Szexualitásról
felelősségteljesen
Mikor kell beszélni a szexualitásról a
gyerekkel? Otthon beszéljük meg, vagy bízzuk szakemberekre? Hogyan válhat
beszélgetés tárgyává a téma anélkül, hogy megsértenénk egymás intimitását?
Milyen a megfelelő szexuális felvilágosítás? Hargita megyében kihez
fordulhatunk a megfelelő segítségért ennek eldöntéséhez?
Vágyaktól az emberkereskedelemig
– A szexuális
felvilágosítás nagyon tág téma, amint teret adunk a gyerekeknek a kérdezésre,
kiderül, mennyi minden kapcsolódik lazán hozzá.
Az
együttlét pszichológiai háttere mellett szóba került már a vágyak, álmok
mibenléte is, a férfi és a nő közötti testi és lelki különbségek, az interneten
megjelenő tartalmak csapdái, a Facebookon történő adatmegosztás, a
szexuális bántalmazás, az emberkereskedelem. Egy ilyen összetett téma esetében
nem szabad annyival maradni, hogy figyelmeztetjük őket a védekezésre A
felvilágosítás folyamatában azonban nem elhanyagolandó a szülő szerepe sem.
– Sokan kínosnak élik
meg a szexualitásról való beszélgetést, pedig egy nyugodt, meghitt pillanatban
ugyanúgy rá lehet kérdezni a gyereknél néhány dologra ezzel a témával
kapcsolatosan, mint bármely más megbeszélnivaló kapcsán. Ha megvan a
bizalmi kapcsolat, nem szabad félni attól, hogy beszéljünk erről. Időről időre
rá kell kérdezni, hogy mi történik körülötte, hogy érzi magát, milyen
változásokat érzékel maga körül. Elővigyázatosságból, a zaklatások elkerülése
érdekében azt sem árt kipuhatolni, hogy valaki viselkedett-e szokatlanul a
környezetében, zavarták-e meg a privát szféráját.
Megközelítőleg
tíz évvel hamarabb kerülnek szexuális jellegű tartalom közelébe a gyerekek,
mint az előző generációk.
Gyerekként nem tudják feldolgozni azt, amit látnak, egymás között beszélgetnek
róla, de gyakran nem mernek felnőttet megrohamozni kérdéseikkel. Általában a
pedagógus az első, aki észreveszi, ha ilyesmi történik, mert a nap hangsúlyos
részében ő van a gyerekekkel, de a szülő feladata, hogy megbeszélje a
gyerekkel, hogy ő egyénileg hogyan élte ezt meg, mert különben komoly traumát
okozhat. Ha a szülő felkeres egy tanácsadót, a gyerek életkorától függően
rengeteg olyan mesét, oktató jellegű videót tudunk ajánlani, ami elmondja azt,
amit a szülő nem tud; ha együtt nézik meg, az is jobb a kínos hallgatásnál –
tudtuk meg a tanácsadótól.
„A nevelés része
kellene legyen”
– Amíg a gyermek
kíváncsi, és nem fél ilyen témában kérdezni, addig lenne kötelességünk őszinte
és értelmes válaszokat adni. Az a baj, hogy nem vagyunk képesek erre: mi is
a gólyamesét kaptuk, és ezt adjuk tovább. Kényelmetlen válaszolni, ezért
mérgesen vagy viccelődve próbáljuk elkerülni a témát, így egy idő után a
gyermek nem mer kérdezni, inkább a társaitól érdeklődik. Elsősorban a szülő
dolga lenne az, hogy elnyerje és megtartsa gyermeke bizalmát, és belássa, hogy
legalább olyan fontos ez a téma, mint az udvariassági szabályok. Nem
védekezhetünk tovább azzal, hogy „nekünk se mondta el annak idején senki”.
Sokat változott a világ, ezt a második gyermekemnél vettem észre, amikor 10-11
éves volt, hogy számolni kell az internettel is. Ha valamire nem tudunk
válaszolni a gyermeknek, válaszol a Google. Minden kiderül, amit addig
elhallgattunk. És rengeteg választ kap, szűretlen, ömlesztett válaszokat,
képeket, amelyekkel nem tud mit kezdeni. Ez a legrosszabb.
– Azt tartom a
legfontosabbnak, hogy megtanítsák a fiataloknak, hogy vigyázzanak egymásra és
magukra. Ne menjenek bele alkalmi kapcsolatokba, ne feküdjenek le részegen
egymással, egyáltalán minden olyan helyzetet kerüljenek, amelyben véletlenül
teherbe eshetnek. Ne tartsák megoldásnak a terhesség megszakítását: az
egész életüket tönkreteheti. Tanuljanak meg úgy összejönni és úgy szakítani,
hogy ne bántsák egymást, és ne menjen el a kedvük a kapcsolatoktól, a családalapítástól
– hangsúlyozta Véli Csilla.
„Minél
hamarabb beszélünk róla, annál jobb”
.. Minél hamarabb
beszélünk az alapvető, korukhoz illő kérdések kapcsán, annál jobb. Szükség
lenne arra, hogy az iskolapszichológus olyan viszonyt tudjon kialakítani a
gyerekekkel, hogy merjenek kérdezni olyasmit is, amire mi, szülők nem biztos,
hogy megfelelően tudunk válaszolni. Nem lehet túl sokszor beszélni erről,
hiszen olyan dologról van szó, ami befolyásolja a fiatal életét. A szakemberrel
összedolgozva fel kellene készíteni a gyerekeinket arra, hogy észrevegyék: mi
csak tanácsot adhatunk, a magánéletükért ők a felelősek, mindent kétszer
gondoljanak meg – fejezte ki véleményét Veronika.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése