Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2017. április 10., hétfő

Az ajak- és szájpadhasadék







A köznyelvben nyúlajaknak és farkastoroknak nevezett veleszületett fejlődési rendellenességek ma már esztétikai és funkcionális szempontból is sikeresen korrigálhatók; a korszerű kezelési eljárásokkal a következményes táplálkozási, beszéd- és hallászavarokat is rendezni lehet.

.A hasadék a magzati életben jön létre úgy, hogy az embrionális fejlődés korai szakaszában (5-9. hetében) nem következik be az ún. ajak- ill. szájpadnyúlványok összecsontosodása.
Hogy pontosan mi okozza az ajak- és szájpadhasadék létrejöttét, az még ma is kutatás tárgya. Az orvos-genetikusok többnyire az ún. "multifaktoriális modellt" fogadják el, ez azt jelenti, hogy több tényező, illetve azok egymásra hatása szerepelhet kialakulásában: így mindenekelőtt örökletesség és a magzatot korai szakaszában ért valamiféle ártalom.
Ha a családban, elsősorban a szülők vagy testvérek között már előfordult hasonló rendellenesség, akkor 3-6% a valószínűsége annak, hogy a gyermek archasadékkal születik. A feltételezett kedvezőtlen külső hatások között a terhes anya elsősorban virális betegsége, az őt ért károsító tényezők (pl. sugárhatás, pszichés sokk) vagy az általa szedett bizonyos gyógyszerek jöttek számításba. Az utóbbiak közül egy, az epilepszia ellen használt gyógyszer ártó hatása igazolódott be egyértelműen.
Vizsgálatok szerint nagy adag folsavval dúsított multivitamin ("magzatvédő vitamin") megfelelő alkalmazása esetén a rizikó mintegy felére csökkenthető. A multivitamin akkor hatásos, ha a fogantatás előtt legalább három hónappal már szedi a leendő anya. Hangsúlyozzuk azonban, hogy biztos megelőzési mód még ma sincs, ezért figyelmünket a mind jobb és szebb eredményt elérő gyógyításra és gondozásra kell összpontosítani.
A hasadékképződés formái igen változatosak; szinte nincs is két teljesen egyforma hasadék. Ez a tény megszabja a terápiás teendőket is, és hangsúlyozza az egyedi kezelés fontosságát. Az elváltozás lehet egyoldali vagy kétoldali, az ajak kis "csipkéjétől" az igen széles, az arcra és a szájpadra teljes mértékben ráterjedő hasadékokig váltakozhat.
Genetikailag az archasadékok három nagy csoportját szokás elkülöníteni:
1./ ajakhasadék szájpadhasadékkal vagy anélkül,
2./ csak a szájpadot érintő elváltozás (ennek egyik formája az állkapocs rendellenessége), fejlődési visszamaradás következtében létrejött hasadék: ez úgy alakul ki, hogy a kicsiny áll miatt hátrahelyezett nyelv akadályozza a szájpadnyúlványok egyesülését (Robin-szekvens),
3./ más fejlődési rendellenességek csatlakozó vagy annak részeként kialakuló hasadék.
A kezelés alapja a kellő szakértelemmel és tapasztalattal, jó technikával végzett műtét. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a gyógyítás, gondozás során nem elegendő csupán az operáció, a nyílás műtéti lezárása: a gyermek minden panaszát orvosolni kell.
A hasadékos csecsemő nehezen táplálható, beszédfejlődése késik, a már kialakult beszéd dünnyögő, orrhangzós színezetű, a kiejtés hibás; gyakori a hallászavar, a fogazati, rágási rendellenesség. Mindezek megoldása, a hibátlan beszéd, a szép fogazat, a jó hallás kialakítása komplex feladat, amelyben az operatőrön kívül részt vesz a gyermekorvos, logopédus, fogszabályzó fogorvos, fül-orr-gégész, audiológus, foniáter, szájsebész, altatóorvos, genetikus, és pszichológus, aki a gyermek és a szülő életvezetésében ad tanácsokat. A szakemberek együttműködése az ún. Hasadék Centrumban tekinthető a leghatékonyabbnak.
A műtétek általános érzéstelenítésben, altatásban történnek, fájdalommal tehát nem járnak. Az ajakhasadék zárása általában három hónapos korban történik. A szájpadot a legtöbb intézetben két műtéttel zárják. Lágyszájpad-plasztikára 10-12 hónapos korban, keményszájpad-műtétre általában 3-5 éves kor között kerül sor. Ez azt jelenti, hogy ún. primer műtéteket el lehet, és többnyire el is kell végezni. Beszédjavító műtét (ha a logopédiai kezelés nem eredményes) 5 éves kor körül célszerű, csontbeültetésre 8-9 évesen lehet szükség, nagyobb korrekció és szájsebészeti beavatkozás csak a pubertás után, 16-18 éves korban ajánlatos.
Az archasadékos újszülött rendszerint nem, vagy csak nehezen tud szopni, ezért a gyermeket minél előbb meg kell tanítani a kiskanállal való evésre, mert az ajakplasztika során (melyre már három hónapos korban sor kerül) a cumiztatás a műtét sikerét veszélyezteti. Az anyatejet nem kell szükségszerűen mellőzni, ha az anya rendszeresen használ tejleszívó készüléket, vagy fej, akkor lehet ez a csecsemő tápláléka.
(logopédia) A logopédiai kezelésnek, a beszédjavító foglalkozásnak alsó korhatára nincs, akkor kell kezelni, ha a beszédhiba már nyilvánvaló, rögzült, és a gyermek is együttműködik a kezelés során. Erre általában 3 éves korban kerül sor. Minthogy a logopédiai kezelés sokszor évekig tart, célszerű mielőbb kezdeni, hogy a beszédzavar iskolás korban ne okozzon problémát.
A rendszeres fogszabályozás a vegyes fogazatban indítható, tehát 6-7 éves korban. A fogorvos nem csak a fogak szabályozását végzi, de a harmonikus arcprofil kialakításában is közreműködik.
A hasadékos gyermekeknél gyakori a felső légúti hurut, a fülbetegség (középfülgyulladás) és a hallászavar. Ennek oka az, hogy az ún. fülkürt a hasadékos izomzat hiányos működése következtében rosszul működik. Nagyon fontos tehát a hasadékos gyermek hallásának már csecsemőkortól kezdve történő rendszeres ellenőrzése. A korai kezelésbe vétel az eredményes hallásrehabilitáció feltétele.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése