Óvodai szocializáció


Az óvodai nevelés alapprogramját kormányrendeletben szabályozzák, amely rögzíti az óvodai nevelés fő irányelveit. Olvassa el a rendeletet, és emelje ki a legfőbb irányelveket! Link: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR

Elrejtés

Három éves kor után megkezdődik a gyerekek intézményes, közösségi nevelése. A közösségbe kerüléssel a gyermek olyan új, a fejlődéséhez szükséges élményekhez jut, amelyeket a családi közegben nem tapasztal meg. A kortársak szerepe megnövekszik a gyermek óvodai életében, jól érzi magát hasonló korú gyerekek között, és a szülők távollétét is jól tudja viselni, valamint kapcsolatot tud kialakítani más felnőttekkel (Vajda és Kósa, 2005). A közösségbe kerülés azt is jelenti, hogy a gyereknek meg kell tanulnia osztozni a felnőttek figyelmén, alkalmazkodni és együttműködni. A család szeme fénye megtapasztalja, hogy a csoportba csupa önmagát legszebbnek, legokosabbnak, stb. tartó gyerek jár, és nem csak ő a legjobb, sőt az is kiderülhet, hogy valamiben éppen ügyetlenebb, mint a többiek. Megtapasztalja a versengést is, hiszen az óvodások versengenek a játékokért, az óvópedagógus dicséretéért, a barátokért. A gyermek az óvodában azt is átélheti, hogy az otthoni szabályok és szokások az óvodában nem érvényesek, az óvodában új szabályok is vannak (Hajduska, 2008). Például nehéz lehet annak a gyereknek a helyzete, akinek a napirendjében nem szerepel a délutáni alvás, de az óvodában elvárják tőle.

Vekerdy (2001) kihangsúlyozza, hogy a későbbi sikeres életpályához arra van szükség, hogy az egyén teljes értékű kisgyerekkort éljen meg. Ha ezt az óvodásokra kihangsúlyozva nézzük meg, akkor az érzelmi biztonságot, szabad játékot, sok mozgást jelenti. Az óvodának biztosítania kell az érzelmi biztonságot a szülők távollétében, az érzelmek szabad áramlását a gyerek és a gondozó között, így a gyerek megtanul adni és kapni. A mese és a játék érzelmileg átfűtött belső képeket hoz létre, amelyek segítik a gyermeket a tagolatlan élményeinek, benyomásainak feldolgozásában. Mivel ebben az időszakban leginkább az utánzás és az azonosulás a jellemző, ezért nagyon fontos a jó minta, az utánozható felnőtt. Az óvodás életkori sajátosságai közé tartozik, hogy nyitott a világra, kíváncsi. A fejlődését az segíti elő, ha az érdeklődését fenntartjuk, ami azt is jelenti, hogy mindig válaszolunk a kérdéseire.