Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2021. november 11., csütörtök

 

A legsürgősebb teendők kutyaharapáskor

A kutyatámadás nem csupán a szemmel látható sérülések miatt veszélyes, de a harapással együtt vírusok és baktériumok is bejuthatnak a szervezetünkbe. Mik a legfontosabb teendők ilyen esetben? Szakemberek válaszoltak.

"Az egyik kollégámat megharapta egy kutya. A kutya, a gazdájával együtt (segítségnyújtás, iratok bemutatása nélkül) lelépett a helyszínről. Tudnának neki tanácsot adni, hogy mi a teendő? Azt hiszem Tetanuszt kapott, a veszettség elleni oltáson még gondolkodik" - fordult hozzánk levélben az egyik olvasónk. Rendkívül veszélyes lehet, ha egy kutya az ember ellen fordul, hiszen erős állkapcsának köszönhetően már egy kisebb méretű eb is komoly sebeket tud ejteni, amelyek ráadásul könnyen elfertőződhetnek. Milyen infekciók veszélyeztetik az embert, és hogyan kell ezeket ellátni? Szakembereket kérdeztünk.

Veszélyesek-e házi kedvenceink?

Állatot tartani jó, mert rengeteg örömöt okoz - ezt leszögezhetjük. Ám az állattartás veszélyes is lehet, ha figyelmen kívül hagyunk néhány fontos szabályt. Hogy melyek ezek? Cikkünkből kiderül!

Így kezelik a kutyaharapást

"A kutyaharapás a mi szemszögünkből két lehetséges veszélyt rejt magában: az egyik a veszettség, a másik a harapáson keresztül a szövetekbe jutó kórokozó baktériumok, leggyakrabban gennykeltők" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Nyiri Péter ortopéd sebész, traumatológus. Az előbbi esetben, ha nincs oltási könyv, illetve ismeretlen a kutya, az orvosok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felé jelzik a történteket, ott szervezik a veszettség elleni oltást is. Amennyiben azonban ismert a kutya, tehát van érvényes oltási könyv, akkor az oltás elkerülhető - magyarázta a traumatológus.

A kutya harapásával veszélyes kórokozók juthatnak a szervezetünkbe.  Képünk illusztráció
A második eset, vagyis a harapás miatt szervezetbe jutó baktériumok miatt jóval több beteget kell kezelni. A kezelés sebészi feltárással történik, ilyenkor a sebet nyitva kezelik antibiotikumokkal. A fertőzés helyétől, illetve súlyosságától függően akár intravénás antibiotikum is szóba jöhet. Ezt követően a sérült testrészt rögzítjük, például gipsszel, illetve Tetanusz elleni emlékeztető oltást mindig kapnia kell a kutyaharapást elszenvedett betegnek - hangsúlyozta Dr. Nyiri Péter. A beteg állapotát a későbbiekben is figyelemmel kísérik, általában visszarendelik újabb kötözésre. Ekkor a sebet is megvizsgálják, hogy még idejében észleljék, ha további sebészi beavatkozásra lenne szükség.
Tetanuszt (pontosabban tetanusz elleni védőoltást) már rutinszerűen kap minden kisbaba, a kutyatámadáshoz is hasonló, fertőzésveszélyes sérülések esetén emlékeztető oltást adnak be az orvosok. A merevgörcsnek is hívott, viszonylag ritka, de súlyos betegséget a Clostridium tetani nevű baktérium okozza. A baktérium olyan toxinokat termel, melyek az idegeket támadják meg, és nagyobb izomgörcsöket okozhat, többek között a hasban, a nyakban, a végtagokban, és az állkapocsban is. A fertőződés harapással, injekciós tűvel is továbbadható, de bekövetkezhet úgy is, hogy belelépünk egy rozsdás szögbe vagy megsértjük a kezünket egy régi vaskerítésen. 

Hogyan ismerjük fel a veszettséget?

Az állatról emberre is terjedő fertőzések közül legismertebb a veszettség, amelyet az oltási kötelezettség miatt elméletileg kutyától nem kaphatunk el (mivel az átoltottság nem száz százalékos, ritkán ugyan, de ebeknél is előfordulhat). Macskák esetében ugyanakkor nem kötelező a védőoltás beadása, ráadásul ezek az állatok gyakran elkószálnak otthonról, így jobban ki is vannak téve a vírus fertőzésének.  A veszettség egyik korai tünete az állat megváltozott viselkedése: bizonyos esetben agresszívvá válik, míg máskor éppen a megszokottnál szelídebb, barátságosabb lesz a fertőzött. Szembeöltő a fokozott nyáltermelődés, ami a nyelési nehézségek miatt alakul ki. A betegség előrehaladtával bénulások is jelentkezhetnek a fertőzött egyednél - mondta el a HáziPatika.com-nak Dr. Bende Balázs, a Budapesti Állatkórház állatorvosa.

A betegség okozója a rhabdovírusok családjába tartozó Lyssa-vírus, amely az állatok vérében, nyálában, tejében, vizeletében is jelen van. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. A betegség lappangási ideje igen hosszú, egyes esetben néhány nap alatt jelentkeznek az első tünetek, míg máskor hónapokig is rejtve marad. Az állat veszettségét csak annak kimúlása után tudják azonosítani, kimutatásához ugyanis az agy szövettani vizsgálatára van szükség.


Ha az állat valamilyen módon kárt tett az emberben, először megvizsgálják, hogy egy éven belül megkapta-e a szükséges oltásokat. Amennyiben nem volt oltva egy éven belül veszettség ellen, akkor úgy tekintik, hogy afertőzésveszélye fennáll, és eszerint kezelik a megtámadott személyt. A jelenleg is hatályos egészségügyi rendelet értelmében ilyenkor a veszettség elleni oltást is megkapja a személy - magyarázta az állatorvos.

Négy év börtönt is kapott a felelőtlen állattartó

Az Országos Rendőr-főkapitányságot is megkerestük azzal a kérdéssel, hogy a kutyatámadásnak milyen jogi következményei vannak a gazdára nézve. Az ORFK tájékoztatása szerint számos tényező enyhítheti, vagy éppen súlyosbíthatja az adott szituációban a felek felelősségét, a rendőrség pedig mindig az ügy összes körülményének ismeretében járhat el. Ugyan a fenti szituációban nem tudnak hivatalosan állást foglalni, azt tanácsolják, hogy ebben az esetben a támadás elszenvedője mielőbb vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel, hiszen az idő múlásával a szemtanúk felkutatásának, illetve a tettes azonosításának esélye is csökken.

Az elmúlt évek bíróságig jutó ügyei során leginkább a súlyos, vagy életveszélyes sérülést okozó kutyatámadások esetén ítéltek letöltendő szabadságvesztést. 2015-ben például másfél év - két évre felfüggesztett - fogházra ítéltek egy vecsési férfit, akinek a kutyája négy évvel korábban rátámadt egy rollerező kislányra. Az esetet súlyosbította, hogy a kutya korábban is kiszámíthatatlannak tűnt, többször kiszökött az utcára, 2010 márciusában megharapta egy arra járó asszony karját, ugyanezen év augusztusában pedig az udvaron harapott meg valakit. A kislány a fejét ért harapások miatt életveszélyes állapotba került, de a sérülésekből azóta felépült. A kutya gazdáját életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségében ítélte el a bíróság.

Veszélyesebb az emberi harapás, mint a kutyáé

Bármi legyen is az oka egy harapásnak, amely áthatol a bőrön, számolni kell a súlyos fertőzés lehetőségével, azaz orvoshoz kell fordulni vele. Az emberi harapás ebből a szempontból kétszer olyan veszélyes, mint például kutyáé. Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashat!

Tavaly februárban négy év négy hónap börtönbüntetésre ítélték azt a neszmélyi nőt, akinek a telkén két bullterrier rátámadt a szomszéd gyerekekre. Az egyik gyermek életveszélyes sérülésekkel került kórházba, és maradandó fogyatékosságot szenvedett, a másik két gyermek pedig az arcán és a lábszárán szenvedett súlyos sérüléseket.

Tavaly augusztus végén Kaposváron támadt kutya egy négyéves kislányra, amely az egyik ház udvaráról szökött ki. A kislány nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, mentőhelikopter szállította a pécsi kórházba. A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen, ítéletet még nem hirdettek.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése