Hallásveszteség gyermekek esetén

A hallásveszteség minden 1000 újszülöttből 1–4 csecsemőt érint.¹ Ha az ingadozó (például fülfertőzésből eredő) hallásveszteséggel és az egyoldali hallásveszteséggel élő gyermekeket is beleszámítjuk, az érintettek száma jóval nagyobb.

Megtanulni hallani és hallgatni

Ahhoz, hogy jobban értsük a hallásveszteséget, fontos, hogy átlássuk, hogyan tanulnak meg a gyermekek hallani és hallgatni, és tisztában legyünk az életkoruknak megfelelő kommunikációs mérföldkövekkel.

Születésük után a csecsemők hallása hasonló a felnőttekéhez, meg kell azonban tanulniuk, hogyan használják a hallást a kommunikáció alapjainak megteremtéséhez. Rendszeresen hallaniuk kell az anyanyelvük hangjait ahhoz, hogy a hangokat össze tudják kapcsolni a szavakkal. Megtanulnak hallgatni, és a szavakat dolgokhoz kapcsolva tapasztalatokat szereznek a világról, legyen szó a víz csobogásáról fürdés közben vagy egy megnyugtató altatódalról.

Helymeghatározás

Az egyik legkorábbi és legkönnyebben megfigyelhető auditív képesség a gyermekek esetében a helymeghatározás – azaz a hangforrás helyének megállapítása. Mivel két fülünk van, azaz binaurálisan hallunk, rendkívüli pontossággal meg tudjuk határozni, honnan jön a hang.

A gyermek helymeghatározó képességének megfigyelése
A csecsemők általában megmozdulnak, vagy tágra nyitják a szemüket, ha hangos hangot hallanak. Ezt a jelenséget "ijedtségi reflexnek" (startle reflex) nevezzük, és számos hangos hang kiválthatja. Öt-hat hónapos csecsemőnél pontosabban megfigyelheti a valódi helymeghatározást jelző reakciókat, ha halk hangokat hallat a gyermek mellett vagy mögött, miközben gyermeke egyenesen előre néz. Egy halk csörgésnek vagy suttogásnak elegendőnek kell lennie, hogy gyermeke a hang irányába fordítsa a fejét. Rendkívül fontos, hogy kiderüljön, gyermeke megfelelően reagál-e a halk hangokra (például az „sz” beszédhangra).

Mérföldkövek a nyelvi és beszédfejlődésben

• 9 hónapos kor – Egyszerű szavak megértése, például „anya”, „apa”, „nem”, „pá-pá”.
• 10 hónapos kor – Beszédhez hasonlóan hangzó gügyögés egyetlen szótag ismételgetésével („da-da-dada”). Az első felismerhető szavak ekkortájt hangzanak el.
• 1 éves kor – Egy vagy több szót használ a beszédhez.
• 18 hónapos kor – Megért egyszerű mondatokat, (kézjelek nélküli) kérésre odahoz ismerős tárgyakat, és rámutat a különböző testrészekre. 20–50 szóból álló aktív szókincse van, és rövid mondatokkal kommunikál (pl. „nem kell”, „kimegy”, „anya felvesz”).
• 24 hónapos kor – Legalább 150 szóból áll az aktív szókincse, beszédében egyszerű kétszavas mondatok is megjelennek. Beszédének nagy részét azok a felnőttek is értik, akik nem találkoznak minden nap a gyermekkel.
• 3–5 éves kor – Folyamatosan a beszélt nyelv segítségével fejezi ki az igényeit, reagál az érzelmekre, ad át információt és tesz fel kérdéseket. Egy óvodáskorú gyermek nagyjából mindent megért, amit mondanak neki. Aktív szókincse 1000–2000 szóra duzzad, amelyből képes összetett és értelmes mondatokat alkotni. A fejlődési szakasz végére az összes beszédhangot tisztán és érthetően képes kiejteni.

Ha azt tapasztalja, hogy gyermeke legalább három hónappal le van maradva az említett mérföldkövek bármelyikének elérésétől, javasoljuk, hogy vigye el gyermekét hallástesztre egy hallásgondozó szakemberhez.

A hallásveszteség jelei

Mindig figyeljen azokra a helyzetekre, amelyben gyermeke nem reagál megfelelően a hangokra, mert ezek hallásveszteséget is jelezhetnek. Időnként nehéz felismerni a hallásveszteség enyhébb típusait, például ha csak az egyik fül érintett. Fontos szem előtt tartani, hogy a hallásveszteség enyhébb típusai is negatívan befolyásolhatják a gyermeknek azt a képességét, hogy hallás útján tanuljon.

A lehetséges hallásveszteség legfontosabb jele a lemaradás a nyelvi és beszédfejlődésben. Emellett a következő jelek is arra utalhatnak, hogy a gyermek nem jól hall:

• Nem veszi észre, ha a látóterén kívül eső személy beszél, főként, ha néhány dolog el is tereli a figyelmét.
• Ijedten vagy meglepetten néz, ha rájön, hogy a nevén szólítják, zajszinttől függetlenül.
• Közel ül a tévéhez akkor is, ha a hangerő a családi többi tagja számára megfelelő.
• Indokolatlanul hangosra állítja a tévé vagy a hangszóró hangerejét.
• Nem reagál a telefonon keresztül hallott hangokra, és/vagy folyamatosan átteszi a telefont egyik füléről a másikra.
• Nem reagál intenzív, hangos hangokra.

Ha iskoláskorú gyermekének akár csak enyhe hallásvesztesége van, lehetséges, hogy figyelemzavarral, illetve viselkedési vagy társas problémákkal küzd az osztálytermi helyzetekben.

A hallásveszteség okai

A hallásveszteség lehet veleszületett (a születés pillanatától jelen levő) vagy szerzett (születés után megjelenő). A veleszületett halláskárosodásnak az esetek körülbelül 50%-ában genetikai oka van.¹ A nem örökletes okok lehetnek többek között betegségek, születés előtti fertőzések vagy a születés közben bekövetkező állapotok. Hallásveszteség a születés után is kialakulhat, például különböző betegségek, állapotok vagy sérülések eredményeként. Ha nem tudja, mi okozhatta gyermekénél a hallásveszteséget, kérdezze meg gyermekorvosát.

A hallásveszteség típusai

Vezetéses hallásveszteség

A fülkagylót vagy a középfület érintő probléma miatt kialakult hallásveszteséget vezetéses hallásveszteségnek nevezzük. Vezetéses hallásveszteség esetén a belsőfül megfelelően működik, viszont a fülkagyló vagy a középfül sérült vagy el van záródva, ami meggátolja, hogy a hang elérje a belsőfület. A gyermekeknél jelentkező vezetéses hallásveszteség általában átmeneti és kezelhető. A külvilág hangjai halkabbak, az érintett személy saját hangja pedig a szokványosnál hangosabbnak hangzik.

A vezetéses hallásveszteség gyakori okai

• Fülfertőzések (középfülgyulladás)

  – Gyermekek esetében a vezetéses hallásveszteség leggyakoribb oka a középfület érintő fertőzés. A legtöbb gyermek legalább egy fülfertőzésen átesik gyermekkorában.

• Fülzsír (cerumen)

  – A hallójáratban található fülzsír füldugót képezve megakadályozhatja, hogy a hanghullámok elérjék a dobhártyát. A túlzott mennyiségű fülzsírt felpuhíthatjuk erre szolgáló cseppekkel, illetve egy orvos vagy képzett szakember kimoshatja vagy eltávolíthatja azt. Soha ne használjunk fültisztító pálcikát a fülzsír eltávolítására, ezzel ugyanis mélyebbre tolhatjuk a fülzsírt a hallójáratban, és kiszúrhatjuk a dobhártyát, ha túl mélyre dugjuk a fülben.

• Úszófül (külsőhallójárat-gyulladás) – A külső hallójáratot érintő gyakori betegség az úgynevezett úszófül. Ez a fájdalmas bakteriális fertőzés akkor jelentkezik, ha a hallójárat nedves marad fürdés vagy úszás után. Hatására a hallójárat bedagadhat és elzáródhat, átmeneti hallásveszteséget okozva.

Idegi hallásveszteség

A belsőfület érintő sérülést idegi hallásveszteségnek nevezzük. A cochlea (érzékelő) vagy az agyhoz vezető auditív pályák nem megfelelő működése okozza, és gyakran már a születés pillanatában jelen van. Az állandó hangos zene vagy zajexpozíció, illetve hallást károsító gyógyszerek szedése is okozhat idegi hallásveszteséget. Az idegi hallásveszteség maradandó, és nem kezelhető gyógyszerekkel vagy műtéttel. A hallókészülékek vagy cochleáris implantátumok az esetek legnagyobb részében segítenek.

A zaj indukálta hallásveszteség

(Noise induced hearing loss, NIHL) a hallásveszteség egyetlen olyan típusa, amely teljes mértékben megelőzhető. A túl nagy hangerejű hangok károsak lehetnek, akár rövid ideig, akár hosszan halljuk őket. Fontos, hogy ne tegye ki gyermekét káros zajoknak – csökkentse a zajt, használjon védőeszközöket, vagy vigye el a gyermeket a zaj közeléből.

Vegyes hallásveszteség

Esetenként előfordulnak a fülkagylót vagy középfület és a belsőfület (cochlea) egyaránt érintő tényezők is, amelyek vegyes hallásveszteséghez vezetnek.

#1 Dr.BauerBela

---