Tudnivalók a gyermekkori kutyaharapásos sérülésekről
Mint mondani szoktuk a kutya az ember legjobb barátja. Sajnos ez a kapcsolat nem mindig problémamentes.
Budapest esetében a felnőtt lakosságnak több mint 25 százaléka kutyatartó, ami azt jelenti, hogy minden negyedik emberre jut egy kutya. A kutyák pontos számára csak becslések vannak, melyek szerint 2-2,5 millió kutya él ma Magyarországon. Bár a kutyák ősidők óta az ember hű társai, nem szabad megfeledkeznünk a bennük lakozó ösztönökről és állkapcsukban rejlő roncsoló erőről. A kutya mindenképpen felügyeletet és fegyelmezést igényel, tartása a gyermekekre nézve ugyanolyan veszélyt jelent, mint egy szabadon álló konnektor vagy egy savval telt üveg. Egy kutyával való „érintkezés” (barátkozás) óvatosságot és sok tapasztalatot igényel, ennek hiányában a gyermekeket több támadás éri, mint felnőtteket. Felmérések szerint minden második-harmadik gyermek életében elszenved valamilyen súlyosságú kutyaharapást. A legveszélyeztetettebbek az 5 – 9 éves fiúgyermekek. A kisgyermek – fejének a kutyával való azonos magassága miatt – leggyakrabban érintett testrésze a vállak feletti régió. A harapás nem csak nagyon fájdalmas, de legalább ennyire veszélyes is, hiszen amellett, hogy fontos képleteket sérthet, a bőr alá kerülőbaktériumok komoly fertőzéseket okozhatnak, ezért a megfelelő sebkezelés elengedhetetlen. Sajnos a
médiában időnként hallhatunk halálos kimenetelű kutyatámadásról is, szerencsére azért az ilyen esetek a mindennapi gyakorlatban ritkák. A Heim Pál Gyermekkórházban az elmúlt 5 év során 964, tizenhét évesnél fiatalabb gyermeket láttunk el kutyaharapásos sérülés miatt. 83 (8,6%) gyermek szorult osztályos ellátásra. 66%-ban (55 eset) volt érintett a fej-nyaki régió, ezen belül 52,7%-ban több testtájat is érte egyidejűleg sérülés. 5 gyermek igényelt intenzív osztályos ellátást. Sajnálatos módon 18 esetben súlyos, maradandó károsodást okozott a kutyatámadás. Kiemelendő adat, hogy 84%-ban volt saját vagy ismerős kutya az elkövető, és ezeknek, 19%-ában nem volt érvényes veszettség elleni védőoltása.
Megelőzés lehetőségei:
tavaszi és nyári hónapokban nő a gyermekeket ért kutyaharapásos balesetek száma, mivel ilyenkor megnő a szabadban töltött idő, nagyobb a gyermekek és az állatok mozgásigénye is. Iskoláskorú gyermekeket könnyen meg lehet tanítani a megfelelő, figyelmes viselkedésre, ha egy kutyát megközelítenek. Azonban indokoltabb és fontosabb a kutyatulajdonosokat és szülőket nagyobb figyelemre inteni, ha a gyermek kutya közelében tartózkodik, mint a kutyatámadás felelősségét a gyermekre terhelni. Egy a családba már beilleszkedett kutya nehezen viseli el az új családtag, egy újszülött érkezését, mert ezt pozíció vesztésként értékeli, melyet meg kell védenie. Célszerű a gyermek iskolás korára halasztani a háziállat tartását. Ha már van a családban kutya, gondoskodjunk a rendszeres védőoltás időbeni beadatásáról, vigyük őt kutyaiskolába és ne hagyjuk a gyermeket felügyelet nélkül a kutya közelében. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szájkosár és a póráz megfelelő és szükséges használatát közterületen.
Teendők, ha a baj mégis bekövetkezett:
a kutyát távolítsuk el a gyermek közeléből, nyugtassuk őt meg. Ha a kutya gazdája a közelben van, ne mulasszuk el megkérdezni és feljegyezni a nevét, címét és azt, hogy kapott-e a kutya veszettség elleni védőoltást! Kisebb, felszínes sérüléseknél alaposan mossuk ki a sebet folyó vízzel, majd folyékony, hígítatlan sebfertőtlenítővel kezeljük le az érintett területet, fedjük be steril gézlappal és ragasszuk le. Mindenképp érdemes ezt követően a sérülést orvosnak megmutatni. Súlyosságától függően célszerű a gyermek háziorvosához, vagy sebészetre menni. A sebgyógyulásig a kötést legalább naponta kell cserélni. Ha időközben fertőzésre utaló jelek (bőrpír, fájdalmas duzzanat, váladékozás, hőemelkedés-láz) lépnének fel ismételten orvoshoz kell fordulni.
A harapástól, marástól származó sérülés esetén az elsődleges orvosi sebellátás alkalmával egyidejűleg kötelező vizsgálni a tetanusz, illetve a veszettség elleni védekezés, konkrétan a védőoltás szükségességét, majd az ezzel kapcsolatos teendőket elvégezni. A tetanusz elleni profilaxis a sérült oltási anamnézisétől függ. Az alapimmunizált, valamint az alapimmunizáláson túl, egy-három emlékeztető oltásban részesült, általában 16 éven aluli gyermekek esetén nincs szükség oltásra. (részletesen ld.: www.oek.hu). A másik rettegett szövődmény a veszettség, mely napjainkban is minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. Ha a védőoltás időben, megfelelő módon és dózisban került alkalmazásra, a betegség nem fejlődik ki. Amennyiben veszettségre gyanús a sérülés, a beteg számára a szükséges védőoltási sorozat elrendelése és az oltóanyag biztosítása az ÁNTSZ feladata (ld.: az oek.hu Módszertani levél a veszettség-fertőzésre gyanús sérülésekkel kapcsolatos eljárásokról című cikkében). Érdemes a sebből tenyésztésre mintát küldeni és a sebzés súlyosságától függően az orvos gondoskodik profilaktikus antibiotikum adásáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése