Az ágybavizelés 3 lelki oka - Amire
nem is gondolnál
Az éjjeli bepisilés öntudatlan
tiltakozás lehet a környezet igazságtalan bánásmódja, a körülmények
rendezetlensége ellen.
Ez is érdekelhet
Az ágybavizelés voltaképp öntudatlan
feszültséglevezetés. Akkor jelentkezik, amikor az értelem álomba merült, azaz a
gyermek elveszítette az éber öntudat kontrollját, az alvó öntudatba
pedig öntudatlan érzelmek és képzetek nyomulnak be.
Mindez ráadásul oly módon történik, hogy másnap reggel a
környezet is észleli a történteket, vagyis tudomást szerez a belső
tiltakozásról.
Öntudatlan tiltakozás
Az ágybavizelés ugyanis öntudatlan tiltakozás a
környezet igazságtalan bánásmódja, a körülmények rendezetlensége ellen. A
probléma valódi oka gyakran a környezetben keresendő, nem pedig az úgymond
vétkes gyermekben. A szülőnek ilyenkor érdemes figyelemmel és megértéssel
viseltetni az iránt, hogy csemetéje miképp viszonyul a körülötte lévőkhöz,
hogyan csapódnak le benne a mindennapi élet történései.
Ha nagy a nyomás a gyereken
Előfordul, hogy az ágybavizelést a szülőknek a gyerekkel
szembeni túlzott elvárása váltja ki. Természetes, hogy minden édesanya és
édesapa azt szeretné, ha gyermeke legalább annyira, de inkább többre
vinné, mint ő - ám ha saját meg nem valósult ambíciót kívánja ráerőltetni a
kicsire, szinte biztosra vehető a kudarc. Lehet, hogy látszólag minden rendben
van, ám a gyerkőc legbelül tiltakozik, ami testi tünetekben, adott esetben
éjszakai bevizelésben nyilvánulhat meg.
Feszültségek a családon belül
A házastársak veszekedése, illetve az eltérő neveltetésükből
fakadó súrlódások szintén előidézhetik a feszültségkiegyenlítődés ezen módját.
A kicsik hajlamosak önmagukat hibáztatni, ha az édesapa és az édesanya között
nincs minden rendben - a maguk kis logikájával arra a következtetésre jutnak,
hogy az ő kvázi rosszaságuk miatt szomorúak vagy idegesek a nagyok.
Az is lehet, hogy utóbbiakat túlságosan is leköti a maguk
problémája, az apróság pedig olyan eszközzel próbálja felhívni magára a
figyelmüket, amilyen a rendelkezésére áll - azaz a bepisiléssel.
Ugyanezen módszerrel próbálhat egy kis extra törődést kicsikarni a szülőkből
akkor is, ha kistestvére születik, amit egyfajta trónfosztásként élhet meg.
Ha a család nehéz helyzetbe kerül
Talán különösnek tűnik, de a manapság egyre több családot
érintő egzisztenciális nehézségek is kiválthatják a kicsinél a fenti tünetet.
Ilyenkor nem csoda, hogy a szülők, miközben a megoldást keresik, a szokásosnál
kevesebbet tudnak foglalkozni porontyukkal, mint ahogy az igényelné, vagy a
bennük lévő feszültség miatt egyszerűen nem tudnak 100%-osan jelen lenni a kis
életében. Ám hiába szeretnék, a gyerek - korából adódóan - még nem tudja
megérteni a probléma hátterében álló okokat, és szülei viselkedésváltozását
megintcsak úgy éli meg, hogy nem eléggé fontos a számára legkedvesebb
embereknek.
Túl sok
A bevizelés a fenti esetek mindegyikében ugyanarra
vezethető vissza: a gyereknek az az érzése, hogy túl sokat kívánnak
tőle, miközben ő csak annyit tud, amennyit. Napközben a környezet erős
ellenhatásai miatt képtelen szabadjára engedni a benne felgyülemlő
feszültséget, nem tudja a dolgokat úgy irányítani, ahogy szeretné. Ám amint a józan
ész kontrollja alábbhagy, a feszültség is felenged. A gyermek kisbaba
módjára hagyja, hadd menjen minden a maga útján. A bepisiléssel azt
üzeni: "Olyan kicsi vagyok még, hogy éjszaka bepisilek. Valahányszor ez
bekövetkezik, a szüleimnek végre tényleg foglalkoznia és törődnie kell velem.
Úgy érzem, mellőznek és elhanyagolnak."
1/15
i kell
Fel kell hagynod azzal, hogy - ha mégoly jó szándékkal is,
de - ráerőlteted a gyerekre az elképzeléseidet. Nem szabad tőle olyasmit
várnod, ami egykor te magad szívesen megtettél volna, ám ez valamilyen oknál
fogva meghiúsult. Inkább segítened kell neki abban, hogy önmagává váljék.
Gyermeke révén senki sem teheti jóvá azt, amit annak idején elszalasztott, vagy
amiben nem lehetett része.
Ugyanígy nem várhatod el azt sem, hogy csemetéd egyik
percről a másikra alkalmazkodjon egy új - ráadásul számára kellemetlen -
helyzethez. Türelemmel, elfogadással és persze sok-sok szeretettel többre mész,
mint ha szidással, netán büntetéssel igyekszel gyermekedet jobb belátásra
bírni.
Cikkünk Kurt Tepperwein Mit árul el a betegséged?
című könyve segítségével készült, amely a Duna International gondozásában
jelent meg.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése