A televízió a 18. - 19.
században az elektromosság terén végzett kutatások sikerének köszönhetően,
1885-ben a Lumiere testvérek megalkották az első mozgóképet. 1927-ben már
hangosfilmet tudnak játszani a mozikban. A televízió ötlete az Egyesült
Államokból származik, 1926-ban kezdtek sugározni adást kísérleti
jelleggel. A II. világháború után terjedt el leginkább a televíziózás, 1953-tól
az Egyesült Államokban már színes adások mentek a TV-ben. Magyarországon 1957
május 1.-én sugározták az első adást.
A televíziózás szórakoztató,
kellemes időtöltés, a televíziózás manapság már szükségletté vált az
embereknél. A dolgozó emberek számára akik este érnek haza kikapcsolódásként
szolgál a televízió.
Jay Blumer állítása
szerint négy szükségletet elégít ki a televíziózás:
- Lehet Tanulni, információt szerezni, tájékozzódni a világ történéseiről.
- Szórakoztatás
- Elszakadás a mindennapokból, a televízió által elmenekülhetnek a problémák elől
- Kapcsolatok: Azonosulhatnak a televízióban látott szereplőkkel vagy elítélhetik őket, a látottakat megbeszélhetik ismerőseikkel.
Viszont három olyan dolog van amiben a legnagyobb kárt okozza a
televízió.
-
Mivel a televízió napjaink egyik legfontosabb részévé vált kiszorítja a
többféle szórakozási formát, esetleg a társas tevékenységeket vagy az alvást.
-A
televíziót sok esettben egyedül nézik, de ha esetleg még társaságban is akkor
sem feltétlen a kommunikációé a főszerep.
-A televízió megjelenésének köszönhetően egyre kevesebb a szükséglet
arra hogy másokkal legyünk, vagy például beszélgessünk a szomszédjainkkal
vagy valamelyik családtagunkkal. Néhol kialakulhat az elhidegülés is egyre
kevesebbet beszélgetünk barátainkkal, családtagjainkkal. A televíziónak
köszönhetően nagy mennyiségben csökken azok száma akik újságot olvasnak esetleg
sportolnak.
Egyre
többet hallunk a televízió gyakorolt hatásáról, manipuláló szerepéről. Sokak szerint nagy mértékben gyakorol hatást ránk,
változást okoz a mindennapi életünkbe , „kimossa az agyunkat” . Más
emberek pedig nem is akarják észre venni, vagy teljesen más véleményen vannak,
mert hiszik, hogy ellen tudnak állni a befolyásolásnak. Manapság a televíziózás
otthon tartja a családot, és a család nagy része haza érkezés után azonnal
bekapcsolja a televíziót.
„Mindenkit magához láncol a hazug képdoboz, nyisd meg a tudatod,
a rendszer agytemető”
A
televíziózás már a korai életkorban elkezdődik és szinte végig
késéri az életünket. Az utóbbi években a gyerekek
szabadidejüket is inkább a számítógép illetve a televízió előtt töltik.
Leginkább a gyermekekre tartják veszélyesnek és károsnak a televíziót, hiszen
még nincsenek élettapasztalataik, valamint nem tudják elhatárolni a fikciót a
valóságtól. A gyermekkorban szerzett tapasztalatok, információk
meghatározhatják a későbbi kapcsolat kialakítást illetve az értékrendjük
kialakulását.
A
képernyőn látott töménytelen erőszak hatására akár a gyermek agresszívvé is
válhat, hosszútávon pedig visszafordíthatatlan károkat okozhat. Ott ahol a szülők nem figyelnek arra, hogy a gyereke illetve
gyerekeik mint néznek ott nagyobb az esély a gyermekben való változásra, vagy
például azok akik túl sokat néznek televíziót ebben az esetben a televízió
által képviselt értékeket helyezik előtérbe.
A
televíziónál nagyobb károkat leginkább az internet tud okozni, hiszen
barangolunk az interneten és folyamatosan érnek minket az inputok, hol reklám
ablakok ugranak fel, hol átirányítanak minket egy másik oldalra, és
kíváncsibb ember nincs a gyerekeknél.
Olyan oldalakra kerülhetnek amihez még nem értek meg, és egy elmúlt - nem múlt
el 18 éves választási lehetőség nem fogja vissza tartani a fiatalságot. A
szülők dolga lenne a gyerekeiknek segíteni, hogy megértsék mit is látnak
pontosan. De a szülők sem tudják ezt folyamatosan felügyelni.
Az
elmúlt évtizedben hatalmas teret hódított az otthonokban, illetve hatalmas
szerepet tölt be a családok szabadidejében.
A televízió elterjedésével a gyermek nevelkedésének feltételei is megváltoztak.
Ami arra utal hogy a neveltetés szerepét már részben a televízió átvette.
Az ember el sajátítja az adott kultúra szabályait, értékeit,
gondolatrendszerét, viselkedésmintáit és a személyes tulajdonságokat, mely
segít a társadalomba való beilleszkedésbe.
Régebben
a gyerekeknek szinte nem volt gyermekkoruk, a technikai fejlődésnek
köszönhetően viszont évtizedről évtizedre változott. A 19. század végétől az iskoláztatás meghatározta a
fiatalság életmódját , ennek következtében elkülönült a gyermekkor. A világ
megismerése most is még a személyes tapasztalatokon alapult, de kiegészült
az iskolákban megszerzett ismeretekkel. Ismereteiket továbbá a felnőttek által
mondott mesék, történetek bővítették. Olvasmányaik által betekinthettek a
felnőttek világába, de ez életkorhoz kötődőt illetve hogy menyire tudtak
olvasni.
A
20. század közepétől a televízió fokozatosan megváltoztatta az
átmenetet a gyermekkorból a felnőttkorba. A
televízióban látott képi világ teljesen mást ábrázolt mint amit régebben az
ismert mesék illetve a felnőttek által elmondott történetekből ismertek. A televízió-nézés
nem korhoz kötött, mint az olvasás. A gyerekek is hozzáférhetnek ugyan
azokhoz az információkhoz mint, amihez azelőtt csak azok tudtak akik
képesek voltak az olvasásra. Sokak szerint a televízió véget vett a
gyermekkornak. Mit lehet ez ellen tenni? Valahogy a kettő közötti utat
megtalálni illetve figyelni és ellenőrizni a gyermekeink televíziós szokásait.
Az internet hatásai
Fentebb már említettem az internet
hatását a mai fiatalságra. A fiatal gyermekeket időben meg kell tanítani arra
hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk az interneten. A mai technikai
fejlődéseknek köszönhetően már szinte bárhol tudunk interneten barangolni akár
az utcán (telefonon) akár egy kávézóban is, de legfőképp a saját
otthonukban. Persze az internet előnyös és nagyon hasznos dolog, de mint
mindenek ennek is megvannak a maga árnyoldalai.
Elsősorban
erre a szülőknek kellene felhívni a figyelmet, hiszen a gyermekek nagy
része a szülő véleményére ad elsődlegesen valamint még az oktatásban kellene nagyobb
hangsúlyt fektetni arra hogy elmagyarázzák, hogyan kellene kezelni az
internetes tartalmakat. Sok családban
viszont ahelyett hogy ezekre a dolgokra felhívnák a figyelmet, inkább a tiltást
választják.
Napjainkban
egyre nagyobb méreteket tölt be a kiberbűnözés. Mivel a gyermekek is szinte minden nap interneteznek,
jobban kell figyelni ezekre a problémákra. Minden dolog a kiberbűnözés
hatáskörébe tartozik, amely cselekvést generál. Például rossz oldalra irányít,
személyes adatok megadására késztet. Egy gyereknek nem egyszerű kiszűrni,
milyen veszélyeket rejt ez magában. Sajnos nagyon kevesen figyelnek oda az
információbiztonságra, főként a közösségi oldalakon.
A
közösségi oldalak szerepe egyre nagyobb lesz, szinte már minden ember
megtalálható a facebookon. És egy ilyen
közösségi oldalon csak az alapvető opciók használatának ( Lájkolás, megosztás,
kommentelés) köszönhetően szinte bárki bármit megtudhat rólunk. Főleg az olyan
tartalmak amiknek pont ez a feladatuk. Például „Hányan nézték meg az adatlapodat
az elmúlt 1 hónapban” egy ilyen alkalmazás elkéri az adataidat illetve hogy a
nevedben esetleg posztolhasson, és a mai fiatalság nagy része nem
olvassa el ezt a részt és lazán csak tovább megy hogy láthass az eredményt, ami
alapból kamu. Persze vannak adatvédelmi lehetőségek, viszont az emberek nagy
része szinte az alapbeállításokon kívül mással nem is foglalkozik. És itt merül
fel olyan kérdés, hogy biztos azzal az emberrel beszélgetsz akit a képen látsz?
Szerencsére
a Facebook fontosnak tartja, a fiatalok védelmét, sajátságos
beállításokkal próbálja megóvni az esetleges támadásoktól. Tehát a 13 év a regisztrációs korhatár, és több
olyan beállítás is van, amely a 13 és 17 év közötti felhasználók számára nem
elérhető. Ezekből a törekvésekből látszik, hogy jó irányba haladnak a dolgok,
de még sok munka van hátra itthon és nemzetközi szinten is. Itt visszatérve
talán a legnagyobb hangsúly mégis az oktatáson és szülői ráhatáson van. A
tudatos internethasználatnak a nevelésével többet érhetünk el, mint a
korlátozással.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése