Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. április 2., vasárnap

Versenysport gyermekkorban



Gyermekeinket érdemes minél előbb megismertetnünk a legkülönbözőbb sportágakkal. Erre nincs is jobb alkalom, mint az olimpia időszaka, amikor a közös szurkolás már eleve egy izgalmas élményhez köti a sportot. A korai sportolásra nevelésnek számos előnye van, viszont a versenyszerű sportolás komoly veszélyeket is tartogathat. Dr. Jókay Kinga, gyermekorvosunk posztja a lehetséges kockázatokról, valamint a megelőzés fontosságáról.
A sportolás korai megszerettetésének sok pozitívuma van; a sportoló gyerekek sokat tesznek egészségükért, emellett kitartást, önfegyelmet tanulnak és a stresszhelyzetek kezelését sajátíthatják el sportolás közben. Azok a gyermekek, akik mindezt versenyszerűen teszik, különleges odafigyelést igényelnek, mivel a túlzásba vitt, megerőltető edzések súlyos sérülésekkel járhatnak.
A szerzett elváltozások többsége odafigyeléssel, rendszeres kontrollal és bizonyos „aranyszabályok” betartásával megelőzhető. A gyermek sportaktivitásának kontrollálása elsősorban a szülők feladata, akiknek egyáltalán nincs könnyű dolguk ezen a téren. A kisebb gyermekek még nem tudják pontosan elmagyarázni, hogy mi is a bajuk, sőt az esetleges veszélyforrásokat sem tudják még megfelelően felmérni. Vannak azonban bizonyos jelek, amelyek figyelmeztethetik a szülőt arra, hogy valami nincs rendben. Ilyen tünet lehet az ingerlékenység, a fáradékonyság, vagy a teljesítmény csökkenése.
Teniszkönyök már gyermekkorban?
A versenysportoló gyermekek esetében a sérülések nagyobb részét a túlterheltség okozza, mivel a túlzott aktivitás folyamatos stresszhatásnak teszi ki a csontokat, izmokat és inakat. Léteznek az egyes sportágakra speciálisan jellemző sérülések, mint például a tornászok gerincén megrepedt csont, az úszóknál a váll íngyulladása, de mindenki hallott már az úgynevezett „teniszkönyökről” is.
Az orvosok gyakran diagnosztizálnak ún. mikrotraumás kopást is, ami túlzásba vitt és túl gyakori sportolás miatt következik be. Ennek jellemzője, hogy a sportoló gyermek eleinte csak edzés után érez fájdalmat, de ha nem hagy megfelelő időt a regenerálódásra, akkor sportolás alatt, és legrosszabb esetben aktivitás nélkül is érzi a tompa fájdalmat.
Hogyan előzzük meg a sportsérüléseket?
  • Többféle, változatos mozgásformákat érdemes választanunk, gyermekünkkel közösen. Nem ajánlatos egy-egy sportágra specializálódni mielőtt a gyermek eléri a serdülőkort, a hangsúly inkább a változatosságon van, így a különböző testrészeit fokozatosan erősítheti. Ezzel megelőzhetőek az olyan sérülések, amelyek a későbbi teljesítményre is hatással lehetnek. Nem kell szélsőségekre gondolni, például a futás is változatossá tehető, ha a gyermek egyik nap a vízben, máskor pedig a szárazföldön edz.
  • A terhelt izmoknak hagyjunk elegendő időt a regenerálódásra. Hetente legalább 1-2 pihenőnap jár a sportoló gyermeknek, de ajánlott évente 2-3 hónap szünetet is tartani a versenysportban. Természetesen mozogni ekkor is lehet, azonban a komoly megterheléstől tartózkodni kell. A versenyekre való felkészülés során is fontos a mértékletesség, hetente maximálisan 10 százalékkal ajánlott növelni az edzésidőt, az ismétléseket, illetve a távolságot.
  • Az egészségi állapotnak megfelelő sportág mellett tegyük le a voksunkat. Ezzel szintén sok későbbi probléma megelőzhető. A döntésnél érdemes például figyelembe venni, hogy míg a dinamikus mozgásformák (úszás, lovaglás) jótékony hatással vannak a magas vérnyomásra, addig a statikus mozgások (birkózás, boksz) súlyosan megemelhetik azt.
A versenysport lelkileg is megterhelő
Nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is lehet túlterhelt a gyermek. Az állandó teljesítménykényszer és a versenyhelyzetek okozta stressz önmagában is súlyként nehezedik a gyerekekre. Fontos, hogy a kis sportoló önszántából válassza a versenysportot, és az ezzel járó áldozatokat is saját akaratából vállalja.
A harmonikus lelkiállapot megteremtése már csak azért is lényeges, mert az mindig hozzásegíti a gyermeket a lehető legjobb eredmény eléréséhez. Az irreális elvárások feleslegesen borítják fel ezt az egyensúlyt, valamint szorongáshoz, vagy akár „kiégéshez” vezethetnek.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése