t.
BARANYI KÁROLY
Környezeti nevelés - egészségvédelem
gyermekkorban
A környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásának elemzésével, vizsgálatá­
val foglalkozó egészségügy helye a környezetvédelemben nem lehet kétséges.
A humánökológiai szemléletű környezetegészségügy az ember és a környezet
kiegyensúlyozott kapcsolatának megteremtésében érdekelt, amely kapcsolat­
ban az embert és az emberi tevékenységet az ökoszisztéma részeként kezeli.
Ennek megfelelően az ember egészségének védelmére kidolgozott korszerű
egészségprogramokban a várható egészségi kockázat megítéléséhez ma már
nem elegendő az egészségre közvetlenül ható direkt környezeti expozíció vizs­
gálata, azaz a konvencionális kockázatbecslés, hanem figyelembe kell venni az
ökoszisztéma egyéb részrendszereit, az ott lezajló folyamatok révén az embert
érintő közvetett hatásokat is (rendszerorientált kockázatbecslés).
A gazdaság - környezet - egészség egymástól elválaszthatatlan kapcsolata olyan
vitathatatlan tény, amelynek minden környezetet vagy gazdaságot érintő döntési
folyamatban integráltan kell megjelennie. A korszerű környezetegészségügy az
egészség stratégiákban mindenkor számol a határterületi (egészségügyi és nem
egészségügyi) tudományágak, az egyének és a közösségek együttműködésével. A
környezetegészségügyi feladatok különböző társadalmi színtereken történő érvénye­
süléséhez az 1991. évi XI. tv az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról
biztosít jogi hátteret. E törvényben kerül megfogalmazásra a szolgálat népegészségügyi
és egészségvédelmi tevékenysége.
A Magyar Higiénikusok Társasága a környezeti és az egészségi állapotra vonatkozó
helyzet ismeretében a humánökológiai szemléletű környezetegészségügy működését
bizonyos feltételek megléte esetén látja biztosítottnak. Ezek:
- szisztematikus közegészségügyi monitorrendszer működtetése, az egészségre
vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése, elemzése céljából
- információs rendszer kialakítása és hozzáférhetővé tétele a döntéshozók, az
egészségügy, a határtudományok, ill. a lakosság részére
- környezetegészségügyi célok megállapítása, a szükséges eszközrendszer megte-
70SZEMLremtóse országos, helyi, ill. területi szint- környezetegószsógügyi feladatokkal foglalkozórészlegek működési feltételeinek

biztosítása
- szakemberek képzése, továbbképzése közvélemény rendszeres tájékoztatása,
alapismeretek oktatása
- környezeti nevelés
A fentiekből mint fontos gondolatkör kiemelendő az egészségi állapotról helyzetképet
nyújtó folyamatos monitorozás, a személyes felelősség felkeltését is szolgáló, a
célkitűzések elfogadtatását vagy éppen elvetését segítő információs rendszer. Ameny -
nyire fontos a környezetegószsógügyi tevékenység hatékonysága szempontjából az
egyetértő, támogató közvélemény, annyira nagy a környezeti nevelés jelentősége is a
majdani döntések meghozatala szempontjából.
Jelen munka a környezeti nevelés és az egészséggondozás konkrét kérdéskörét a
gyermek- és ifjúsághigiéne szemszögéből közelíti. A gyermek- és ifjúsághigiéne a
preventív medicina lényeges részterülete, amely a gyermek- és oktatási intézményekben

nevelkedő és tanuló korosztályok harmonikus testi és lelki fejlődésének biztosítására,
valamint későbbi, a felnőtt lakosság körében nagy gyakorisággal előforduló megbe­
tegedések korai megelőzésére törekszik. A fiatal korosztályokra vonatkozóan dolgoz
ki egészségügyi szempontokat és módszertani lehetőségeket olyan magatartásformák
elsajátításához, amelyek mind nekik, mind a velük foglalkozó felnőttek számára nagy
valószínűséggel segítséget jelentenek az egészség megtartásában.
Amikor az egészségvédelem jelen és jövőbeni feladatait kell megfogalmazni, sajnos
abból a tényből kell kiindulni, hogy a felnőtt lakosság nem egészséges. A Magyar
Tudományos Akadémia elnöksége 1988-ban felkért szakemberek által körültekintő
alapossággal készített tanulmányok elemzése és vitája nyomán megjelentette állásfog­
lalását a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. Megállapította, hogy a lakosság
egészségi állapota nagyon kedvezőtlen, sőt rossz. Az állásfoglalásból helyén való
idézni a következő megállapítást.
"Kiemelt gondot kell fordítani az ifjúság egészségének megőrzésére az iskolai
oktatás-nevelés minden szintjén, az ismeretek, teendők szakszerű átadása, a teljes
testi-lelki feltételeinek megteremtése, az értékrendek racionális átalakítása céljából."
Mindazon egyéb helyzetfeltáró munkák, statisztikai adatok is, amelyek a felnőtt
lakosság egészségi állapotára irányultak, azt igazolták, hogy a felnőtt társadalomban
vezető halálokként szereplő megbetegedések elsősorban nem akut környezeti ártal­
mak, hanem évtizedek alatt elrontott életvitel, az egészséget nem gondozó, az
egészséget értéknek nem becsülő egyéni és társadalmi magatartás következményei.
Könnyen belátható az egészségügy és az oktatásügy különböző szféráiban dolgozók
fokozott felelőssége az egészségnevelésben.
Az egészség fogalom elsődleges értékként való beépítése olyan lényeges motivációs
erő, amelyet kora gyermekkorban kell megtanítani. Akkor felnőttként az egyén tudatos
választási lehetőséget nyerhet az egészségét kockára tevő életmód és munkakörül­
mények felvállalásában vagy elutasításában. Az egészség értékként történő beépítése
természetesen rendkívül nehéz, hiszen szokások kialakításáról van szó, illetve adott
esetben meglévő helytelen szokások megváltoztatására irányuló törekvésekről van
szó. (1. ábra)
Ma már nem újdonság azt mondani, hogy az egészség testi-lelki jólét. Miként az is
természetes gondolatmenet, hogy a lakosságot sújtó megbetegedések hátterében
pszichoszomatikus történések vannak. A pszichoszomatikus szemlélet megköveteli,
hogy a különböző határterületeken dolgozó, a gyermek- és ifjúsági korosztályokkal
kapcsolatba kerülő szakemberek szemléletében érvényesüljön a team munka eviden­
ciája. Hazánkban ez még nem igazán gyakorlata sem az oktatásügyi sem az
71

 

#1 Dr.BauerBela

---