
4. Nyafogásra biztatjuk
Minden szülőt az őrületbe tud
kergetni, ha a gyereke fejhangon nyafog valamiért. Például épp mikor
nekiállunk vacsorát főzni, ő azért nyúz minket, mert a játszótérre akar
menni. A gyerekorvos szerint sokan ilyenkor – csak hogy hagyja már abba a
kicsi a nyavalygást – beadják a derekukat, és engednek. Ezzel csak az a
baj, hogy előbb-utóbb ki fogja tapasztalni a kis furfangos, hogy melyik
gombot kell nyomogatnia rajtunk, és máris megkapja, amit akar.
Megoldás: Ne adjuk meg
magunkat! A kisebb nyafogásra, duzzogásra a legjobb, ha oda sem
figyelünk. Ha ebben rendíthetetlenek vagyunk, akkor a gyerek azt fogja
gondolni “hm, hát ez nem működött.”
A további négy lehetséges hiba a Babaszoba oldalán olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése