Mik a gyermekkori szorongás tünetei?

Mindenki látott már szorongó gyermeket, mindenki fel tudja sorolni, mi jellemző rá: félős, bátortalan, visszahúzódó, kevéssé aktív, rágja a körmét, izzad a tenyere, kipirul felelésnél, megakad a hangja beszéd közben, és így tovább.

A gyermekkorban jelentkező túlzott mértékű szorongás nem mindig látható, nem mindig egyértelmű.

A szorongás gyerekeknél sokszor úgy jelentkezik, hogy először valami másra gondolunk. Például arra, hogy beteg, mert hőemelkedése van, fáj a hasa, a feje, sápadt. Orvoshoz visszük, vérvételre kísérjük, és aztán mikor a leletek, eredmények negatívak, közli velünk az orvos, hogy itt valamilyen lelki probléma állhat a háttérben, forduljunk inkább gyermekpszichológushoz.

A szorongás ugyanis nem csupán gondolati, érzelmi szinten jelenik meg, hanem a testünkben is változást okoz.

Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb eldönteni, mi is a baj. Egy 2-3 éves gyermek például nem tudja megbízhatóan megfogalmazni, hogy mi a baj, fél-e, ha igen, mitől. Szülőként, pedagógusként látunk bizonyos tüneteket, ez alapján mérlegelünk, és döntünk.

De melyek azok a tünetek, amelyek esetén túlzott mértékű szorongás állhat a háttérben? És miért fontos, hogy mégis elvigyük ilyenkor is a gyermeket orvoshoz? A következő áttekintés ebben nyújt segítséget:

 

Mikor gyanakodjunk szorongásra gyermekünknél?

 

1.) Testi tünetek jelentkezésekor

• fejfájás, szédülés, elalvási nehézség, rendszeres rémálmok, hajhullás
• körömrágás, túlzott szénhidrát-fogyasztás, ajakharapdálás, ajakzug kirepedése
• nehéz nyelés, száraz száj, gombócérzés a torokban, köhécselés
• nehéz légzés, mellkasi fájdalom, heves szívdobogás
• hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, puffadás, hasi görcsök
• bizonyos allergiák, asztma, magas vérnyomás, elhízás, éjszakai bepisilés, encopresis esetén

A fenti tünetek esetén minden esetben először orvoshoz kell vinni gyermekünket!
Ha nem találnak szervi okot, akkor érdemes pszichológushoz fordulni!
Az is előfordulhat, hogy a kombinált terápia (orvosi és pszichológusi segítség) indokolt!

2.) Viselkedésbeli változások esetén

• iskola vagy óvodakerülés: eddig szívesen ment oviba, suliba, de most minden reggel kitalál valamit, hogy ne kelljen menni.
• dühkitörések, agresszió: szokatlanul dacossá válik, vagy apró dolgok miatt is indokolatlanul feszülten reagál.
• aktivitás-szegénység: nincs kedve semmihez, félőssé, bátortalanná válik. A korábban kedvelt dolgokhoz nincs már kedve és különféle kifogásokat talál ki, hogy ne kelljen azokat csinálnia.
• rituálék: bizonyos cselekvéseket ismételget, melyek ideig-óráig megnyugtatják, aztán egyre hosszabbra nyúlnak.
• alvási szokások megváltoznak: rémálmok jelentkeznek, vagy beszél álmában, sokszor felébred, esetleg nem tud egyedül elaludni

 

3.) Gondolkodásbeli furcsaságok jelentkezésekor

• túl sok negatív gondolat: sokszor jutnak eszébe bizonyos szorongáskeltő gondolatok (pl. rémálmok képei, valami rossz fog történni, ki fogják nevetni a többiek, stb.), ilyenkor nehezen lehet
  a figyelmét elterelni, vagy megnyugtatni.
• irracionális félelmek: sokszor olyasmitől fél, aminek a valószínűsége igen kicsi (pl. hogy meg fog halni, vagy balesetet szenved)
• gondolkodásbeli beszűkülés: nehezen lehet elterelni a gondolatait, újra és újra ugyanazon rágódik.
• generalizálódás: a szorongás egyre jobban befolyásolhatja az életét, napi több órát is tölthet aggódással, rágódással, ez hatással van az iskolai teljesítményére, alvására, életmódjára.

Láthatjuk tehát, milyen sokféle tünete lehet a gyermekkori szorongásnak. Azokra figyeljünk oda szülőként, amik korábban nem álltak fenn, és 2-3 hónap után sem enyhülnek!

Ne halogassuk, ne várjunk éveket, ne bagatellizáljuk a nehézségeket, vigyük őt szakemberhez, hiszen minél hamarabb részesül megfelelő megsegítésben, annál biztatóbb a szorongásos zavar prognózisa!

#1 Dr.BauerBela

---