A kanyaró
lefolyása, szövődményei és kezelése
A kanyaró – latin nevén morbilli – egyike a védőoltásnak
köszönhetően Magyarországon ritkasággá vált kiütéses fertőző betegségeknek.
Néhány évtizede még járványos mértékben fordult elő kanyaró nálunk is, egyike
volt a nem ritkán kórházi ápolást is igénylő betegségeknek, halálesetek is
adódtak.
A betegség lefolyásáról
A kanyaró cseppfertőzéssel
átadható vírusbetegség, mely két hetes lappangási idő után lázzal, felső légúti
panaszokkal és tünetekkel kezdődik. A bevezető, általában 4 napos szakaszban
orrfolyás, torokfájás, köhögés és váladékozó kötőhártya-gyulladás jellemző,
jellegzetes tünet a szájnyálkahártyán a fehéres felrakodás, a Koplik-folt. A
hurutos tünetek mellé a betegség ötödik napján jelennek meg a foltos, először
az arcra, majd a mellkasra, később végtagokra is kiterjedő kiütések. Az átlagos
lefolyás 1-2 hét, a kiütések finom, korpázó hámlással tűnnek el.
A szövődményekről
A kanyaró szövődményei között a két legsúlyosabb – a főleg
csecsemőkorban előforduló -, ún. óriássejtes tüdőgyulladás, illetve a főleg
nagyobbakban gyakoribb, súlyos maradványtünetekkel (pl. epilepszia) gyógyuló
agyvelőgyulladás. Mindkét szövődmény halálos kimenetelű is lehet. Oki
kezelésre nincs megfelelő gyógyszer, így minden esetben az egyéni szerencsén
múlik, ki gyógyul meg, ki nem. A védőoltások általános bevezetése előtti időben
átlagosan 500 kanyarós kisgyermek közül egy nem élte túl a fertőzést!
A kanyaró elleni védőoltásról
A kanyaró évtizedek óta, Magyarországon 1969 óta,
védőoltással elkerülhető. A védőoltásra élő, gyengített vírusokat tartalmazó
oltóanyagot használunk. A jelenleg minden kisgyermeknek 15 hónapos és 11 éves
korban adott két védőoltást 3 komponensű (kanyaró-rubeola-mumpsz, azaz MMR)
vakcinával bőr alá adjuk.
Oltás utáni tünetek
Az oltást követően nem a többi, csecsemőkori oltásnál
várható módon, 72 órán belül fordulhat elő helyi duzzanat, hőemelkedés, esetleg
láz, hanem egy héttel később. Átlagosan 7-9 nappal a beadás után lehet az
oltottnak láza, igen ritkán a három, megelőzendő fertőzés enyhe tünetei –
kiütések, fültőmirigy-duzzanat, tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat. Ez azért van
így, mert idő kell ahhoz, hogy a betegség kialakítására képtelen, gyengített
vírusok elszaporodjanak és kiváltsák az immunválaszt, azaz a védettséget. Ezek
az oltási reakciók azonban jóindulatúak, nem fertőznek, hamar elmúlnak, és a
lázcsillapításon túl semmilyen tennivalót nem igényelnek.
A kanyaró elkerülésének fontossága
Sok félreértés is övezi a kanyarót, illetve a kanyaró elleni
védőoltást, melynek döntő részéért az újságokban, egyéb médiumokban megjelenő
rémhírek, félretájékoztatások tehetők felelőssé. Ma már nálunk senki nem
gondolja, hogy jobb volna átesni a kanyarón, mint elkerülni azt, de – sajnos –
több olyan ország van a világon, ahol jobban félnek a kanyaró elleni
védőoltástól, mint a kanyarótól. Több európai országban nincs a mienkhez
foghatóan magas átoltottság, aminek következtében kisebb nagyobb helyi
járványok időről időre kirobbannak.
A kanyaró ugyanis egyike a legkönnyebben terjedő
fertőzéseknek, a féken tartásához magas, legalább
90%-os átoltottság szükséges. Az oltástól való félelem először autista
gyermekek kapcsán terjedt el. (Az autizmus mint kórkép, betegségcsoportot
jelöl, melynek lényege a környezettel, társakkal való kommunikáció komplex
zavara, nem pontosan ismert kóreredettel, melyben legnagyobb szerepe örökletes
tényezőknek van és nem vírusfertőzéseknek, illetve védőoltásoknak.) Jelenleg
már teljes biztonsággal elmondható, hogy semmilyen ok-okozati kapcsolat nincs
sem a kanyaró, sem az az elleni adott védőoltás és az autizmus között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése