10 kérdés és válasz az ételmérgezésről
2016.04.30. | Tudatos Vásárló
A legváratlanabb helyzetekben támad,
alaposan megkínoz, sokszor teljesen kiszolgáltatottak vagyunk. A világ egyik
legbosszantóbb, mindazonáltal sajnos meglehetősen gyakori betegsége az
ételmérgezés. Mik a tünetek? Mi okozza? Hogyan kerülhetjük el?
Mit
nevezünk ételmérgezésnek?
Az ételmérgezés minden olyan
megbetegedés köznyelvi elnevezése, amelyet az elfogyasztott élelmiszerben levő
baktériumok, vírusok, méreganyagok okoznak.
Ha az élelmiszerben levő élő
baktérium vagy vírus okozta a megbetegedést, élelmiszerfertőzésről, ha mérgező
anyag, élelmiszermérgezésről, közös szóval élelmiszer eredetű megbetegedésről
beszélünk.
Melyek
a leggyakoribb tünetek?
A leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás,
hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. Ételmérgezés
tünetei lehetnek ritka esetekben az eszméletvesztés, kettős látás, nyálfolyás,
görcsök, izombénulások, tudatzavar is.
Az
étel elfogyasztása után mennyi idővel jelentkeznek a tünetek?
A tünetek általában az étel
elfogyasztását követően fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha ennél
hosszabb lappangási idő is előfordul. Egyes esetekben egy hét, vagy még több
idő is eltelhet a tünetek jelentkezéséig.
Mikor
gyanakodhatunk ételmérgezésre?
Ételmérgezés gyanúja általában akkor
merül fel, ha azonos ételt fogyasztó emberek közül közel azonos időben többen
hasonló tünetekkel megbetegszenek. Gyanakodni lehet akkor is, ha az étel
fogyasztásakor szokatlan ízű, szagú, jellegű volt. Gombafogyasztás utáni
hányás, hasmenés, esetleg tudatzavar jelentkezését mindig gyanúsnak kell
tartani, és azonnal orvoshoz kell fordulni!
Az
ételmérgezést romlott étel okozza?
Általában az ételmérgezésben
szerepet játszó ételen semmilyen elváltozás nem látszik, és az ízén sem
érezhető. A romlott étel is okozhat természetesen megbetegedést, de azt
általában nem fogyasztjuk el.
Hol
történik a legtöbb ételmérgezés?
A legtöbb ételmérgezés a
magánháztartásokban történik, saját magunk okozzuk tudatlansággal, az alapvető
szabályok be nem tartásával. Csoportos, tömeges ételmérgezések általában
rendezvényekhez, közétkeztető vagy vendéglátó egységben elfogyasztott ételhez
kötődnek.
Milyen
élelmiszerek okoznak leggyakrabban ételmérgezést?
A legveszélyesebbek azok a tojástartalmú,
valamint húst tartalmazó ételek, amelyek egyáltalán nem, vagy nem eléggé vannak
átsütve, átfőzve. Ilyenek a tojáskrémes, tojáshabos sütemények, madártej,
tojásos galuska, vagdalt hús, hamburger, tatár beefsteak, rakott, töltött
ételek, majonézes saláták, nagy-darabban egyben sütött húsok.
Bármilyen étel veszélyes lehet
azonban, amely szennyeződhetett, és ezt követően nincs átsütve, megfőzve.
Veszélyesek még az ételmaradékok is, ha nem forrósítjuk át fogyasztás előtt.
Okozhat-e
ételmérgezést az ételkészítő személy?
Igen. A fertőző betegségek jelentős
része élelmiszerrel terjed, ezért az ételkészítő személynek egészségesnek,
tisztának, ápoltnak kell lenni, és gyakran, alaposan kell kezet mosnia.
Hasmenés, hányás, láz tüneteivel, bőrgyulladással ételkészítést nem szabad
végezni.
Melyek
a leggyakoribb, ételmérgezéshez vezető hibák?
Szennyezett nyersanyagokról
baktériumok átkerülése a fogyasztásra kész élelmiszerekre. Ennek oka lehet a gyakori kézmosás hiánya, a szennyezett és
tiszta termékek érintkezése, nem megfelelő elkülönítése (pl. ugyanazon edények,
eszközök használata a nyers húshoz és kész élethez), a mosogatás, takarítottság
hiányosságai. Baktériummal szennyezettnek tekintendőek a nyers húsok, nyers
baromfi, tisztítatlan zöldség, amelyeket a fogyasztásra kész élelmiszerektől
elkülönítve kell hazaszállítani, tárolni, és feldolgozni.
A sütés-főzés nem alapos. A nem megfelelően átsült, félig nyers ételek veszélyesek
lehetnek. Az átforralás a baktériumok, vírusok nagy részét elpusztítja. Ehhez
az étel belsejének el kell érnie a 70-75 C fokot, amely ételhőmérővel is
ellenőrizhető.
Nem megfelelő hőfokon történő
tárolás. A hűtőszekrények hőfoka + 5oC körül
kell, hogy legyen. Hőmérővel ellenőrizhető! A romlandó élelmiszert mindig
hűtőben kell tárolni. A langyosan tartott étel veszélyes!
A készételek túltárolása. A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető
veszélytelennek, ha már elkészítése során nem követtek el súlyos hibát. Három
órán túl történő fogyasztás esetén újra át kell forrósítani.
Mi
a teendő ételmérgezés gyanúja esetén?
A enyhe hasmenéses tünetek egy-két
nap alatt általában maguktól rendeződnek. Gyógyszer szedése nem szükséges,
azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek (hányás, láz,
gyakori, vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe
tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi
megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak, vagy tömeges
ételfertőzésnek.
Jótanácsok
az ételmérgezések megelőzéséhez:
- Ha beteg (hasmenéses, lázas), ne készítsen ételt!
- Mosson kezet gyakran, alaposan, főleg ételkészítés
valamint étkezés előtt!
- Tartsa tisztán a konyhát, és a konyhai eszközöket!
- A nyers húst, baromfit tárolja, kezelje elkülönítve!
- A romlandó élelmiszert, ételt mielőbb tegye be a
hűtőbe!
- A maradék ételt forralja át fogyasztás előtt!
- Ha házon kívül étkezik, legyen igényes!
- Ne fogyasszon ételt elhanyagolt higiénéjű helyen!
- Csak forrón tálalt meleg-ételt, hűtőben tárolt
hideg-ételt fogadjon el!
- Legyen tudatában, hogy a nyers tojást tartalmazó
ételek, félig nyers húsok veszélyesek lehetnek. Kisgyereknek, betegnek
soha ne adjon ilyet!
- Ne fogyassza el az ételt, ha állott, romlásra gyanús,
vagy szokatlan ízű!
- A frissen készült, forrón tálalt étel biztonságos!
F
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése