Pszichés vagy szervi okok? - Elsődleges és másodlagos enurézis - A szobatisztaság tanulása - A nem megfelelő szoktatás - Hólyagtréning vagy ébresztés?
Enurézisről, azaz bevizelésről abban az esetben beszélünk,
ha a gyerek akaratlanul, vagy néha szándékosan nem megfelelő helyre (ruházatba,
ágyba) üríti vizeletét olyan életkorban, mikor a kontinencia (visszatartás) már
elvárható lenne. Ez általában a négy-öt éves kor. A diagnózis felállításához a
tünet ismételt jelentkezése szükséges.
Megkülönböztetünk organikus, azaz szervi eredetű, és nem
organikus, azaz főként pszichés eredetű bevizelést. Azért fontos ezeknek az
elkülönítése, mert ez határozza meg a további teendőket. A
differenciáldiagnózis (elkülönítés) az urológus és nefrológus
(vesebetegségekkel foglalkozó orvos) feladata. Vizeletvizsgálat, vese- és
gerincröntgen alapján lehet a szervi eredetet igazolni vagy kizárni.
Az organikus eredetű enurézis kezelése elsősorban a fent
említett urológus és nefrológus tevékenységi körébe tartozik, míg a nem
organikus esetekben általában gyermekpszichológiai, gyermekpszichiátriai
kezelésre kerül sor.
Abban az esetben, ha a gyermek 4-5 éves koráig soha nem volt
legalább fél éven keresztül szoba-, ágytiszta, primer, azaz elsődleges
formáról van szó. Ha volt a gyerek életében olyan, legalább féléves időszak,
mikor tudta tartani a vizeletét, szekunder, azaz másodlagos
enurézisről beszélünk. Ez a megkülönböztetés is a teendők meghatározása miatt
fontos.
A primer enurézis fennállhat a hólyag kapacitásának
elégtelen volta, vagy a vizeletürítésben résztvevő agyi központ, illetve
idegpályák éretlen volta esetén, valamint nem megfelelő szobatisztaságra
szoktatás következtében.
A hólyagfunkció akaratlagos szabályozása tanulási folyamat
eredménye. A megfelelő szobatisztaságra szoktatás (toalett-tréning,
kondicionálás): mikor a szülők (anya) elérkezettnek látják az időt, (képes
a gyermek az együttműködésre, tud valamennyire uralkodni a záróizmain, tudja
jelezni valamilyen módon szükségletét) leveszik a gyerekről a pelenkát és
elkezdik egyre nagyobb rendszerességgel bilire ültetni. Próbálják megértetni
vele, hogy szeretnék, ha ebbe végezné dolgát. Ha ez sikerül, azonnal
megdicsérik, mosollyal jutalmazzák, ami a helyes viselkedés pozitív
megerősítése. A szülők másik elvárása, hogy a nadrág száraz maradjon. Siker
esetén ezt is örömmel nyugtázzák, ami további megerősítés a gyerek számára.
Mind a primer, mind a szekunder enurézis kialakulásában
szerepet játszhat a nem megfelelő toalett-tréning. A leggyakoribb hibák:
Túl korai szoktatás:
nem várják meg a gyermek megfelelő biológiai, pszichológiai érettségét, nem
veszik figyelembe a fejlődés egyéni ritmusát. Ebben az esetben olyat várnak el
a gyerektől, amit nem képes teljesíteni, így ő is, szülei is frusztrálódnak
(csalódnak), ami a helyzetet tovább rontja. Ha ilyen körülmények között esetleg
mégis kialakul a szoba-, ágytisztaság, ez csak labilis (bizonytalan) funkció
lesz, melyet későbbi gyerekkori frusztrációk, traumák megzavarhatnak. Ebben az
esetben visszaesés következhet be.
Türelmetlen vagy erőszakos szoktatás: a szülők túl gyors sikert várnak el, főleg azoknál a
gyerekeknél, akiknél a beszéd- és mozgásfejlődés az átlagosnál gyorsabb volt.
Ezekben az esetekben gyakran nem jelzik vissza a kisebb sikereket, nem erősítik
meg a helyes viselkedést, hanem sikertelenség esetén csalódottságuknak adnak
hangot. Ez a gyermekben szorongást, agresszív indulatot válthat ki, ami miatt
esetleg nem lesz hajlandó megfelelni az anyai elvárásnak. Tiltakozása,
szembenállása (oppozíciója) fejeződhet ki az enurézisben.
Hiányos szoktatás:
elhanyagoló családban, intézetben nevelkedő gyerekeknél nincs kinek
teljesíteni. A megerősítés hiánya miatt a gyerek érdektelenné, motiválatlanná
válik.
Zavaró életesemények:
gyakorlati tapasztalat, hogy a korai években átélt negatív életesemények
nehezítik, ill. labilissá teszik a szobatisztaság kialakulását. (l: felbomlott
család, komolyabb feszültségek családon belül, testvér születése, testi
betegségek, anyától való elszakadás.)
Az enurézis kezelésében a legelterjedtebb módszerek a
hólyagtréning (mind a két formája), a pszichoterápia és végszükség esetén az
átmeneti gyógyszeres segítség adása. A hólyagtréning két formája:
Vizelet-visszatartás gyakorlása: a vizelési inger megjelenése és a vizelés megkezdése
közötti időtartamot a gyermek naponta 2-3 perccel megpróbálja növelni.
A vizelés többszöri megszakítása: a gyermek elkezd vizelni, és közben újból és újból
megszakítja a vízsugarat. Itt a megszakítások számának növelése a cél. Mind a
két esetben naptárban jelöli a gyerek az elért eredményt, sikert. Az egyes
módszereket 3-4 hétig érdemes próbálni, majd szünet után lehet megismételni. Természetesen
mind a két esetben a szülő támogató segítsége szükséges.
Csak abban az esetben szabad ezzel a módszerrel próbálkozni,
ha:
• a gyerek idegrendszere már biztosan eléggé érett a
kondicionálásra és pszichésen is vagy egyensúlyban van, vagy szakember támogatásában
részesül,
• ha a szülő kellő időt tud fordítani a gyakorlásra, ha képes az apró sikereknek igazán örülni, s ezt szeretettel, mosollyal visszajelezni. (Ezzel pozitívan megerősíti a gyereket, stressz nélkül motiválja további igyekezetre.) Ha szülő csalódott, türelmetlen túlterhelt, vagy a szülőgyerek kapcsolat valami miatt amúgy is terhelt, nem szabad szakember segítsége nélkül elkezdeni a tréninget.
• ha a szülő kellő időt tud fordítani a gyakorlásra, ha képes az apró sikereknek igazán örülni, s ezt szeretettel, mosollyal visszajelezni. (Ezzel pozitívan megerősíti a gyereket, stressz nélkül motiválja további igyekezetre.) Ha szülő csalódott, türelmetlen túlterhelt, vagy a szülőgyerek kapcsolat valami miatt amúgy is terhelt, nem szabad szakember segítsége nélkül elkezdeni a tréninget.
Szoktak még próbálkozni az éjszakai ébresztés módszerével,
de ezzel mi nem tudunk egyetérteni. Egyrészt a gyerekek többsége nehezen
ébreszthető fel egészen, s így félálmukban megpisiltetve őkat, az idegződik be,
hogy ilyenkor szabad ellazítani a hólyagzáró izmokat, s ezzel csak megerősítjük
az éjszakai ágybavizelést. Másrészt minden gyermeknek szüksége van az
egészséges fejlődéshez a nyugodt, zavartalan alvásra. Ez a módszer nem a gyerek
örömteli közreműködésére; hanem a szülő kemény beavatkozására épít.
Tréningre nem szűnő primer enurézis esetén, illetve
szekunder enurézisnél, ha nem egyértelmű és megoldható a kiváltó ok (pl. anya
ideiglenes távolléte, óvodába szoktatás kezdete, testi betegség utáni állapot)
mindenképp indokolt és fontos a gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter
felkeresése pszichoterápiás, és esetleges gyógyszeres kezelés céljából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése