Taknyos a
gyerek - rögtön rohansz az orvoshoz?
A nagylányom most négy és fél éves. Ez az ötödik olyan
ősz-tél-tavaszi szezonom, amikor gyerekem van. Azt tapasztalom, hogy valamikor
szeptemberben megindul a taknyozás és eltart körülbelül április végéig.
Általában nincs semmi különös baja a kölyköknek, mindössze annyi, hogy – néha
pár hét kihagyással – folyamatosan taknyosak egy kicsit, esetleg köhögnek.
A picit vacak állapot ingadozó: néha folyamatosan szívnom
kell a gyerekek orrát, esetleg orrot is mosok, máskor napi 2-3 orrszívás plusz
a nagyobbaknál néhány papírzsepis fújás elég. Meg egy kis orrcsepp. Néha köhögnek,
máskor nem. Kapnak köptetőt, ha szükséges. Ezen a szinten én nem viszem
orvoshoz őket. Ha viszont lázuk van, levertek, napközben elalszanak szokatlan
időpontban, szemmel láthatóan rossz bőrben vannak, akkor igen.
Tavaly „véletlenül” mentünk el „szokásos téli állapotban” a
doki nénihez: januárban nyitott az új óvoda, ahova felvették a lányomat, neki
kellett volna „egészséges igazolás”, hogy mehet közösségbe. Nem kapott.
Helyette fél tucat gyógyszert, köztük antibiotikumot, szteroidos orrkrémet, homeopátiás
gyógyszereket, inhalálót stb. És „fenyegetést”, hogy ilyen állapotban nem lehet
megkezdeni az óvodát, legalább két hétre lesz szüksége, hogy felépüljön.
És ekkor fellázadtam. A gyógyszereket megfeleztem, az
antibiotikumot és szteroidos vackot nem adtam, inhalálni hajlandó voltam, a
gyereket pedig vittem a következő hét elején az ovikezdésre. Az aktuálisan napi
2 db orrszívással együtt. Senkinek nem okozott gondot. Senki se találta
betegnek és nem kérdezte, hogy mit keres ott. Én pedig gyerekorvost váltottam,
és egy hónap múlva a pont ugyanolyan „éppenorrfújós” gyerekemnek megkaptam az
egészséges igazolást.
Az inhalálós készüléket vissza kellett vinnem a régi doki
nénihez, és akkor vittem neki egy üveg bort is, hogy köszönöm szépen az
eddigieket, megyünk a másik doktornőhöz. Érdekes jelenet volt. Persze nem esett
neki jól, nem is akartam bántani, úgy éreztem és érzem most is, hogy ő is
rendben van a szakmájában, csak máshogy látja a világot. Miközben szedtem össze
a cuccomat, beviharzott egy anyuka, és szívből hálálkodott a régi doki néninek,
hogy végre egészséges a kislánya, hogy se takony, se köhögés, semmi, teljesen
jól van, végre tisztességesen meggyógyították, ezt sose tudja eléggé
megköszönni, hogy utálta ő ezt az állandó betegséget. Gondoltam magamban, ez
így korrekt, ők ketten – mint szülő és gyerekorvos – megtalálták egymást,
ugyanazt szeretnék, mindenki elégedett.
A mi új doki nénink ma látta kontrollon a fiamat, akit múlt
héten vittem hozzá, mert fuldokolva köhögött, aztán sípolt. Ma már teljesen jól
van a kiskölök. Megállapodtunk, hogy már nem kell visszamennem, tovább
csökkentem a befújós sprayt, aztán leállok vele. Mondta az új doki néni, hogy a
fiam most már „csak egy kicsit náthás”, de ezen ne izgassam magam. Majd rendbe
jön. És hozzátette: aztán meg majd megint benyal valamit. Ilyen ez az időszak.
Egyik nátha a másik után. Majd jövő tavasszal meggyógyul teljesen. Figyeljek
rá, hogy ne fulladjon, mert az veszélyes, és eléggé úgy tűnik, hogy van rá
hajlama. Akkor azonnal fújás, és menjünk be hozzá a rendelésre. A többi nem
érdekes.
Megnyugodtam a hallottaktól. Úgy érzem, hogy ez a doki néni
hozzám hasonlóan gondolkodik, megérte váltanom, mert benne szinte vakon meg
tudok bízni a gyerekemmel kapcsolatban. Neki elhiszem, ha azt mondja: baj van. Ha
egyszer ő fog antibiotikumot adni, kivizsgálásra beutalni, akkor nem azon fogom
törni a fejem, hogy ezt hogyan ússzam meg vagy hogyan lógjam el, be fogom
tartani az előírásait.
Ahogy jöttem hazafele, eszembe jutott, hogy megkérdezzelek
titeket: nektek hol van a „tűréshatárotok” ebben az őszi náthás időszakban?
Mikor viszitek a gyerkőcöt dokihoz? Mikor tartjátok betegnek? Megpróbáljátok-e
kikúrálni a náthából? Nálatok is megy a takony fél éven át, vagy vannak
alkatilag szerencsésebb gyerekek? Adtatok-e már antibiotikumot nem lázas, de
taknyos gyereknek? Nektek milyen a gyerekorvosotok – hasonlóan gondolkodik vagy
éreztek problémákat? Mit gondoltok arról, ha láttok oviban taknyos-köhögős
gyereket: hogy ősz van, vagy azt, hogy az anyja nem normális?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése