Veszélyes lehet a mumpsz és a kanyaró

A mumpsz és a kanyaró egymással rokon vírusok, a kötelező védőoltást is kombináltan kapják ellenük a gyerekek, lefolyásuk azonban nagyban eltér egymástól. Ennek ellenére mindkét betegség komoly szövődményekkel és következményekkel járhat. Dr. Kiss Gábor gyermekorvossal beszélgettünk. Mi a mumpsz? Járványos fültőmirigy-gyulladás. Ez egy olyan vírusos megbetegedés, ami a nyálmirigyek megnagyobbodásához vezet, és igen komoly fájdalmakat okoz a betegnek. Okozója a kanyaróvírussal rokon, úgynevezett paramixo-vírus, ami elsődlegesen cseppfertőzéssel terjed. Leggyakrabban gyermek- vagy ritkábban kiskamasz korban alakul ki, a legtöbben általában 5-10 évesen esnek át rajta. Kétéves kor alatt meglehetősen ritka a mumpszos fertőzés. Aki egyszer megkapta, az a betegség lezajlását követően hátralévő életében már védett a kórokozóval szemben. Mennyire erősen fertőző ez a betegség? A kanyaróhoz vagy a bárányhimlőhöz képest kevésbé, de egyébként igen ragályos betegségről beszélünk, a fertőzésnek kitett emberek nagyjából fele elkapja a vírust. Nem véletlen, hogy a mumpsz tipikusan a sűrűn lakott országokban és azokon belül is elsősorban a városokban, nagyvárosokban jellemző. Magyarországon ugyanakkor jelentősen csökkent a megbetegedések aránya, mivel a gyerekek 15 hónapos korban kombinált formában védőoltást kapnak ellene. Habár előfordulása gyermekkorban a leggyakoribb, úgy tudom, a bárányhimlőhöz hasonlóan a mumpsz sem gyermekbetegség. Valóban nem. Sőt, hasonlít a bárányhimlőre abban, hogy jobb rajta minél előbb túlesni, mert míg a gyerekeknél a mumpsz szinte mindig magától meggyógyul, és az esetek túlnyomó többségében semmiféle szövődménnyel, következménnyel nem jár, addig serdülő- vagy pláne felnőttkorban már komoly károsodásokhoz vezethet, különösen férfiaknál. Mit kell tudni a mumpsz lezajlásáról? A betegség 2-3 hétig lappang, majd ezután jelentkeznek a tünetek. Ezek közül a fültő körüli fájdalom és a terület megduzzadása a legismertebb és egyben a legáltalánosabb. A fültőmirigy mellett a nyelv és az állkapocs alatt elhelyezkedő mirigyek is bedagadnak, sajognak, nyomásra éles fájdalom nyilall beléjük. Ezek a duzzanatok szabad szemmel is jól láthatók: a beteg arca kerekdeddé, teltté válik. Emellett a vírus fejfájással, torokfájással, általános rossz közérzettel és gyengeséggel jár, illetve láz is jelentkezhet. Ez általában nem magas, de előfordulnak olyan esetek is, amikor 40 fokos lázzal jár a betegség. A legtöbb betegnél egyébként a rágás vagy nyelés közben érzett fájdalom árulkodik először arról, hogy elkapta a fertőzést. Mik azok a komoly károsodások, amiket az előbb említett? Serdülőkor után a fertőzött férfiak mintegy ötödénél alakul ki a mumpsz velejárójaként fájdalmas heregyulladás, ami akár herezsugorodáshoz is vezethet. Ez talán a legismertebb veszélyes szövődmény. Ez tartós károsodást jelent? Ritkán ugyan, de jelenthet azt is. Sőt, akár teljes meddőséghez is vezethet, ha a károsodott, elhalt herecsatornákban megszűnik a spermatermelés. Ez szerencsére nem túl gyakori, de előfordulhat. Csak a férfiakat fenyegeti ilyen komoly veszély? A nőknél is kialakulhat petefészek-gyulladás, de csak ritkábban. Extrém esetekben ugyanakkor ez is vezethet meddőséghez, tehát nagyon oda kell figyelni rá. Milyen egyéb szövődmények alakulhatnak még ki? Az agy is sérülhet, mivel a mumpsz az agyat övező hártyák vírusos gyulladását is eredményezheti. Ez a típusú agyhártyagyulladás ugyanakkor ritkább a herebántalmaknál. A betegek 5-10 százalékánál alakul ki. Ugyanakkor, mint látjuk, ez sem egy olyan arány, hogy nyugodtan hátra lehetne dőlni, mondván, teljesen elenyésző számról van szó. Ténylegesen nagyon ritka szövődmény viszont az agyvelőgyulladás, ami ötezerből átlagosan egy esetben alakul ki. Roppant veszélyes megbetegedésről van szó, hiszen nagy eséllyel maradandó ideg- vagy agykárosodáshoz vezet: süketséget, féloldali arcizombénulást eredményezhet. Előfordulhat még hasnyálmirigy-gyulladás, vesegyulladás vagy ízületi gyulladás is szövődményként, de ezek inkább csak nagyon kellemetlenek, mintsem tartós károsodáshoz vezetnének. Mit tegyünk, ha mumpszosak vagyunk? Hogyan enyhíthetők a beteg kellemetlenségei? Túl sok mindent nem tudunk tenni, meg kell várnunk, míg a szervezetünk legyőzi a vírust. Ez általában 10-14 napba telik. A fejfájás és az általános rossz közérzet enyhítésére szedhetünk enyhébb fájdalomcsillapítókat, de ez nem feltétlenül szükséges, csak ha már nagyon rosszul vagyunk. A duzzanatok lelohadásáig mindenképpen maradjunk otthon, és ha fájdalmat érzünk a herékben, illetve a hölgyek az alhasi tájékon, haladéktalanul menjünk orvoshoz! Mivel a rágás fájdalmas, fogyasszunk pépesített ételeket és kerüljük a savas ételeket, italokat. Miért? Mert ezek fokozzák a gyulladt nyálmirigyek nyáltermelését, és ez további fájdalmakat okoz. Citromlé, narancslé, almalé, fokhagymás-tejfölös uborkasaláta nélkül tehát lehetőleg bírjuk ki ezeket a napokat, mert csak nekünk lesz tőlük rosszabb. Térjünk át a kanyaróvírusra! Mint mondta, rokon a kórokozója a mumpszéval… Igen, így van. A kanyaró is egy roppant erősen fertőző vírusos betegség, ami cseppfertőzéssel terjed, és rendkívül súlyos szövődményekkel járhat. Éppen ezért van ez ellen is védőoltás, kombinált formában a rubeola és a mumpsz elleni vakcinával. A betegség olyannyira fertőző, hogy a fertőzésnek kitett emberek több mint 90 százaléka elkapja, ha nem védett ellene. Honnan lehet felismerni? A kanyaró 8-10 napig lappang, majd lázzal, erős tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással és könnyezéssel jár. Emellett jelentkezhet hányás, hasmenés is. A kötőhártyák begyulladnak, a szem fáj, ég. Átlagosan 4-5 nap után jelennek meg az a jellegzetes sárgásfehér lerakódás a szájnyálkahártyán, ami közismert velejárója a betegségnek. Ez az úgynevezett Koplik-folt. Ezzel egy időben jelennek meg a bőrkiütések? Nem, kicsit később, úgy a 13-14. nap tájékán. Az első kiütések a fül mögött és a halántékon jönnek ki, majd az arcon is láthatóvá válnak, és néhány nap leforgása alatt az egész testet ellepik, néhol szünet nélkül beborítva a bőrt. Elég csúnya, nagyjából gombostűfejnyi méretű, vörhenyes pörsenésekről van szó. Viszont szerencsére nem viszketnek. Mennyi idő után tűnnek el? Egyénileg változik, de öt nap után általában bebarnulnak, majd eltűnnek. Ezzel együtt szűnik meg a láz és az általános rosszullét is. Maradnak hegek a kiütések nyomán? Nem. Néhány hétig barnásabb a bőr a helyükön, de ez is lehámlik, és semmi nyom nem marad utánuk. Milyen szövődményekkel járhat a betegség? A legsúlyosabb az agyvelőgyulladás, illetve egyéb idegrendszeri betegségekhez is vezethet a vírus. Bakteriális szövődményként gyakoriak a tüdő- és légúti megbetegedések, a fülgyulladás, a szívizom gyulladása. Extrém esetben a kanyaró halált is okozhat. Ez a fejlett országokban szerencsére ritkán fordul elő. Mennyi a halálozási arány? 0,2-0,3 százalék. De mint említettem, ez inkább ott jellemző, ahol nincs kötelező védőoltás és megfelelő egészségügyi infrastruktúra. Azt pedig tudni kell, hogy a nyugati világ egyes országaiban gyakorlatilag nincs már kanyaró. A 300 milliós lakosságú Egyesült Államokban például évente száz körül mozog a megbetegedések száma. Hogy lehet kezelni a kanyarós beteget? Alapvetően sehogy. A szervezet itt is legyőzi a vírust egy idő után. Vagyis itt is a tüneteket kell kezelni elsősorban. Láz- és fájdalomcsillapítóval, nyugalommal, bőséges folyadékfogyasztással elviselhetőbb a betegség lefolyása. A megfelelő bánásmód azért is fontos, mert a kanyaró igen komoly szintű rosszulléttel és gyengeséggel jár. Elég, ha annyit mondok, hogy a beteg láza akár 40 fokos is lehet, és nem kell külön elmagyarázni, hogy egy kisgyerekre milyen hatással van ez… Szóval nagyon oda kell figyelni a betegre. A védőoltás egész életre védettséget biztosít? Az általános iskolában, 11 éves korban kapnak emlékeztető oltást a gyerekek. Ha valamilyen okból kimaradt volna az oltás, bármikor be lehet adni. Ha valaki annak idején átesett a kanyarón, annak viszont felesleges beoltatnia magát, kétszer ugyanis senki sem betegszik meg.

#1 Dr.BauerBela

---